Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
VIII. évfolyam. Keszthely, 1904. szeptember 18 . 38. szám. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT E6YSZIIR; VASARNAP. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL. m volt gazd. tanintézet épületébenKéziratokat, pénzesutalványokat, liirdetési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség címéi e kérünk.' Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — f. Fél évre . . . ... 5 ,. — „ Negyed évre 2 „ 50 , Egyes szám ára 2o f Nyllttér petitsora alku szerint. Riasztó hírek. (*) Az agyonsanyargatott gazdákban már csak egy, a többé-kevésbé jónak ígérkező szüret reménye tartja a lelket. Természetesen csak ott, liol a háromszoros jégverés ezt is agyon nem csapta, mint az aszály a többi termést. Reményét csak .növelték a kormány magas szine előtt védelemért hétrét görnyedt gazdáknak adott erélyes kormány-nyilatkozatok, hogy történjék bármi de a kormány kész a bortermelő gazdák érdekeit minden eszközzel megvédelmezni — az olasz bor beözönlése ellen. Az ígéret beváltásának ideje megérkezett. Hónapok óta tartanak az olasz kereskedelmi szerződés tárgyalásai Wallonbrozóban. Az Ígéretekkel jól tartott gazdák pedig ezalatt szorongva várnak itthon m ;nden hirt. Furcsa és ellentétes hírek röpködnek a sajtó szárnyain világgá. A tettek után éhező gazdák pedig kitörülve szemükből az oda hintett port, tágra nyilt pillantásokkal néznek föl a magasba.. És ha igaznak bizonyul annak A BALATONVIDEK TÁHCAJA. NÉPBJlL. ^ozmaringos az ünnepi falapom 3~élrevágom, Hogy Ha jön a galambom, templomba van; imakönyv a fezében, Szent áHitat imádságos [elmében. — "Áfyon i szívem, gulyás, jó napol 1 — Jdefem ugyan jobbat már nem adhatott: (főt tartottam s betereltem gulyámat, Ss eljöttem barna babám ntánad\ — Jía eljöttél, szivem gulyás jól tetted, J£apsz is tőlem édes csóf[0Í, ezeret! — 3fej! Hisz azért, úgyis azért jöttem én: Csóí{esodért nagy szárazság szállt belém. Lakatos János. a benfentes német sajtóorganumnak hióbhire — a kiábrándult ga"dák alig fogják megköszönni Tisza István gróf fényes, de be nem váltott Ígéreteit. Arról van ugyanis szó, hogy 400.000 (négyszázezer) métermázsa olasz bornak behozatalát engedélyezték volna 18 lirás kedvezményes vám mellett. Igaz ugyan, hogy a hióbhir szerint ez a kedvezmény csak egy évre, ennek is csak két, jszept. és október hónapjaira szólna. Köszönik szépen ezt a megszorítást a magyar gazdák. Porh'intésnek ugyan jó lesz ez a megszorító klauzula, gyakorlati értéke pedig semmi, mert a megnyomorított gazda helyzetén mit sem javit. Annyit ér, mint az agyonütött embernek — a vigasztalás. Mert ugyan mire a magyar gazda leszüretel, a mi tisztelt borkereskedőink már eltöltöztek olasz borral. Sőt, alig vették neszét ennek a famózus ügynek az egyes borvidékeken puhatolozó ügynökök, — csakhamar kámforrá váltak s ott hagyták a jó reménységgel élő termelőket, miként egykor szent Pál az oláhokat. A helyzet tehát ismét a régi. Ha lesz is bör, nem lesz értéKe. Es a gazdának az a vigasztalása sincs, hogy maga ihassa meg, mert ugyan alaposan torkán akasztja a fog3 7asztási adó. Zalavármegye t. gazdasági egyesülete ugyan azt határozta, hogy vármegyénk területén az ínségnek semmi keresete. Mi pedig azt mondjuk van és lesz ínség. Már a télen a gazdának kenyérre sem lesz pénze, hogy jusson akkor boritaladóra ? Ali tehát a gazda bora tovább is a pincében, mig az olasz bor vígan forgalmaz s hozza a hasznot népünk igaz és őszinte barátainak : a bornagykereskedő uraknak. De van ennek szomorú tanulsága is. Ha a riasztó hirek valók —<pedig az a bécsi orgánum ritkán szokott csalódni — akkor a kormányigéretek értékével tisztában lehetnek gazdáink, kik pedig választáskor oly lelkendezve futkostak a kormány szekere után. Elég nektek jó gazda uraink a szép Ígéret is, a tetteket mások élik. A tehénfa. Miitor fatornyos falum olvasókörében egyik vasárnap délután a politizálás mezejéről szóbeszédben a lábas joszágokról is szó esett, fel találtam említeni az atyafiaknak, kogv Angliában szarvasban szarvasmarhák is vannak. Altalános hallgatás követte szavaimat. A pár percig tartó csend érthetően megmagj'arázta előttem gondolatukat : Most az egyszer jól elvetette a sulykot öcsémuram. Mert tükör a magyar ember arca; hűen megmutatja lelke indulatát s leolvashatjuk arról akár minden gondolatát. Csak érteni kell hozzá. — Megkövetem öcsém uramat, — nyomta el szavával a könyvtáros a pipák szortyogását — mindig hiven fogalmaztam szavazatát, most sem akarok ámbátoroskodni beszédében, de paraszti eszemmel nem tudom felérni, hogy szarv nélkül is felnőtt volna mar marha. Sok komédiában voltam gyerekkorom óta a vásárokon; két fejű bornyut, meg tudja isten, mi mindent láttam, de olyan jószágot sohase. — Éppen a számból vette ki a szót — hangzott eire az asztal különböző oldaláról. Tehát jól magyaráztam a csendet. — Szóból ért az ember, — feleltem lamáskodásuk megnyilatkozására. A legközelebb majd könyvből mutatom meg, hogy igazságot mondtam. Addig is biztosítom mindnyájukat, hogy nem német politika ez a iiistória. Mutatványos előadásomra megtelt, a kör helyisége. A könyvtáros felolvasta az írást, mely arról a szarvtalan marháról szólt. Nagy lett a kreditera előttük, hiszen ki volt nyomtatva az, amit mondtam. A földműves ember pedig — sajnos -- föltótlen hitelt ad minden nyomtatványnak . . . Azóta még csodálatosabb tehénről szereztem tapasztalatokat. Nem megy az; legelni, de takarmányozai sem kell. Istállót nem építenek neki, mindig a szabadban él. jíigyedüli gondviselője az édes anyatermészet. Munkát, nem ad a fejése, merfc csak egy kis nyílást, vágnak rajta, csövecs. a legkiválóbb tan&rok tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bavosoktól mint hathatós szer jainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut influenza után ajánitatik. lábbadozóknál Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógy szertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: — F. Hoffinann-La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz —