Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-09 / 32. szám

1903. auguzstus 9. 3. tem arról az úgynevezett magyar levegőről is, hát ezt az utóbbit most, megkísértem egy-két, vonással megfesteni, már amennyire ezt a levegővel tenni lehet. Nekem nagyon tetszik s annak a bizonyos magyai levegőnek egy atomját látom abban, hogy itt az emberek őrökké lármáznak. Eleinte azt hittem, hogy engem tartanak süketnek, azért használják velem szemben a fortissimo-1, de aztán láttam, hogy ők ezt maguk között is ugy csinálják. A • négyszemközti beszéd« is valóságos szónoklat, amit csak az nem hall meg, aki bedugja a fülét,. Ennek pedig azért, örültem meg mód felett, mert eszembe jutott, hogy Ti sokszor megmosolyogtok engem a hangos beszédemért. Hát most már tudom, hogy az nem egyéni tulajdonságom, hanem fajom jelitmvonása. Várjatok csak, ezután még hai'gosnbbnn fogok beszélni, amig a tüdőm győzi. Ámbár az is igaz, hogy a paraszt, ember meg lassau és szinte vontatottan beszél. Minden szavát alaposan megfontolja. Azt hiszem azouban, hogy ennek csak a kaputos embeitől való idegenkedés ós óvakodás az oka. A napokban igen jellemző esetet láttam erre vonatkozólag. Páliokon voltam, egy mérnök barátomat látogaltam meg. Egy gazda embernél lakik, innét sétálgat Hévízre fürdeni. A gazdának volt egy osztályügye, már t. i. hogv a testvórjével közösen örökölt földet kellett két egyenlő részre osztani. Jó testvérek, csak ugy békésen akarták ezt megcsinálni. Az én barátom fölmérte, elosztotta £ a földet, meg is rajzolta, két példányban nekik is adta a rajzot. Persze csak ugy szívességből. Kérdezték, kell-e rá »stempli.« S mikor meghallották, hogy se fizetni nem kell érte, sem »billeg« nem kell rá, összenéztek s egyértelmüleg terjesztették, hogy akkor nem is kell nekik az a papír >mert, nem lehet* a jó, amijei- nem kő füzelnyi semmit.« Es nem is vitték el a rajzot. Hát ez is magyar levegő. A napokban kint, bódorogtam a város határában. Gyönyörködtem az aratásban a buza zizegésében, a kasza zuhogásában. A réten gulya legelészett. A címeres szarvú tehenek mellett két bujtár-gyerek, — tizenhét—tizennyoicóves suhancok — hempergett a fúben. Hol az egyik, hol a másik ugrott, fel s ütött egyet az öklével oda, ahová épen talált. Vagy busz lépésnyire tőlük az öreg gulyás álldogált s leírhatatlan flegmával nézte ezt, az egész dolgot. Csodálkoztam, hogy az öreg ugy tűri a han curozásukat, de aztán meg valósággal elképedtem, mikor láttam, hogy biz' a gyerekek nem játszanak, hanem alaposan püfölik egymást. Magam — őszintén szólva — nem igen mertem fogadatlan békebirónak fellépni, de az öregre rászóltam, hogy válassza szét őket, mert még kért tesznek egymásban. >Van azoknak magukra gondjuk» ez volt a felelet. Aztán miért vesztek össze, kérdém tovább. «Hát volt egy kis számadásuk.* Ennyi volt az indokolás, semmi több. Ez is magyar levegő. Mert itt az efféle «számadásokat» nem éjjel, nem orozva szokás elvégezni, hanem nappal, nyíltan, sokszor előre bejelentve. Ez a virtus. Sokért nem adtam, hogy ép' nálam volt a fényképező masinám s ezt a pompás jelenetet lekaptam. Majd megmutatom. Annyi bi onyos, hogy nekem nagyobb gyönyörűség itt a nép között járni-kelni, mint a külföldi fürdők viasz-pálmás, parkettes, tükrös termeiben gubbasztani, vagy agyonápolt parkjaiban sétálni. Tisztességtudó, komoly, bec-üleles nép ez s olyan természetes józan ész szel van megáldva, hogy a legkomolyabb dologtól is el lehet vele beszélgetni. Nyelvük tiszta, erőteljes és zamatos, nekem szinte jobban tetszik, mint a liszaviJéki magyaré. Az ember is, meg a nyelv is. Mennyi olyan jó mondást hallottam, ami igazán a valódi életbölcseség filozofiai nyelvére emlékeztet. Csupa rövid, példabeszédszerii mondat, aminek a nyomán