Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-03 / 14. szám

4. BALATONVIDÉK 1904. m á rc iu s 2 0. Fogás 1903-ban Sor­sz. A halfaj mognevezése 1902-ta 1903-ban tóti) kevesebb méter mázsákban 1 Garda 946-80 2489-31 1542-51 — 2 Keszeg 3496-55 5727-42 1230-87 — 3 Ön és menyhal 84-83 131.14 46-26 — 4 Csuka és ezompó 390-58 315-72 — 74-86 5 Ponty­76-94 96-25 20-91 6 Harcsa 28-39 61-61 33-22 7 Süllő 782-89 621-34 |161-55 8 Fogas j 138-96 157-73 18-77 — Összesen 5944.99 9600-52 — — Mig 1902-ben a havi átlagfogás 612 métermázsára rúgott, addig az a mult év­ben 1010 mótermázsát tett ki, ami nagy emelkedés. Az apró süllő szembetűnő föl­szaporodásán kivül a halállományban a mult év folyamán nem volt észlelhető olyan változás, mely különösen felemlí­tendő volna. A Balaton vidék hallal való ellátása tekintetében tudtommal sem a hírlapokban sem egyébként panasz a mult évben nem merült fel,*) amiből azt lehet következ­tetni, hogy a bérlő Részvénytársaság a helyi igényeket kielégíteni iparkodik. Pa­naszt csak arra nézve lehet hallani, hogy a jobb fajtájú halak áraiban némi emelkedés történt. Ez a balatoni halra most már ál­landóan mutatkozó nagy keresletben leli magyarázatát. A néptáplál^kul szolgáló silányabb halfajok azonban most is a régi árban kaphatók. Az orvhalászat terén sajnos, még mindig gyakoriak a kihágások, kivált a tilalmi időszakban. A bérlő Részvénytársa­ság a halászati szünet alatt egy tisztviselő felügyelete mellett tizenkét partört alkal­maz, kik a mnlt évben szép számmal *) Voltak panaszok itt-ott ; de a társulat m»g foj.ja szüntetni. Utalunk itt lapunk „Lesz hall" c. hírére, (Szerk.) értek tetten tilosban halászókat. A leg­több orvhalász a Kis-Balatonon garázdál­kodik, ahol tömérdek a búvóhely s igy az ellenőrző közegek elől könnyű szerrel tudnak menekülni. A pontyivás idején naponta legalább 20—30 orvhalász keresi fel a Kis-Balaton rejtettebb helyeit s készek az üldözőkkel szemben a komoly harcot is felvenni. Hogy milyen ügye­sen tudnak ezek az emberek menekülni, mutatja, hogy midőn egy alkalommal a csendőrséggel egyetemben a kis-balatoni orvhalászokat kerestük, csak négy embert tudtunk elfogni, pedig éppen akkor folyt legjobban a tiltott halászás. A halászati törvény módosítása iránt hozandó tör­vényes intézkedésektől e téren sok ja­vulást várhatunk és ha — mint tervezve van — a, tilalmi időben kifogott hal vevőjét is büntetik, az orvhalászat okvet­lenül csökkenni fog. A horgászat leörül előfordult vissza­élések a mult évben már nem voltak megállapíthatók. A bérlő vállalat ugyanis csak azoknak ad horgászati engedélyt, . akikről feltehető, liogy csupán kedvtelésből kívánják ezt a sportot űzni, de miután HZ engedély elnyerése több alakisághoz is van kötve, a mult évben már keve­sebben váltottak jogosítványt. Az ellenőrzési szolgálat teljesítése te­kintetében jelentem, hogy sem a bérlő vállalattal, sem közegei és halászaival szemben kihágás a múltévben megállapít­ható nem volt. A Részvén}'társaság maga is őrködik, hogy ilyenek az üzemben elő ne forduljanak s egy fegyelmi szabályzat ke­retében büntetést szab az olyan halászra, ki törvényes méreten aluli halat kifog vagy egyébként követ el megtorlandó cselek­ményt. Társulatunk tagjai sorában változás a