Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

2 BALATONVIDÉK 1903. augusztus 23. Bizonyos, hogy legokosabban azok a váiosok cselekedtek, amelyek felsőbb leányiskolára tettek szert. Az ilyen iskolák növendékei szépen tanulgatják a latint is, aztán nyitva áll előttük a világ. Lehetnek tanárok és orvosok, recte tanárnők és orvosnők is. Vagy legalább a hat osztálylyal is mehetnek igen sok felé, válogathatnak az életpályákban. De hát most arról ne beszéljünk. Erről mi már lekéstünk s minden különös próféta-tehetség nélkül megjósolhatjuk, hogy itt felsőbb leányiskola nem lesz soha. De hát nem lehetne-e ezt a mi meglevő mondjuk állami iskolánkat valamiféle. kereskedelmi tanfolyammal kibővíteni ? / Ugy tudjuk hogj

r erre van mód és törvényes lehetőség. Ugy tudjuk, hogy ez a tanerőkben nem kívánna változást, sőt valami nagy szaporítást sem. Ugy tudjuk, hogy az ehhez szükségei hely is rendelkezésre áll. Csak egy kis ügybuzgalomra, némi utánjárásra, és valamelyes jóindulatra van szükség. Szabad-e hát nom törődni ezzel a kérdéssel ?! Igen érdemes munka volna néhány évre visszamenőleg egy kis statisztikát csinálni arról, hogy a két leányiskola végzett növendékei közül hány jutott kenyérhez és hány rekedt meg a zsákutcában? Pedig az államnak elég pénzébe kerül ez az iskola. S ez az anyagi áldozat semmiféleképen nem arányos azzal a kis haszonnal, mely reá visszahárul abból, hogy egy-két leány képzőbe megy. Mikor a legtöbb hoppon marad s négy évi iskolázásának nem veszi semmi reális hasznát. Pedig vajmi kevés köztünk a milliomos, akinek nem kell azon busulni, hogy mi lesz a leányával ? S ne felejtsük el azt sem. hogy lia ez a polgári iskola kibővülne, ilyen kereskedelmi tanfolyammal, a vidékről is sokkal többen keresnék fel. Pedig ez nemcsak erkölcsileg nagyobbítaná a várost, hanem anyagilag is sokat jelentene. Igen sok család megörülne, annak, ha egy-egy kosztos leányhoz jutna. De ettől eltekintve magunknak is életbevágó érdekünk, hogy leányainknak megadhassuk a kanvérszerzés eszközeit, hogy iskolánk ne legyen zsákutca, hanem életpálya kezdete. A dolog sürgős é^ nagyfontosságú, megérdemli a közérdeklődést. Tehát: videant consules. Legényegylet! zászlószentelés Zalaegerszejan. Emlékezetes üiiiiep volt "az idei Nagyboldogasszony mpja a z ilaegerszegi ka'.li. legényegyletnek. Zászlójzeutelése volt. EÍ a uap nemcsak a legényegyletnek, de iehet mondani az egész városnak is emlékezetes n.ipja marad. Hiszen a város legsz-ibbjei közül 140 viruló hajadon koszormleány kisérte Csertán Károlytié uruőve', alispánunk kedves nejével azt a záizlót diadalmenetben a templomba, hogy az egyház áldásait elnyerje. Az ünnepség programún'erü lelolyása ez volt. Aug. 14-én, pénteken, a vidéki egyletek küldötteinek fogadtatás adott, munkát az egylet vezetőségének. Megjelentek a keszthelyi, szombathelyi, vasvari és sárvári kath. legényegyletek küldöttei. Másnap a kora hajnali órákban cigányzenekarok járták be a várost: a Rákóci induló hangjaival. Az ünnepély valójában9 órakor díszközgyűléssel vette kezdetét a vármegyeház dísztermében, melyet Kuu Vilmos elnök nyitott meg. A nagyszámú közönség színültig megtöltötte a disztermel Ott volt a zászlóanya Cserfán Károlyué élén Zalaegerszeg intelligenciájának s diszes hölgyközönségének számos tagja. Az egyleti énekkar szép alkalmi dalokat adóit. elő. Majd Vörös J egyleti titkár vázolta az eg\ let történetét. A diszünnepály fénypontja HZ eluök énnepi beszéde volt, rne'y nagy tet szést aratott. Ünnepély után a menet a temp'omba vonult. Részt vettek benne a vidéki egyesületek küldöttei, a zalaegerszegi iparositjak önképző köre és az ipaios munkásegyesület teljes számban zászlóikkal s a tűzöl tó-egyesület képviselete a városi tűzoltóság sorfala között érkezett a díszmenet a templomba. Fel 10 órakor Ligáth Kálmán esperes-plebános féuy

