Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-12-20 / 51. szám
1903. december 20. BALATONVIDÉK mérhessék ki. Azt is kérték, hogy a szeszesitalok, konyak stb. forgalombahozása nagyobb ellenőrzés alá vetessék a gyakori hamisítások meggátlása végett, végül azt is kérték, hogy az italmérési engedély államilag kezeltessék. Mondani sem kell, hogy a miniszterek megígérték, hogy jóakarattal fogják az ügyet tanulmányozni. Az olasz borvám dolgában is ankóteztek. Akadt, aki a 20 aranyforint vám mellett érvel, akadt, aki azt n ondja, hegy ezt is fel kell emelni. A kormány a 700.000 hectoliteres kontingens mellett, maximalisan a 12 aranyforintra gondol és igy, mert a kormány erre gondol, akadnak, akik azt hiszik, hogy emellett a vám mellett a magyar bortermelők érdekei megvédetnek, ha t. i, a tömegbort veszik ez alá. A fajborokra azonban ez nem elég, mert a mellett ez szorul igazán a védelemre. Mindezekből világos bogy a gazdatársadalom mozog. De nem csak Budapesten mozog, hanem Zalában is. Egy hete, liogy Hertelendy Ferenc Zalaegerszegen, a gazdasági egyesületben megtartotta a zalamegyei hitelszövetkezetek szövetsége tárgyában a hirdetett gyűlést. Hogy sokan voltak-e ott vagy kevesen, azt nem tudjuk. Sejtjük azonban, bogy az érdeklődés élénk volt és nem hiányoztak azok, akikre vár a munka. Az értekezleten az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet kiküldötte is részt vett ós ugyanazon felfogásnak adott kifejezést, a nrelyet. máimi is kifejeztünk, t. i. bogy nem a meglevő hitelszövetkezeteknek kell a szövetség, hanem a szövetkezeti eszmének még érni kell a zalaiak között. Indítványára azután járási bizottságok alak itattak és kimondatott, hogy a szövetség megalakítása arra az időre fog elhalasztatni, amikor a szövetkezetek megszaporodnak. A járási bizottságokba a kövatkezők választattak: Hayden Sándor a tümegile ; Illés Ráfáel a fürjeibe ; Szily Dezső és N3gy László a zalaegerszegibe; a kanizsaiba: Jerfy Lajos és Berkovits József; a pacsaiba Bosnyák Géza és Szeutmiklósy Dezső ; a csáktornyaiba Langer János és Tóth János az alsólendvaiba Stransz Flórián és Izsó Ferenc novaiba Stadel János és Farkasovszky Endre, a. keszthelyi járásra nézve pedig, ahol bizonyosan nagy tere volna és van is a szövetkezetnek, elnök majd később fog javaslatot tenni. No ! Ez pedig azt jelentheti a pásztorember a nyájától . . . Itt majd sokszor vissza fogok gondolni azokra a kellemes percekre, melyeket boldogtalan óráimban barátaim és jó ismerőseim között töltöttem. Tudom, hogy nekik könynyebb lesz, mint nekem, mert ők együtt; maradtak. Talán észre e igen veszik hiányomat. De ők örökre szeretteim és barátaim lesznek, mert köztük kezdtem megismerni az életet, mert édes szeretetükkel ők ápolták és takargatták sebemet, melyet anyámtól öröklött fájdalmas szivemre a sors ádáz vasmarka ütött . . — Hát lásd barátom, ez az én sorsom. Es most bocsáss meg, bogy ennyi ideig feltartóztattalak. Várom leveledet. .: Utáua akartam kiáltani, hogy ne menj ... ne menj . . , maradj még, de a vonat elrobogott vele. A nap is bucsu zott, bíborszínű sugárkévéje fehér zsebkendőjét pirosra festette, a mely ugy tetsze't, minth a csak szive vérével megfestett lelkét lobogtatta volna a vonatból, mely vidáman fut a hegyek között azzal a szomorú fiúval, az én egykori pajtásommal, Imrével . . . Lakatos