Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
BÍ.LÁTONYTDÉK 1903. október 4. Végül felolvastatott Pozsony gazdasági egyesületének az átirata, melyben tudatja a társegylet, bogy igazgató választmánya feliratot intézett a képviselőházhoz az iránt, hogy tekintettel arra, miszerint a jelen törvényen kívüli állapot, a gazdaközöuségre nézve kiszámíthatatlan hátránnyal jár, hogy megbénítja az ipart és kereskedelmet és ezzel egy végeredménybeu végzetessé válható válságnak lehet az előidézője — hasson oda, hogy a törvényes rend minél előbb helyreálljon s az ország ebből a I izonytalau állapotból kivezettessék. A közgyűlés arra való tekintetből, hogy az egyesület hivatásával a politikai nézetnyilvánitás homlokegyenest ellenkezik, az átiratot tudomásul veszi s fölötte napirendre tér. Egj'éb jelentéktelen ügyek elintézése utáu elnök megköszönve a közgyűlés iránt tanúsított érdeklődést, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Jegyzőválasztás. A Csirke Iván lemondásával üresedésbe jött városi jegyzői állás betöltéséről egyszer már elmondottuk nézetünket. Soha nem volt a dicsekvés kenyerünk — s azért elmondhatjuk bátran, hogy a város közönségének legszélesebb rétegeiben osztották akkoriban a mi véleményünket. De hát hosszü idő telt el azóta. A város a közigazgatási és adóügyi jegyzői fizetéseket rendezte. A vármegye közgyűlése ezt minden módosítás nélkül helyben is hagyta. Hogy a jegyzőválasztás kérdése ily hosszú ideig liuzódott, éppen ezen ok miaf kifogás alá nem eshetik. 1. Mert a rendezés csak ugy hevenyében keresztül nem vihető. 2. Mert ezt az állást Szekeres Ödöu jegyző teljesen betöltötte is. 3. Mert ennyi idő szükséges volt, hogy e kérdés körül fölmerült eszmék tisztuljanak. De viszont ennyi idő egészen elég is volt, hogy egészséges né/.etek jegecesedhessenek ki. Most, már tehát mi sem akadályozza, hogy ez a kérdés mielőbb megoldassák. Kívánatos azért, hogy a hatóság írja ki a pályázatot s a képviselőtest. ejtse meg a választást. Mert, bár ismerjük az adóügyi jegyző Szekeres Ödön munkaképességét, tevékenységét és szorgalmát, mégis azt hisszük, hogy az a munka, mit hetyettesi minőségben is vegez, egy embernek ebben a bürokratikus világban sok egy kissé. Tehát nem érdeke a városnak most már, hogy halogassa a kérdést. Elvi kok miaft nem foglaluuk állást személyek mellett. A választás joga törvényileg a képviselőtestületet illeti. Viszont nem szabad felejteni, hogy a város képviselőtestülete a nagy közönséget képviseli. Eunek megbízásából, ennek nevében és ennek érdekében kell, hogy eljárjon a képviselőtestület. Mint minden ténykedésénél, e kérdésnél sem szabad szeparatisztikus törekvéseknek, személyi érdekeknek érvényesülni. Csak egyuek: a város és közönsége érdekének szemeltartása és figyelembevételének kel gj'őzni. Ne rokon vagy ellenszenv, ne egyesek, csoportok, vagy érdekfelek felfogása, hanem a város közönsége egyetemének érdeke legyen az irányadó a választásnál. Sokat adunk minden demokrataságunk mellett még mindig a copfra. Valamely állás betöltésénél : nem is annyira az általános közérdek, mint a személyes impresszió, az egyéni fölfogás, a barátsági szempont, komaság, sógorság stb. a legjobb ajánló levél. Az állás fontossága, a velejáró nagy érdekek mellékesek, ha X—Y rangos ajánlatával érkezik be a jelölt. Szívesen tekintenek el ilyenkor az annyira szükséges személyi kvalitásoktól is. Elég ha megvan a «személyes