mult évben nem volt. A közgyűlés KZ igazgató jelentését lielyasléssel tudomásul vette. — Az elő­terjesztett 1908 évi számadást, mely 74.140 K. 17 f. bevételt, 63.972 korona kiadást ós 10,175 korona 69 f. pénztári marad vánj't tüntet fel, jóváhagyólag tu­domásul vették ós a pénztárt, kezelő tár­sulati igazgatónak a felnientvényt meg­adták. Az 1904. évi kötspgvetéa 55.576 K. 63 f. bevétellel ós 43.725 K. 88. f. kiadás­sal állapitatoit meg. — Számvizsgálók áriát cselekedett ki az egyszerű, busau fönséges dallamból hogy maga is megijedt és alig tudta bevégezni. Hangos kacaj kisérte a szerencsétlen próbálkozást. Michl megvetéssel és zavar­ral fogadta a méltó kritikát. Most következett aztán az igazi »tippelés«. Természetesen Turtlmann Michl ós Lempeli Hanzi nem jöttek szóba a kudarc után. Még Mayer Szepit emlegették ugyan néhányan főleg a kis utcaiak : de a túl­nyomó többség Kovács és Scharner közt csaknem egyformán oszlott meg. Még Scharnernek több dicsérője akadt, aminek magyarázata az volt, hogy a német nép saját vérét kivánta első sorban kitüntetni; ós röstelték volna, hogy a nagy német faluban egy odatelepedett magyaré legyen a dicsőség. Ezalatt a plébános és a kántortanító is egyszeribe megegyeztek abban, hogy csakis Scharner és Kovács jöhet szóba. De most melyik ? Kovács szörnyen druk­kol ; még utóbb nagy zavarában teljesen elveszti a fejét. Scharner meg igen rosz­szul ejti a magyar szót és kissé hidegen énekel. Ezek a kifogások. Az előnyök pe­dig mind a kettőnél egyformák. A kérdést a plébános ötlete oldotta meg szerencsésen. — Kovács énekeljen virágvasárnap, Scharner pedig nagypénteken. Virágvasár­nap úgyis egészen magyarul megyen az istentisztelet, hát Kovács nem lesz talán egészen fejevesztett, ami pedig Nagypén­teken bizonnyal megtörténnék vele. Nagy­pénteken pedig német lóvén a soros nyelv, Scharner nem rontja el a rossz kiejtéssel a jó benyomást s talán a nap hangulata is gyurapitják majd az érzelmességét benne, ami mtjd énekének hidegségét eny­híteni fogja Ebben megegyeztek. Hanem hogyan adják tudtára a népnek ezt a határozatot. Két Krisztus még soha sem énekelt. Az­után uyilvánosan hogyan kritizálják meg a két kiválasztott énekét ? Ez mind a kettő rossz vért szülne a konzervatív ós amúgy is önfejű népben. A plébános azonban ismét feltalálta magát és igy beszélt : — Mint a beszélgetésekből kivesszük, Kovács és Scharner tetszettek legjobban. Miuk is igy ítéltünk. De mivel nem tudjuk eldönteni, hogy melyik énekel szebben, azért azt határoztuk, hogy Virágvasárnap fog énekelni Kovács, Nagypénteken pedig Scharner. Ugy-e jó lesz? A nép meg volt lepve a döntéstől, de kellemesen meglepve. Bizony erre az okos megoldásra ők nem goudoltak. Nagyon jó lesz. Es csakugyan jó lett. A kis utcaiak csekély morgását leszámítva, últalában jó hangulatot keltett az ügyes választás. Utóbb még Mayer Szepi is belenyu­godott és lelkesedéssel fújta a szekund basszust a karban. Kollarik Kálmán lettek: Buchmann Gotthárd báró "VVirius Vince és Wentzely Pál. — J*. szavazatra jogosult tagok számára és azok szavazatára nézve megállapították, hogy a 106.368 kat. hold kiteredósü Nagy- és Kis-Balaton­nak jelenleg 34 tulajdonosa van, kik & társulat közgyűlésén 1047 szavazatot kép­viselnek. — Tudomásul