Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-15 / 7. szám
6. BALATONVTOEK adta amije volt pár száz koronáért s elment Bécsbe. Itt már várják vonatról vonatra a kivándorlókat. A csabrendeki atyafit is megszolitj * német: Amerika! Az atyafi biccent hogy igen s rögtönjviszi az irodába, azután pedig kellő módon fölszerelve, szállítják Amerika fejé. Aoo az amerikai parton, New-Yorkban vizsgálat alá veszik a bevándorlókat: van-e megfelelő menynyiségü pénz. Csabrendeki atyámfiának biz nem volt, 'inert vagyonkáját felemésztette az ut. Erre kilencvened magával együtt visszaszállították őket Magyarországba, mert »z okos Yanke nem eresztette be őket. Hazatért. Csabrendekre, siratva elkótyavetyélt vagyonkáját, futott jegyzőhöz, főbíróhoz igazságért, bogy visszakaphassa a bécsi némettől a pénzét. Senki sem csábította, tehát pénzét örökre elvesztette. — »!Minek is van szerelem a világon ?!« A népdal e keserves szövege fölött elmélkedbetik most egy cigányokból álló karaván a tapolcei kir. járásbíróság börtönhelyiségében, a kiket a szerelem juttatott a sötét verembe. Kolompár Ruzsi ragyogó szeméért már régóta versenyzelt Józsi és Miska, a két barna cigány ^ legény. Ruzsi maga sem tudott határozottan választani, hogy kit ajándékozzon meg ingatag szivével, míg végre mégis a sok könyörgésnek engedve, Józsi felesége iitt. de csak ugy a balkézről. Fájt a csatavesztés Miskának, a miért is elkeseredésében arra határozta el magát, hogy erőszakkal fogja magának Ruzsit elrabolni. A műit hét egyik napján megtörtént az elszánt nőrab Iá", de Ruzsi vesztére, mert Józsi társával elindult Ruzsinak visszahódítására. A döntő csata »Törekc pusztánál kezdődött és azzal végződött, hogy a két tábor vitézei egymásnak beverték a koponyáját, .Ruzsinak pedig eltörték egyik ölelő karját. A sebesültek a reájuk várakozó büntetésük enyhítésére maguk jeleni kez'ek a tapolcai járásbíróságnál, a hol most orvosi gyógy kezelesben részesülnek. Farsang. Meghioó. A »Keszthelyi Iparosok Dall>öre« 1903. évi február hő 23-án, húshagyó hétlön Leitner Mihály (Gyarmat,y-féle) kávéház helyiségében tánccal egybekötött zóna-estélyt rendez. Kezdete pontban 8 órakor. Belédö dij egy korona. Jl zalaegerszegi iparosok mulatsága. Rég ideje annak, bogy nem volt olyan szép, kedélyes és látogatott iparos mulatság Zalaegerszegen, mint amelyet mult vasárnap a •Korona* szálloda kaszinói helyiségében íandeztek. A termek zsúfolásig megteltek. Az iparososztály legnagyobb része megjelent s kedélyesen mulatott világos reggelig. Bevétel volt 495 kor. 60 fillér. Kiadá"? 196 korona 90 fillér. Tiszta jövödelem 198 korona 80 fillir. Tréfás jelm ez-kstély. A nagykanizsai Katholikus Legényegylet február hó 14 én a Polgári Egylet to aeben tréíás jelmez estélyt rendezett. Ji zalaegerszegi karácsonyfa egyesület e hó 7-én tartotta ez idei farsangi mulatságát. Mintha csak a szegény gyerekek nánti >zeret,et működött, volna a vendégek összehivásában, oly nagy tekintélyes számmal jelentek meg azok, igy bátran elmondhatjuk, hogy Zalaegerszegen a leglátogatottabb, de egyúttal a legkedvesebb mulatság ez volt ! Jótékony cél a szegénygyei nnkek felruházása. Jelen volt uz egyesület védője Janüovich László dr. gróf főispánunk, a vendégek mindegyike egy teát kapott a belépti díj fejében! A mulatság fesztelei,ül reggel 6 óráig tartott. A tapolcai ipartestületnek február 7 én a • Balaton Szálló «-ban tartott mulatsága oly fényesen sikerült, mint emberi emlékezet, óia még soha sem ; összes bevétel volt 484 korona, tiszta jövödelem 200 korona. Jf tapolcai kath. kör február 2-án özv. Kovács Győigyné vendéglőjében február 22-én saját pénztára javára táncmulatságot rendez. Belépti díj : személyjegy egy korona, családjegy 2 korona. Ezen mu'atsággal lép a kath. kör legelőször a nyilvánosság elé. A mulatság igen látogatottnak ígérkezik. Jl sümegi polgári önképzőkör február 22-én saját helyisegébsn könyvtára javára zárt* körű táncmnlaiságot rendez. Belépő dij 1 kor. Kezdete 8 órakor. Jl pacsai Iparoskör folyó hó 21 én szombaton a nagyvendéglö nagytermében saját egy 7loti alapja javára zártkörű táncvigalmat rendez. Kezde'e 8 órakor, Be épö j f tgyek ára: Személyjegy 1 korona, csuládjegy 2 korona 40 fillér. Szüncra közben Zala Zsigmond humoros előadást tart. Jl nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör 1903. e Vi február hó 21-én a Polgári Egylet, termei en tánccal egybekötött farsangi dalestélyt rendez. A hangerseny kezdete pontban 8 és fél órakor. Jegyek ára: Páholy 20 kor. Számozott földszinti ülőhely 1 —2. sor 5 kor. 3 — 5. sor 4 kor. 6-8 sor 3 kor. a többi sor 2 kor. Karzati ülőhely 3 kor, földszinti állóhely 1 kor. 30 fillér. Közönség; köréből. Megint a Hancógrét. Nem régen valaki a helyi sajtó egyik orgánumában kifejtette azt az eszméjét, hogy a bancógréten épülő és építendő házakat a balatoni fürdő eme'ése céljából szebbeknek és díszesebbeknek kellene tervezgetni. Ebből a szempontból annak az eszmének fölvetése nagy on is helyes és talán még nem késő volt. Azonban vau még egy másik — szerintem sürgősebb, — szempont, melyDek szem elöl tévesztése nemcsak általában a széppel ellenkező, de kivált az erkölcsi jótól táplált fogalomba is nagy ron beleütközik. Bármily szép legyen valamely villa, uiely mel'ett esetleg "lhaladunk, de a netán támadó tetszés vagy gyönyör érzetét egy közeli szennyárok orrunk, felé szálló bűze legottan undorra változtatja. Es micsoda merényletek történnek igy gyakran a szép iránt, fogékony szem, a jó és kellemeset kedvelő orr ellen. A szaglási szervünkre ekként ható botrányos ingert pedig tüstént, az intéző — ugy közigazgatási mint financiális körök elleni kirohanás váltja föl. Vagyis — bogy világosabb legyek — tessék körülnézni a bancógréten! Megtörtént a parcellázás, ugy hogy egyenes ésgörbe vonalak jelölik a jövendő utcák irányát. A ki telket venni --z ndékozik, hamar útbaigazítást uyerhet: .hol, merre, miféle telek, milyen áron kapható. Ámde mutassanak nekem az óhajtott szép villák telepén egyetlenegy becsületesen meghúzott árkot,, mely az építendő utcasor szennyvizének le vezetékére szolgálna, mutassanak oly aut — pedig már egy ulca épül, sőt, már majdnem ki is épült — ós ha tudnak olyant mutatni, én az intéző körök bölcs előrelátását dicsérni fogom. Fölhívom a közigazgatási hatóságok mindig éber figyelmét arra a tényre, hogy a beépülő hancógrét mihamarább történendő csatornázása közegészség és közízlés parancsolta ellialaszhatal lan szükségesség. Mindenki tudja, hogy az uj vasúti állomásról a park mentén íölvezető egyenes, szép ut lészen rövidesen ugy a gyalog, valamint a tengelyen járóknak — mert hisz direkt a város szivébe visz — rendes közlekedő vonala. De ezen útnak nigy részén át bűzhödt, nyílott «=satorna fertőzi meg a levegőt, mely parkunkat sem ha»yja ériutetlenül. Mindezekéit a haucógréttelkek finánctársaságának nálamnál jobban kell tudnia. De mert ezekről folyton hallgatnak, úgylátszik másoknak tudatlanságára számitnak. Már most az építeni szándékozóban nem kelthet-e méltán aggodalmat az a kérdés : ha majd egyszer fölépítettem a villámat, hogyan fogom azt a levegői fertőző minden szennytől és rothadás bűzétől meu'eu tartani? Hová fopom elvezetni a szennyvizet? Hogyan védekezem esőzések által föidagasztott állóvíz ellen? Hogyan fogjak ki majd a szomszédomon, ha az szenyes vizét — mert máshová neiu öntheti — átönti az én telkemre? Hogyan a kiáradó pöeegödör árja ellen, mely az édesvizű gátok tartalmát épen nem javitandja meg ? stb. sbt. Még egyszer mondom : lásd a szépon parcelláit hancógrétet fasorok-jelölte jövendő utcáival, de ne keresd az árkokat, a leendő esaI 1»03. február 15. tornák mindmegannyi alapjait. Ilyeneket ne találsz! Hát, nem a közegészségi és a tisztasá szempont az első ? Hogyan védekezzünk jobbi népünk amúgy is nagy halandósága ellen, m e hogyan siettethetnék jobban a villatelkek ei kelését ? Hiszem, hogy a közhatóságok sie fogják ez irány ban teendő intézkedéseike melyeknek meggyőző szükségességük nem fügJ egyéni véleménytől. Hiszem, hogy érdemes kö: bitóságaink ugy az illető magáufolekkel, mi B a pénzelő társasággal szemben kérlel bei,etla szigorral és gyorsasággal fognak föllépni mert különben csak a közérdek szenvedhet kárt azt pedig seuki által sem szabad megkárositau engedni. Eg;y érdeklődő. KÖZGAZDASÁG Ötödik erdööri szakiskola. Dusnok, 1903. február 8. Már egy ízben ezen 5. erdőőri szakiskola helyének megválasztása végett egy rövid kis közlemény jelent meg e lapok hasábjain azóta magam is gondolkodtam a tárgy fölött s miután sok olyan körülményt találtam, a mely Keszthely mellett bizonyít mint, e szakiskolának leendő legalkalmasabb helye mellett, ezeket, Keszthely érdekében szükségesnek tartom a nyilvánosság előtt felemlíteni. Mivel ezen erdööri szakiskola főként a kellő szakismeretekkel rendelkező vadászati személyzet kiképzésere lenne alakit vo, ez már ciy feltétel, hogy ennek Kesz'hely leginkább felelne meg és pedig a következő alapos okok miatt. Itt Keszthely v.dékeu a vadtenyésztésnek s a különféle vadak vadászatának minden neme feltalálható egy kettőt kivéve. Ilyen fővadtenyésztés és vadászat a mely Keszthely vidékén igen magas szinvonalou áll A fácáuy- fogoly- ésnyul- tenyésztés szintén oly bő terjedelmű, hogy abból is igen sok tapasztalatot meríthetnének a tanulók. Vannak még róka vaddiszuó stb. vadak is, ezek pusztisásában szintén gyakorolhatnák magukat a növendékek. Itt van a nagyszerű vízi vad tenyésztés és vadászat a vízi vadak sok különböző fa jár ez meg ép egy olyan kedvező helyzetet teren telt Keszthely számára, hogy ehhez hasonlói alig találhatnának az országban. De a növendékeknek nem csupán vadászoknak de az erdészeti segéd teendőkben és különösen az erdősítésekben szintén jártasságot kellene elsajátítani, azt hiszem erre is Keszthely vidékén oly bő tér található, hogy ennél külömb színién alig van hazánkban, mert itt vannak a Magyar tenger karszt kopár hegyei, a melyek a Balatont a zalai oldalon határolják, ezek oly könyörgően tekintenek mindenkire s azt látszanak kérni, hogy fásilsuk be őket, itt is tehát egy oly tág tér nyílnék az erdőőri növendékek tapasztalatainak megszerezhetésére, hogy azt bővebben indokolui talán fölösleget lenne. De van még más előny is: ugyanis itt van a gazdasági intézet kertészete, itt, is szerezhetnének a tanulók tapasztalatot a kertészet, elméleteiből, a melyre az életben szükségük leend, a vadaskertek berendezése körül. Egyszóval sok olyan kiváltság szólna Keszthely mellett, mint ezen 5. erdööri szakiskola helye mellett, a melyek mísiiol alán fel találhatók nem lennének. A városra nézve e nagyfontosságú ügy azonban véieményem szerint csak ugy lenne megoldható, ha az intéző férfiaknak sikerülne megnyerni Festetics Tassilo gróf ur ő nagytnéltóságauak támogatását. Kísértsék meg a vezető férfiak, tán sikerül. A nagynevű Festetics György gróf alapította az országban az első ga dasági tanintézetet, talán Festetics Tassilo gróf ur önagyméltóságának segítségével sikerül az első vadászati szakiskolát megalapítani Keszthelyen. A város és szép vidéke megérdemli, bogy ez az ügy a város javára oldassék meg. Leuhárd.
