Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-13 / 50. szám

1903. december 13. ződik. A ragályt leginkább ugy terjesztik, hogy beteg szárnyasokat visznek án egész­ségesek közé a nélkül, bogy ezeknek egész­ségi állapotát megvizsgálnák ós bizonyos ideig elkülőnitenék. De máskép is elter­jedhet a betegség, nevezetesen a beteg szárnyasok ürüléke, zsigerei, vére, tollai, valamint tojásai s egyéb hulladékai által. Továbbá átragadhat, az által is, ha az egészséges szárnyasokat olyan utakon, legelökön hajtják át, vagy olyan patakok­ban és pocsolyákban engedik fürdeni, a melyeket megelőzőleg beteg állatok hasz­náltak. Szóval a ragály könnyen terjed mindazzal, a mi a beteg allatokkal érint­kezésben állott; azért szárnyasaink egész­ségi állapotára különös súlyt és gondot kell fordítanunk. A baromfi-kolera föllépését ugy is­merhetjük föl, ha látjuk, hogy a szárnya­sok hirtelen s föltűnő sokaságban hulla­nak. Libák, tyúkok, kacsák sat. nem rit­kán a nélkül is elhullanak, bogy rajtuk feltűnőbb betegedési tüneteket lehetne észrevenni. Ha pzonban alaposab­ban vizsgálódik valaki, az első elhullási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy néhány állat bágyadt, és szomorú, tollaza­túkat felborzolva és szárnyaikat lelóga'tva tartják ; nagy szomjúságot mutatnak, nem ritkán hánynak és 1 üzős hasmenésben szenvednek. Ürülékük eleinte pépes és fe­héressárga, később nyálkás, vizenyős és töld. Miután a baromfi-tenyésztés a gaz­daságokban nevezetes szerepet játszik és a gazdának évente nem megvetendő jövö­delmet nyújt, szükségesnek látszik, hogy a szárnyasokat fenyegető eme betegség ellen — az eddigi vizsgálódások és ta­pasztalatok alapján megállapított védeke­zési módokat gazdaközönségünkkel meg­ismertessük. A baromfi-kol ra behurcolásának a következő elővigyázati szabályok alkalma­zásával lehet elejét venni: az idegen, főleg a külföldről ideszál­litott szárnyasoknak a meglévőkkel való egyesítésének mellőzésével ; a háztartás­ban leölésre kerülő idegen baromfi hulla­dékának a fertőzést kizáró módon való eltávolításával; nem szabad szárnyasain­kat olyan utakra, legelőkre, patakokra hajtani, a melyeken idegen baromfiak jár­tak ; baromfi-kereskedő ne járjon az ud­varon. közül egy álmos, megdermedt hörcsög fordult elő. A hentes diadalmasan kiáltott fel : — No lám, hogy megcsíptem a gaz­embert ! Azzal az ásóra kapta a furcsa álla­tot és a sir szélére dobta. A sirásó, aki csak most tért magá­hoz az ijedségből, felkurjantott örömében : — Nini! hiszen ez szömörcsög ! — Nem szömörcsög az János bátya, hanem hörcsög — igazitá ki jóakaratulag a mester. — Nem bánom én ha szömörcsög, ha hörcsög, ha ördög, ezt ón haza vi­szem Ha ugy megijesztett, megbűnhődik érte, a bőre jó lesz dohányzacskónak ! Azután mintha legalább is Buda vá­rát vette volua be, olyan diadalmasan vitte haza, betette a kamrába, maga pedig lefeküdt. Estefelére járt az idő, mikor felébredt. Első dolga volt állatját megtekinteni. De csak elállt szeme-szája, mikor a kamrát üresen találta. A hörcsög ugyanis kényel­metlennek találva a helyzetet, kivájta a •ékony sövény falat és elpárolgott. So­káig tűnődött, de sehogy sem tudta meg­fejteni a rejtélyt, végre felöltözött ós a mesterhez a következő szavakkal állí­tott be : — Mester uram, a hörcsög eltűnt, Most már aztán akárki mit beszél, az mé­gis csak a Bagó Károly volt, persze hör­csögbőrbe bújva! Eamburgte Sándor. JjAJ LATOyVI DgK Ha idegen szárnyast