összeköttetést családi, vagy csoport — érdek — akkor a személyi tulajdonságok maradhatnak. Ezekre nézve már elmondottuk véleményünket. Kívánatos, hogy a képviselőtestület megfontolás tárgyává tegye s azután határozzon. Ne engedje magát holmi reprezentációs stb. jelszavakkal vezettetni. Aki hivatalát érti ós egy városi jegyzői állásra pályázik, ha feddhetetlen múlttal, szakképzettséggel és munkakedvvel jön majd csak meg, ha látja annak a reprezentációnak is a módját. Vagyis ue a külső csillogás, hanem a belső tartalom legyen a mérvadó, mikor a képviselőtestület, szavazatát valamely jelölt javára leadja. Talán fölösleges újra mondauunk és figyelmeztetnünk a képviselőtestületet, hogy egyes csoportok hatalmi törekvését ne engedje ezúttal érvényre juttatui. Számoljon a város közönsége óriási többségének érzelmeivel is. Sokban vaunak ott hatalmasok, kik, ha megbicsakolják magukat, mindent kivihetuek. Láttuk ezt a városi orvos-választásnál, láttuk a mult évi választásoknál is. A város polgársága, közönsége érzelmeinek, ki vánságainak s elveinefc megfelelő jelölteknek el kellett bukniok, mert a O « hatalmon levő s a város közönségének kisebbségét képező, városi hangadó párt ezt igy akarta. A város sorsának intézése nem lehet egyes frakciók, vagy érdekcsoportok moucpoliuma. Ép azért legjobban cselekszik a képviselőtestület, ha tulteszi magát minden subjectiv érzelmeken és egyes külénleges törekvéseken — a választást a város igazi érdekeinek szemmeltart'sa mellett ejti meg. Annál inkább is, mert nagy és foutos kérdések'megoldása áll küszöbön, melyeknek ismételt felemlítése csak unalmas ismétlés lenne. Válassza meg a képviselőtestület azt a pályázót, kit előképzettsége, munkássága, jellemének integiitása a Keszthely városi jegyzői állásra leginkább kvalifikálnak. Akkor nem kell polgármesterről, főjegyzőről, kapitányról, rendezet t tanácsú város stb.röl morfondírozni. Egy munkás, kipróbált képzettségű, erejű és jellemű jegyző, biztosan merjük mondani, rendezett, tanácsú várossá teszi egymaga is Keszthelyt. Pedig egy ilyen rendező erőre, ugy a unagas tanácsban,» valamiut a város ügyei körül ugyancsak szükség volna. Cívis. A gazdasági tanintézet újéve. Kezdetét vették a beiratások a gazdasági tanintézetnél. Nemsokára megnyílnak tz intézet ajtai, hogy befogadják az ország minden részéből összesereglett gazdász ifjúságot. Előbb azonban tanáraik vezetése alatt elmennek az Isten házába, hogy munkájuk sikerére, Isten áldását lekérjék. Elmúlt évek szép szokása ez. Ez jól is van igy. Mert, ha valaki, a gazda az, ki lépten-nyomon tapasztalja, hogy munkájának és fáradozásainak sikere csak az Ég áldásától függ. Napvilág, esö, harmat, nélkül nincs termékenység. Zord, puszta ós kietlen a táj. Tövis ós bojtorján kel a barázdában, melyet nem áztatott az Ég áldásainak harmata. Amint áll ez az anyagi világban, ugy áll az erkölcsi világrendben is. -Sikeres előmenetelt az uj tanévben is az ifjúság csak az Isten áldásának leesdése, a vallás örök törvényeinek és parancsolatainak szemmeltartása és gyakorlása által remélhet. Erre pedig, ha valamikor az életben, ug/ az ifjúság könnyen pezsdülő, jóra, roszra egyformán hajló korában van szükség. Napfény az, mely ösvényt mutat, biztos kalauz, mely helyes uton vezet, őrangyal a sűrűn kínálkozó testi és lelki veszélyek, az élet százféle csábja kőzött, véd és oltalmaz a bukástól. Nem csupán a szekundától, az