János. hagy a keszthelyi kerületben nem akadt egy «Hertelendy», sem egy »Bosnyák», sem egy «Szily Dezső» és más se, senki se, aki a fuépórt», amelyért pedig dobogott a szivük, mint azt sokszor hallottuk elmouduni tőlük : dolgozni óhajtana. Hát ez ha nem is baj, de legalább is elég arra, hogy keressük az okot, amely ennek a járásnak a evezető osztályát* ez üdvös mozgalomtól el választja. Miért, nincs e kerületben is egy Hertebndy Ferenc? D-' volt a hétnek más országos eseménye is : «Az Újság» ot, — ezt az uj napilapot kínálták egy kis baruatáblás füzotben. Ki ne vágyna az <Ujságra» ! Mohón kapták az emberek ezt íj, de ime, azt találják, hogy az «Újság i egy régi hegedű, amelynek a húrjai lepattogtak már. A húrokat, amelyeket most drótozgalnak még az creg Tisza rakta rá ós most felajzotta újra az ifju Tisza. A régi hegodü régi húrjain uj emberek uj nótákat húznak, — de bizony csak nem vigad a magyar ! Azt írják ; «Politikai irányát röviden ez a név fejezi ki: Deák Ferenc. Hát miért nem: Tisza István ? Deákot senki sem tiszteli jobban, mint a zalai és nagyon jól tudják ugyanezek, hogy senkinek a szellemével sem éltek vissza oly nagyon, mint a mi Öregünk-évei. Azt is Írják : «Ebren kívánják tartani a magyar józan észt » No ezt a a frázist már régen elapiózták minden rendii és rangú napi lap beköszöntőjekor. Azt is, hogy : «a kormánytól és minden párttól fűggeilen> és utánna aztán egyebeket is olvas az emberfia, de mikor aztán azt olvassa, hogy a felelős szerkesztő a : Gajáiy Ödön, íőmun ka társak a Herczeg Ferencz, a Kenedi Géza, a Kozma Andor, H. Kóbor Tamás és Mikszáth Kálmán, hát akkor rögtön mindenki azzal, hog}^ ők teljesen (?) független lapot keszteni. Az Újság bár, uj, de ujat, nem igér, mert a magyarállam fenségének és a dualismusnak a szolgálata sem uj. Szolgálják ezt mások is, de nem a szélsöliberalisok köpönyegében. Nálunk is van újság. Szolgabírót választottak a vármegyében. Nemcsak a helyiben, a megyei, hanem a fővárosi lapokban is osinálták a réginek a hangulatot. Jól tették. De hát . . . győzött a fiatalabb, akiről azt mondják, hogy a fiatalsága a legnagyobb baja. De azért ö sem aj! Régi a családja is a megyében, meg maga is szolgálta már a vármegyét ós nemcsak hivatalában és másokkal szemben teljesítette kötelességét, hanem önmagával szemben is. Ugy hírlik, hogy ez a választás nagyobbmérvü áthelyezésnek j lesz a forrása. Nemtndjuk igaz-e, de bári kit kapjunk is, szívesen üdvözöljük, ha elődjének az idealismusával szolgálja a magyar nép érdekeit ós a védelmét és kiveszi részét a kulturális mozgalmakból is ugy, mint az elődje tette. De nemcsak ez történt, hanem mézesmadzag is huzatolt, még pedig ezúttal a jegyzők száján keresztül. A községi és körjegyzők Orsz. Egyesülete tisztelgett a ministerelnök előtt ós a miuisterelnök azt mondta, bogy az anyagi helyzetük javi tása fontos kérdés ós rajta van, hogy az ügy oly gyorsan menjen előre, ainiut csak lehet. Széli államtitkár pedig, — aki előtt szintén tisztelegtek — oly kijelentést tett,, hogy a jegyzők fize'ósrendezésének a kérdése a megoldástól igen messze van, mert ez szervezeti intézkedést igényel. Ugy tetszik, hogy ez a két kijelentés, a legújabban használatban levő terminus technikussal élve : «egymást tökéletesen födi», — de hogy a körjegyzők örülnek-e neki, az más kérdés. tisztában van a kormánytól fognak szerGazdasági Egyesületi gyűlés. A zalamegyei gazdasági egyesület 1903. évi december hó 6-án tartotta meg évi rendes közgyűlését Zalaegerszegen lévő székházában. Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő, egyesületi elnök meleg hangon üdvözli a szép számban megjelent tagokat. Első tárgy gyanánt felolvasásra került Darányi Ignác volt földmivelésügyi ministemek az egyesület elnökségéhez intézett leirata, melyben köszönetét, fejezi ki az egyesület irányában azért a jóakarS támogatásért, melyben őt, hivataloskodásának ideje alatt, részesítette. Majd Tallián Béla földmivelésügyi miniszter leiratát olvasták töl, melyben ez, miniszterré történt kinevezését közli s , kéri az egyesület tagjait, íiogy őt a jelen válságos gazdasági helyzet közepette, hathatós támogatásban részeltetni s nehéz feladata megoldásában neki segédkezet nyújtani szíveskedjék. Az egyhangúlag határozat után, hogy ugy a volt, mint a jeleulegi földmivelésügyi miniszterhez üdvözlő felirat intéztessék. Tárg} ralásra került a számvizsgáló bizottság tevékenységéről szóló jelentós, melyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett. Ezután újból megválasztották az 1904. évi számvizsgáló bizottsági tagokat. Az elnökság indítványára elhatároztatott, bogy azon esetben, ha nagyobb nehézség nem merülne fel, a jövő évben Zalaegerszegen szölőszeti, gyümölcsészeti és borászati kiállítást rendez az egyesület, melybe a vármegye összes termelőit b« szeretné vonni; hogy igy egyik vidék a másikának terményeit megismerve, okulhasson, tanulhasson és impulzust nyerjen a további munkálkodásra. A kivitel módozatainak megbeszélése későbbi időre halasztatott, mely alkalommal az érdekelt bizottságot is meg fogják alakítani. Az országos magyar gazdasági egyesület igazgatóságába három évi eiklusra megválasztattak : Koller István I. alelnök. Bogyay Máté országgyűlési képviselő s Voigt Ede egyesületi titkár. Az országos gazdasági szövetségnek folyó hó 14-én megtartandó nagygyűlésre az egyesület Koller István, Bogyai Máté ói Szűcs Dezső egyleti tagokat és ifj. Voigt Ede titkárt, küldötte ki. Az egyesület millenáris ösztöndíját (évi 200 K.) a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet tanári karának javaslata alapján Albel Gyula III. éves gazdásznak Ítélték oda. Az egyesület elnöksége által kidolgozott 1904. évi munkaprogramm terjesztetvén elő, ezt a közgyűlés mint helyeset és célszerűt egyhangúlag elfogadta. Előterjesztetett azon indítvány is, hogy az egyesület a «Ma Cornick Harvesting Machiue Compagny» csikágói aratógépgyár zalamegyei képviseletét vállalná el. Miután a képviselet elfogadása a gazdakozönség előnyére válik, az egyesület a tett iudítványt magáévá tette s igy, a. gyár készítményei az egylet közvetitasevel jutányosabban lesznek megszerezhetők. Pacsa községnek 4 uj országos vásár engedélyezése iránt, benyújtott kórvényét, miután közgazdasági szempontból azokra szükség van, pártolólag leendő fölterjesztését hf.tározták el. Több tárgy nem lévén elnök köszönetét nyilvánítva a tagoknik érdeklődésükért, a közgyűlést berekesztette. Nyomban utána következett a hitelszövetkezetek szöretsége tárgyában tartott értekezlet, melyről más heyen szólunk. Fpronpy Iri7Qof koeoríiviy Az e gy edül elismert kellemes iz ü 1 Cl GllbZ uUZoul IvbOui UVIZr természetes hashajtó szer.
