Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

11)03. juliu s 12. Hír szerint, a működés hosszabb időt, fog igénybe "enni. Ha alapos munkát, akarnak vé­gezni, bizony kell egy két év, mire munkájuk­kal elkészülhetnek, Az első körjegyzőség Gulác* lesz, ahol működésüket megkezdik, azután mennek kőrútra a Balaton partról észak-nyugati irányban. A bizottság tagjai Legény Károly s. titkár mint vezető, Szabó János számtiszt,, Nagy György kataszteri tiszt, s egy díjnok. (Z-e.) Gazdászok tanulmányútja. ni. Hizlaldájuk a kőbánjaihoz hasonló stílben épült s oly nagy méretű, hogy egy-egy esetben 600 drl\ sertést képesek beállítani A beállítási suly 120—130 kg. inig a teljes felliizás alkalmá­val 250 — 300 kgr.ot nyomnak a hizó sert,esek darabonként. A beállítás < Isö havában 2—2'/•> majd 3 kg. beáztatott, darát, kapnak, oly tormán hogy 3/ i részét árpa 1/ l részét pedig tengeri dara képezi. Következő hónapokban a dara mennyiség emelkedik s felmennek 5—5 1 2 kg.-ig. Azouban a fokozatos emelkedésnél az árpa da­rát mindig csökkentik s végre »z utolsó hóna­pokban már tisztán tengeri darát adagolnak. Az első hónipekban áipa darát, azért adagolnak meri nagyobb teriniéjénél fodva ez a gyomrot és beleket, tágítja, s ezzel elérik azt, hogy ké­sőbb a kisebl) teriinéjű, de sokkal tápdusabb tengeri darát is hasonló mennyiségben képesek az állatok felvenni. A hízókat, naponként kétszer — reggel 6 Órakor é« este fi órakor — etetik. A hizittlási idő 5—6 hónap. A teljesen kihizoit állatokat helyben adják el. Az idei eladási át 110 fillér kg.-ónként; de minden pár sertés élő súlyából 45 k g.-ct levonásba hoznak, azonkívül az össz­súlyból 4% engedményt kap a kereskedő. Felemlítette az uradalmi tiszttartó, hogy az elmúlt évben 30000 korona tiszta jövedelmet hozott a sertés hizlaldájuk. A gőzíLalmot és sertés hizla'dát elhagyva Ludad-majorba mentünk, ahol egy Ízlésesen fel­díszített sátorban tízóraival és sörrel vártak bennünket. Az egyszerű, de Ízletes tízórait gyor­san költöttük el, s njult, erővel folytattuk utunkat. Ludadi kerületben láttuk a 100 holdas hiti dicsekvés a tárgyuk és azt akarják elhi­tetni, hogy ők már tanuló koruktan olyan okosak voltak, hogy túljárt,ak a tanáraik eszén. Ezt, a/, okosságukat azonban seliogv sem iga­zolták az életben. Ellenben az igazán művelt ember mindig csak tisztelettel szól az egykori iskolájáról. Ilyen gondos felügyelet alatt a fiu szép n haladt a tanulmányaiban, rendesen vegezte « dolgait. Az apja tehát, hogy lassankint önál­lósághoz szokussa, benne megbízva, több sza­badságot engedett, neki. Azouban ezóta több és több jei arra mutatott, hogy a fiu veszített az érzékenységéből a szülői engeddImesség iránt, nem számolt, be a gyakori elmaradásáról, elha nyagolta a tanulmányait, .sőt megrovást vitt haza az iskolából. Ez a sajnos változás nem iepte meg az apát, csak az okát nem tudta, az iskolai elöl járó.-ágtól küldött intést sem tekintette a fia érthetetlen üldözésének, hanem figyelmeztetés­nek arra, hogy idejében kell a bajt orvosolni. Aggódó szívvel, de bizalommal fordult tehát a tanáraihoz, akiktől megfúlta, hogy a fiának olyan barátja van, aki sok bajt okozott, már az iskolának. Az egyik rokonától olyan köny­veket, hordott el engedelem nélkül, a melyek megzavarták az eszét, megmérgezték a szivét, a mit csak fokozott a számonkérés nélkül el­tékozolt havonkénti sok zsebpénze. A különben is fékezhetetlen termesze'ü fiút, el kellett tá­volítani az iskolából, mert valóságos veszedel­mére volt, a társainak. Ez a meggondolatlanul választott, jóbarát dohány ültetvényt. A dohányt az uradalom ez évbeu termeli először s mint látható volt, igen gazdag eredmény jutalmazza fáradságukat, mert jelenleg a dohány dicséretet, érdemlő stádium­ban van. A dohány pajtákat, most épitik, ezek megtek.ntése lehat jelenleg elmaradt. További utunk az óriási buza táblák közt haladt. Feltűnő szépek a verések s mindnyája gaz nélküli ami minden esetre a kezelő személy­zet magas szakképzettségének és fáradtságot nem ismerő szorgalmának a szüleménye. D. u. 2 óra már jóval elmúlt, amikor T«r­hos majorba értünk. Leszállva kocsinkról a bel­sőség megszemlésére fordítottunk egy rövid órát. (Folyt, kőv.) Fiirtíölevél.*) Kedves Barátom ! Hogy miért irok olyan ritkán?! Hát egye­bek közt és főleg azért, mert, Isten tudja, én mindig csak azt gondolom, hogy Ti újságíró emberek a baráti levélben is keresitek » vezér­cikket, ujdonságo 1, tárcát s más ilyen féléket, 1 amiknek a gyártására en nem vagyok b-ren dezkedve. De zt sem akarom, hogy az izene­tekben harmad^zoreig oda bigyts/.d nevem mellé a «lusta» jelzőt, azért csak kötélnek állok s íme elküldöm hosszú levelem előre is bocsá­natodat. kérve, ha a postabélyeget valahogy el­felejteném láragasztani. Tehát, Keszthelyen vagyok, a, szép Bala­ton partján, a Kulcsár bátyánk által valamikor ! Magyar Athóié-nek nevezett kis városban. Persze Te ezeket, olvasván hihetőleg azou töröd a fejedet, hogy mi' csinálok én Keszthelyen. Mert kéfcbm, hogy ' Ti ismernélek a balatoni fürdőket. Hi.-zen magyar ember vagy Te is. Mi magyarok pedig nagyszerűen ismerjük az oszt­rák fürdőket, megfordulunk » Riviérán, Osten­dében meg Björtskolban éi F|ordkengben, de itthon csak akkor maradunk, ha . . . ha egy­pár éven át már elegendő carte-postale-t kül­döttünk ismerőseinknek a külföldről. No de beszéljünk Keszthelyről. Csinos kis fészek ; van vagy hét ezer lakó-a, csupa latéi ner meg iparos és kereskedő. A parasztság *) Ez a levél hihetőleg ma jelenik meg egyik alföldi város lapjában, de írója szives volt nekünk is áteDgedni kö/.lésie. Örömmel és kíváncsian várjuk a folytatást. (Szerk.) volt okozóéi minden bajnak. A gondos apának tehát netil volt elő' brevaló teendője, mint, hogy megóvja fiát, a kellemetlen társaságtól, noha társadalmi kellemetlenség származott belőle. Újra alkalmazásba vet'e apai hatalmát, az el­szomorodott anyának könyei pedig gyógyítólag hatottak a fiu szivére. Belátta hibáját, ismét az előbbi jó fiu lett. örömére tanárainak, boldog­ságára' szüleinek. A fokozott szorgalom a te hetseget kifejlesztett-', kedvét találta a tudo­mányban. Nemcsak a gymnasiumof, végezte je­les eredménnyel, hanem az egyetemen is min aig idejében és sikeresen tette le a vizsgálatait. Tudományával, jellemével, előzékeny érintkezé sével tekinté'yt, kedvebséget és előkelő állá A biztosított magának. Elaggott, s űleinek ép oly örömük t.it beune, mint a milyen szívesen ta­tálkoz'ak vele volt tanárai Iine egy példa arra, hogy milyen feltéte­lek mellett érleli a mu/sák s/e lem« meleg ér­zésű, komoly törekvésű férfiúvá a gymnasista fiút,, a ki a mily kegyeleltei csüng- hazáján, tisztelettel embertársai iránt, olyan buzgósággal fogja őrizni nemzete és vallása hagyományait a szüleinek kedves emlékét, még aggkorában is szivében fogja hordozni s oly fogékonysággal lelkesül egész életén át a valódi haladás ra gyogó eszméi iránt, a minő lelkesedéssel fogta fel s hajtja végre a férfi kornak családot és hazát fenntart® munkásságát. Azért hiszem és vallcm, hogj T ezen a módon a maihoz hasonló szamadási napok is mindenkor az öröm és meg elégedés napjai lesznek e családnak és iskolá nak egyaránt. Uay legyen ! j úgyszólván teljesen hiányzik, mert, az egész I határ Festetics-birtok, a szőlős-gazdák is i u. | kább a közeli falvakban és a hegyközségekben laknak. A régi (J-eorgicon, (gazdasági iskola) s a premontreiek főgymnasiuma a közel múltban díszes uj hajlékot kaptak. Az utóbbi a város közepén v«n, előtte áll a nagy Festetics György bronz szobra. Van itt három, szépen berende­zett, szálló, azonkívül a B&latoupartou két nagy, emeletes bérház (az egyik igen ügyet pavillon-stilus) hol a fürdővendégek elég jutá­nyos áron kaphatnak szép, egészséges lakást. De a város polgársága is szívesen adja bérbe egy-két szobáját az évad idejére, tehát a fürdő­helyeken oly gyakori lakás miseria itt ignzá» nincs meg. A Balatontól kissé távolabb lakék kényelmére oinnibusok járnak le a tóhoz, s ugyanezek bonyolítják le a forgalom legnagyobb részét Hévíz felé. Ez a Hévíz pedig "a várostól egy félórányira fekszik, a világ legkitűnőbb ké­nes iszapfürdője, melynek csodával határos gyógyító erejét már a rómaiak is ismerték. Csúzos bántalmaknál páratlan sikerre hasz­nálják. De részletesebben nem beszélek róla, mert dühbe gurulok, ha csak rá gon­| dolok is, hogy ez a felséges vizű tó mennyire i "I ti anyagolt, s milyen primitív állapotban van. I Hogy tódulnának ehhez az emberek, ha velet­', lei.iil a jó Isten Angliába <'agy Németor^zá|ba teremtette volna!? Annyi mégis bizonyos, hogy kevés helyen lehet megszerezni azt a coinfortot, amit Keszt­hely nyújtani képes. Mert hiába, mégis c*<k jó az, ha az ember falusi módon élhet, de . . . városban. Vagyis hogyha fürdőn vau a> em­ber, de azért mehet kávéházba, sörözőbe, cuk­rászdába, színházba stb. stb. Maga a vidék p pdig egyszerűen gyöuyörü. A város közvetlenül a Balaton mellett van, s félkör alakban szelíd, lankás, zö'd hegyek ve­szik körűi. A fürdő-szigethez egy hatalmas, re­mek parkon keresztül jut az ember. A fürdőtől néháux lépéseire mindkét o'dalon egy renge­teg nádas van, melyben pompásan lehet h r­gászni. Ot perc alatt, ide jut, az ember csóna­kon, amit ismét a csónakázó egylettől vagy egy magánvállalkozótól pár fillérért lehet bérbe venni. Valami gyönyörű dolog az, mikor az ember csónakjával beaiklik a nádasba, az ingó­bingó, suhogó nád szelíden cirógatja az embert, miközben a millip nádi veréb és feeske ineny­dörgésszerű robajjal, a napot valósággal elta­karva száll fel a levegőbe. De a leggyönyörűbb Iái ványosság és egyszerre lelki meg szinte ér­zék. élvezet napnyugtakor kimenni a tóra. csónak orránál szeiid bugy borékolással csobog a vi/, a «Hnlláni> terraszáról muzsika szót hömpölygőt a szellő. A tükörsima víz eaer szintien csillog, hossza sávok futnak rajt végig, egyik sötét, azúrkék, mint, a Quarneró vize a másik narancssárga, a szomszédja ismét tejfe­hér vagy bíborvörös, közbe-Rözbe egy-egy sma­ragdzöld folt. A távolban óriási pókok gyanánt lebegnek a csónakok, két, két evezőjük mintha csápjuk volna, lassan mozog a vizén. Odább egy vitorlás lehérlik, mint valami óriás sirály. A parton lilás levegő ködben úsznak a sötétzöld hegyek, a park mögött a leáldozó naptól meg­aranyozva mered égnek a templom es a grófi kastély siluetje. Soha zehol nem láttam ezt a leírhatatlanul szép képet. Ez nem Selnveiz szép, de zordon fensége, nem a mi Felvidékünk megdöbbentő, a halhatatlanság gondolatát le­helő ünnepélyes komorsága, hanem az Olympus verőfényes, szelíd ragyogása, a görög tenger derűs világa, hol kacagó nyinfák s dévaj tün­dérek mulatt zó titngja vegyül a madarak dalába. Csupa üdesség, csupa poézis az egész vidék, nol az ember nem tud komoly gondolatokba me­rü'ni, hanem csak örülni. Hol a viz, a fény, a le­vegő, a hang és a föld mind ól, mind maga az élet. Aztán a viz, a fény, a levegő, a hang ós a fö d mind-mind tele van valami titokzatos erővel, ami folyton azt a kellemes, üdítő, fel­emelő érzést, inspirálja, amit nem lehet kife­jezni, legfeljebb csak jelezni ezzel az egy szóval : magyar. Itt érzi az ernker igazi jelenteset a görög Antaios regéjének, ki birkózás közben az anyaföldböl merité erejét. Itt itthon van minden magyar ember s itt érzi a saját, ma­gyarságát is. Lampionok confetti 12 fillértől feljebb igen nagy választék­ban swr továbbá szerpentin a legolcsóbban kapható Sujánszky József könyv és papirkereskedésébem Keszthelyen.

Next

/
Thumbnails
Contents