iskolai, hanem, ami ennél sokkal mélyebben járó, sokkal veszedelmesebb, — az erkölcsi bukástól. A közép és más iskolák fegyelmének köréből kikérülő ifjúság távol a családi otthontól, a szülők gondos figyelmétől teljes egyetemi szabadsággal lépi át az intézet küszöbét. Az intézet fegyelmi szabályai a legszélesebb körű szabadsággal ruházzák föl a gazdász ifjúságot az - intézet falain kivül. Itt azután magára utalva kell megállnia helyét. Ha vallása törvényes és a társadalmi követelményeket figyelembe veszi ós követi, meg is fogja állni azt. És itt még tovább megyünk. — Sajnos a gazdasági tanintézetek tantárgyai közt nincs helye a vallást annak. A vallás gyakorlásának kérdése, hogy ugy mondjuk a szociáldemokratákkal — magánügynek tekintetik. Megjegyezzük itt, hogy ebben nem az egyes íutézelek a hibásak, távolról sem. Az ifjúság szabadéi ha tarozására és jószándékára vau hagy va — vallási kötelmednek gyakorlása. Gyakorolják tehát! Ki ki hitelvei szerint *— csalc gyakorolják. Éiezni fogják annak szükségétedé haszuát és áldásait is. — E tekintetben szép példákkal szolgálhat az intézet közelmúltja is. — Mikor örömmel és nagy megn3'ugvással látta a város közönsége, bogy többen, sokan az ifjúság közül fénylő példával jártak elöl a vallás gyakorlásaiban. Jflig van intézet, melynek ifjúsága zászlóval ne bírna. Ez az összetartás, a közös érzés, a meggyőződés signuma. Ez alatt vesz részt az egyetemi ifjúság a a tanév nyitó Venisancten, az egyházi ünnepélyeken. Csodálkozásunknak adunk itt, kifejezést, hogy egy oly nagymultu és országos hírű intézet, mint. a mi gazdasagi tanintézetüuk, ifjúsága nélkülözni kényteleu az egyházi zászlót. Az ifjúság szive jó, minden szépért, nemesért könnyen lelkesül. Szivünk igaz szándéka szerint szolgáljuk, indítson az ifjúság mozgalmat ebben a tanévben egy intézeti egyházi zászló beszerzésére, biztosítjuk a sikerről. A város rniudeu jóért, szépért lelkesedni tudó közönsége támogatni fogja nemes mozgalmát. Ott vanuak a mpgasztos húsvéti, urnapi stb. körmenetek, minden intézet, testület, és társulat jelen van képviseletével: csak egy: a gazdász ifjúság hiányzik. Pedig minő erkölcsi tekintélyt nyer az ifjúság a város közönsége szemében, ha zászlója alatt ott látja a vallás, a hit legszentebb ténykedésének gyakorlásánál. Az ifjúság, a mely a legszentebb eszmékért hevüli 1, lelkesedni tud : a legszebb remények záloga. Az ifjúság, majdan kint az életben is: a szegény verejtékkel munkáló földnépe közt is meg fogja tudni állma a helyét. Az a gazdatiszt,, ki ily légkörben nevelődött föl, nemcsak parancsolja, de valójában vezetője, atyja, jótevője lesz annak a szegény. nehéz munkában fáradó cseléd népnek. Ennek a kezében nem a korbács, az ostor, hanem a szeretet lesz a fegyver, mely annak a szegény cselédhadtiak megelégedett munkát s békés nyugalmat biztosit. Ilyen gazdatiszt pusztáján azután Veltner I- Grossmann Miksának stb. alig lesz keresni valójuk ! Mert a szocialista apostolok az ilyen gazdatiszt népét nehezen fogják aratási és más munkás sztrájkra bírni. A Venisancte elhangzásával megkezdődik az uj tanév. Gondoljon az ifjúság a célra ! Gondoljon arra a szerető gondoskodásra, melylyel a távolban levő jó szülök minden lépését kísérik — lelkileg. Fogjon munkához derekasan ! Hogy az az áldott magyar föld szakképzett, odaadó munkásaira találjon bennük.- — Komoly muuka és a hivatásnak átériése és megbecsülése tiszteletet O