Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-06 / 10. szám

2. BALATONVIDÉK J 904. március 6. tebb nemzeti joggal a nemzet békéje és nyugalma ellen törhessenek, ki akarja azt? A valóságban pedig igy állunk! Ha a télen egy-egy héten 150—200 gyűlést, összejövetelt tartottak, mi lesz, ha kitavaszodik ? Es mit tapasztaltunk e komitácsik szociális gyűlésein ? Többnyire kiskorú, fejletlen egyének adják a gyűlések tömegét. Szónokuk, az ország futó >szónok* órás beszédet tart s izgatja a munkások ezreit a társadalmi rend s osztályok, a keresztény osztályok, főurak, birtokosok és papok ellen. Ha ez nem visszaélés a gyülekezési jog és szólásszabadsággal akkor mi az ? Az ilyenekkel szemben mutassa meg Tisza gróf erős kezét! Adott is ki a gj'ülekezési jogot szabályozó és bizonyos mértékben korlátozó rendeletet, de mi az ily rendeletnél helyén valóbbnak és megnyugtatóbbnak tartjuk a nyilt törvényhozási intézkedést. Elvégre azt a rendeletet egy-két ember csinálja. Egy ember érte a felelős, a kiadó miniszter. Az a rendelet homályban születik, a titok sötétsége födi, tartalma és célja nem világos s igy mindig jogos aggodalom kiséri. De más a törvényhozási intézkedés! Tartalma világos, célját mindenki ismeri. Ha ez nem tetszik a komitácsiknak, ám tegyenek róla! De megnyugtatja a nemzet jobbjait, kik a társadalmi békét ós rendet a szocikomitácsiknál minden esetre többre becsülik. Ám ezzel még nincs kimerítve a komitácsik üzelmei ellen szükséges teendők sorozata! Minden, a félrevezetett munkásnép javát célzó intézkedés a komitácsik munkáját bénitja meg. Legyen rajta az állam lakzuzókő, vagy tégladarab. Sgyik a

(jj

a, — bár lassan és kis adagokban. cukorban, az eszmét — a másik kérgesebb kezével a kivitelt. Az eredmény egy! Paloták, kirakatok ablak darabjai, sztrájk és zendülés í A sajtószabadság nebántsvirág! Bármily irányú korlátozás e becses virág fonnyad ás át jelenthetné. Miért is nem törvényhozási, hanem társadalmi védekezésre van szükség a szociálista, van szociizü sajtó túlkapásainak megfékezésére. A társadalmi blokád használ itt. Utasítsa vissza a társadalom a sajtó komitácsik üzelmeit! Mirt a kutmérgező komitácsik, aa egyéni becsület megtépése, botrány és szenzáció hajhászatból élnek ! Konkolyt hintenek, zavart szitanak, elégedetlenséget keltenek. Esek az irodalmi és hirlapi irodalmi komitácsik. nem a fajmagyarság érdekében, hanem más hatalom betegei nagyravágyásának szolgálatában fáradnak, jobb ügyhöz méltó buzgalommal. Fogjon össze a társadalom. Blokád iiozza Őket! Törvén}

Tes reformok s társadalmi blokád kell az elméleti, irodalmi és sajtó- és szociálista komitácsik ellen ha hazánkat bűnös üzelmeiktől meg akarjuk tisztítani. Ha a társadalom kötelességének tudatára ébred, akkor mindenféle fajta komitácsiknak beföllegzett Magyarországon. És ezt kivánjulc is nekik, mert a komitácsik nemcsak a Balkánon, de nálunk is veszedelmesek ! és társadalom, hogy a nép megélhetése biztosittassék. Munkájának, a belefektetett erejének és idejének meg kell adni és bizr.ositani a megfelelő jutalmat. Korlátozni mindent, a mi a munkás nép anyagi romlását okozza: az alkoholizmus pusztítását, a korcsmák é» pálinkamérések kinövéseit. Meg van a vasárnapi munkaszünet tőrvénye. De nem hajtják végre azt' ugy mint kellene. Ne vegyék el a munkástól azt az egynapi pihenőt. Ne fosszák meg azt a sok munkában fáradó cs.eléduépet az isteni-tisztelettől, mint azt teszik egyes uradalmak. Akkor jöhetnek, a komitácsik. Sátort üthefnek. Deklamálhatnak. Lengethetik a vörfts lobogót — ki fog rájuk hallgatni? És ha le is győzte az államhatalom a sociálista komitácsikat, még mindig nem végzett'teljes munkát. Honnét vették a szocikomitáesik az eszmét? Honnét nyernek titkos bátorítást ? Honnét pénz és anyagi támogatást lapjaikra, füzeteikre és agitációjukra ? A pártkassza egymaga nem födözheti a nagy agitáció költségeit. Melyik titkos hatalom támogatja őket? Mit akarnak a szélső szabad elvüség jegyében dolgozó lapok és ityfajta irodalmi müvek? Leütni, rombolni mindent, ami kegyelet és tisztelet tárgya ? Erre törnek a sajtó szabadságának örve alatt dolgozó irodalmi és hirlapirodalmi komitácsik ! Úttörők ők. A szociálizmus úttörői. Amit aztán az irodalmi komitácsik megtenni nem mernek — az előfizetőkre való tekintetből — elvégzik szövetségeseik a szocikomitácsik. A toll könnyebb, mint az abA hét. lakóhelye volna*) — az uraságon kivül/kinek mindenki fejet hajt s kinek mosolyától függ a lét varázsa. Az itt található forgalom pusztán a zsidókkal való keres kedelemre szorítkozik. Csak egy két, kereskedő szolgáltatja a közvetlen élet.szükségleti cikkeket.. A lakosság többi része vagy a gróf tisztjei, vagy munkásai közé tartozik, vagy a város iskoláival és vallásos intézményeivel függ össze ; mert, azon az intézeten x) kívül, melyet oly apróra leírtam, van itt katholikus latin iskola és elemi iskola s ezek, habár a gróf védnöksége és támogatása alatt vannak, a József császár által felállított közoktatás szervezetébe illeszkednek. Keszthelj- Világos példát nyújt arra nézve, hogy Magyarországon miként helyezkedik el a lakosság nagy része. Azoknak számuk, kik nagyobb városokban, vagy szabad királyi városokban, laknak, oly csekély, hogy az egész lakosság 5°/

