Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-12-25 / 52. szám
ltot. december 25. BALATONVIDÉK méltóságának fényével besugározni kegyes volt. Midőn Nagyméltóságod jóindulatainak e jeleiért, szővetkezetüuk támogatásáért, mély tisztelettel hálás köszönetet mondunk, egyúttal engedje kifejeznünk szerény, de őszintén érzett, biztosításunkat arra, hogy mindenkor halával eltelten gondolunk Nagyméltóságodnak atyáitól örökölt nagylelkűségére, melylyel nemcsak Keszthely, de környéke lakosságának érdekeit is mindenkor szivén viselni meg nem szűnik.» A szövetkezeti eszme tehát nemcsak lent, hanem lent, is hódit és bizonyítja ezt Zalavármegye közgyűlése is, ahol, mint azt már jeleztük, elhatároztatott, hogy az árvapónzeket ezentúl kezelésre illetőleg elhelyezésre az Orsz. Központi Hilelszövetkezetluz küldik. Ha az ország vármegyéi mind ide helyeznék el összegeiket, bizonyos, hogy a kisgazdák földjeinek a terhe is sokat veszítene mai súlyából. Érezzük tehát, hogy fordul a világ. Ez a kis világ is, amelyet sz»p Zalavármegyének nevezünk, fordul egyet. A dolgok rendjét ugyanis emberek tett.ók eddig is, ezután is azok fogják tenni. Tehát, mivel uj főispánt kapunk, hisszük is, hogy uj levegő, frissebb levegő le zen nemcsak a megyeházán, hanem a szóleken is. A friss levegőről pedig tudva ^an, hogy életet lehel. Hertelendy Ferenc eddigi működésével rászolgált arra, hogy ne olyan «régi» föispáunak tekintsék, aki csak «családokat> látóit a vármegyében, hanem olyannak, aki észreveszi ós szolgálja is azt a sokk' l nagyobb érdeket, amely az iparos, a kereskedő és a földmivelő nép vagyouo sodásához, jólétéhez -- tehát megelégedettségéhez vezet. Ez irányú eddigi működés j bizalmat keltő és a kiválóbb mértékben ajánló. Ismerjük tevékenységén kivül szeretetreméltó egyszerűségét, szónoki képességét, magyar vendégszeretetét, de mindenekfelett törekvését is arra az igazi jóra ós szépre, amelylyel mindenkor embertársai javát igyekezett szolgálni. Azért örvendünk főispánná történt kinevezésén, mert eddigi működése után egy vármegye szigorú, de igazságos atyjának képzeljük, aki a külömbözö érdekellentéteket elsimítani, kiegyenlíteni és nem agyonnyomni óhajtja. Akiről tehát, felteszszük az igazi conzervatí vismus által álhaiott embert, azt, az tmbert, aki t. i. nemcsak politikai felfogással intéz és conservál, hanem aki ugy a politikába, mint a köz, es a társadalmi vonatkozású tigy^kbe is beleviszi a magyar faj szere tétét és ezzel a jogot, a törvényt és az igazságot, szóval azt, amit részéről eddig is tapasztaltunk. Ezért hisszük, hogy az a fftffy, mely megbénította némileg Zalavármegye köz és társadalmi életét, felolvad és lassanként uj élet, és felfogás is fejlődik. Szóval : talán tavaszodni fog a vármegyében. Ainig a vármegyében uj emberek uj világot, indulnak teremteni, addig még mindig^ folyik a szó a parlamentoen. Az obstruálás még mindig megvan, — pedig remmi jónak sem lesz a forrása. Azt olvastuk, hogy a hadügyminisztérium rendeletet bocsátott ki, hogy a dec. 31-én első tartalékos évfolyamba kerülő legénység, mely még ténylegesen szolgál és amelynek szabadságolását itletőleg dee. 15-éig kelt rendelete alapján folyó óv végéig intézkedés nem történt, ez*n időponton tul is tényleges szolgálatba hagyandó. Szegény anyák, ott marad a fiatok a fegyverek alatt tovább is. íme ez az eredmenye Kossuthók