Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-14 / 7. szám

2. BALATONVIDÉK: 1904. február 14. a tervezet bennfoglaltatik a re­formban. De ha már eddig eljutot­tunk, itt még nem szabad megál­lani. Törvénybe kell iktatni még a szavazás egyébb módozatait: a tit­kos szavazást is. Sok baj és viszásság nyer ezál­tal orvoslást. Bár nem állit)uk, hogy most már azután teljesen ideális állapotok lesznek; fondorkodók mindig vol­tak, lesznek is. De nem oly kihivó mértékben mint azt eddig tapasz­taltuk. Ezzel elérjük azt, hogy nemcsak bankárok és pénzemberek pályáz­hatnak mandátumokra, hanem a középosztálynak számos más, arra hivatott tagja is, kik megfelelő pénzösszeg hiányában eddig lion­atyaságról még álmodni sem mer­tek ; de az az eredménye is meg­lesz, hogy a nép nem tekinti a vá­lasztást lakodalomnak, mikor tor­kig lehet enni mindent, ami potya, hanem alkalomnak legszebb alkot­mányos jogának gyakorlására. E^ meg, ha szorosan vesszük, nem csu­pán jog, de kötelesség is. Erre ta­nítsa meg a törvényhozás a népet a parlamenti reform helyes alkal­mazásával. ' ezalatt a háború, a szjharc szünetel egy í időre ; a honatyák gyűjtenek ezalatt. E Szenet-e vagy vizet: tüzes harcra készül­nek-e vagy csendes megadásra, belátva 1 hetetlensógót a küzdelemnek az erőszak­kal szemben? ki tudja? Pitreich se, Kossuth se, Tisza se. Az idő szeszélyes és változó, a szól iiol innen, hol onnan faj. . . Hagyjuk egyidőre a veszekedöket vesződni. A szeretet ós az irgalom hete az elmúlt hót, ünnepeljünk mi is. Épen ma 73 eszteudeje, iiogy a ma­gyar tudományos Akadémia első nagy ülését tartotta. Mennyi lelkesedós, mennyi idealizmus volt akkor az országban. Forr­tak az eszmék, nemes ideálokat, dobtak a közönség közé, az országba. Ezek idővel kiköltöztek ugyan az Akadémiából, de megmaradtak állandóan egyesekben min­dig. Ezek azok, kik tenni és szeretni még tuduak : szeretni a szegényt ós tenni érette. F. hó 8-án tartotta a keszthelyi takarékpóuztár r. t. 84. évi közgyűlését, melyen 1116 K-át szavaztak meg külön­böző jótékony célokra; 12-óu pedig Yaszary Kolos biboros hercegprímás 72. születés­napján osztották ki fejedelmi alapitványá­nak félévi kamatait: 52 szegénysorán ipa­ros között 2000 K-át. Ugyaucsak e napon osztották ki az alapítólevél értelmében a főgymn. 20 szegónysorsu tanulója között, 950 koronát. Ezen számok is beszélnek ; a föntebbiek ugy mint az utóbbiak ! Ezek együtt 4065 K.-át tesznek ki. A békének ós szeretetnek e munkája áldásos; hangja a köszőnőnek zengőbb és nagyobb mint az ágyúdörgés ; a jótett pedig mélyebben beleszánt a szivbe mint. bárminő bomba vagy shrapnel a tömött liadsorokba . . . Isten áldása legyen a jótevőkön ! rona esik el e réven, persze mini­mális számítási alapon. Hogy mekkora a maximális ösz­szeg? Gondolhatja mindenki. De talán legtöbb fölvilágositástadhatna e tekintetben Bánffy báró boldogult miniszterelnök. Épp azért eleve is jól ellása ma­gát koronákkal az a merész jelölt, ki egy nagj^obb kiterjedésű és né­pesebb kerület mandátumára pá­lyázik. Ezenkívül mennyi nehézséggel jár annak a 1500—2000 választó­nak beszállítása, elhelyezése, rend­ben tartása, élelmezése és az egyes szavazók igazolása. Csoda e, ha a tömegek ily nagy föl vonulásakor azután nagy had­csapatokat vonultatnak ki. annyira, hogy nálunk egy választás nem annyira legszebb alkotmányos jog gyakorlásának, mint inkább ostrom állapotnak, hadgyakorlatnak vagy háborúnak képét mutatja?! Aztán csoda-e. ha a tömegek ily nagy összezsúfolása ürügyül is szolgálhat sok visszaélés elköveté­sére?! Mindamellett mennyi időt ós munkát vészit e réven a polgárság! Ha még ezekhez vesszük azt a sok izgalmat, ellenségeskedést és az alkotmányos verekedéseket, megkell vallanunk, hogy nem a legszebb színben láthatjuk magunkat. Mert igy még mindig az a színezete van a dolognak, mintha népünk legszebb jogát egy napi jólétért cs a >po­tyáért« gyakorolná. Hogy ennek nem lehet jó nép­nevelő határa, tessék egy válasz­tási napon az ellátási tanyákat, a korcsmákat és vendéglőket megnézni. Eme bajok, visszaélések, pénz- és időpazarlásnak elejét venni van hi­vatva a községenkinti vagy leg­alább a körjegyzőségenkinti szava­zások behozatala. Örvendünk, hogy A hét. Mig a távol