Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

6. BALATON VIDÉK. 1908. január 4. pap üZV gosi pás: Míl tet reg ba< nui tés elk. vet esti let vég Est CSU Z011 tőle jóbi egy sok láci föh veti mo) nők tart sun kői­ben kö\ seb erei ren' Józ JáL mii bar kei bar a c nül tan cse s a Kis lott rtil, szo bot az zol< vax Ütll tár; haz juk azc me tud őrs sze tot vát vég Az ez kez a t dás és ho£ aze gái vat val sét tau tárj hai roz lat tál tál CSARNOK. A zalavári apátság története. (Könyvismertetés.) (Vége.) Érdekes időszaka a zalavári apátság törté netébea a gubernátorok és coinmendatorok sze­replése. A XV. század kezdetétől ugyanis az apátság elpusztulásáig választott apátok helyett »gubernatorokat« >commendatorokat« állítottak annak élére és csak kivételeseu voltak Zala­várnak törvényesen választott apátjai. E coin­mendatorok ós gubernátorok a XV. században legalább még egyháziak voltak, kik anyagi ki­segítésül a zalavári javadalmat kapták, melyet azonban utóbb már világiak is bírtuk. Ezen időszakban IV. Péter apátsága ide­jébe esik a Rozgonyiak hatalmaskodása Zala* várban. 1463-ban ugyanis a zalavári erődön és tartozékain a Rozgonyiak osztozkodtak. A ki­váló hősöket fölmutató Rozgonyiak (a Ba^tech­nemzetségből) a XV. századot megelőzőleg Za­lában is birtokosok voltak. 1432-ben Szent­györgyi Czicella, Rozgonyi István temesi gróf neje, a galambóci hősnő, férje meghagyására Kelemen g)öri püspök és testvérei Molnáii Ist­ván és Domokos ellen, ezeknek Zolavárral szomszédos szabari birtokainak elfoglalására ktildé hadait, melyeket, nemes Paghi Lábatlan Mihály, Köveskáli Péter diák tatai, Megyeri Varjú Gergely gesztesi és Bathva István csóka­kői várnagyok vazénye'tek. E hatalmaskodás miatti panasz Zsigmond király elé került. Hogy 1463-ban minő jogcímen osztozkodtak Zalavá­ron és taitozékain, nem tudjuk, de alig van kétség, hogy azt is liatalmaskodással foglalták el. Annyit tudunk, hogy 1463-b«n augusztus 20-ikán a János lavagok fejérvári konventje előtt megjelent egyrészről Rozgonyi János a maga és testvérei : Lőrinc, Rajnold és Osvald nevébeu; másrészről szintén Rozgonyi Jáuos a maga és testvérei Lőrincz, Rajuold és Osvald nevében ; másrészről szintén Rozgonyi János a maga és Rozgonyi Sebestyén képviseletében. Mindkét János magára vállalván övéik terheit; az első Rozgonyi János akként vallott, hogy ó ós testvérei Somlyó várát, a zalaváii erődöt és azok tartozékainak és hasznainak felét a má­sik Rozgonyi Jánosnak engedi át, olyképen, hogy jövőben, akármely várakhoz, városokhoz, pusztákhoz, birtokrészekhez jutnának, azoka' maguk között egyenlően fölosztani tartoznak. A mire a konvent, előtt mindkét léi magát ün­nepélyesen kötelezte. Ugyancsak a gubernátorok idejébe esik a Báthory család hatalmaskodása a zalavári apá ­ság ellen, kik ezidöbeu a Marczalyak zala-so­mogymegyei birtokaiba ülvén az apátság le<>­félelmesebb szonisz dai vollak. Mátyás zalavári apát 1842-ben Grutbi Ország Miliá y nádor előtt, Báthory Istváu országbíró embereinek tizenöt rendbeli hatalmaskodása miatt emelt panaszt. Vo !t idő, midőn a zalaváti apátság elha­nyagolva, majd, a törökök, majd a magyar fő­nemesek által fenyegetve odajutott, hogy még további fennállása is kétségessé vált és