Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

2. BALATONVIDÉK 1904. szeptember 11. kéri az egyesület; tagjait, ki ilyen esetről tudna, jelentse be, hogy az egyesület a maga hatáskörében intézkedhessek. A közgyűlésen & következő 8 pont tárgyaltatott : 1. Az első magyar általános biztosító társasággal kötött szerződés 6. pontja ér­telmében a fenti társaság gyűlésére Herte­lendy Ferenc g. e. elnököt választotta meg állandó kiküldöttnek. 2. A zalamegyei tej és egyéb mező­gazdasággal foglalkozó szövetkezetek szö­vetsége alapszabályainak III. §. e) pontja értelmében a szövetség igazgatóságába Szentmihályi Dezső, Vizleudvay Sándor, Bakó Gyula, Szűcs Dezső, Hayden Sándor egy. tagokat választották. 3. Malatinszky Lajos főszolgabírónak indítványára a községi bikák biztosítása tár­gyában a közgyűlés Herteledy Ferenc g. e. elnök elnöklete alatt Malatinszky Lajos, ifj. Taranyi Ferenc, Szily Dezső, König­mayer János, Szűcs Dezső, Dezső Béla e. t. és Mayer törv. hat. állatorvost választotta meg, hogy ezen indítványt tárgyalják és előterjesztést tegyenek a jövő közgyűlésnek. 4. Yiosz Ferenc főszolgabíró által a Magyar Gazdaszövetség részére kidolgozott választ a gyűlés elfogadta. 5. P. P. S. K, K. várni. gazd. egy. átiratát tőzsde törvényjavaslat ügyében tu­domásul vették. 6. Szatmármegyei gazd. egy. átiratát a kisbirtokosok tehermentesítése tárgyában tudomásul vették. 7. Magyar szőlősgazdák orsz. egy. át­iratát a borfogyasztás emelése ügyében elfogadták azon hozzáadással, hogy az arató és munkásbor kivonassék az adózás alól. 8. 0. M. G. É. átiratát a galíciai, Ro­mán, Oroszország felől történő bevándorlás tárgyában elfogadta a közgyűlés. Elnök jelenti, liogy Sümegen és A.­Lendván állatdijazás tartatik. Az országos kertészeti egyesület pedig október 2—12-ig gyümölcsvásárt rendez, melyekre az elnök A tagokat részvételre felkéri. Malatinszky Ferenc indítványozza, hogy keresse meg a gazd. egy. a vármegye közönségét, hogy a körorvosok jelenlegi fi­zetés rendezésénél hasson oda, hogy a gaz­daközönség, mely úgyis a közegészsegi ügyek­ből kifolyólag nagy adóval van sújtva (mint a betegápolási alap gazd. munkás cíeléd­segély pénztár körorvos) a jelenlegi ren­dezésnél a közegé-zségi ügyek helyesebb be­osztásával előnyösebb helyzetbe kerüljön. Kívánatosnak tartja, hogy a körorvo9 tisz­tességes fizetést kapjon, azonban enuek el­lenszolgálatakópen a gazdasági cselédjét és családját is kezelni tartozik s hogy a pusz­tán levőket a het bizonyos napján meg is keresse. A körorvos legyen egyszersmind a gazd. munkás cseléd segélypéuztár rendes fizetett orvosa. A pénztár szervezetét más alapokra fektessék, mert igy nem felel meg a gazdaközönség érdekeinek. Kapjon a pénztárba beiratkozott nemcsak baleset, de más betegségeiben is éppen olyformán se­gélyt, mint az iparosok kerületi betegse­gélyző pénztáránál. Közgyűlés az indítványt elfogadta.; Bogyay Máté sérelmesnek tartja a földm. miniszter azon rendeletét, különösen a kisgazdára, hogy nem fogadja el a köz­ség jótállását a hordók ára fejében s kéri az egyesületet, hogy ennek az uj rendelet­nek ez irányit rendelkezése ellen irjon fel. Közgyűlés az indítványt elfogadta. Ezenkívül több apróbb belügyet tár­gyalva, az ülést befejezték. Veszprém múltja. A nagysikerű veszprémi kiállítás al­kalmával érdekesnek találjuk Veszprém múltját az alábbiakban ismertetni: A dunántuli országrész közepén, an­nak egyik legérdekesebb, szinte vadregé­nyes pontján, ott, hol a Bakonyerdö ózonja a balatoni friss szellővel ölelkezik, hegy hátára, völgy mélyére