Tes segédlettel ünnepélyes nagj'misét mondott. Mise után ment végbe a fölszeutelés díszes sátor alatt a plébánia előtti téren. A. zászlóanyai tisztet Csertán Károlyué urnö, Zalamegj'e alíspáujáuak neje töltötte be. A díszes egyleti zászlót Lsgátli Kálmán esperesplebáuos szentelte meg. Az egyházi áldás után Logáth Kálmln esperes lendületes szép beszédbeu vázolta a zászló jelentőségét a< egyleti életben, kath. hitük bátor megvallására é* gyakorlására s a zászlóhoz való törhetetlen hűségre intve az egylet tagjait — majd a inuukannnisitő s áldásos hatását, mint a földi boldogulás egyik leghathatósabb eszközét s annak megbecsülését kötötte szivére a nigyjzím.i h illgatósá^uak, végül köszmétét mondott Cm'iáu Károlyué zászlóauyá:iak íz egylet ipiros ifjúsága iránt tanúsított kegye3 jóindulatáért. Ezzel a fölszentelési actus véget ért. Eít követte a zászlószegek beverése, melyen szebbnél szebb jelmondatok hangzottak el. Délben 1 órakor a Koroaa szálló nigytermében bankét/, volt, melyen a vid4ki ÓJ helybeli papság, a városi és vármegyei közélet több kitűnősége is részt vett Cíertáa Károly alispánnal s nejével élén. Számos fölköszöntő hangzott el. Legáth Kálmán esperes a pápára, királyra, Kun Vilmos elnök az egj'let. védőire : V^aszary Kolos hercegprímásra, István Vilmos megyés püspökre s a zászlóauyára, Csertán Károly alispán a legényegyletre, Vörös egyleti titkár a vidéki egyesületekre s Németh Jánoi a vidéki egyesületek nevében a legényegyletek egyetértésére mondott felköszöntőt. Mondo'.tak még felköszöntőt a koszorús leányokra stb. A szép ünnepélyt este a Kasza-házi kertben konfetticsatával egybekö'ött, sikerült táncmulatság fejezte be, melyen Ciertán Károly alispán családjával, a városi intelligeutia számos tagja vett részt. A szombathely; kath. legénycgyl >t dalárdája ugy a banketten, mint az esti mulatságon sikerült éneke őadásával mulatatta a közönséget a szombathelyi templomi karnagy vezetése alatt. Ezzel az ünuepélj' véget is ért. Zalavármegye közgazdasági állapota. Az aratás folyamára nézve oly fontos julius hónak 4 —11-iki időszakában folytonos esőzés hátráltatta e. megkezdett aratási munkálatoH tudós férfin — hanem kedélybetegség. Azért vigyék a kisasszonyt valami élénk fürdőhelyre; a levegőváltozás s az uj életmód ez esetben legtöbbet segíthet, mert ezen bajra nincs más orvosság. Tanácsot tartottak hát a szülök. S mert Nógrádiné nővére éppen fürdőbe készült, megkérték nem vinné-e magával Mariskát, mire a néni szivesen vállalkozott. így került Mariska mindjárt; e nyár kezdetén a keszthelyi fürdőbe, hol igen élénk élet folyt s ők is részi vettek a kirándulások, szórakozásokban, melyek bőven kínálkoztak, hanem mindez két heti ott időzés • után is csak igen keveset változtatott a leánykán. Midőn egy izben a közeli parkban sétáltak, meg is jeg3