valami derűs nyugalom lopja be magát a lélekbe. Abbaziában meg a többi idegen fürdőben csak a testét ápolja az ember, de itt igazán megújhodik a kedély s felfrisül az egész idegrendszer. Legalább < n ugy érzem. Hanem persze Te inkább arra vagy kíváncsi, hogy milyen az a «magyar levegő» magában itt, a városban. Hát — fájdalom — erről Ciak csendes resignHcióval lehet beszélni. Valóban elszomorító látvány, hegy milyen desoiált állapotban van ezeknek a tiszta magyar városoknak a társadalmi élete. Semmi összhang, semmi összetartás, sőt az életnek is alig van nyoma. Még csak a politizálás sem járja. Egy tarok kompániát nini lehet összeszedni. Minden három ember egy kis királyság. Egy a király, egy a miniszter, egy a lakáj. Az utóbbiból esetleg van kettő. De olyan ember egy sincs, akit az egész város elismerne vezetőjének. Sőt, ugylát.szik, erre még csak nem is pályázik senki. Mintha a magyar társadalom vezetésre hivatottjai megunták volna a folytonos gj'anusitást, rágalmat és meddő fáradozást,, mindegyik félrevonul, s a közéleti munkásság terrenumát átengedi holmi kis akarnokoknak s egy spanyol grand nembánomságával fumigálja a világ folyását. Ebben a kis városban pl. aráuylag oly szellemi tőke van felhalmozódva, amiuövel ritka város diasekedhetik. De ez a tőke kaimt.ozatlanul hever. Még csak valami olyan irodalmi kör-féle társasága sincs. Pedig egy ilyenhez a történeti traditio ugyancsak megvolna. Csak Árpád szolgabíró és Lovassy gazdasági intézeti tanár igazán dicséretes buzgalommal teremtettek egy «Balatoni muzeum» ot. En kétszer megnéztem, de mindkét izben . gyedül, magam voltam a látogató. Casinoi élet egyáltalán nincs, mint hallom, télen sem. Most az évad idején egymást, érik a concertek s egyéb mulatságok, de mindegyik szinte exclusiv^ egy-egy csoport találkozása csupán. A kasztrendszer a maga teljes erejében virágzik s akár csak Chinában, ugy meg van határozva, hogy X. Y. kinek s hány lépéstől tartozik köszönni s viszont kitől van joga ezt várni. -Hanem mi fürdőzök azért, jól mulatunk, mert mi magunk között egy város, vagy ha ugy tetszik, társadalom vagyunk. Szórakozásban, társaságban nincs hiány. Igen sok a fürdővendég, s nagj'obb része asszony és leány. Mégpedig szép asszony és szép leány. S ilyenkor könnyen megy az ismeretség, a nagy melegben férj uramék is elnézőbbek s nem veszik olyan rossz néven, ha az udvarlásban egy-egy fél órára az ember felváltja őket. De néhányan mégis vagyunk, akik szeretünk közbe-közbe egy kis szociologiát, s elbusulgatunk azon, hogy mi lesz belőlünk, ha valami nagy veszedelem — ami mintha már bontogatná, is szárnyait, — közös munkára szólítja nemzetünket. Mikor ime az ilyen tiszta magyar városra is el lehet mondani a költő szavait : «Mint oldott kéve széthull nemzetünk.» De most látom, hogy az én fürdői levelem minden egyéb c^ak nem fürdői levél. Sebaj ! hiszen a berek is non luceudo lucus. Vagy lia ez a magyarázat nem tetszik, hát izeud meg, hogy ne irjak több <fürdői levelet.» Most már úgyis megjöttt a szép idö s igy aligha lesz több ilyen <ráérő órám.» Egyebekben pedig tudatom, hogy egészséges vagyok, amit Neked is kivánok ... ha eljösz Keszthelyre. Ölel Gedő. HÍREK. Előfizetőinket, kiknek előfizetései junius hónap régével, vagij már előbb lejárt és még eddig nem újították meg, bizalommal felkérjük, második ülőhelyek körbe futják körül a küzdőteret és lépcsőzetesen emelkednek. Támasztók nincs s igy a puszta kövön való ülés meglehetős kényelmetlen, a kinek tetszik adnak, egy pezet.