telepedtek le a hon­foglalás idején, a mi veszprémi eleünk, ki­űzve várából a római eredetűnek tartott zagyva népséget s egész a Lopontsó vi­zéig kergetve azokat, hogy békében bír­hassák Attila örökét. Tetszett neki a vad­dús rengeteg, melyben Uszubu ós Eőse ve­zérek kedvükre űzhették azontúl a rőt va­dat s dus zsákmánynyal megrakódva tér­tek meg a hatalmas árkokkal és hegysza­kadékkal övezett sziklavár szellős falai közé. Ennek az ősrégi várnak még fennálló maradványaihoz a hódító török később mi­naretet.!, épített, a minaretből aztán őrto­rony lett s ma a magyar cimer koronázta karcsú toronyból, a tüzoltóőr vigyáz a ve­szélyes összvisszaságban elterülő város biz­tonságára. Mikor egy évtizeddel ezelőtt ezt, a tornyot javították, a toronysisak gombjá­ban régi írásokat találtak, melyekben ér­dekes följegyzések vannak megirva a vá­ros történetéből : , »Mikor az Magyarok Almos és annak fia Árpád Hercegek alatt az Att.illa egye­netlen fiai által elvesztett Pannónia Tar­tományának visszafoglalására Scythiábói megindulni akartak, ugy esküdtek össze, hogy valamint a veszedelmekben, ugy a nyereségekben is minden tagjai az össze­szövetkezett társaságnak részt fognak ven­ni ; Mely igazságban gj'ökerozet/ szövetség oly hathatós ós szerentsés volt, hogy nagy gyorsasággal egész a ^Dunáig visszafoglal­ták az édes Eleink által régen bírt, tarto­mányokat. A Rómaiaknak és Tótoknak tá­bora pedig minden erejét Veszprém várá­hoz által húzta. Ezen hires. nevezetes ré­genten Rliispia nevezetű város középső Pannóniának éppen a közepén feküdt ós az tart.omáuy kormány Varosának tetette­tett. a természet által készített 24 öly Mélységű meredek sáncokkal körül vétetett s az ott lakó Szvatoplug Tótok királya által is megerősi l etett.« Igy szól a talá't krónika Veszprém múltjáról, melynek nevét némelyek Weisz brunn s/óból származtatják. Hogy u. vár az akkori időkben s ké­sőbb is nagy híresség liiróben állott s vi­szonylagos kulturális központ gyanánt sze repelt, bizonyítja az, hogy szent István király szívesen tartózkodott benne, püspöki szókhelylyé tette s Imre fiát is itt nevel­tette. A veszprémi püspököt a királyné kancellárjának nevezte ki. Melyen a vár alatt, a Benedek-hegy tövében mój; látha­tók romjai ununk a zárdának, melyet, a szent István király alapított. Veszprém határa tele van történelmi vonatkozásokkal. Nyugatra emelkedik a Csatár hegy, melynek környékén Kupa so­mogyi vezér elvesztette a pogányság ügyét életevei a szent Király fegyvereseivel szemben. Északnak, a jutási vasútállomás mel­lett terűi el a táborállás, honnét a török ágyúzta a sziklafalakat, mig a várörsóg »az puskapornak gőzétől« — elmenekült az 1552. esztendőben, de újból visszatért, s kiverte a koaytyosokat. Szinán basa 1593­ban ugy összelövette a várat, hogy a hely­őrség ismét kénytelen volt elvonulni. Eb­ből az időből valók a várbeli épületekbe emlékül befalazott vastekék, milyeneket a városban és környékén m& is sűrűn lehet találni a talajban ásatások közben. Találtak itt török temetőt, a kálvárián, falazott sírokat a Benedek-hegyen, bennök értékes régiségekkel, melyek az uj megyei muzeumban láthatók egyéb, Veszprém múlt­jának beszédes emlékeivel együtt. Még egy ostromot állott ki Veszprém a kuruc világban, mikor Heister tábornok megrohanta, fölégette, a Rákóczihoz ragasz­kodó lakosságot halomra ölette és kira­bolta, még a templomokat sem kiméivé s három kanonokot halálra kínoztatva. Sok vér, sok köny ragasztotta egybe ennek a régi városnak falait, mely a val­lásosság és hazaszeretet kettős jelszava alatt