ekkor következett be a szerzetes intézményre még szomorúbb félszázados kors ak, a saját egyháza­megyéikben jövedelem nélkül maradt főpapok birtoklásának korszaké, midőn Zalavár konvent nélkül, jóformán csak harcosok tanyájává lett. Zalamegye törvényhatósága Miksa királyhoz 1508. okt. 8 án intézett levelében panaszosan említi, hogy Zalavárbau a konvent teljesen fel­oszlott, Kapornokon pedig nagyon megfogyott a sznrzetesek száma. Sürgősen kérik tehát, a felséget, hogy mindkét apátságot alkalmas egyházi férfiaknak adományozza. Ily körülmé­nyek közi nyerie el Monoszlós János pécsi paspök, mivel a töiök hatalma alatt állott pécsi püspökségnek jövedelmei uem voltak, a zala vári és, kapóinaki apátságokat. Monoszlós Já­nos péüsi püspök, mind a török hatalma alatt állott pécsi püspökségnek javadalmai nem vol­tak a zalaváii ós kapornaki apátságokat Monosz­lcy János utóda Ujlaky L.jos a vaszári káptalan Ínséggel küzdő prépostja lett, kiuek édesatyja Ujlaky Sebes'yén kanizsai kapitány, gétyei és hos^zufalusi részbirtokos fia részére a javadal­makat már 1582. jun. 12-én kérte volt. Ru­dolf király 1592. szept. 5 iii nevezte ki zala­yári ós k»poinaki apáttá, csakhogy az apátsági javadalmakat visszatartotta s Ujlakynak a meg­élhetésre csupán^ egy malmot és negy jobbágy­telket engedett át. Az utolsó apát, ki a zalavari es kapoi­noki apátságokat együtt birta, .Nagyfalvy Ger­gely volt. , . „ , . A konvent nélkül maradt zalavari eroa is közeledett végpusztulásához. 1702. januar 26-ikán Scbenckendorf Kristóf báró, ezredes es nagykanizsai parancsnok a felség utasításából az udvari haditanácstól parancsot kapott, hogy Magyarországban több erődöt, névszerint Ka­nizsát, Zalavárt és Körmendet, >melyek csak rablófészkekül szolgálhatnának,« vettessen szót. 1702. aug. 26-ikán Schenckendorf távollétében Ehrenberg Antal, egy kanizsai szabad csapat kapitánya jelenté a haditanácsnak, hogy a za­lavári erőd szétrobbaniása már megtörtént. A véghezvitt rombolás után a zalavári monos­tornak ós várnak, akár csak mint építészeti emléknek fentarthatásáról is, szó sem lehetett többé. A robbantásokkal ledöntött falak nyers építőanyagát részint széthordták, részint az idő emésztette meg és csak némi töredékei marad­tak fönn. A zala vári apátság jelenlegi székhelye Zala-Apáti. Az apátság ugyanis 1715-ben a göttweigi apátsághoz csat oltatván az apátság fölŐLt, a göttweigi atya-apátok rendelkeztek. Zalavár romokban hevervén uj helyet kellett az apátsági épület számára keresni. A nehéz feladatot, Piazol Odiló göttweigi atya-apát ol­dotta meg. Választása Zala-Apátira esett, azon helyre, a hol a monoslor ma is áll, melynek alapjait 1753. óv tavaszán rakták le, Göttweig­től 1873. január 28-ikán függetlenittetett az apátság s 1874. április 2 ikán Modrovics Ger­gely neveztetett ki apáttá, kinek halála után a zala vári apátság a pannonhalmi főapátsággal az 1888, január 12-ikón kelt királyi egyesítő le­vél értelmében egyesittetett. Terünk nem engedi, hogy kiterjeszked­jünk azon nevezetes mozgalomra is, melyet a magyar országgyűlés és megyénk a göttweigi kapcsolat után az apátság függetlenségének vissza izerzéseórt vívott. Mellőznünk kell a nagy monographia egyéb nevezetes részleteit is, melyekben Füssy