áért egy kis párnafáiét. Az összes ülőhelyek száma a madridi cirkuszban 13700. Ezen nagy szám dacára ma nagy ritkán marad üres hely. A helyek, minthogy a cirkusznak teteje nincs, kétfélék, árnyékosak és naposak. Az elsők drágábbak a valódi passionatus viadal, kedvelők azonban mindig a napos helyeket választják, mert innét jobban lehet látni a viadalt. A közönséges ülőhelyeken kivül vannak elegáns páholyok ezek fölött: A helyek nem drágák, első 3 sor árnyékban 5 pezeta, pénzünk szerint 4 korona. A többi olcsóbb. A belseje nemzeti színekkel vörössárgára van kifestve és kidiszit.ve A közönség már két órakor kezd g3 ülekezni, előbb a cirkusz előtti téren verődik csoportokba s élénken vitatv* a legyőzendő bikák nagyságát, erejét, a szereplők iigyessségét, bátorságát, stb. A kép olyan mint ' nálunk a lóversenyek előtt mindenki élénken érdeklődik a nagy küzdendő küzdelem és szereplői iránt. A kün ácsorgók 3 óra után már megrohanják a főkaput s egy rövid negyed óra alatt megtelik a küzdőtér mindenféle vitatkozó csoportokkal. A csoportok száma öt óra felé folyton növekedik, egymásután uj vendégek jön nek villanyossal, fiakkereken majd négy óra körül elegáns uri fogatok érkeznek a Plaza de Toros terére. Az ülőhelyek még mindig félig üresek, csak a páholyok telnek meg előkelő senorokkal, senoritákkal és cavallexokkal. Az alsóbb rangúak még mindig a tágasabb arénán vitatkoznak, csak a női világ helyezkedik el az ülőhelyeken. Háromnegyed ötkor kiadják a parancso; a helyek elfoglalására. Most valóságos népvándorlás indul meg élénk lárma között az ülőhelyek felé. Az embernek a karjába, vállába kapaszkodnak, kezét kérik s jól kell vigyáznia a ruhájára, különben összevissza piszkítják és tapossák. Háromnegyed 5 után mindenki elfoglalta a helyét ós megszólal a zene. Érdekes látvány tárul ekkor a szemünk elé, ha végig nézünk az elhelyezkedett publikumon. A kép igen változatos, képviselve van itt, Madrid minden néprétege. Tekintélyes számmal szerepel itt a .szép nem is, a bódító szemű madrillenak, madridi nők a páholytól le a legutolsó lapos helyig kivétel nélkül fekete ruhát viselnek, fejőket Spanyolországban szerte diva'os fekete csipke kendő mantilla takarja. Az egyszerű szabású fekete ruha, a méltóságteljes magatartás szokatbn előkelőséget kölcsönöz lényüknek. Majd kivétel nélkül barnák, de olajbarna szinök rendkivü

1 finom, szintén látszanak benne az erek, orruk kissé husos, de nem hiányzanak a teljesen klassikus szabású arcok sem. Arckifejezésük nyu- j godt majd a hidegségig komoly ós méltóságteljes. A sápadt, olajbarna, finom, nyugodt aro érdekességót rendkívül emeli a szabályos ivezetü szemöldök és hosszú színipilláktól beárnyékolt, finom metszésű, szokatlanul nagy fekete szem. E bűvös szemekben forró szenvedélyről tanúskodó, méiy tűz lángol ós ragyogása olyan mintha örökké, könyben úsznék. Szemök bübáj*s ój félével, csak a hajók vetekedik, a melynek koromfekete szine szintén kékbe játszik. A minden rendű és rangú hölgyek kivétel nélkül is a lóríiak legnagyobb része mind legyezi magát. Az ezer és ezer legyező gyors csapkodása valami káprázatos látványt nyújt. A férfiak szintén majd kivétel nélkül barnák, arezuk szabályos, méltóságteljes kifejeZÓJÜ, szintén merev, szemök nagy átható tekintetű, megjelenésűk tiszteletet parancsoló. A mint ki ki elfoglalta a helyét, elcsendesült a zaj. Minden tekintet az elnök páholya felé irányul. Minden viadalnak van ugyanis versenybirája és intézője, a ki vagy az illető város polgármestere, vagy valamelyik előkelőbb tanácsosa. A páholya vörös aranyrojtos bársonnyal van bevonva araunyal hímzett ország és városi címerekkel diszitve. Ö intézi szuverens hatalommal az egész corridát. Pont 5 órakor lóháton II. Fülöp korabeli öltözetben megjelenik a két alguacil (a viadal rendszertartói) és engedelmet kér a Quadrillas confetti 12 fillértől feljebb igen nagy választékban írw továbbá szerpentin a legolcsóbban kapható Sujánszky József könyv és papit kereskedésében Keszthelyen.