küzdött, hol külső, hol belső ellenség ellen folytonosan önmagát emésztve. Távol a könnyű közlekedés eszközei­től, a hatalmas vízi utaktól, hegyes-völgyes fekvésénél fogva vasúti építésre is alkal­matlan környéke szép híréből, melyet, mint a vármegye központja, a Bakonyvidék s Zala- ós Somogymegye egyrészeinek piaca, sokat vesztett, de ujabb időben ismét föl­vette a nemes versenyt más vidéki váro­sokkal a haladás terén. Veszprémnek 14.114 lakosa van a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint, kik kö­zül 6786 férfi, 7381 nő. Jellemző az egész­ségi viszonyokra, hogy 60 évnél idősebb ember 1333 találkozott a népszámláláskor, Nemzetiségi tekintetében pedig a magyar­ság annj'ira otthon van itt, hogy csak 110 idegen találkozott, ki magyarul nem tu­dott s bár a környékbeli sváb falvak la­kossága, többnyire Veszprémbe szokott be­váudorolui, nem akad köztük egy is, ki büszkén ne vallotta volna magyarnak magát. H £ R 33 K. — Személyi hirek. Festetics Tassilo gróf ur ő Excellentiája tegnap Berzencére utazott szarvas vadászati a, honnan f. hó 16-án tér vissza. — Skrinjár Mátyás dan­dárparancsnok és Bothmer Béla báró al­ezredes a mult héten a helybeli honvéd­huszár osztály meglátogatása céljából vá­rosuukban időztek. — Szeptember 10 Szomorú emlékű évforduló ! Gyászol a ragaszkodás, a sze­retet, a részvét Tegnap délelőtt 9 órakor volt az ünnepies requiem az elhunyt ki­rálynéért, melyet Dunst Ferenc dr. apát celebrált, mely-en a hatóságok, város s az jskolák vettek részt. — Magas kitüntetés Az angol király Festetics Tassilo grór ur ő Excíllentiájának a Victoria-rend nagykeresztjét adomány-ozta, azcti rendét, melynek diszláncát ő Felsége fS iz orosz cár kapták. — Törvényhatósági bizottsági gyülés­Vármegyénk tvh. bizottsága f hó 12 én törvényhatósági bizottsági közgyűlést tart, melynek 119 ügyszáma között bizonyára a sümegi főszolgabírói állás betöltése lesz egyik legérdekesebb ós mozgalmasabb tár­gya. Bárcsak ne az atyafiság, komaság, ha­nem az igazi érdem s a munkás erő jönné­nek figyelembe a megyei á'lások betölté­sénél ! — Beiratások. |A zárdai polg. isko­lába 137, az elemibe 266, az all. polg. is­kolába 86 (13 magántanuló), a községi elemi fiu-iskolába 542 tanulót irtak be. — Keszthely városa hirdetett gyűlé­sét nem a jelzett napon, hanem holnapután kedden tartja. Ez alkalommal fogják tár­gyalni az 1905. évre való költségelőirány­zatot is, melyből csak annyit ismertetünk egyelőre, hogy a bevételek 85.732'96 k.-ra, a kiadások 124.435-16 koronára vannak fel­véve. Fedezetlen marad tehát 38.702 20 K., melyet az állami adók alapján 45%, a föld­adóra 22"5%, összesen tehát 67"5°/ 0 kive­tendő pótadóval fognak fedezni — ebben az Ínséges esztendőben. Haudek Ágoston dr. f Az ősi bencés rendnek gyásza vau. Egj' nagy tehetségű rengeteg tudásu ember, példás szerzetes ós igen kedves jóbarát veszett el közülök : Haudek Ágoston dr- Nagy dolgokra hiva­tott lelke, nagy ereje, már régen, évek óta küzdött a gyilkos kórral, mely végre is hatalmaskodott a nagy lélek erőtlen hüve­lye fölött : meghalt. Idegen földben halt meg, hol gyógyulást keresett : Rohitschon, 52 éves korában f. hó 1-én. Ugyanott tet­ték hosszú pihenőre, a feltámadásig 3-án. Kik ismerték, kik szerették, mondjanak egy Miatyánkot lelkéért, hogy az Ur irgalmas legyen annak, ki egész életében Öt követte s szerette. Nyugodjék békén ! — Tanulmányi kirándulás. Szept. 7-én délután a főgimn. ifjúsága a tanári kar fel­ügyelete alatt tauulmányi kirándulást tett Hévízre. Ugyanakkor az elemi fiúiskola

Next

/
Thumbnails
Contents