szerzünk be, t.a­náosos azt 6—8 napon át elkülönített he­lyen, elzárva tai tani. A régi állomány közé csak akkor bocsássuk, ha a jelzett elkülönítési idő alatt sem megbetegedés, sem elhullás nem történt. Erre az elő vi­gyázatra Hunál inkább szükség van, mert a már netáu befertőzött állatok egyideig még egészségeseknek mutatkozhatnak. Elővigyázati intézkedés gyanánt, figye­lembe jöhet még a védőojtás, a mit vala­melyik képesített állatorvossal végeztes­sünk. Ez sokba nem kerül és a bekövet­kezhető káiosodásnak könnyen elejét veheti. A megbetegedett baromfinak gyógy­szerekkel való kezelése rendszerint ered­ménytelen ós ez okból nem ajánlatos. Sokkal célszerűbb a megbetegedett állato­kat azonnal leölni s a fertőzést kizáró mó­don eltávolítani. Gyógyulásuk nagyon ritka esetben áll be. Az egészségesnek látszó állatokat a betegektől és betegségre gyanúsaktól sür­gőben el kell különíteni 8 gond fordítandó arra, hogy azokkal a tárgyakkal, a melye­ket betegek heszuáltak, ne érintkezzenek. Tehát külön helyiség, külön etető ós itató edények használandók, különben átragad a betegség és az egész baromfiállomány elhullhat. Magától értetődik, hogy a gazda, mihelyt szárnyasai közt betegség felléptét észleli, nyomban köteles a községi elöl­járóságnál az esetről jelentést tenni, hogy a hatóság szakértő állatorvost küldhessen a helyszínére, a ki a szükségesnek mutat­kozó ovó és elfojtó intézkedések megté­tele iránt, az uthaigazitást megadja. Ez rövid dióhéjba szorítva az, a mit erről a legújabban fellépett állati betegség­ről mondani akartunk. Célunk, hogy gaz­daközönsógünk figyelmét erre irányítsuk és felrázzuk ama közönyből, a melyet egyesek a baromfitenyésztés iránt tanú­sítanak. A ki a gazdálkodásnak erre az ágára elég gondot és figyelmet fordit, a ki nem restell a baromfi-tenyésztéssel fog­lalkazni, az osekóly tőkebefeluetóssel ezép jövedelemre és haszonra tehet szert. Per­sze, hogy ez is, mint minden más foglal­kozás vesződséggel, fáradsággal, kiadással és gonddal jár, de mégis aránylag igen szép hasznot bajt. Külföldön, nevezetesen Amerikában egyes farmerek kizárólag ezzel foglalkoz­nak és, mert sokan rendeztek be maguk­nak baromfi-tenyésztéseket, kell, hogy hasznothozó legyen. A mi gazdáink is te­gyenek kísérletet. Hozassanak nemes faj­tákat, gondozzák azokat s meglátják, hogy meghozza a maga kamatját talán jobban, mint a gazdálkodásnak bármely ága. .zidja Isten, hogy szavunk visszhangra találjon. A mostani gazdasági válság úgyis arra utalja a gazdát, hogy más mellék­források nyitásáról gondoskodjék, a régi rendszer kezd elavulni a különböző fizi­kai s mechanikai találmányok életbelép­tetése átalakítja mezőgazdaságunkat is. 8. 8. Az emberiség jövője. (Az alkoholizmusról.) Az alkoholizmus veszedelmének el­háritása céljából az emberiség jobbjai im­máron kilenc kongresszust tartottak. Ant­werpené a dicsőség, hogy megtartva a hatásaiban bár nem nagy első kongresz­szust, fel tudta kelteni az érdeklődést. A legutolsót Brémában tartották, s a legkö­zelebbi Budapesten lesz. A brémai kong­resszus beszámolt az eredményről, mit a mozgalom eddig elért: Angliában törvényt hoztak az iszákosság büntetésére ; Bel giumban a pálinkát igen arősen megadóz­tatták ; Németországban korlátozták a nyil­vános kimérést; Ausztriában késsül a bün­tetőtörvény az iszákosság megfenyitóse céljából; a franoia s a magyar kultuszmi­niszterek az iskolákra is kiterjesztik az alkoholellenes küadelmet, mint