0 át nem múlja fölül. A többi vagy a Keszthelyhez hasonló mezővárosokban él, a milyen Magyarországban 691 van, vagy falvakban, melyeknek száma 11,068 ; s mindezekben alig akadni valamelyes társadalmi életre. Magyarország tényleg földmivelő állam és még Hzokon is, kik a legnagyobb városokban laknak s kik különböző ipart űznek, meglátszik a földmiveléssel való foglalkozás valamelyes vonása ; következéskép a fényűzéssel és ízléssel összekapcsolt iparágak és foglalko/,ások szükségképen el vannak hanyagolva.* Hírneves angol utazónk, mint, közölt útleírásaiból láttuk, megérdemli hálánkat és köszönetünket, azért a pontos megfigyelésért és hiteles előadásért, melyet minden sora mutat ; azért a szeretetért és jó akaratért, mellyel a magyar vendégszeretetről, vidékeink szépségéről, fejlődő művelődésünkről stb. megemlékezik ; de különösen érdemes a Balatonvidék hálájára és szeretetére, mert, nincs Magyarországnak egyetlen része sem, melynek szépségeiről annyit s oly elragadtatással irna, mint a mi kis szűkebb hazánkról s ezt akkor, mikor a nagy angol nemzet létezésünkről alig birt tudomással. Brigiit müve tehát úttörőnek mondható s azt hiszem, sokáig kell várnunk, mig terjedelmesebb, kimeritöbb angol munka fog beszámolni kis hazánkról a nagy világnak. 2) Ism. Dr. Lakatos Vince. ') Érti a Georgikont. •) Utazónk Ítélete itt kissé elfogult. 2) Bright munkájának cime : Travels from Vienna through lower Hungary. Jubileum. Háborús hírek. Főispáni látogatás. Ellenzéki mozgalmak Zalában. Mi lesz velünk ? Csendben, a legnagyobb csendben ünnepelte a helybeli, jótékony nőegylet fennállásának 25-ik évét. Olyan diseréten, elvonulva, mint az erény, a jótett maga. Olyan feltűnés, zaj nélkül, mint a hogy csak a női lélek tud ünnepelni. Mit. tettek az elmúlt 25 év alatt? Van-e nyoma, van-e emléke? Oh nincs. Hiszen csak könnyeket törölt le. Csak mezíteleneket ruházott. Csak árvák nyomorát enyhítette. Csak tehetetleneket segített. Csak didergőket, melengetett. Csak éhezőket táplált. C*ak veritékes arcokat, törölt le puha kezeivel . , . más semmit sem tett — 25 éven keresztül! Nem is baukettezt.ek. Dtkciókat se mondottak. Ordót, kéziratot se kapott senki. És ők csak folytatták tovább e munkát. A női szívnek nem bankett, ordó, hivatal és kézirat kell, hanem szeretet. Ezt pedig mindezek nélkül is lehet gyakorolni, t.alán még jobban, mint, eme cifra s Hangokkal . . . Elismerés nekik a szegények hálája, mely önzetlen működésűk koronája. Legyenek e sorok Nekik szentelve, a páratlan szivü magyar nőknek! Mig ők a béke olajfáját ültetgetik a legingóbb, forrongó talajba, az emberi szivbe, háborúval, puskapor füstjével tele a levegő. Megmozdult minden kis- é» nagyhatalom. Talán Liliputország, Eldorado és a sziámi ikrek is fegyverkeznek ! Ez most divát. Még a nők is Waffenrockban járnak a legújabb divat szerint ; ki ilyenben, ki olyanban, talán még AmaKeszthely : % gazdász papír $ • 1 50 finom csont levélpapír, 50 boriték disses dobozban 1 korona 20 fillér, ^apfyaíó Sujánszk? József i

z papir^cres^edésében KESZTHKLYE2Í