Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-07 / 32. szám

2. BALATONVIDÉK 904. augusztus 7. néprend szükségességéről meg ne győződjenek. Ha minden képviselő közvetlen tapasztalatai alapján beszámol a képviselőháznak arró

1 a rettenetes nyomon ól, mely elé néz az ország népe, kétségünk sincs arról, hogy a kormány a szomorú viszonyoknak megfelelő legmesszebb menő akciót fog indítani. Jo vakációt képviselő urak ! Hozza Isten önöket közibénk, hogy velünk együtt élezhessék a mostani csapásos év keservesen szerzett kHn3

rerén<^k ke^eiü izét,— mert az idén keserű lesz — ugy lehet még a legfvhérebb búzaliszt kenj

rér is. ha a már is beköszöntött nagy drágaságot, az adóforintok quótáját és a lassan, de biztosan közeledő inség képét tekintjük. Takarékosság és a betegek. A 360 milliós beruházási javaslat, a 400 mi'liós hadügyi kiadások, a több mii liós fizetés javítások, a 2 milliós udvartartási költség s más milliós terhek megszavazása után parlamentünk végre valahára a takarékosság utiára lápett.. Csakhogy ugy tesz a mi jó kormányunk mint a rossz gazda, ki szórja a t.izes bankókat, és forintokat, a hatosokat és krajcárokat pedig a fogához v-ri. Vagy mint egy modern fürdővendég, ki teiötől-'Hlpig selymes patyolatos ruhában jelen meg fi korzón de napi büdzséje alig haladja meg az egy koronát. Százakat költ ruháira, — de, a hotelesek a megmondhatói, alig fizet ki na ponkint, egy koronát a gyomrára. Mert ugyau ki is törődik azzal, hogy *ni korog oda lent a gyomor mó yében ! Lám miután a mi atyai, gondos kormá nyunk minden skrupulus nélkül megszavazhatta a milliókat most, mint a belügyi tárca költségvetésénél láttuk krajcároskodik — még pedig nem holmi fölösleges lukszus kiadásoknál, hanom a szegény betegek bőrére. Ugyanis nagy rigorózit ássál leszállította a kórházak napi betegápolási költséget 8 fii érrel. E célra fizetett az ország eddig 4.315 009 korcnát, évenkint. Éhből az összegből mostaniéi fogva megtakarít az ország évenkint 1 mii ió koronát a levont 8 fillér révén rovására a szegény betegeknek és az annyira hangoztatott humanizmusnak ! A belügyminiszter ur példája azonban már is uem maradt követés nélkül, i Ugyanis a kórházak igazgatóságai sok heI ly üti követve a magyarországi egószség' ügy legfőbb őrének és a szegény betegek i legnagyobb gondozójának példá]át, szintén a takarékosság ujára léptek s a betegek1 nek eddig kiszolgáltatni szokott tejmenynyisóget fél literrel leszállították. No hát mi a takarékosságnak ezt a módját, >etu helyeselendónek, sem követendőre k nem tartjuk. Krajcáros gazdálkodás, rossz gazdálkodás. Milliókat szórunk bí évenkint sok fölösleges kiadásra s a mi a legssűkségesebb . iskolák, kórházak szegény beteg embertársaik ápolására nincs költség ! Kulturmivolt unkra ós humanizmusunkra nem a legszebb világot vet az ilyetén gazdálkodás. De hát niucs máskép ! Ami azonban eléggé megrovandó, az, hogy alig találkozott honatya, ki az ilyen gazdáikodást. szóvá tegié. Az eay Buzáthoü kivül alig szóllottak az érdemes honatyák e nagyfontosságú tárgyhoz érdemlegesen. De hát uem is csoda, hisz ezek a szegény kórházi betegek talán még c«ak nem is választók ? ! Ki a ... a törődik velük hát ? Pedig a közegészség ügye, meg a szegény betegek dolgai is m-górd-me Inék a t. honatyák érdeklődését. Mert hat ma nekem, holnap neked! Nem igaz? A szegóuy betegek bőrére s a humanizmus és emberbaráti szeretet rovására menő takarékosságból mi nem kérünk, H I REK, lisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani., a hátralékban levő előfizetési dijakat pedig mielőbb megkükuni szioesk ed jen ek. — Plebania betöltése. A Koller Ignác szentszóki ülnök, - plébános halálával jogilag és tényleg mogüresfdett za!a«zentgróti plébánia-javadalmat a kegyúr" < szabályszerű bemutató levele alapjau Schueller Jenő veszprémi karkáplán nyerte el. — Templomunk feiujitasara adakoztak: (X ik közlemény.) Sipeki Ralás Arpádué családi gyűjtése 20 K. Fa'ér Isiváuné gyűjtése Szompácsrói 28 kor. 6'2 f. VNhovicsné 1 kor. Kenyerei József 3 kor. P«uliu Feréncué 2 kor. Bakony Józse nó 1 kor. Zitterbarth Mariska 10 kor. Száuti Borbála 1 kor. Mader Ágoston Bécsből 10 kor. Gyenes-Diás község 93 kor. 10 fillér, Streicíier Péter Högyészről 26 kor. N, N. 20 kor. Egy névtelen ur 140 kor, Egy névtelen nö 200 l<or. Frisch Samu 4 kor. Dr. Hörtl Petemé Vácról 17 kor Alecker Lóri 2 kor. LaUi Ferencné 2 kor. Uzv. Makknó 1 kor. Hsyt Ferencné Szeg-zárdról 10 kor. Sperl József gyűjtése Póosröl 10 kor. 5 filf, Ságvári Janosnó Gveues 2 kor. N. N. 2 kor. Giber Annna 1 kor. Szabó Józse tiié 2 kor. Nagy Baláza Anna 2 kor. Dr. Bita D zsö 100 kor. özv Kövér Gyulán- 20 kor. Z>rday József gyűjtése Budapestről 1412 kor. Nagy Istvánná úrnő gyűjtése 422 kor. ehez jarubak Takács János 4 kor. Nagy Ist.ván 100 kor. Burkovics L. 10 kor. Götz Ferencz 10 kor. Bozzay Pál 2 kor. Bozzay Bálint, 10 kor. Sziber József 5 kor Décsey Ed* 2 kor. Dely Géza 4 kor., Dr. Remsey Lajosné 2 kor. Góri Ferenc 1 kor. özv. BöFIm Frigyesué 2 kor. Pethő Elza 2 kor. Heidecker János 10 kor., Töreky Sándor 2 kor. Laskay Emil 10 kor. Özv. 10 kor. pápaszemet bigye*ztettek volna ez orra heg ére. — Hiszen minden oly szép ! S e rong\os világot az a pár csepp ital tün'eti előtte olyan rózás színbe? ! Szinte lehetetlen ! Ily tó iy okozója inikép férhet bele abi'a a palackba ? ! Tapasztaljuk csak ki! — Adjon még egy decit! — Ez már hamar lent van. Erősebbeu köhög, szeme köuybe Ubad az italtól. Most még szebbeket, lát. Feledi, hogy éhes. Eszébe sem jut, hoiíy családjának otthon nincsen b«- te vő falatja; de inikép is jutna, mikor az ő szeme kalácsot meg sonkát lát az asztalikon s mellette egy nagy üveg pá linkát.? ! Nem veszi most észre, hogy ru há|a rongyos, cafatokban lóg le ; bársony nak nézi azi. Nem érzi u}oniorát, nem hallja kis tc-elódjeu sírását, kik kenyerei kérnek. Az élet goudjai nem zavarják, his/. jalene rózsás, jövőjét meg épen most szemléli és az szépnek, jónak mutatkozik. Nincs nála boldogabb ember a föld kerekségéu. — Ura ho/.at a kiürült üvegbe s mikor ez is eltűnt, megújrázza párszor. Nem várom be végét; nem akarom látni, mi lesz az emberből. A kinek ma izlett, holnap ujr

a kezdi a ismétli naponkint. Mert erős kisértet az a panos folyadék. Izével, szagával üldözi az embert; eléje megy minden utoa sarkon, hiszeu korunkba oda jutottunk már, hogy minden utcában van pá'inka mérés, ha egy nincs vau kettő, Leghűbb fegyvertársa harcában a nyomor. Hazánk lakóinak 60, söt, talán több százaléka él a pálinkával. Nem számítom ide áss intelligens és vagyonosabb elemet, a mely tappe'itoriutm gyanánt iszik egyegy Uupícával . gy kis jó pátiuká;, magán> osan avagy társaságban. A szegény emberek te zik a/.t a szamot, a kik «bunda pálinká»-ba ölik h buiukat a napnak bármelyik szakaban. M uel tudatlanabb, minél szegényebb «z e i.b r, av«gy egész vidék, anuál nagyobb rabja eunek az italnak. Bi/.onyitekaiin ebben a tótok, oláhok, ruthenok s a mindennapi élet. A nagyon mányos táplálkozás emeli 1 gtöbbször a sz gény nep szájához a pálinkás üveget. Hi-nyos táplálkozásnál az emésziö s ervek rendes miiaödese lehetetlen, izgató sz rre vau tehár, szükségük. Ha a iz Iveit táplálok iirfin ad annyi erőt, a mennyit a szegén, euiber erös muukája közien elfogyasztott, a külöubözetet izgató szerrel kénytelen pótolni. Miudeutnip iss/.a a bunda pálinkát, mert mindennap .-•gyenlő si'ány az ét-le. A megszokás természetévé válik, el sem tud már lenni jáinka nélkül. Nagyon könnyen talál «ti'ulus libeudi«-t. Mtuó •karcos> aab az ital, anuál jobban izlik. Ziillik napról-naprn, sülyed fokról-fokra. Nem veszi már es^.re, hogy megtámadta egész szerkezetét. Rezes lett orra, gyomor hurutja vau, látása elg}ön ült, a munkát uem bírja ; a dolgot ketüli, ingerlékeny, civakodó terűié -zetüvé vált. Legmagasabb toka a szesz h tá-ának a reszkető örjön gés (delírium trem-us). Erkölcsi halottat csinál az embert.öl. Kiölve belő'e minden uemes érzést. Áldozataival megtölti a doogházakat és börtönöket, mert a bűnesetek 8/j»-ed réuzót az alkoholizmus rovására Írhatjuk tiszta lelkiismerettel. A tébolydák, kórházak lakóinak számát nagyban szaporítja Kik oda uem férnek, köztünk t.éut'erednek, társadalmuuk sötét, árnya gyanánt. Ezer számra hajtja rabjainak nyakát minden esztendőben a halál kaszája alá ez a csábító szörnyeteg. Az erkölcsi sülyedést, elszegényedést, családi perpatvart, g3'ermekhalandóságot, uiely ennek a kísértetnek nyomdokát követi, vázolni sem merem. Nem is szükséges az ; föltárja előttünk egész borzalmasságában a miudeuuapi élet. Minden szeszes ital lulélvezése igy tönkre juttatja az embert, mikép bemutattam ; de olyan biztosan, gyorsan s tömegesen egyikök sem gyilkol, mint a pálinka. Igy nyár idején, időszerűnek vélem bemutatását ennek a kisórtetuek; célszerűnek tartom leleplezését annak a nyílt sebnek, melyet társadalmunk testén létre hozott Adjanak irt rája az illetékesek ! Van talán még eszköz az állam kezében, a mellyel elűzi ezt a kisórtofcet?! Népünknek vagyoni, erkölcsi jóléte, egészsége talán csak többet ér, mint a szesz adó s italmérósi jövedék?! Avagy inkább adjuuk a szegény kezébe pálinkás fiaskót, hiszen csakis akkor boldog, mikor már — nem ember ?! Szafián Lajos.