Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

1904. november 6. BALATONVIDÉK 5. holtan rogyott össze. Patkó két golyót ka­pott, de a saját, lábán hazatudott menüi és a golyókat még máig is magában hordja. Nyitr«i sértetlenül elmenekült. — A bíró­ság a vádlott védekezéséből és a beidézett tanuk egybehangzó vallomásából megala­pította a jogos önvédelmet és Czankát tel­jesen felmentette, ellenben Patkót és Nyit­rait 2—2 boti fogházbüntetésre és pénzbír­ságra itélte. — Szerencsétlenül járt. Bátori János 85 éves vasúti alkalmazottnak jobb kezén levő kis tijját 19-én este a vonat ütközője széjjel lapította. — Az elmúlt szárazság ok-e adóleen­gedésre ? A pénzügyi törvények szerint, elemi károk eseteiben adóelengedésnek van lielye : 1. jégeső, árvíz és tüzesetekben ; 2. ha a vetést, rovarok nagyobb dűlőket magukban foglaló területeken elpusztítot­ták ; 3. szántóföldeknél adóelengedésre okot ad a rozsda, rá ez is elemi csapásként mu­tatkozott ; 4. A folytonos esőzésből szár­mazó árviz szintén elemi csapást k^pez, végül és ez a mostani időben 'egínkább érdekelheti a gazdát ; 5. ha tartós száraz­ság egész dűlőket magában foglaló terüle­teken a bevetett, földeknek termését oly módon és időben semmisiti meg, hogy a megkárosított földek abban az évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tehetők. — Sármellék községben a lépfene mi­att lezárt község felszabadult, Huszárváros pedig a száj- és körömfájás rnialt. lezára­tott,. — Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult- az egész országban a mozgalom, minden ház végeihez, elejé­hez és kertjében lugos-szőlőket ültetni, már is oly óriási tért hódított, magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánk­ban, hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csuda, mert, nézzük meg például Fehértemplom városát, hol alig vau ház, melyet óriási törzsű lugas-szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érés kezdetétől egész tél fo­lyamáu finom csemegeszőlőkkel, minden évben terem a legcsekélyebb gondozás nélkül Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is be­mutatott iSzőlőlugast ültessünk» cimü hir­detésünket, olvasóink becses figyelmébe. — Színes féuynyomatu árjegyzékek minden­kinek, ki cimét tudatja, ingyen és bér­mentve küldetuek. — Rossz szomszédság török átok. Szabó Mihály és Borsi Mihály sümegi ba­zaltbányai munkások közös udvarban lak­tak. A szomszédok között nem volt valami at3-afis>ígos viszony, mert. Szabó, amikor amúgy beszedett a jóból, többszőr sérte­gette a Borsi asszonyát. Folyó 16-án dél­után ismét erősen illumiuálva tért haza s elkezdte most a saját asszonyát szidalmazni. Borsi, ki az udvaron egy lapáttal a trá­gyahalmot, rendezgette, abban a hitben, hogy megint velük van Szabónak baja, rászólt mi baja már megint. Ebből szó­váltás kerekedett s Szabó bicskájával Bor­sira támdt. Ez azonban, mielőtt Szabó megszúrhatta volna, a lapáttal ugy fejbe csapta, hogy elterült a földön. Azután még két-három ütést mért rá a fölindult ember. Szabót felesége bevezette s lefektette. Egész éjen át erősen hörgött, felesége azon­ban azt hitte alszik. Reggelre azután, mire orvost hivtak, elaludt örökre. Borsi ellen a vizsgálat folyamatban vau. — Elégett gyermek. Folyó hó 18-án a déli órákban Nagy Róza bókaházai lakos földmivesnő, ebédfőzés közben elment a kútra, mely a második szomszéd udvarán van s mig onnan visszajött, addig, illetve az alatt az idő alatt a felügyelet nélkül hagyott 1 ós % éves László nevü kis fia odament, a tűzhelyhez, miközben ruhája tüzet fogott és rövid kínlódás után égési sebeiben meghalt. A gondatlan anya ellen megindították a vizsgálatot. — Megcsonkított ringlispíl. Hirs Fe­renc városlödi körhintás hintáján a padragi bucsun Horváth Istváu odavaló legény pi­tyókás állapotban sorba leverte a falovak fejeit s ez által a ringlispilesnek 20 ko­rona kárt tett. Horváth az Őt, kihallgató csendőröknek mentségül azt mondta, hogy: — Nem hittem, hogy a faló feje pu­hább az igazi lóénál ! — A tehenek tejelöképessége. Egy észak-p.merikai folyóirat közli az ottani gazdák megfigyelését, mely szerint a te­henek tejelőüépessége 7 éves korig foko­zódik, 12 éves korig körülbelül ugyanezen fokon marad és azután rohamosan csök­ken. Ezen életkornál idősebb tehenek te­hát nem szolgáltatnak olyan jövedelmet, mint a fiatalabbak és azért kiselejtezendök. — Folyó hó 16-án este Halál Elek 21 éves földmives, sándorházai lakos, elment, Kluger József szintén sándorházai lakos korcsmároshoz, hogy egy pohár bort. meg­igyék. Odaült az ott, borozgató ifjúság közé, hol egy ideig szépen elbeszélgettek ; egyszerre csak valami felett összevesztek és verekedni kezdtek, midőn Laugstádler János sándorházai lakos kését előkapván, Halál Eleket szíven szúrta, ki rögtön ször­nyet halt. Gyilkost azonnal letartóztatták és a zalaegerszegi kir törvényszék foghá­zában várja méltó büntetését. — Menetrend-változás. A Balatontavi Gőzhajózási R.-T. nov. hó 1 tői a hajózás megszűntéig érvényes uj menetrendet adott ki, melyszerint a Siófok-b.-füredi vonal megszűnik s Boglár Révfülöp között köz­lekedik naponta kéiszer. Boglárról indul 12 órakor délben és 4 ó. 25 p. délután Révfülrpre ér 12 ó. 40 p. és 4 ó. 45 p. Révfülöpről vissza indul 9 ó, 40 p. reggel s 3 ó. délután. Boglárra ér 10 ó. 10 p. délelőtt, s 3 ó. 30 p. délután. Ezenkívül no­vember hóbau minden szombaton ós vasár­napon Badacsonyra is van csatlakozása a Boglárról 12 ó.-kor induló hajónak, mely délután 2 órakor indul vissza, — Görvélykór egy rettegett, gyermek­betegség, még pedig nem annyira önön­maga, mint következményei miatt. Ziemsen dr., müncheni hires tanúr ama kijelentése, hogy > gyermekkorban görvélyes, felnőtt korban tuberkulozus« nagyon is gyakran érvényesül. A görvélyt, tehát minden erő­vel kell leküzdeni. Friss hegyi és tengeri levegőben hasznos gyógymódokat biruak, melyek táiiiGgntásául szolgál az újonnan feltalált és orvosilag ajánlott, tSirolin.< Ezen kitűnő, gyermekek által szívesen vett és mindig jól emésztett syrup használatánál még a legrosszabb városi levegőben kelet­kezett, daganatok, szemgyulladások stb. is elenyésznek. Még a görvélykór nehéz ese­teinél is a »Siroliu« fényes eredményeket ért, el. — Állatbetegségek vármegyénkben. A földmivelési minisztérium f. évi okt. 12-ről kelt közleményei szerint vármegyénkben az állatbetegségek a következő képet mutat­ják : veszettség 1, takonykór 2, száj- ós körömfájás 6, sertésorbáuc 20, sertésvész 73 községben. KÖZGAZDASAG. A külömbözö aloinanyagokröl. Legáltalánosabban használt alom anyag a szalma, még pedig a bnza és présszalma, mert a zab és árpaszalmát más módon, azaz mint takarmányt is birjuk értékesí­teni, izletességüknél és könnyebb emészt­hetőségüknél fogva. A szalma igen jó alomanyag s e célból teljesen megfelelő, mivel a hig ürüléket jól felszívja s a szi­lárd ürülékkel jól keveredik, az állatok­nak puha fekhelyet szolgáltat, gyorsan korhad és összetételénél fogva a trágya értékét, növeli, azonban a trágyáié könnyen bomló nitrogénjét lekötni nem képes. Jó­j ságát fokozhatjuk az által, ha azt 30—25 j cm. hosszúságban megszecskázzuk, miáltal j vizfelszivó képességét nagy métékben nö­r véljük, a mi pedig a trágya minőségének 1 emelésére befolyást gyakorol, mivel az értékes trágyaléből kevesebb megy veszen­dőbe. Ilyen módon járva el, sokkal keve­sebb almozó auyag elegendő ugyanazon cél elérésére. A ssalmaalom jóságát jelen­tékenyen fokozhatjuk, ha a trágyatelepen szuperfoszfát-gipszet alkalmazuuk, hogy a kö nnyen bomló nitrogén veszendőbe ne menjen, hanem lekcttessék. Alomnak más növények szárrészeit is felhasználhatjuk, me!vek azonoan már korántsem szolgál­tatnak oly jó anyagot, mint a gabonafé­lék szalmája, részint mert, uem nyújtanak oly jó anyagot, mint a gabonafélék szal­mája, részint mert nem uyujtanak az ál­latoknak oly jó és puha fekhelyet,, rész­ben mert vizfelszivó képességük csekély s végül mert egyesek nehezen korhadnak el. A hüvelyesek szalmája jó takarmányt ké­pez s ezért inkább takarmányozási célra haszaáltatik fel ; különben is vizfelszivó képességük sokkal csekélyebb, mint a ga­bonaszalmáé. Más kultúrnövényeink szal­mája már ugy összetételénél, mint viz­felszivó képességénél fogva sokkal cseké­lyebb becsű, semhogy versenyezhetne a gabonafélék szalmájának alomértóké vei. Kevés szalmával biró vidéken felhasznál­ják a faloinbot is Végül még a legkitűnőbb alomauyag­ról kell megemlékezni, a tőzegről- A tőze­galom használatának számos előnye van : nevezetesen a tőzegalom alkalmazásával az istálló levegője tisztán tartható, a mi az állatok egészségére nézve jelentékeny ha­tással van, különösen lóistállóban, mivel tudvalevő dolog, hogy a lovak ürüléke gyorsabb bomlásu s ezért van ezen helyi­ségekben mindig oly átható kellemetlen ainmoniak-szag. Tőzegalmozásnál az álla­tok fekvőhelye mindig száraz, tiszta és rugauyos s ha naponta gondoskodunk a megfelelő menuyisógü, fejenkint 2—3 kg.­Dyi friss tőzeg adagolásáról, a trágyáié elvezetésére semmiféle berendezés nem szükségeltetik, mert a tőzegalom legalább is mégegyszer auuyi trágyalevet képes le­kötni, illetőleg felszívni, mint, a szalma­alom, a nélkül azoban, hogy bárminemű szag érezhető lenne, a tőzegalom a szilárd ürülékkel kitűnően keveredik s végül a trágya értékét, nagy mértékben növeli, mivel sok értékes növényi tápanyagot tar­talmaz. Laptulajdonos Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó: A szerkesztőség. 390. 1904. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. fc.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a keszthelyi kir. járás­bíróság 1904. évi Ö. 150/10. számú vég­zése következtében Hochstadter Sándor dr. keszthelyi ügyvéd által képviselt néhai Perhács Miksa volt, m. kir. pénzügy­őri biztos hagyatékának kirendelt gondnoka kérelmére az önkéntes árverés a keszthelyi városi hatóság által 1904. óvi junius hó 20 ik napján foganatosított leltározás utján összeirt 895 koronára becsült bútorok, ágy­neműek és egyebekből álló ingóságok nyil­vános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a keszthelyi kir. já­rásbíróság 1904. óvi 150/10. számú vég­zése folytán a helyszínén, Keszthelyen, a Liget utcában 1904.. évi október hó 34-ik napján délelőtt 9 órája ha­táridőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. óvi LX. t.-c. 107. 108. §-a értelmében kész­pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Keszthelyen, 1904. okt. 21. Varg& János kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents