Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-31 / 5. szám

BALATONVIDtr 1§04. január 91. ízeiint, feliünő számban érkeznek Ma­gyarországból Törökországba cimzett, le­vslek, 20 rfillérrel bérmentesítve. Minthogy a tőrökorsiági levelek ép ugy, mint az egyetemes postaegyesületben résztvevő bármely országba szóló levelezés viteldíjjá 15 grammonként 25 fillér, saját éredkük­ben figyelmeztetjük a közönséget, hogy a bérmentesítésnél jelen körülményre fi­gyelemmel legyen, mert az elégtelen bér­mentesítés kellemetlenségeit is ők viselik. — Uj szövetkezetek. Az elmúlt évben hazánkban 617 uj szövetkezet is 64 ta­karékpénztár alakult. Nagy különbség ! — Az Ipartestülst f. hó 23-án tar­totta szokásos bálját az Amazonban. A rendezőség, élén Nagy István ^írosbiróval, mindent megtett és sokat fáradozott a siker érdekében s bár törekvésüket nem is koronázta anyagi siker, de erkölcsi igen, mert szép számú közönség volt jelen s a mi a fő, mindenki jól érezte magát, j Fél 9 órakor kezdődött a tánc s mig a fiatalok tüzesen járták, az öregebbek a »zomszéd termekben fehér asztal mellett fogyasztották a hegy levét, közbe közbe nótára is gynjtottak, vagy p<*dig a táncban gyönyörködtek, s közöttük is akadt olyan ki fiatalnak érezte magát, és ifjai hévvel forgatta meg a leányokat és a fiatal asszo­nyokat. A jelenvoltak közül a következő­ket sikerült, feljegyezni. Asszonyok: Bauer Ignácné, Boda Jakabné, Cságoly ístvánué (Újmajor), Düh Mártonné, Ejury Nándorné, özv. Eőry Györgyn*, Fábsics Jánosné, Fizáry Viktorné, Frankó Jánosné, Fisch Samuné, Hajdú Jánosné, Harasztovit.s istvánné, Havay Józsefné, Heidecker Já­nosné, Hermáim Lajosné, Hoffmann Mórné, Horváth Jánosné, Huss Ferencné, Kőlgyes-<y Gyuláné, Lang Jánosné, Lendvay Antalné, Lichtenwallner Ferencné, Maiton Adolfné, Meizler Károlyné, .Nagy Istvánné, özv. Németh N-né, Pintér Palné, Rákos Vil­mosné, Redler Józsefné, Révész Lujosiié, Satrál Andorné, Sntrál Lajosné, Sárváry Zoltánnó, Stegmüller Károlyne, özv. Su­hajda Jánosné, Sujánszky Józsefné, Szabó Béláné, Szerdahelyi Jenőné Szeredy Sán­dorzé, Sziber Józsefné, Talabér Istvánné, Veháp Ferencné, Veháp Imréné, Veháp Jánosné és Veháp Lajosné. Leánj'ok: Ejury Mariska, Frankó Gizella, Hajdú Mariska, Horváth Mariska, Kóber Erzsi, Lang Laura, Lichtenwallner Magda, Pintér Margit, Polgár Mariska Pollák Nella, Redler Irén, Stegmüller Irma, Suhajda Mariska. Szalay Juliska, Szalay Irma, Szeredy Matild. Tóth Etzsi (Kaposvár), Török Marinka és Veháp Erzsi. — Zalaapatiban tegnap nagyobb tár­saság gyűlt össze az apátság üdvözlésére azon alkalomból, hogy a főapát urnák, Fehér Ipoly dr.-nak névnapja volt. A nagyérdemű bencésrend főapátjainak név­napját mindig bizonyos kegyelettel ülte meg. Koller Miksa dr. apát uiagyar ven­dégszeretettel látta a Rend vendégeit. — A helybeli posta- és távíró hivatal uj főnöke, Búzás Alajos, a barcstelepi posta főnöke, f. hó 25-én családjával együtt városunkba érkezett. Hivatalát azonban még nem foglalta el, inert a másik hiva­talt még nem adta át. Kívánjuk, hogy jól érezze magát körünkben, leljen igazi otthont kis városunkban, s fárasztó munkáját édesítse legalább iiz, hogy jól érzi itt magát — A krajcár egylet balja Fényes bált, és magas színvonalon levő művészies műsorból álló elő-dáít rendezett a hely­beli krajcár-egyjet. A műsor élüő száma Scliwárz Zsigmond dr, sikerült ós szép felolvasása volt, >A mi.oi Venusc címmel. Ezt Molnár Ignácné úrnő, Eckhardt An­tal karnagy és Na^y Lajos terzettje kö­vette. "Wagner »Taunhau?ert-éből, kik a tőlük megszokott művészettel adták elő a di >-ebot, mit viharos raps után meg kel­lett toidaniok egy ráadással. n,zt követte he «Uránia», eyy téli bájos rege, melyet Marton Erna k. a. adott elő. A színpadon egy magas erkélyről szavalva, a szöveg­en előforduló alakok : az Éj lovagja, az Őíz, a Tél, a Természet, a Hótüudór, Tó­tok, Cigányok és Szeretet jelenetek meg egymás után, Hogarth ecsetjére méltó fes­tői elrendezésében Ejury Nándor urad. fő­gépész urnák, egy ramek élőképpé cso­portosulva az előadás befejeztével, mely Ejury Nándor remek megvilágításával pá­ratlan ,látványt nyújtott. A jelen volt fé­nyes ós nagy közönség nagy elismerésse­adózott a pompás piéce-nek. Előadás u'án tanc kezdőJ7tt. A négyeseket 45 pár tán­colta. A jelen volt hölgyek- névsorát tér­szűke miatt nem közölhetjük. — Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Fe­renc József keserűvíz természeti gyógy­erejéhez ? Óriási tömege ez a dolgozó em" beriségnek, akár szellemi vagy kézi mun­kával foglalkozzék melynek visszás rákény* szeritett életmódja folytán akár az emésztés­ben, akár egyáltalán legfontosabb szerve