Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

6, BALATONVIDÉK ruc dalokat, adott elő, többek közt egy 1720ban keletkezett s eddig kiadatlan Rákóczy ke sergőt, majd egy eredeti, igazán népies néphymnuszt, melynek szövegét a hetvenes években mesemondó Pósa bátyánk irta meg. A régi classicus magyar zene Csenády stylszerü átdolgozásában igazán a szivekhez szólt, s kapott sok tapsot, a miket meg is érdemelti Városunkban a múlt héten a következő fürdővendégek érkeztek. Révai Jimő hivatalnok Bpest, Kohn Gyula utazó Bécs, Rosuer Lipótnó Bpest, Vas Ferenc és családja Moór, Bán Károly ós családja Csorna, Picker Gerö műegyetemi halig. Bpest, Szelesta Gyula ta nu'ó Devecser, Kovalik Vendel tanár Deveoser, Diesz Sándor mérnök Bpest, Galló György Bpest, Gergely Géza Nagykanizsa, Matyó Endre Gyulafehérvár, Nemsit Samu ós n je Barcs, Kreclit Samu Bpest, Greuner Sándor hív. Bpest, Sass Béla tanár Bpest Fasik Henrik tanár Bonyhád, Strausz Aipád Bpest,, Vass I. dr. és családja orvos Szeged, Inkei József Mohács Pollák Mór ós családja Eger, Ková^ Jeuö gyógyszerész és családja Kiskomárom, Szüos Lajos tanitó Bpest, Turcsányi Zolián Nagykanizsa, Richter Géza erdész Eperjes, Kondor József tanár Csurgó, Sági Ernő vasúti Zágráb, R. Kovács Laura Bpest, Schneider Dezsőnó Bpest, Altmau Ida Bécs, Gerö Izsó Szolnok, Parlagi Ist ván Bpest, Hollós József dr. orvos ós családja Bpest. * Gőmblövészet Balatonföld vái 011 A balatonföldvári lantenit ver.-enyekkel l>apcsolatosan aug. 15 én ós 16-án nagy gömblövő versenyt is rendeztek, a melyen résztvevőké szívesen látott, az intézőság. A verseny mindig d. u. 4 órakor kezdődött. KOZGAZDASAG. Zalavármegye selyemtenyésztése. i. Néhány óv óta indult meg hazánkban a selyemtenyósztós munkája. Kit, kellene érette leginkább magasztalnunk, mint Darányi Ignác földmivelési minisztert. Az országos selyemtenyésztés felügyelője pedig Bezerédj Pál, aki gondját viseli a selyemtenyésztésnek s a kinek szivén lakozik a selyemtenyósztós. Mert a ministerrel egyiitt, szivén viseli az országnak közgazdasági állapotát. A Szegszárdon székelő felügyelő nagyfontosságú fölterjesztést irt a földmivélósi miniszterhez 23 vármegyének selyemtenyésztésről. Zalavérmegyéről tett fölterjesz ését kevés kihagyással a kővetkezőkben közöljük : Nem kételkedem abban, hogy Zalavármegye közönsége ne ismerné kiváló fontosságát a selyemtenyósztésnek, ha látja hogy ez milyen nagy jelentőségre emelkedett, egyes nagy községekben. Ennek bizonyságául e helyen is felsorolok néhány községet, a hol a selyemtenyósztós térin igazán örvendetes eredményt értünk el. Igy Muraszentmárton községben az idén 68 selyemtenyószlő volt, kik 662 koronát kaptak gubóik ára tejében. A sely emtenj'észtés megkezdése óta pedig 3,573 koronát fizettünk ki a községben. Kottori községben 13 selyemtenyésiztő 428 kor. kHpett a gubóért. Mióta peiig selyemtenyésztéssel foglalkoznak, 2,997 koronát kerestek. Alsódon.ború községben az idén 39 se" lyemteny sztő 656 koronát keresett a selyemtermelésből. A', országos selyemtenyésztési felügyelőség működésének megkezdése óta pedig 2,818 koronát tesz ki a tenyésztők keresete. Azon örvendetes tapasztalat pedig, hogy ZJavármegyóben a selyemtenyósztós iwéu eddig 57,844Jkorouát fizettünk ki, még inkább fokozza elismerésünket azon fényezők iránt, a kiknek jóindulatú támogatásával iárthatjuk fenn mai állapotban a selyemtenyésztést és fejleszthetjük ezt tovább. A selyem tenyésztő községeknek egyenkénti felsorolása után minden egyes községnél meggyőződhetünk arról, hogy csakis a szederfa hiánya miatt, nem fejleszthetjük a selyemtenyésztést, sőt sok esetben azt meg sem kezdhetjük. (Itt bövobb indokolással ajánlja a jelentés az országút szélére való eperfa ültetést,.) Szívesen elismerem, hogy a községek ültetnek szederfákat. De ezzel kapcsolatban, mint sajnos jelenséget, f«l kell tüntetnem, hogy a kiültetett szederfák nem részesülnek kellő gondoskodásban és ennek következtében aránytalanul sok szederfa pusztul el évenként Igy például Battyán községben az idén elpusztult 2 drb., Szöboticzán 4 d'b., Bajcsa községben 61 darab, Fityeházán 67 drb., Murakereszturon 37 drb. Az egész vármegyében pedig 171 darab szederfa ment, tönkre Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy szintén a selyemtenyésztés rovására esik az, hogy szederfák helyet,t kisebb nagyobb mérvben másnemű fát ültetnek a kerületekre : Fityeháza, Légrád ós Mura keresztúr községben. Hátrányos a selyeratenyésztésre nézve az is, hogy a murakereszturi selyem tenyésztők kisebb nagyobb távolságból kénytelenek beszereznie szükséges szederfalombot. Szintén nagy kárára van a selyemtenyésztésnek az, hogy a tenyésztőket gátolják a Hzederfáknak szabad gomdozásában. Es habár ezen kihágásokat a törvény szigorával köteles az elöljáróság megtorolni, mégis ez irányban sok községet mulasztás terhel az idén is, jóllehet ezen visszaélésekre már a mult évben is felhívtam az elöljáróság figyelmét. Ezen községek ; Drávavásárhel}', Őrség és Kiskomárom. Végül fel kell említenünk, hogy Bajcsa községben a faiskolát rosszul kezelik. Ezt. pedig annak tulajdonítjuk, hogy a járási faiskolaf'elü"