7ezte a néni, hogy több eredményt remélt s nincs mégelégedve a kura hatásával, mit meg is irt a szülőknek. Csak már egyszer olyan pirosnak láthatnálak, mint. anuak előtte — zsörtölődött — s nem ezzel az örökös halványsággal. Mi hozhatná — szeretném tudni vissza a színedet ? — s kérdőleg nézett védencére, de nyomban el is hallgatott, mert csodálkozva látta, hogy a kérdett lángba borult arccal tekintett fel egy már előttük álló fiatal emberre. uéni rögtön megismerte Rónait, ki tisztelettel üdvözölte a hölgyeket, egyúttal engedelmet kérve arra, hogy sétájukban kisérhesse őket ; miután az engedélyt kinyerte, együtt barangoltak a szép parkban, Elmondta, hogy ö nem fürdővendég csak közelben lakó nagybátyjánál tölti szabadság ideje", hanem gyakran átrándul e kis helyre, | igy íemeli, hogy a hölgyeket többször láthatja. Horváthué látta, mily élénk örömet szerez Mariskának a fiatal ember társasága, s miután az előzményekből mitsem sejtolt, szívélyesen meghívta öt körülibe, sőt azt is megengedte neki, hogy lakásukon is fölkeresheti őket., mit az hálásan megköszönve, a viszontlátásra búcsúzott el tőlük. A néni mosolyogva nézte, min

v változik meg ez idő óta az ö kis huga és nem állhatta meg, hogy vallatóra ne vegye. így tudta meg a dolgok igazi állását. Na nem hiszem, — szólt vigaszt.alólag — bogy ez egy oly léha fiu lenne, mint apa képzeli, sőt ugy vélem, hogy nemsokára komolyan fel fog lepni. Mariska erre a biztatásra el is felejtette apjának tett igéretét s teljesen átengedte magát annak a boldog érzetnek, mely olyankor szokta elfogni, mikor azok a szép kék szemek szeretettől sugárzóau néztek bele az övébe. Csak akkor sajdult meg a szive, mikor elgondolta, hogy pár nap múlva távoznak, s aztán ki tudja, látiiatja-e szive választottját. Aznap, mikor a néninek kitárta szivét, ismét eljött Rónai, hogy esti sétájukra elkísérje őket. Hárman indultak csak el, de útközben Horváthnéhoz csatlakozott néhány asszony ismerőse, igy ö kissé hátrább maradt, a fiatalokat egyedül hagyva előttük menni. Most voltak először egyedül s jó ideig szótlan elfogulsággal lépdeltek egymás mellett,míg végre a fiatal embor mély meg.l'etődéssel mondt.H el a lánynak, mennyire szereti az első találkozás óta, de eddig kénytelen volt hallgatni, mert. körülményei nem engedték, hogy kérő gyanánt lépjen fel; most azonban már rendben vaunak dolgai, s leghőbb óhaja teljesülne, ha Mariskát magáénak mondhatná. Azért ha viszonozza érzelmeit, sietni fog édes atyjihoz, hogy beleegyezését kinyerje házasságukhoz. A lányka boldogan hallgatta végig a vallomást, melynek minden egyes szava szivéhez talált. Amikor Rónai elhallgatott, várakozásteljesen nézve rá, csak annyit birt mondani: »Igen! —na^you szeretem,« — s a fiatal emberébe tette formás kis kezét, melyet az boldogan vont ajkaikoz. Karöltve mentek a nénihez, — ki e közben elvált társaságától — s bejelentették határozatukat, kérve őt, ne szólna egyelőre a szülőknek, majd ha csak a Jenő eljöhet, fogják a dolgot leleplezui. A néni msgigérte a hallgatást s együttesen egy ügyes tervet eszeltek ki, melylyel apát teljeseu megnyerni remélték. A hölgyek pár nap múlva hazautaztak, Rónai pedig a következő hétre jelentette be látogatását; a fürdőből hazatérőket Mariska szülei örömmel fogadták s nem győztek csudálkosnii, mennyire megváltozott az ö egyetlen gyermekük. • Ugy látszik te csak azért írtál mindig Mariska rossz színéről, hogy annál jobban meglephess bennünket» — jegyezte meg Nógrádi. • Ka nem egészen ugy van,» kezdte a 3Sin09 60 levélpapír 50 boriték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 boriték dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, szines levélpapírok, levelező kártyák és zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csino9 fadobozok nagy választékba és legolcsóbban kaphaték Sujánszky Józsefnél Keszthelyen,