az Angii­3. ában már régóta megvan. Ez azonban még mind nem elég önmagában véve. Meg kell ismertetni az emberekkel az al­kohol rettenetes élettani hatásaival. A. test ellenállási képessége általa a beteg­ségek ellen csökken, ugy, bogy az emberi szervezet legfőbb védőeszközeit, a vért, az idegrendszert elpusztítja, a gyomor mű­ködését megbénítja és nyomában jár az emberiség réme : a tuberkulózis, ez a ret­tenetes, néma, alattomos, t,itko3 rém. De még ez sem elég. A szó, a felvilágosítás, a tanítás üres marad, ha nem előzi meg a jó példa. A magasabb miveltségü osztályokra ko­moly kötelesség hárul : a tömegek felvi­lágosítása, jó példával való előljárás, a lakás- és a megélhetési viszonyok javítása. Mind, mind megannyi orvosság, csalha­tatlan szer úgyszólván. Az ősk> resztény­ség is jó példájával hódított sziveket és tömegeket. Evvel ellentétben az alkoho­lizmus népeket, nemzeteket, osztályokat tesz teljesen tönkre. Gyengíti az emberi­ség tetterejét, mart valóságos méreg ; el­hanyagolja az alkoholista családját, va­gyonát, zavarja az általános táplálkozást, lefokozza az önérzetet, elpusztítja a jel­lemet, a férfit, s mint már említettük, az idegrendszert, pusztítván, deliriumot és idegességet okoz. vagy legalább is gá­tolja ez utóbbinak gyógyíthatóságát ós végre az alkoholista utódai nemcsak hü­lyék és gyengeelméjüek lesznek, lanem hajlandóvá teszi a tüdövészre ugy szerve­zetileg, mert a test ellentálló szerveit tá­madja meg, mint lelkileg, mert lerontja az idealizmust, az erkölcsi érzéket és a kitartást a küzde'emben. Nemde szomorú kép ? Es ha a társadalom, a vezető ele­mek össze nem fognak és minden esz­közzel nem küzdenek ellene: az egyes emberek alkoholizmusa kihat a tömegekre is, és akkor az, amit altalánosságban mondottunk az alkoholizmus egyes ese­teiről, egy egész népről fog az szólni, a akkor ? akkor szomorú jövö előtt áll az emberiség ! Hülyeség és fokozott érzéki­ség, tóbolyodottak és közveszélyes őrül­tek, a kedély s a jellem hiánya uralják a jövö emberiséget. Ez nem valami fényei jövö ! Szerencse, hogy a küzdelem ered­ménye ha lassú is, de fokozódik, hatásai­ban áldásos. Tévednek azonban azok, kik azt hi­szik, hogy a csak pálinka elleni küzdelem­mel kell küzdeni az alkoholizmus ellen. Mindenesetre, veszedelmes ellenség a pá­linka, de magában ez ellen küzdeni nem elég. Németországban is megrpóbálták ; eleinte csak ez ellen küzdöttek, de álta­lános eredmény nélkül. Vagy minden rossz ellen kell küzdeni, vagy hiábavaló a munka. (Folytatjuk.) HÍREK. — Személyi hirek. Bogyai Máté ke­rületünk országgyűlési képviselője és Her­telendy Ferenc tapolcai képviselő tegnap a déli vonattal hazaérkeztek. — Népkonyha. A helybeli irgalmas nővérek zárdájában december elsejével újra megnyílt a népkonyha. A magas grófi család bőkezűségéből 35 tanköteles fiu ós leány, valamint 18—20 városi sze­gény részesül ott naponkint ellátásban. — Vármegyénk törvényhatósági bi­zottságának őszi közgyűlése f. hó 14-ón tartatik meg 113 tárgyszámmal, melyből minket a kővetkezők érdekelnek : A keszt­helyi szolgabírói állás betöltíse ; Pacsa község kéri, hogy mező- és erdőőreit hos8zucsövü fegyverrel láthassa el; Sze­ged város a magyar nemzeti követelések érdekében az országgyűlés mindkét háza­hoz intézett és a megyének megküldött átiratának tárgyalása; Pozsony ós Szat­márnémeti városok feliratának tárgyalása a katonák visszatartása ellen; Kolozsvár

Next

/
Thumbnails
Contents