Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-10 / 2. szám
1904. január 10. hisz mindegyiké ugyanaz — ismeretes; egyszerű naivitása, helyzet komikumai mégis érdeklődést tudtak kelteni. Szinte bámulatos sikert értek el a szereplök; mindenesetre sokat kellett tanulniok, fáradniok a napi elfoglaltság mellett, liogy igy is oly pompás játékot tudlak produkálni. Helyszűke nem engedi, hogy mindegyik szereplőről Külön megemlékezzünk ; de mégis fel kell említenünk, hogy általános feltűnést keltettek Kóber Miklós (Baktor) és Hölter Lajos (Tamás) alakításai. A többiek pompás összevágó játéka többször ragadta magával a közönséget. A nőszerepeji mind igen kicsinyek voltak, amit, jól eljátszani sokszor nehezebb, mint a nagyokat. Szabó Katica (Mária) bájos egyszerűséggel adta az egyszerűségéről hires-nevezefes bethlehemi Szüzet; Baksa Erzsike és Németh Etelka (Böske és Katica) pompás humorral a pásztorleényok szerepót, majd igen szépen az angyal-szerepet, is, Szalay Etelka (Angyal) nehéz, mert úgyszólván mindig néma jeleneteit, igen kedvesen; s végül Harasztovics Lujzilift igen-igen bátran és ügj'esen a kis Veronika szerepét. Altalános feltűnést kellettel! az élőképek csoportosításai, hol az említetteken kivül még Ejury Mariska és egy bfjos kis teremtés, Satrá 1 Ilonka töltöltek be angyalszerepet, mely utóbbi augyalka először magasan állva, majd a jászol fölött lebegve feledhetetlen látvány volt. A közönség egy szép est emlékével távozott. — Karácsonyfa ünnep. Somogyvárott, az iskolák s az ovoda előljáiói mintegy verseidre keltek a szebbnél szebb karácsonyfaünnepek rendezésével. A külső iskola növendékei «Jézus születése*, a zárdaiak pedig «A méhecskék hódolat.a» c. darabokat adták elő nagy érdeklődés mellett és kitűnő sikerrel, az. előadásokat Széchenyi Imre gróf és neje is kitüntették magas megjelenésükkel, elismeréssel adózva a szép játékért. Az ovodában pedig káprázatos fényű óriási karácsonyfát minden jóval és széppel megrakva, állított fel a kicsinyeknek az óvoda alapitónője, özv. Széchenyi Déuesné grófnő ö nagyméltósága, kinek jóságáról valóban el lehet mondani az irás szavait: «A te imádságaid és alamizsnáid felszáll ván, emlékezetben vannak Isten elölt.* — A Nőegylet mulaisága Szinte kápBALATONYIDÉK rázat.os a kép, mely előttünk föltárni. Valóságos női leleményesség, annyi szereplöt felvonultatni ugy, hogy mindvégig érdekes legyen. Lehetetlen a toilettek változatosságát, a bennük megnyilatkozó Ízlést, leírni. Hetek fáradozása, leáuyszivek aggódó gondjai a minél sikerültebb ós elegáns toilettek kigondolása és összeállítása fölött: oly nagy dolgok ezek, hogy azt leírni nem lehet,, c.sak jellemezni pár szóval : ragyogó, fényes ós sikerült volt minden. Első száma a programmnak egy nagy képsorozat, volt, «Az óv 12 hónapja,* a következő S2ereplőkkel: Január. Jégcsap Ejury Mariska. Hópehely Oppel Esztike. Február. Pierette Pintér Vilma. Pirott Hanny Andor. Március, Ibolya Sándor Erzsi. Hónapos retek Fizáry Sári. Április. Fecske Krausz Flóra. Feslö gyümölcsbimbó Nagy Marilla. Május. Májusi fa Slegmüller Irma, Pillangó Schleiffer Janka, Akác Pollák Margit, Nárcisz Babocsay Ma!c>i. Junius. Cseresznye. Marton Erna, Csipkerózsa Párkányi Mici, Szerencsehozó lóher Pöhl Irén. Julius. Aratók Költbaum Ilona, Illés Lajos, Pipacs Párkányi Marietta, Búzavirág Arany Frida. Augusztus. Rózsa Stieder Margit, Csillaghullás