egy évi népbolonditásán»k. Az igaz, hogy most, már ők leszereltek, de a harcot folytatják még az elszántak, a jóhiszeműek. De hát, vájjon megéri-e csak azt a fájdalmat is ez r fáradság, amit az anyák éreznek h fölött, hogy fiuk ott marad, mikor mindenki tisztában van azzal, hogy gyÜ8zűvel nem lehet a tengert kimerni. Vajha belátnák, hogy az ellenállással csak azoknak ártanak, akit. védeni indultak: a magyar népnek. De használni is akarnak ugyanennek. De nem a politikusok, akik a zavart, a Nzójjelhuzást csak növelik, hanem a Miigyar Gazdaszövetség, amely eélul tűzte ki a magyar földmivesnép és kisgazda érdekeinek az iatápolását,. Ez az egyesülőt megindította a községek monográfiáinak gyűjtését, hogy az ország különböző vidékein elszórt községek lakóinak kulturális ós gazdasági életét megismerje ós kikutassa azokat, a bajokat, amelyek a gazdák óletsorát. megnehezítik. Közelebbi felvilágosítást ez érdemben a Gazdaszövetség igér a hozzáfordulóknak, (Budapest Barois-u. 10 sz.) de vájjon nem volna-e az inkább milt.ó feladai a megyei gazdasági egyesülethez, amely közelről látja a fftlu aját.-baját. Vagy ez sem érett még meg? Megérett biz az, hanem ... a régi módiból, nehéz kimozgolódni. Pedig bizony nemcsak a teuyószállatokoj múlik a kis gazda sorsa — ós eg3 rpár barátságos kézszoritáson a választások idején. De ez a hét nemcsak auyagi vonatkozású ! Szellemi is. Az emberek egy része érz , hogy két részből áll. Ez a rész a léleknek is óhajt szolgálni! Azt halljuk, arra fogják megkérni az apátplébános urat, hogy majd a tavasziéi lel, mikor a természet is ujhodásnak indul : inissiót tartson. Bizony bizony, ebben is jó lesz egy kis ujhódás ! A hitélet alacsonyan áll; . . .az ember elfordul apái erkölcseitől; el ősi hitének tiszteletétől, mivel a jóból soha sem árt a több . . . jöjjenek hát a jezsuiták vagy a lazaristák és gyógyi'sák a lelkeket. De gyógyitsa az Ur születésének ünnepe azt a fáradságot is, melyet a jövó Magyarország reményei éreznek. Az ifjúság ! Ez is elronult haza . . . Nyugodni ? Nem ! Pihenni !? Nem. Szeretetet élvezni ; szeretetet a szülőik körében, hogy a szeretetben megerősödve tovább szolgálhassák saját boldogulásukat, mely alapját kópezendi a haza boldogulásának is Adjon nektek reményeink, szeretetet a betlehemi jászol, hogy megórtiiessétek apáitok akaratát, anyáitok óhajtását : a boldog Magyarországot! Az „Iparoskör." Alakulóban van ós, amint értesítenek, az alakuló gyűlés karácsony másnapján lesz. Éljen ! Végre tehát iparosaink is tömörülnek ós, ami különös örömünkre szolgál, nem «jelszavak» szerint, hanem ugy, amint kell, amint igazán számottevő tényezőkkí lesznek: társadalmi réteg szerint. Mert ezt óhajtják szolgálni azzal, hogy ax előkészítő bizottságban kimondták, mi kép az Iparos-körnek rendes tagja • csak iparos» lehet és a választmány is miudenkor csak iparosokból állítható össze. De nemcsak ezt állapították meg, lu.nem arra is körültekintő gondossággal néztek, hogy olyanokat se zárjanak ki az egyesületből, akik különben Keszthely területén vagy a vidéken laknak és nem iparosok is, mert ezek mint pártoló ós alapító tagok szolgálják az «Iparoskör» célj*it, de ezeknek az alapszabály tervezet szerint szavazati joguk uz egyesület irányításába nem les». Hát aki ezt a tervezetet szemügyre venné, az az első tekintetre azt mondaná, hogy az a szellem, mely ezen