vétetett Széchenyi Viktor gróf azon bejelentése, hogy az őt megillető halászati jog eladás folytán a bftlatonfőldvári fii rdő-rósz vény társaság tu­lajdonába ment. át. — A Siófok mellett létesített süllőikra termelő telepre vonat­kozó szerződést a közgyűlés jóváhagyta és anuak aláírásával az elnökséget meg­bízna. Végre tudomásul vette a közgyűlés a társulati igazgató azon jelentését, hogy a Balatonual kapcsolatos somojgyi Nagy­Berek, bizonytalan vízállása miatt, a hal­fiasitó céljára ez idő szerint alkalmatlan. — Ezzel a közgyűlés véget ért. -Szövetkezeti kongresszus. A szövetkezeti eszmének ünnepe volt a héten Budapesten. Az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek tartották meg szerdán dél­után az V. évi kongresszust Pestvármegye székházának nagytermében. Számosan jöt­tek fel a vidékről a szövetkezeti kiküldöt­tek, hogy jelen legyenek á kongresszuson. Széchenyi Sándor gr., az 0. K H. Sz. elnöke megnyitója után a kongresszus el­nökévé Széchenyi Imre grófot választották meg, a lelkes szövetkezeti férfiút. Horváth János dr. számolt be arról, hogy az előző évek nagy gyűléseinek ha­tározatait miként hajtották végre. Kiemelte a jelzálogos kölcsönök bevezetését, amely­lyel az 0. K. H. Sz. nagy lendületet adott a kisbirtokok hitelügyének jelzálogilag való rendezésére. Kiterjeszkedett a Szö­vetkezetek Szövetségének az ismertetésére is, amelynek érdekében most folynak az előkészítő munkáintok. Ezután Zigány Zoltán előadása kö­vetkezett, a szövetkezeti fejlődés jövőjé­ről. A szövetkezeti fejlődés megtanít ben­nünket arra, hogy a termelés, a fogyasz­tás és az értékesítés között milyen szük­séges a szerves kapoc9. Ez megvédi az emberiséget a verseny tultengésótől, szer­vezi a munkaerőt és biztosítja a hasznos munka tisztes keresetét. Széchenyi Imre gróf hozzászólása után, mely szerint a szövetkezeti eszme csak akkor erősödhetik, ha a különböző cólu szövetkezetek támogatják egymást. Horváth János tartott előadást az ipari szövetkezetek közhatósági ós katonai szál­lításairól. Ismertette az erre vonatkozó módozatokat ós javasolta, hogy az ipari szövetkezeteket ugy a közhatósági, vala­mint a katonai szállításoknál is, mint nagy vállalkozókat tekintsék ós ehhez mért elbánásban részesítsék. A közható­sági szállításoknál, ha a földolgozandó anyagot a közhatóságok adják is, az anyag előkészítése ós teljes földolgozása bizassók közvetlenül az ipari hitelszövetkezetekre. A közhatóságok ós a szövetkezetek közt levő anyagot szállító ós előkészítő gyáro­sok közvetítése kiküszöbölésére mindent el kell követnünk. Több érdekes fölszóla­lás történt még, mely után elhatározta a kongresszus, hogy a kifejezésre jutott kívánságok érdekében megfelelő intézkedés történjék. Csütörtök délelőtt az Országos köz­ponti Hitelszövetkezet tartotta meg köz­gyűlését Széchenyi Sándor gróf elnöklete alatt. A számadások előterjesztése és jó­váhagyása után, a kilépett igazgatósági tagokat újból megválasztották. Az igazga­tósági jelentésből kiemeljük a követke­zőket. A hitelszövetkezetek rohamos szapo­rodása a lefolyt évben csendesebb mére­tűvé vált. Ám a kötelékbe tartozó szövet­kezetek egyre erősödnek. A uisbirtok jel­zálogi hitelének teljesítése érdekében nagy

Next

/
Thumbnails
Contents