Ázsiában egy kis nép a szabadságát védi — nem szóáradattal, ha­nem tettekkel egy óriási liatalom ellen, mely egykor eltiport minket, is, itthonn még csak kezdenek a háborús hirek fúj­dogálni. Augliát és Franciaországot talán még nagyobb érdeklődéssel J^-sik, mint a hadviselő felek mozdulatait. Nálunk pedig keleti szelek fújdogálnak, a Balkán felöl. Nyugtalanság mindenfelé ; az eszmék vi­lágában ugy mint a társadalomban s az államok között. Hogy hová visz ez, ki tudná megmondani ? Még azok sem, kik a politika titkos szálait, fonogatják, szövik, feszitik. Hát még mások ? ! Itthonn pedig Vármegyei bizottsági közgyű­lés és közigazgatási bizottsági ülés. Folyó évben e hó 8 án első rendes közgyűlését, tartotta meg a törvényható­ság. Az ülésen Hertelendy Ferenc főispán ur ö méltósága elnökölt,. A gyűlésen e'ég nagy számmal vet­tek részt, ami abban leli magyarázatát, mert választás is volt, ! Igaz, hogy csak közigazgatási bizottsági tag választás! A jelenlevők két részre szakadtak. Egyik ré­sze Yizlendvay Sándor mellett foglalt ál­lást mig a másik rész báró Putheani bizott­tó magassága valószínűleg annyira kiseb­bedett volim, hogy a közel 130,000 hold mocsaras terület felszabadult volna. A folyó, mely a tavat, főleg táplálja: a Szala. Ez gazdag Ízletes halakban, ilye­nek a Perci lucioperca vagy fogas, a Cyprinus cultratus, a Cyprinus carpio vagy közönséges pouty és az E tox lucius vagy esti ka. Partjait sok madár látogatja : a fehér pelikán, Pelecanus onocrotalus, a bölöm­bika, Ardea stellaris, a vízityúk, Fulica íitra, a mór szalonka és a sárszalonka, Scolopax gallinago és S. gallinula, és különféle rucák; ezek mégis nagyobb szám­ban vannak délen és Szlavóniában, hová jó makkterméskor nagy számban érkeznek ós a patakok és tölgyesek közé helyezett hálók igen sokat elfognak. A vidra a pav­tokon gyakran előfordul s némelyek még azt is állítják, hogy e tóban még hódat is találni, de ha igy van is, az eset, igen ritka. Azt mondják, hogy a rómaiak a Ba­latont Hiulca néven nevezték, s hogy az az erődítmény, mely mellett elhaladtunk, közel volt Cibalis vidékéhez. E feltevések valódisága nagyon kétséges ; de a római maradványok, melyeket itt találtak, erősen bizonyítják, hogy ezt a területet az a nép ism rte s rajta gyarmatai voltak A tótól visszatérve egy kis házban állapodtunk meg, a gróf róvbérlőjének la­kásában. Itt reggelit, készítettek, s igy alkalmam volt, a tó halainak különösen a remek fogasnak megizlósére ; az étkezés gyönyöreit a keszthelyi pincéből küldött borok tették teljessé. Délután meglátogattuk az erdész is­kolát meg a zeneiskolát Itt a bennlakó növendékek nagy bnndájának néhány ki­tűnő zene számát élveztem.* 2) >Az előadók Közül több az erdész iskolához tartozott.« l) A dolog ugy áll, hogy a Bright emii­tette Cibalis vagy Cibalae alsó-pannóniai város volt., a Hiulcus mocsár mellett, a mai Vinkovce­hez közel. 2) Nem hiába írja tehát Berzsenyi 1817-ben : Hogy vérrel ázott századaink nyomáu A szent pálma arany bimbai nyíljanak, S e kis magyar Weimár öléből Lássa hazám kiderülni napját. Nagy szó hz, hogy Bright ilyen ki tünő zene dőadásokkal találkozott Keszt­helyen már 1815-ben ! A XlX. század közepéig divatos ka­tonafogó vagy verbnngos táncot, melyet Bright, nemzeti táncunknak nevez, igy írja le: • A táncosok ga/.dag posztóruhába vau­nak öltözve, hogy a legények kedvét fel­költsék s becsalogassák a, k itonaszolgá­latba. 1) A tánc lassú és kimért lépésekkel kezdődik, de utóbb, mi kor belemelegednek, minden mozdulatra tüzesebb lesz. A tán­cosok csattogatnak, kezükkel csizmájukat csapkodják, bokájukat meg nagy tűzzel verik össze, mig végre maguk a parasztok is (csak az ő körükben vettem észre) neki lelkesülnek; a katonák pedig, amint hal­lottam, kik a hatásra adnak valamit, olybá tűnnek fel, mint,ha őrületbe estek volna, s nem hagyják abba előbb, mig sarkan­tyúik darabokra nem törtek, maguk pedig végkép ki nem merültek.c (Folyt, köv.) V. ö. Petőfi: Muzsika szól verbuválnak. Csapj fel, öcsém, katonának ! stb. Keszthely * f gazdász uauir @ L* 1 50 finom csont levélpapír, 50 boriték diszes dobozban 1 korona 20 fillér, kapható Sujánszk? (József ^önpt) és papirkereskedésében KF.S7THFT.VPW

Next

/
Thumbnails
Contents