rvelö a faiskolakezelőt és munkást nem okii » / tattá ki kellően a teendőkre nézve, a község elöljárósága pedig nem gyakorolja a szükséges ellenőrzést ebben az iráuybau. Vannak, a kik hangoztatják, hogy a szederfaállomány szaporítását epreskertek- létesítésével lehetne legcélszerűbben előmozdítani, Magam is igen célravezetőnek tartom ezt és örömmel veszem, ha epreseket is létesítenek, ott, a hol az lehetséges CSARNOK. Délibáb. 2) éti verofénynet^ tüzelő sugár a Süt le a Ház e^tt elnyúló lócára. J2em hűsít az áruyélj, tiföad a fa lom6]a, fíjába fut atá a nyáj egy fialomba. J2em mozdul a levél, fefliő sincs az égen (Kiszáradt a tó is a fapáfy fenében. @reg apó váltig hajtja: »J2agy a mefeg. 'Banditám jer ide, megfájdul a fejed.« gyönyörködve nézi a megtermett fiút, nyugtafan, pajzún, hol megjön, hol In fut. Ddlegro^ant vén teste abban újra éled, Atiottabb éfetre, nem mint az övé lett. Izzadt homlokáról tör fi a szög haj út, '(Duda^olja, nézi, nem lútja-e baj út? J2e a vállas gyerel{ nem úgy néz, m'

