Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

6. BALATONVTOÉK^ 1904. november 186. terelnök, bngy tovább haladhat az erőszak utján. Ám ha mindennél szentebb előtte a hatalomvágy s ha még sok Baranya megye akad — tegye! De mi bizunk abban, hogy vár­megyénk továbbra is otthona és bevehetetlen vára lesz az üldözött igazságnak s a száműzött jognak és törvényességnek. Erőszak és jogtiprás e várme­gye bástyáin belül nem fog otthonra találni. Mert Deák Ferenc szelleme áll őrt e bástyákon s el fogja űzni az erőszak settenkedő kísértéseit. Az a bizalmatlansági nyilatko­zat, melyet Zalavármegye állandó választmánya Batthány Ernő gróf ajánlatára " elfogadott — az első vészlövés volt ^a vár fokáról. De egyúttal figyelmeztetés is Tisza és társainak, hogy e vármegyében minden erőszaüoskodási törekvés kárbaveszett fáradság. És mi reméljük is, hogy az erő­szak és törvénytelenség tovább foly­tatása esetén vármegyénk eszközül nem lesz kapható. Zalavármegye kincsben és va­gyonban szegényebb lehet a többi­nél, de hazafiságban, elvhüségben és törvényes rend tiszteletében első helyen áll, faj és hazaszeretetben, törvényességben és egyenességben a legelső legyen ! A balatoni fürdők és a szö­vetkezés*) Folyóiratunkban töl b izben mutattunk már reá arra, hogy a Bilaton fürdőtele­peiuek és a bajatoumenti lakosságnak mek­*) A „Szövetkezés" 48. számától vesszük át e megszívlelendő sorokat. Még lesz alkalmunk visszatérni e tárgyra. Szer k. kora érdeke fűződik a lielyes szövetkezeti szervezkedéshez. Ugy lár.szik ez a dolog a közel jövőben kivitelre kerül. A balatoni szövetség igazgalóválítsztmánya Széchenyi Imre gróf elnöklésével ülést tartott a na­pokban, amelyen a felelt tanácskoztak, hog}' mik legyenek továbbra a teendők a b.da­tonm^nii fürdők fellendítése érdekében. Több jelentős határozat mellett kiemelke­dik HZ, hogy a szövetség a balatoni für­dők élelmezésének javítására szövetkezetet fog alakitani. Aki tudja i>. Balaton mellé járó für­dőző közönség szeretetét eziránt a nagy természeti kincs iránt és hallotta a pana­szokat az élelmiszer ellátás silánysága mi­att, az azonnal fel fogja ismerni a szövet­kezet alakítására vonatkozó gondolatnak hatalmas súlyát és jelentőségét. Az első és legfőbb kellék valamely szép fekvésű üdülőhelynek megked velteté­sére kétségkívül az, liogy az élelmiszerek ne legyenek drágák. Ez, dacára annak, liogy a nagy tavat körülvevő falvak lakos­sága csaknem kizárólag a földmivelésből él, a Balaton fiirdőhelj'eire még sem mond­ható. Sör. az hallható, hogy tekintve az ellátást, szörnyen felcsigázó ttak általán véve az árak. Egy kis gondoskodással, és az érde­keltek kellő felvilágosításával pedig uagyon könnyen elérhetnők azt, hogy a Balaton­part. legyeu a világ egyik legolcsóbb és legkellemesebb üdülőhelye. Ehhez képest aztán özöu'ene ide a ruailioz legalább tíz­szeres meuuyiségben a nép, nem csak az ország, haneui a világ minden tájáról. A balatoni fürdők színvonalának fej­lesztésére törekvő szövetség szerintünk nagy jelentőségű munkát végezne, hogyha nem csupán a parti lakosságra, hanem a valamivel távolabG eső falvakra is kiter­jesztené goadoskodását, és a fürdő ellátás tekintetében ezekre is számítana. A szük­séges vaj, tojás, gyümölcs zöldség, baromfi nem igen kerülhet ki a parti községekből és ha nem serkentik, nem is szánja rá ma­gát a magyar földmivelő az ilyenek terme­lésére abból a célból, hogy ezáltal magá­nak létet biztosítson. A fürdők fejlesztésével egyaránt hasz­nos dolog az, hogyha a lakosság értelmi és fe'fogó képességét reveljük és hozzá szoktatjuk a helyes irányban mozgó üzleti szelie. nhez. Ha gondoskodás történik az irányban, hogy egy bizonyos mennyiségű valamely áru biztos elhelyezésre talál a fürdőközönség között, akkor vállalkozó is akad a termelésre. Az első sikerek nyomá­ban azután már sokkal gyorsabban fakad a vállalkozó kedv. Igazán sajnálalrainéltó állapot az, a mely múltban nem egyszer megtörtén', hogy a fürdővendégeknek a fővárosból kel­lett. hozatni gyakori esetben nemcsak hiz­lalt. baromfit, gyümölcsöt és édes vajat, de még zöldséget is. A magyar természet, igazi meguyilvánnlása ez, amely a búzánál, ló­nál és marhánál egyéb jövedelemforrást megismerni és elismerni nem hajlandó. Jó reményivel nézünk a tervezett élelmiszerellátó szövetkezet megalakulása és leendő n.