Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

6, BALATONVIDÉK ruc dalokat, adott elő, többek közt egy 1720­ban keletkezett s eddig kiadatlan Rákóczy ke sergőt, majd egy eredeti, igazán népies néphym­nuszt, melynek szövegét a hetvenes években mesemondó Pósa bátyánk irta meg. A régi classicus magyar zene Csenády stylszerü át­dolgozásában igazán a szivekhez szólt, s kapott sok tapsot, a miket meg is érdemelti Városunkban a múlt héten a következő fürdővendégek érkeztek. Révai Jimő hivatal­nok Bpest, Kohn Gyula utazó Bécs, Rosuer Lipótnó Bpest, Vas Ferenc és családja Moór, Bán Károly ós családja Csorna, Picker Gerö műegyetemi halig. Bpest, Szelesta Gyula ta nu'ó Devecser, Kovalik Vendel tanár Deveoser, Diesz Sándor mérnök Bpest, Galló György Bpest, Gergely Géza Nagykanizsa, Matyó Endre Gyulafehérvár, Nemsit Samu ós n je Barcs, Kreclit Samu Bpest, Greuner Sándor hív. Bpest, Sass Béla tanár Bpest Fasik Henrik tanár Bonyhád, Strausz Aipád Bpest,, Vass I. dr. és családja orvos Szeged, Inkei József Mohács Pollák Mór ós családja Eger, Ková^ Jeuö gyógyszerész és családja Kiskomárom, Szüos Lajos tanitó Bpest, Turcsányi Zolián Nagy­kanizsa, Richter Géza erdész Eperjes, Kondor József tanár Csurgó, Sági Ernő vasúti Zágráb, R. Kovács Laura Bpest, Schneider Dezsőnó Bpest, Altmau Ida Bécs, Gerö Izsó Szolnok, Parlagi Ist ván Bpest, Hollós József dr. orvos ós családja Bpest. * Gőmblövészet Balatonföld vái 011 A bala­tonföldvári lantenit ver.-enyekkel l>apcsolato­san aug. 15 én ós 16-án nagy gömblövő ver­senyt is rendeztek, a melyen résztvevőké szí­vesen látott, az intézőság. A verseny mindig d. u. 4 órakor kezdődött. KOZGAZDASAG. Zalavármegye selyemtenyésztése. i. Néhány óv óta indult meg hazánkban a selyemtenyósztós munkája. Kit, kellene érette leginkább magasztalnunk, mint Darányi Ignác földmivelési minisztert. Az országos selyemtenyésztés felügyelője pedig Bezerédj Pál, aki gondját viseli a se­lyemtenyésztésnek s a kinek szivén lakozik a selyemtenyósztós. Mert a ministerrel egyiitt, szi­vén viseli az országnak közgazdasági állapotát. A Szegszárdon székelő felügyelő nagyfontos­ságú fölterjesztést irt a földmivélósi miniszter­hez 23 vármegyének selyemtenyésztésről. Zala­vérmegyéről tett fölterjesz ését kevés kihagyás­sal a kővetkezőkben közöljük : Nem kételkedem abban, hogy Zalavárme­gye közönsége ne ismerné kiváló fontosságát a selyemtenyósztésnek, ha látja hogy ez milyen nagy jelentőségre emelkedett, egyes nagy köz­ségekben. Ennek bizonyságául e helyen is felsorolok néhány községet, a hol a selyemtenyósztós té­rin igazán örvendetes eredményt értünk el. Igy Muraszentmárton községben az idén 68 se­lyemtenyószlő volt, kik 662 koronát kaptak gubóik ára tejében. A sely emtenj'észtés meg­kezdése óta pedig 3,573 koronát fizettünk ki a községben. Kottori községben 13 selyemtenyésiztő 428 kor. kHpett a gubóért. Mióta peiig selyemte­nyésztéssel foglalkoznak, 2,997 koronát kerestek. Alsódon.ború községben az idén 39 se" lyemteny sztő 656 koronát keresett a selyem­termelésből. A', országos