a rendelkezésére állott ada­tokat szorgalmasan felhasználva végig vezet bennünket a zalivári apátság egész történetén Rozmanith Rikbárdnak, a legutóbbi apátnak 1900. évi dec. 2l-én bekövetkezett, haláláig. A diszeseu kiállított kötet IV. részében a zalavári apátság plébániáinak ó, népiskoláinak töriénetét találjuk. Ezt. követik a Függelékek, nevezetesen : a zalavári apátok és rendiagok nívsora chrouologicus rendben, továbbá a za­lavári konvent hites jegyzőinek és a Zala-Apá­tiban 1890. sz-ptember 8-ikát.Ól működő irgal­mas nővéreknek névsora. A III. Függelékben Gyulay Rudolf Zalavár legrégibb építészeti emlékeiről értekezik. Végül gazdag oklevéltár fejezi be a hatalmas müvet, melyet számos régi oklevél — lenyomat és kép is di zit. Danka Placzid. Piaci gabnaarak 1903. jan. 2. Buza. . . 13 K. 40 fii. Rozs . . . 11 K. 80 fii. Z%b . . . 12 K. 30 fi:. Árpa . . . 10 K. 80 fii. Uj Kukorica zsákja 10 K. 80 hl. Ó Kukorica . — K. — fii. Burgonya . 4 K. — fii. 680/19C2. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tapolcai tekintetes kir. járásbíró­ságnak 1902. évi V353/2. számú végzése követ­keztében Spitzer József dr. ügyvéd állal kép­viselt Rapoch Sándor veszprémi lakos javára Pödör József és neje Kovác* Rozália b.-heny ei lakosok ellen 373 kor. 32 fillér s jár. erejéig 1902, évi szeptember hó 20 án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 686 kor. fillérre b*csült követkoző ingóságok, u. m. buza, árpa, cséplőgép, vetőgép, kocsi, széna és trágya nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek tapolcai tekintetes kir. járásbíróság 1902. évi V 353/1. számú végzése folytán 373 kor, 32 till. tőkekövetelés, ennek 1899. évi október hó 14. napjától járó 7% ka­matai 'ís eddig összesen 128 kor. 83 fillérben bíróilag már megállapított költségek ere­jóig B. Henyén alperesek lakásánál leendő eszközlesére 1903. eyi január hó 24. nap­jának délutáni 2 Óraja határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett, ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. ós 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsárou alul is el fognak adatuí. Ameiin3 Tiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felü.foglaltatták s azokra kielé­gítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt, Tapolcán 1902. évi december hó 30 napján. Tininszky Antal, kir. bírósági végrh. VIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁRI RÉSZVÉNYEKRE, )OR8JG(/TKKRB. A LLA M P \ Pl HOKH A KÖLCSÖNT ADCNE, IÉJTELBE8 ?!88EAfltETEíl HLTÍTILII KELLETT T felviLaoosítasunk INGYENES.™ HECHT BANKHÁ2 f . BUPAPEST, FERENC2IEKTERE 6. -JL_ • Szőlőingast ültessünk. minden há* mellé és ház. kertjeinkben Erre azonban nem minden sző­lőfaj alkalmas, (bár mind kufzó teimésze ü) mert n;g\obbrésze ha megnő is, l érmést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt ed­,, , , . , Hol lugasnak a^kalm-s la okat ültettek, azok lővén ellátják házukat az egész sző őérés idejen a legkilünSbb muskatalv és mas edes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly Láz, mely­nek fa^a me let. a legcsekélyebb gon­dozással felnevelhető nem volna ezenkívül más épületeknek, kertek­disze anélkül. itSf U ' t * 1,<« keb b M^aarair.:.

Next

/
Thumbnails
Contents