nt beteg, Szemeiben tűz ég, arcún bibor lebeg. > Oreg apám gyere, mit fúltam a mez&n, tündér várat úszni csillámló viztetőn.« S ^ézenfogva vonja aópját a inertbe, C&iZOni] nehéz anna^ hatvanöt év terhe. (f£ét inogó fúbra bizony so^ is vofna, húzz

u 0 fj

l}

er

ek. és segít a somfa. Ott a forítésen hjt elhint a sí^ra, (gyenge, fáradt szemét fátúsra szorítja. 1908. augusztus 23. •d csa

ll nézi, arca fúngra fobban ; 'Mesebeli tündér ezüst sútra ott van. JÍtszeflemüft arcún csodáfat sugár rj^, Difiiben /[élemedett, mind valóra vált itt. Csilfogó tettivel magas tornyot^, háza/j, J£a számolni tudna, megofvasna százat. Szófni a csodáróf, beszéfni hogy merne? 'Toán efnyefné e föld, talún szárnyra fetne. (fönne^ majd tündére/j a nagy palotából, S mind e(viszi{ őf\ef haffotta dadától; Ott várja az »édest, meg a ^icsi (Panni, Jl f[i^ már meghaltas van ott pajtús annyi! J^ levegő atszi^, nincsen moccanása, Szer pici tündér fátyolt vet reája. A, libegő fepfet a fejére fiúzzál{, Lfürge túneot ropnaa tavat megússza/j. 6zűst istúffóból túl fos csí^ó vágtat. »J2em mese az apó, előtlün^ van, láthatd.« y>(s£ijere, menjün^, ne'zzül{ és ha befogadna Választtatsz palotát, uyergest is magadna és, ha jóf megy dolgunf\, apám is elvisszüli, Jtesz ott tágas hú?uti^, mostani úgyis szüí[. 3ia jó fesz Sdit^e, Js>ac?j, (Pali, Ddíis^a, Ddlind, mind eljöhetne([: boci, bárány, ^is^a. < Mehajol az öreg, homlokon csókolja. (Pilláin f^önny rezeg, lassan szétmorzsofja. D!)londja-e, ne mondja, tűnő déíibáb csaf>

{ ? J2etépje a gyermek (eltérőt a fátylat ? Dölondja-e, ne mondja, csalj egy szellő h

yéne, S szertefoszfané^, mint gyerme^álom l^épe. míg igy tiinődií^ s vísszaszáfl a muftba, Jjlogy az tí álmait hány szelte szétdufta; ^Boldogságot, vagyont, minden szent fohászát: DdZeg libben a szellő, halban, fágyan szú ff út. ^ défibáb foszfil{. ing a torony alja, Szüst pafotá^at az enyészet nyalja. Zjílfogó tündére^ ruhája foszfad->Zi (Pár ázat a elszúff, fátyola szafadoz(föld mintha beszívná, a szelfo fölinná, x)eré^on töri/j el a fa, mefyet himbál. Ddíég egy szétfúvatom svolt, nincs a tündérvár dletarolt fenyéren csa/j a forró szét jár. {Bandiba föf^iáít, sírva f{éri vissza, J2agy, hulló ^önnyeit szomjú föld felíssza. •»JLpŐ ne hagyd, fogd meg, tyúttozz ntána I (faj, a tündérváram, megható^ utána. 3£a megnövő/j, lovon etnyargato% érte, J[ vasorrú bábát agyonvágom érte, < »Szegény fccsi fiam, feleded, mig megnő tsz, Vasorrú bábádat éfes (yarddal nem ölszDdlás tündéri í[épe^ fefedteti/j veled, (fényes défibábo^ támadna/j e hetyett. Szertefoszlik mind, mind, siváran egy marad: J£opott, fa^ó étet, fagyos tél, hő nyarad. Difiindig fáj, ha átmod dnrva tépil{; Jsemondásol{ gőzölt járatig véges-végig. J2yitva tegyen szemiin^, fádd, az álom csaffa, &[6apja egy szétlő' szárnyaló favatma. (fáj a temetése, tudom, tudom leljem, DdZíg ezt megtanultam, elég sírra leltem. füuiits Józset