selyemtenyésztési fel­ügyelőség működésének megkezdése óta pedig 2,818 koronát tesz ki a tenyésztők keresete. Azon örvendetes tapasztalat pedig, hogy ZJavármegyóben a selyemtenyósztós iwéu ed­dig 57,844Jkorouát fizettünk ki, még inkább fo­kozza elismerésünket azon fényezők iránt, a kiknek jóindulatú támogatásával iárthatjuk fenn mai állapotban a selyemtenyésztést és fejleszt­hetjük ezt tovább. A selyem tenyésztő községeknek egyenkénti felsorolása után minden egyes községnél meg­győződhetünk arról, hogy csakis a szederfa hiá­nya miatt, nem fejleszthetjük a selyemtenyész­tést, sőt sok esetben azt meg sem kezdhetjük. (Itt bövobb indokolással ajánlja a jelentés az országút szélére való eperfa ültetést,.) Szívesen elismerem, hogy a községek ül­tetnek szederfákat. De ezzel kapcsolatban, mint sajnos jelenséget, f«l kell tüntetnem, hogy a kiültetett szederfák nem részesülnek kellő gon­doskodásban és ennek következtében arányta­lanul sok szederfa pusztul el évenként Igy például Battyán községben az idén elpusztult 2 drb., Szöboticzán 4 d'b., Bajcsa községben 61 darab, Fityeházán 67 drb., Mura­kereszturon 37 drb. Az egész vármegyében pedig 171 darab szederfa ment, tönkre Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy szin­tén a selyemtenyésztés rovására esik az, hogy szederfák helyet,t kisebb nagyobb mérvben másnemű fát ültetnek a kerületekre : Fityeháza, Légrád ós Mura keresztúr községben. Hátrányos a selyeratenyésztésre nézve az is, hogy a murakereszturi selyem tenyésztők kisebb nagyobb távolságból kénytelenek besze­reznie szükséges szederfalombot. Szintén nagy kárára van a selyemtenyész­tésnek az, hogy a tenyésztőket gátolják a Hze­derfáknak szabad gomdozásában. Es habár ezen kihágásokat a törvény szigorával köteles az elöljáróság megtorolni, mégis ez irányban sok községet mulasztás terhel az idén is, jóllehet ezen visszaélésekre már a mult évben is fel­hívtam az elöljáróság figyelmét. Ezen községek ; Drávavásárhel}', Őrség és Kiskomárom. Végül fel kell említenünk, hogy Bajcsa községben a faiskolát rosszul kezelik. Ezt. pe­dig annak tulajdonítjuk, hogy a járási faiskola­f'elü" rvelö a faiskolakezelőt és munkást nem ok­ii » / tattá ki kellően a teendőkre nézve, a község elöljárósága pedig nem gyakorolja a szükséges ellenőrzést ebben az iráuybau. Vannak, a kik hangoztatják, hogy a sze­derfaállomány szaporítását epreskertek- létesíté­sével lehetne legcélszerűbben előmozdítani, Ma­gam is igen célravezetőnek tartom ezt és örömmel veszem, ha epreseket is létesítenek, ott, a hol az lehetséges CSARNOK. Délibáb. 2) éti verofénynet^ tüzelő sugár a Süt le a Ház e^tt elnyúló lócára. J2em hűsít az áruyélj, tiföad a fa lom6]a, fíjába fut atá a nyáj egy fialomba. J2em mozdul a levél, fefliő sincs az égen (Kiszáradt a tó is a fapáfy fenében. @reg apó váltig hajtja: »J2agy a mefeg. 'Banditám jer ide, megfájdul a fejed.« gyönyörködve nézi a megtermett fiút, nyugtafan, pajzún, hol megjön, hol In fut. Ddlegro^ant vén teste abban újra éled, Atiottabb éfetre, nem mint az övé lett. Izzadt homlokáról tör fi a szög haj út, '(Duda^olja, nézi, nem lútja-e baj út? J2e a vállas gyerel{ nem úgy néz, m' nt beteg, Szemeiben tűz ég, arcún bibor lebeg. > Oreg apám gyere, mit fúltam a mez&n, tündér várat úszni csillámló viztetőn.« S ^ézenfogva vonja aópját a inertbe, C&iZOni] nehéz anna^ hatvanöt év terhe. (f£ét inogó fúbra bizony so^ is vofna, húzz u 0 fj l} er ek. és segít a somfa. Ott a forítésen hjt elhint a sí^ra, (gyenge, fáradt szemét fátúsra szorítja. 1908. augusztus 23. •d csa ll nézi, arca fúngra fobban ; 'Mesebeli tündér ezüst sútra ott van. JÍtszeflemüft arcún csodáfat sugár rj^, Difiiben /[élemedett, mind valóra vált itt. Csilfogó tettivel magas tornyot^, háza/j, J£a számolni tudna, megofvasna százat. Szófni a csodáróf, beszéfni hogy merne? 'Toán efnyefné e föld, talún szárnyra fetne. (fönne^ majd tündére/j a nagy palotából, S mind e(viszi{ őf\ef haffotta dadától; Ott várja az »édest, meg a ^icsi (Panni, Jl f[i^ már meghaltas van ott pajtús annyi! J^ levegő atszi^, nincsen moccanása, Szer pici tündér fátyolt vet reája. A, libegő fepfet a fejére fiúzzál{, Lfürge túneot ropnaa tavat megússza/j. 6zűst istúffóból túl fos csí^ó vágtat. »J2em mese az apó, előtlün^ van, láthatd.« y>(s£ijere, menjün^, ne'zzül{ és ha befogadna Választtatsz palotát, uyergest is magadna és, ha jóf megy dolgunf\, apám is elvisszüli, Jtesz ott tágas hú?uti^, mostani úgyis szüí[. 3ia jó fesz Sdit^e, Js>ac?j, (Pali, Ddíis^a, Ddlind, mind eljöhetne([: boci, bárány, ^is^a. < Mehajol az öreg, homlokon csókolja. (Pilláin f^önny rezeg, lassan szétmorzsofja. D!)londja-e, ne mondja, tűnő déíibáb csaf> { ? J2etépje a gyermek (eltérőt a fátylat ? Dölondja-e, ne mondja, csalj egy szellő h yéne, S szertefoszfané^, mint gyerme^álom l^épe. míg igy tiinődií^ s vísszaszáfl a muftba, Jjlogy az tí álmait hány szelte szétdufta; ^Boldogságot, vagyont, minden szent fohászát: DdZeg libben a szellő, halban, fágyan szú ff út. ^ défibáb foszfil{. ing a torony alja, Szüst pafotá^at az enyészet nyalja. Zjílfogó tündére^ ruhája foszfad->Zi (Pár ázat a elszúff, fátyola szafadoz­(föld mintha beszívná, a szelfo fölinná, x)eré^on töri/j el a fa, mefyet himbál. Ddíég egy szétfúvatom svolt, nincs a tündérvár dletarolt fenyéren csa/j a forró szét jár. {Bandiba föf^iáít, sírva f{éri vissza, J2agy, hulló ^önnyeit szomjú föld felíssza. •»JLpŐ ne hagyd, fogd meg, tyúttozz ntána I (faj, a tündérváram, megható^ utána. 3£a megnövő/j, lovon etnyargato% érte, J[ vasorrú bábát agyonvágom érte, < »Szegény fccsi fiam, feleded, mig megnő tsz, Vasorrú bábádat éfes (yarddal nem ölsz­Ddlás tündéri í[épe^ fefedteti/j veled, (fényes défibábo^ támadna/j e hetyett. Szertefoszlik mind, mind, siváran egy marad: J£opott, fa^ó étet, fagyos tél, hő nyarad. Difiindig fáj, ha átmod dnrva tépil{; Jsemondásol{ gőzölt járatig véges-végig. J2yitva tegyen szemiin^, fádd, az álom csaffa, &[6apja egy szétlő' szárnyaló favatma. (fáj a temetése, tudom, tudom leljem, DdZíg ezt megtanultam, elég sírra leltem. füuiits Józset

Next

/
Thumbnails
Contents