kben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal ölöméiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájasodással fenyeget tetnek, mindig a biztos, bélürüléseket hatványozó Ferencz József keseriivízhez menekülnek. Ez ese­tekben elődeinknél ,részben növényi, részben müleges könyebbitö szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamely gonosz következméuynyel, káros visszahatással voltak öszszekötve. A Ferencz József keseiüviz e szereket természetes, erőteljesen oldó ereje folytán oly zavarokuÚJ, mely'ek vérbőség és emésztési hibák folytán jött 1 ítre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy boros pohár =150 gramnyi vizzel, reggel éhgyomerra; a vízhőmérsék­lete ne haladja meg a 12 R. fokot, de aján­latos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bár milyen kü­lömbözök is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedvencét az embert meg­látogatja, eg} úttal kevés betegedésre alko­tott olyan könnyű különleg«s gyógyeszközt, mint a milyet a Ferencz József ásványvíz képez,mely általános kedvelisége és hasz­nálata miatt most már mindenütt, még távoli világrészken i , könnyen rnegsze­lezhető. C S A R N O K. Egy hires angol utazása a Balaton vidékén 1815-ben. ii. Csobánc elhagyása után első cé­lunk volt Badacsony hegye, mely­nek hirneves bora, neoi igen marad el a tokajitól. Vezetőnk útközben néhány darab ugar földet mutatott, melyek parasztok birtokában voltak, kik gyakran hanyagok, hogy föld­birtokaikat minden második évben vagy több éven át műveletlenül hagyták heverni. En ezen nem le­pődtem meg. Azok a földek szegé­nyek állandó trágyahiányban szen­vedtek, kucorgó birtokosok kezében, legtöbbnek egy kis szőlőcskéje volt a szomszédos hegyen, s munkájukat uraik parancsszava s a kormány rendeletei örökösen félbeszakítják, ami kis idejük marad, azt, mintha lutrira tennék, szőlőjükre forditják ; a sorszámot kihúzzák és a játékos nyomorult koldus lesz. aki urától függ. Ez nem koholmány, sem csa­lóka elméleti következtetés, hanem mindennapi észrevételük azoknak, kik Magyarországon át ép érzékek­kel utaznak.« I Aztán részletesen és igen ala­posan festi a szőlőmüvelö magyar „ parasztság helyzetét, majd áttér ( Badacsony ismertetésére, mely igy szól : De térjünk vissza Badacsony ^ lábához. Itt megállapodtunk és a kocsikat a hegy körül küldük to­vább, majd pedig a kis szőleiket művelő parasztok Ízetlen beszédei ellenére, felbaladtunk a hegyen. Most egy törmelék bontotta ösvényre jutottunk, az oszlopos szik­lán (colomnar rock) levő különös nyi­lashoz vitt, ennek neve Vaskapu volt. (The Iron Grateway.J Eme hegy tetején, melynek magassága jelentékeny, talán 500 láb a tenger felett, egy valóságos erdőbe értünk, hatalmas tölgyek közepette, a hol, ámbár csak nagyjában egy mélye­dést vettünk szemügyre, mely krá­ter maradványa lehet. Nem akarom eldönteni, vájjon igy áll-e a dolog, de én ritkán láttam vulkanikusabb külsejü anyagokat, mint e hegy ás­ványi termékeit. Az itt látható sziklák fél osz­lopos szerkezetet öltenek és körül­belül egy lábnyi vastag vizszintes rétegekre oszianak. Szerkezetük igen közel áll némely lávákéhoz és olivi­ne-t tartalmaznak. De ami engem legjobban meglepett, az volt, hogy lemenet tufára akadtam, melynek alapzata homokkő volt, szivacsos törmelékekkel, mely bámulatos ha­sonlóságot mutatott azon sziklás tömeghez, melyet csak a Heklán lehet találni. Páratlanul szop, ragyogó fény kárpótolt most bennünket azért a kellemetlen ködért, mely a hegy te­tején egészen ránk nehezedett. A pára alá értünk, mely lepel­ként terült el nem messze felettünk ós a tó felett, melynek távoli partját elrejté szemünk elöl; maga a tó pedig meg a hegy eleje, azon ol­dalról, hol álltunk, gyönj'örü fé­nyes volt. Néhány kis szőlőn áthaladva, melyek közül egyik Kisfal udjmak, az ünnepelt- magyar költőnek, tu­lajdona és nyári lakása, egy nagy szőlőbe értünk, mely Esterházy herceg birtoka.« (Folyt, köv.) NYILTTÉ R.*) Nyilatkozat. Egy Legát György nevű emberrel részemről nagyon sajnálatos veszekedésbe kerültem, minek következtében ő rólam gyalázatos hireket nyilatkoztatott ki kávé­házi közönség előtt. Én, mivel az ebmódjára bottal elvert pimaszokkal az eféle ügyeket másként el­intézni nem lehet, mindeu eddig kibocsátott, valamint még ezután szárnyra kelő, ezen ügyre vonatkozó híreszteléseit alávaló, gyalázatos hazugságnak nyilvánítom, s ha az illető ezzel meg nem elégszik, kész vagyok neki bármikor bottal, v. kutya­korbácscsal elégtételt adni. Keszthelyen, 1904. január 31-én. Kétszery Géza *) E rovatban köziöttekért nem vállal fele­lőséget a Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents