Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-17 / 3. szám

2. 1904. január 17. ide: 242,998-99 kor. Minden adóalap kevesbedést mutat ki, nz egyetlen dohányjövedéket leszámítva, mely az 1903. évben 55.104-72 K. többletet mutat ki a megelőző évvel szemben; pipázni, gondját füstfelhőbe szorítani tehát még tud és szeret a magyar ! Eme statisztikai adatok számai között az összes ma g}

rei és községi adók és pótadók, útadók stb. stb. még nincsenek is befoglalva. Ez még csak egy általános tükörkép. Talán nem is lenne jó a részleteket is pontosan tudni. S mindez történik akkor, mikor uton-utfélen hallja az ember a panaszt, hogy emelik adóját, mikor nagycsaládu, a léttel nagy családjáért és önmagáért küzdő szegény iparos panaszkodik egy is, más is, harmadja is 180—200—250 K.-ás évi adóról!! Hogy ez a végső romlásba vezet, az bizonyos. Hogy az államnak nem lehet célja a polgárok teljes tönkretételével fentartani az államháztartás egyensúlyát az is bizonyos. De legbizonyosabb az, hogy valamit tenni kell! Kell, mert a kis ember pusztul. Vannak a vármegyének alapjai nemes családok, árvák, stb. fölsegélyezésére. Vau nyugdíjintézete is hivatalnokai számára. Vannak egyéb alapjai, melyek mind igen nemes célú, jótékony dolgok. Ez mind igen helyes. De hol van nyugdíjintézete az utkaparók, hajdúk, irodaszolgák, börtőnőrok stb. számára? Hol van alapja ezen szegény proletárok segélyezésére, tisztességes segélyezésére munkaképtelenség, szerencsétlenség esetére ? Hol van a nemes törekvés, hogy ezeknek 20—30—40 K. havi fizetése legalább valamenynyire is javittassék? Hiszen nekik ebből kell ruházkodni, családot eltartani, házbért fizetni, mosási, fűtési, világítási dijakat fizetni egy egész család számára akkor, mikor, a hus kilója 100 — 110 fillér, a jobbfajta liszté, cukoré majdnem ugyanannyi, ós évi 180—200 K.-án aluli lakás egyes városokban majdnem a sertésóllal egyenlő ?! S hogy a szegény nép többi osztályának élete mily mostoha, most ne is bántsuk. Megígértük s nem is feledjük el, hogy érinteni s felemlíteni fogjuk sorsukat. A számok beszélnek . . . Beszélnek anyagi szegényedésről, szellemi sötétűlésről, erkölcsi lazulásról is ezek nyomán . . . Uj főispánunk ismeri és szereti a kis embereket. Hangtalan szenvedésüket meg fogja érezni szive dobogása, szive szeretete. Megyéjének iparosai között fogja bizonyára a vármegyei munkákat felosztani, s nem engedi azt idegen megye területére vinni. És lehetőleg ugy fogja bizonyára ezt tenni, hogy elsősorban azon városok iparosait bizza meg, melyekéi a legnagyobb terhet viszik immár görnyedező vállaikon . . . A szövetkezetek pedig, melyeknek ő a múltban is apostola volt, elvégzik a többit . . .! Adja isten! A hét. Igen nagy c<odálkozással olvastak « a mult héten, ínég egy régebbi hírünk kapc«áu, Csák Árpád dr. nr nyilatkozatát. Ahelyett, hogy ini is ujilatko/.nánk, cstk két dolgot kívánunk közölni : 1) hogy mi egyszerűen leközöltük azt a hírt, miről az egész városban beszébek. 2) hogy távol állott tőlünk bárkinek i« ne vfrlségessé tétele, hazafi-ágának, tudásának vagy intelligenciájának lekiosinylése. Ezt sohasem fogjuk senkivel megtenni, mint ahogy nem is tettük eddig sem. — Ami saját külön kis világunk szomszédságában, A.-Páhokon, nagy az őröm. Hej, ha mindenki igy gondokodnék a kis emberekről! Ugy halljuk, deputáció készül Veszprémbe a jószivü igazi szociálpolitikushoz, Kráuitz Kálmán apátkanonok úrhoz, hogy megköszönje a községgel szemben tanúsított nagy jóságát. A másik, a távolabbi szomszédban, Tapolcán is élénk az élet. Folyik a korteskedés és 20-án dő) el, kié a mandátum: Makfalvay Gézáé vagy Pék Jánosé? Ugy halljuk, mindkettő pártja igen erös. Veszprémben beiktatták az uj főispánt, nálunk most készülnek reá. 18-án tartja, régi gyakorlat szerint, az állandó választmány a megbeszélést az ünnepségek napja ós sorrendje felől. Ezek röviden a hét eseményei a kissebb körökben ; ujat nem sokszor tudunk mondani az ország állapotáról sem. Az obstruckció folyik a régi mederben, csak néha-néha vet egy-egy nagyobb hullámot, aztán elcsitul megint. Ilyen nagyobb hullámverés volt az uj. hadügyminiszter stilgyakorlata Magyarországról, s a hadsereg szelleméről. Es ezt, a beszédet még feldicsérte Tisza . . . talán azért, mert míg Beek báró kis munkája minket • néptörzs»-nek tesz meg. Pietreich ur januárban «elölépteti» a magyart, egy csillag erejéig — — nemzetiséggé, s hozzá második helyen ! Szegény, szegény magyar nemzetiség ! hát, ide jutottál ? ! Egy csillagod hát vau már ; adnának talán port — d'ópóet, is, feketével díszített aranyból, ha — — jól viselnéd magad. Minek is kötöd magad te ahhoz a három színhez ? Lassan ugyan, de mégis halad az ujoncuiegajánlási javaslat megszavazása, üjgy-egy nap egy.egy szakasz : lassan, de meglesz. Közben megszavazták a tisztviselői fizetési pótlékot is, mi az ellenzéknek határozott győzelme a kormány akar ta ellenére. Sokat, nem ér ugyan e 'javítás', mert sokan veszítenek V6le állítólag; de a többség mégis csak nyert valamicskét. A háborús hirek is csak elültek szépen. mint a tyúkok este ; manapság kettőt is gondol mindegyik nagyhatalom, mielőtt egyszer kihúzná a kardját. gokat a szegényektől megkülőnböz eti. Tehenek után többet, juhok után kövérebbet nyeruek. Kecske tejéből is készíthető, de télen föl kell inelegi eni a tejet ; nyáron hosszú edényekben erős és gya kori lázassal nyerik, hogy abba a levegő az edény szük szájába behatoljon. Kevés vizst adnak hozzá, hogy savanyodjék. A legjobban megsűrűsödött rész fölsziure szál! ; leszedve és megsózva azt, aludt tejnek (oxygala) nevezik. A vi szamaradt részt fazekakban főzik-. A mi annál: felületéi úszik, az a vaj, a természettől megolajozva.» A- följegyzések világosan mutatják, hogy az ó-kor görög és római népe a vajat nem használta élelmiszernek. Minden kétséget, a mely ez ügyben fennállhatna, eloszlat Galenus, aki a vajat müvében határozottan orvosszernek állítja ; az állatországból nyert tápszerekről, mint, a friss-, aludt tejről és a sajtról külön fejezetben értekez, a vajat azonban csak a tej gyógyító hatású része gyanánt emliti. Az°ételek zsirozására, világításra, tt test kenésére a görögök főképen az Athenenenek szentelt, o

l

aí

f

a gyümölcséből nyert olajat használták, mint elöttüK a zsidók ós feniciaiak, utánuk a rómaiak ; a melyet a görö'r és olasz konyhákon ma is többre becsütnek minden más zsirnál ; Tartósságáért a vajjal szemben meleg éghajlat alatt meg is érdemli az elsőséget Az ó kor görög-római írói Között sokan hit lek a vaj gyógyító hatásaban. Használták, mint Hippokrates rendeli, különleges orvosság g3'anánt, nevezetesen börsérülésre, égési sebekre s ehhez hasonlókra, vagy — mint Plinius előadja — a barbárok és rómaiak gyermekeik bőrének ós talán hajának kenésére is. Galenua szerint (Kr. u. 2.) az ége'ett vaj koiomja külöuönősen jótékony szemfájás ellen. Ennek készítésére kimerítő tanácsokat ad Dioskorides. Még 2 századdal ezelőtt is használták az igy nyert kormot szembaj ellen. Plutarchos (50—130 Kr. u) leirja két asszony találkozását, a kik utálattal fordultak el egymástól, mert egyik orrának a hajkenőcs, másikénak a vaj illata nem volt kellemes, a melyet a mindkettőjük részéről bizonyára bőségesen hasznájt «kendőző* szer árasztott. Az ókor «Évái> tehát vajat használtak <Margit-Cróme» gyanánt még Spártában is, az egyszerűség hazájában. Erre vall Plutarchos leirása, mert a találkozó asszonyok egyike spártai volt. Arról, hogy a régi időben mily szerepet foglalt el a vaj a kereskedelemben, úgyszólván semmit sem tudunk. Periplus Máris Enythraei (Kr. u. 1.) szerint Indiából a Vörös tenger kikötőibe nagyobb mennyiségű vajat szállítottak. Ugyancsak némi fényt vet az ó-kor vajkereskedésére Diocletianus hivatalos árszabást;, moly 301 bői maradt fent. Ebből következtethetünk az akkori vaj értékesítési viszonyokra. A hivatalos árjegyzés szerint,: 1 római font

1) vaj ... — 16 dénár

1) « t < < friss sertészsír 12 « « « « « marhahús — 8 « < « « « száraz sajt- - 12 « 1 sextarius

3) juhtej . ... — 8 « « « friss sajt . — 8 « « « közönséges étel olaj 8 « t t legfinomabb « « 40 < bor ... . — 8—SOdénár volt. Ezen csekély s többnyire uem megbízható adatokból csak vázlatát nyerjük az ókor tejgazdasági viszonyai képéue k. Teljessé tételéhez sok uj adat szükséges s a meglevőknek alapos átrostálása. (Vége.) l) 1 római font -- 327-45 gramm ') 1 dénár — 3-9 gramm eziist ') 1 sextarius — 0-54 liter. Keszthelyi # # gazdász papír • • 50 finom csont levélpapír, 50 boriték diszes dobozban 1 korona 20 fillér. l^apliató Sujánsx^v könvp és papirkereskedósében KESZTHELYEN.