ükődése elé, aire.ly, ha nem csa­lódunk, a közállapotaink terén annyi ered­ményt elért Kvassay Jenő gondolata. Hisz­szük, hogy ez a szövetkezet ki fogja ter­jeszteni körét mindenhová, ahol a Balaton partján hiányosság tapasztalható a fürdő­vendégek jutányos és megfelelő ellátása körül. Csak öröme telhetik az ilyen irányú kezdeménj'azésekben mindenkinek, aki kedv­vel időzik a pompás tó pariján és aki gyak ran volt kitéve a mullban a magyar em­ber élhetetlen volta miat'i kellemetlensé­geknek vagy zsarolásoknak. Óriási itt még a teendő különösen a gyakorlati élet szempontját tekintve. De óriási gazdasági eredményeket is érhetünk el, ha a kínálkozó alkalmakat okosan fe'­használjuk; A Balaton a világ eg3'ik legol­osóbb fürdő- ós üdülőhelye lehet., de min­den nagyobb erőfeszités nélkül megvagyo­gyonosodliatik a környék népe is. Meg va­gyunk róla győződve, hogy az élelmiszer közvetítő szövetkezetet több más hasonló érlelmü szövetkezet fogja követni, amely­lyel aztán a valódi cél is el lesz érve. A balatoni szövetségnek egyéb hatá­rozatai is igen figyelemre méltóak és való­színű, hogj nagy mértékben hozzá fognak járulni a Balaton népszerűsítéséhez. Az utakat befásitják, a tihanyi félsziget beer­dősitése v gett a földmivelésügyi miniszter támogatását kérik ki, kirándulóhelyeket, utakat készítenek és végül képekkel ellá­tott. könyvekben ismertetik mindazokat, a dolgokat, a melyek a Balatonra ós fürdő­telepeire vonatkoznak. Körültekintő és céltudatos muuka könu3'en segiihet a panaszokon. Ha az ér­Dombay mily őrülten szereti Irmát, ki ál­tal nz viszonoztatik. Vájjon ki ültetett fel? Már pedig barátom én éppen most hallottam, hogy szakítottak, maga Irma beszélte. Csak azt. csodálom, hogy Dombay nekem mit sem szólt, pedig miként hallot­tam, a kezdet, már régibb keletű. Nohát ez érthetetlen. Ezért ugyan kár volt Dombaynak kilépni a hadsereg bői és kitennie magát annak, hogy szülei kitagadják ; csak azt szeretném tudni, melyik részről kezdték. Valószínűleg Dom­bay gondolta meg magát, s jobbnak látta, megmaradni a jóllét, és gazdagság adta kényelem közepett, mint szűkölködni és családért dolgozni, habár egy életet dult fel ezzel. De én mégsem hiszem, mig magától Dombaytól nem hallom; annyira hihetetlen nekem, mert ha az ő szerelmük felett győzedelmeskedhetett bármi is, akkór ta­gadom, hogy léteznék szerelem; most pe­dig szervusz, még némely elintézni valóm van, később találkozunk. Mintegy félórai séta után a — váró sou kivül, — visszatértem, hol barátaim és ismerőseim már messziről azzal fo­gadtak : Hall ottad ? A Dombay-Helmeczy há­zasság visszament. — Kitől tudod? kérdem. — Én ? A legbiztosabb forrásból főt azt is tudoui, hogy Dombay küldte vissza a gyűrűt, A másik ismét, biztos forrásból tudta, hogy Helmeczy Irma sz«kitott. Na ez ugyan gyorsan elterjedt — goudoltHin magamban, sőt. már többet is tudnak, mini, én és sajátságos, szinte mo­solyra ingerlő, hogy valamennyi a legbiz­tosabb forrásból értesült. A mellettem elmeuők kivétel nélkül a nagy eseményt tárgyalták, a mi meg­erősített s egyszersmind megnyugtatott az iránt, hogy állitásom helyes alapon nyu­godott, mert lehetetlennek tartám, hogy máakéut ennyien tudnák. Másnap délig egy kicsit meg is fe­ledkeztem a dologról s épp6U ebédeltem, midőn kopogás zavart meg. A szokásos «tessék» elhangzása után, óriási meglepe­tésemre Dombay lépett be főhadnagyi egyenruhában. Szervusz Laczi ! Isten hozott! Ejnye de megleptél, éppen ma Írtam neked, miután nem hittem hogy mostanában hoz­zánk jöjj. Tehát csakugyan újra beléptél a hadseregbe, tehát . . . Kérlek édes barátom, — vágott sza­vaimba — mindenek előtt leszel szives magyarázatát adni egy oly híresztelésnek, mely annál kellemellenebbül érintett, mert, értesülésem szerint, tőled indult ki, kit legjobb barátomnak ismertem. ? ? ? Jövök befelé az állomásról s már messziről láttam Patak Karcsit felém ro­hanni, ki minden bevezetés nélkül azzal támad rám: «Igaz, hogy visszament a házasságod Helmecsy Irinával ? En csak bámultam, nem tudtam, ne­vessek, vagy bosszankodjam-e, de aztán az utóbbi győzött bennem, eszembe jutván, hogy az én házasságom ugyancsak bő anyagot szolgáltat a pletykára, miért is meglehetős ridegen förmedtem rá, hogy micsoda pletykát terjesztenek már ismét ós annak egyáltalán hogy tud felülni. De az igazi meglepetés csak ezutáa következett, midőu Pusztai Kálmánnal ta­lálkoztunk, ki, midőu hasonló kérdést, in­tézett hozzám, kértemre megmondá, hogy tőled hallotta, kinek, mint köztudomás­szerü bizalmas barátomnak, — elhitte. Mi indíthatott, téged ily hirek terjesztésére. — Hát, nem igaz ? — Már hogy lenne igaz ? ! Hisz na­gyon jól tudod, mennyire szeretjük egy­mást; de különben ittlétem világos cáfo­lata e mende-mondának ! — De az uniformis ? Mint katona- • tiszt nem veheted nőül Irmát! — Ennek egyszerű a magyarázata : I I Keszthely, Balatonpart ós környékéről rendkivüli fmnl/ tékban kaphatók Ú|JUI\ Sujánszky József Képes levelező nagy válazs-

Next

/
Thumbnails
Contents