Csanády Vilma. Szeptember. Marguerit Neuman Dóra, Napraforgó Hoffmau Janka. Október. Szőiö Zimics Paula. Szüretelő Stegmü'ler Dezső. November. Vadászat Halász Gizi. Wágner Lász'ó. December. Krampusz Darányi Mihály, Angyal Helbek| Janka, Karácsony Helbek írén. Utána 2 dalszám következett; az egyik népdaleg}-veleg (hegedű és zongora) Nagy Marilla és Nagy Lajos által igen nagy tetszés mellett előadva, a másik két műdal, meWeket Cs \nády Mariska kíséretével a tőle már megszokott, művészettel énekelt Bozzay Irén. A kedves komikum, finom szalon-vígjátékot, mit a szereplök a legkedvesebb precizitással adtak elő, egy élőkép követte, a forgó kerekű automobilon ülő modern Fortuna istenasszony (Horváth Erzsike) két Gráciával: Takách Ilonka ós Schleiffer Janka k. a.-kal, kisorsolva a szeszélyes istenaszszony ajándékait a közönség között. Nagy ós előkelő közönség honorálta a nőegylet törekvéseit és a szerep ők sikereit elismerésével jutalmazta. Magas megje'enésével a grófi család is kitüntette a nöegyletet. Az előadás után kedélyes táncba olvadt a 3. közönség érdeklődésé ós jókedve, a kora hajnali órákig. Mig mi e sorokat irjuk, a mulatság még nem ért véget. — Műkedvelő előadás. A vörsi róm. katli. népiskola növendékei a karácsonyi s az ezt kővető sz. ünnepeken előadták a cKarácsonyest» cimű pásztorjátékot, melynek tiszta jövödelme a vőrsi róm. kat,h. templom orgona javára fordít,tatík. Az előadások anyagilag is sikerültek, melyet első sorban a keszthelyi kath. legényegylet igazgatóságának köszönhetünk, ki szíves volt ezen célra színpadi szerelvényeit ingyen átengedni, másodsorban pedig a következő felülfizető ' endégeknek : Németh János, Börzsönyi Gyula, Kovács Ferene, Papp László, Krisztinkovich Dénes, Kohn Sándor és Berkesné Papp Annának, kiknek egyetemlegesen, e szivea pártolásért,, e helyen fejezik ki hálás köszönetüket rendezők. — Nyilvános köszönet. A Kath. Legényegylet, f. hó 6 án tartott pásztorjátékán az összes közreműködőknek : Baksa Erzsike, Ejury Mariska, Harasztovics Birike ós Lujza, Németh Etelka, Satrál Ilonka, Szabó Katicza, Szalay Etelka ós Katioza kisasszonyoknak, valamint az öszszes fórfiszereplőknek, kik az est sikerét pompás játékukkai lehetővé tették, hálás köszönetet mond. Hasonlóképpen Gönci Ede főgymn. tanár urnák, ki a betanítás és rendezés fáradságos munkáját magára vállalta és igazi önfeláldozással végezte, ós Ejury Nándor urod. főgópósz urnák, ki az élőképek hatásos elrendezésében s a villamos fényhatások elérésében valóságos kifogyhatatlan iuvencióju mester, szíves fáradozásaikórt őszinte köszönetet nyilvánít. — Hideg vaggonok. A beköszöntött dermesztő hidegben sok panasz hangzott fel a Kaszthely—Balaton — szt.-györgyi vicinális utasai között az elmúlt héten a kocsik hidegsége miatt. Volt alkalmunk erről magunknak is — sajnos — tapasztalatot szerezni. A vonat egyik-másik kocsija egyáltalán fűtve sem volt. No ez már kissé túlhajtott takarékosság — az utasok rovására. Kérjük, tessék figyelembe veuni, hisz nem déli Olaszország narancsfái, hanem a Balaton mellett zúzmarás fák között haiad a vonat. Az utasok pedig tisztességesen fűtött kocsikban szeretnek ütazui. és Hippokrates (450—355 körül Kr. e.) jegyzett föl. Az ókori görögök skytháknak nevezték a mostani európai és ázsiai Oroszország vándomépeit, de különösen a Fekete tengert körülvevő országokét. Ezekről a skythákról említi Herodotos, hogy a kifejt tejet, fa edényekbe öntik s erősen mozgattatják rabszolgáikkal s azt, a mi a tej felületére szállott, leszedik mint értékeset és izleteset; a mi az edény fenekére szállott, kevésre becsülik. A rázás cólj a nem ital készítés, hanem vaj nyerés volt ; ezt bizouyítja eljárásuk, mert k umys készítésnél a tejet csak időközönkint rázzák. Hippokrates fenlmaradt iratai világosan beigazolják, hogy a skyt.hák vajat készítettek. Hippokrates, az ember testének bizonyos betegségi állapotát a sfeythák Vi jkészitésével összehasonlítva igy ír : » . . • mint a skythák a kanca tejét, üres fába töltik és mozgatják ; rázva azonban habzik és a zsir, melyet vajnak (boutyron) neveznek, fe'ületére száll, mert könnyebb, a nehezebb és sűrűbb anyag alul marad ; ezt elkülönítik és szárítják. A megalvadt ós kiszikkadt anyagot «hippake» nak nevezik ; a tej savója közepén van.» A görögöknek is ismerniők kellett a vajat. Ezt bizonyítja az, hogy Hippokrates müvében nem ugy ír a skythák vajkészítéséről, mintha nemzetének újdonságot akarna mondani; a kortársai előtt ismeretlen skythák vajkészitósi eljárását egyszerűen csak fölemlíti Ezt az indirekt bizonyítást igazolja az is, hogy Hippokrates művének 11 különböző helyén ir a vajról, mint külső ós belső gyógyszerről anélkül, liogy azt ujdouság vagy különlegességnek tüntetné föl ós rámutatna annak készítési és használati módjára, a mit biztosan megtett volna, ha a vajat csak idegen földön ismerték és készítették volna. Hippokrates müvének több he'yén «pikerion» szót használ, amely Erotianuy és Galenus szerint szintén vajat jolent. Ebből is látható, hogy a görögök előtt nem volt ismeretlen a vaj Hippokrates idejében. Sőt a történetem e'őtti korban is ismerték azt a görögök-. Bizonyítéka ennek a megsüritett vagy megolvasztott, tej feltalálásáról szóló monda, melyet Aristeus jegyzett fel s melyet a későbbi írók közül először Diodorusnál " találunk meg, a ki Caesar ós Augustus korában élt. Használatának mégis nagyon szükkörünek kellett lenni, mert azok az írók nem ismerték, vagy nem tartották említésre méltónak, a kik — mint Hesiodos, Aristoteles, Xenophou, Teokiit.os — minden alkalmat felhasználtak nyilatkozásra. Görögország éghajlata kevésbbé kedvező vajkészitésre s e miatt indokolt annak kis mérvű fogyasztása ; az éghajlat meleg volta miatt csakis erősen megsavanyodott és megsűrűsödött tejből vagy tejfelből készítették azt . . . Ezután nagyon sovány adatok maradtak ránk a vajról az első keresztény Írókig bezárólag. Auaxandrides, Polyanos, Dioskorides, idősebb Plinius mint tápszerről tesznek róla említést. Auaxandrides, Hippokrates fiatal kor. társa beszél Kotys thrák király lakodalmáról (380—368 Kr. e.), mely alkalommal a thrákok vajat ettek. Mysia tartomány thrák lakosairól azt mondja Posidonius (Kr. e. 100 óv körül), liogy jóllehet táplálékuk főkép méz, tej és sajt, mégis említésre uisltó, hogy északnyugati Kis-Azsia thrákjai az említettektől tanulták a vaj használatát. Abban az időben a perzsák is ismerték a vajat. A perza király palotájában Polyanos szerint talált Nagy Sándcr egy érc-oszlopot,, a melyre Cynus tőrvényei voltak följegyezve és a mellett azon tárgyak voltak fölsorolva, a melyekre a király (Dárius Kodomannus) háztartásának naponkint ebédre ós vacsorára szüksége volt. (Folyt, köv.) Ferencz József keserűvíz fl I g££ÜSSZ. 12 6