alapszabály tervezetben le van rakva, egyenesen nélkülözi a izabadelvüséget, mert, osztálykülönitésre törekszik. Azok, akik a siélsőliberalisok táborába tartoznak gondolkodásaik, valamint cselekvéseik révén is, azok persze, annak a «Polgári körnek» a hívei, ahol az egy akol, egy pásztor elv« szerint elférne egy város mindenféle rendű ós rangú embere és a társadalmat nem tagolja foglalkozás, hanem a közügy szellemi feltogás szerint. Ezek lehetnek nagy idealisták és a saját álláspontjaik szerint némi igazsággal is érvelhetnek, de ha az iparososatály és egyéb társadalmi rétegek helyzetét vizsgálják a realitás szemüvegén, akkor kénytelenek lesznek belátni, hogy elméleteik kis város körében a hiu ábrándnál alig egyebek. Az életnek és a társadalom ez időszeriut való hullámzása, mint egy régi megavult rendszer gyümölcse, beigazolja, hogy valamint., egymástól ellentétes szellemi felfogásokat csak ideig-óráig tartó állandósággal lehet, leszerelve tartani, éppen ugy az egy érdekkörbe való gyakorlati embereknek a társadalmi széttagoltsága is csak legfeljebb egy emberöltön keresztül tarthatja magát. És az, hogy iparosaink szükségét érezték a szavazati jog gyakorlására, vonatkozólag a megszorító intézkedésnek, csak amaz állítás igazsága mellett bizonyít. Végre be kell látni mindenkinek, hogy az álarcot tovább is viselni az ügyefogyottsággal volna egyértelmű, mikor tudják az egyesek a testületek, hogy érdekeiket, a kereskedő, az iparos, a tisztviselő, a gazda, a földmivelő és a többi társadalmi osztályok is csak akkor tudják hathatósan védelmezni, ha tömörülnek. De nemcsak azt tudja, hanem azt is, hogy a vá'-osi, a köz, vagy állami vonatkozó kérdésekben is akkor válik számbavehető tényezővé, ha összetart. És talán nem kell azt sein mondani, hogy még a legegyszerűbb városi kérdésben is más felfogást, árul el az értelmiség, mint a kereskedő, ez padig mint az iparos ós hogy nem egyszer volt látni alkalom, hogy eg3 rik nézete a másik rovására érvényesült, jólehet, hogy ez az érvényesülés sem az igazsággal, sem a méltányossággal nem volt összemérhető; csak azért történt, ez, mert szervezetlen és elnyomott volt az iparoso?ztály. Mikor tehát azt látjuk, hogy egyes kiváló iparosok azon törekszeuek, hogy városunknak n«mcsak számbeli, de ért«lembeli erejét összegyűjtsék, csak örülni tudunk, mert a régi céhek erejének viszszatértót jelentheti ez a tömörülés — ós soha sem azt, hogy ezzel elzárkóznának az elől, bogy ugy a város, mint, saját ügyeiket érdeklő iránj'ban a legjobb ssolgálat.ot tegyék embertársainknak. Csak előre t«hát! A mozgás nem halált, életet jelent ! Es ez minél mozgalmasabb, annál tisztitóbb. És ki tagadhatja, hogy minden irányban rászorulunk esy keveset lisztultabb életre és felfogásra. Karácsony. Aki ma 1904. esztendeje megszületett, annak bölcsőjét egy egész világ nyomorúsága ós szeretete vette körül. Azóta járnak egymás mellett, a nyomorúság és az emberszeretet, azért, nevezik a karácsonyt a jótékonyság ünnepének. Jézus Krisz'us földivándorlása nem volt e"VÓb mint, szenvedés a szeretetért ós ezért lett ő az emberiségnek meg vallója. Nem arra tanított ő bennünket, hogy miként lehessünk boldogok, erősek és Keszthelyi # gazdász papír • # 50 finom csont levélpapír, 50 boriték diszes dobozban 1 korona 20 fillér, kapható Sujánszl*? (József l^ön?? és papir^eres^edésében KESZTHELYEN.