Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-08 / 6. szám

1905. február 8. kénytelen volt a borát vagy elpocsékolni, vagy az agrárkölcsön részletének a lefizetésére drága takarék pénz'ári kamat, melleit uj kölcsönt fel­venni. A bora azonban a legtöbbnek még most is a pincében fekszik, és mivel az adósság, meg az adó egy tálból fogyaszt a gazdával, mi sem természetesebb mint az, hogy a közel jövő vál­sággal fenyegeti e bortermelő vidéket. Az er­tékesités által elérendő összegek ugyanis nem hogy az agiárkölcsönök részfizetéseit nem fe­dezik sokfelé, hanem a munka és trágyázás költségei bizvást, mint veszteség tüntethető fel. Ezek az igazságok nem egy rózsás reménynek szegték már a szárnyát,, hanem sokaknak a gaz­dák közül is, különösen azok között, a kik a filokszera pusztította területeiket, kénytelenek voltak sgrárkölcsön igénybevételével felújítani. Ezeken az állapotokon segíteni kell. Még pedig sürgősen. A szőlők felújításához fűzött remények ugyanis nem válnak be, mert a bo­rokat, ez idő szerint értékesíteni nem lehet, szintén tehát az agrár kölcsön részleteinek pon­tos kifizetésére a szükséges pénzt a gazda, a ros z kereskedelmi viszonyok miatt, a borának a kellő értékesítése által meg nem szerezheti, nem marad más hátra, mint, az, hogy az ag­rárkölcsönök részletfizetési dátumai megbosz­szabittassanak, az az, hogy a 15 évi visszafize­tési idő 30, esetleg 40 re legyen kinyújtva. Ez által a gazda aránylag kis tőkét kénytelen nél­külözni ós remélhetőleg nem fog azok által ki­zsákmányoltatui, a kik a gazda megszorult helyzetét saját előnyükre szokták felhasználni. Az agrárbankot ugyanis, már kezdettől fogva nem tekingettük rideg pénzintézetnek, hanem egy nagy nemzeti érdek megvédelme­zése érdekében alakított vállalatnak. Ezért re­méljük, hogy a gazdák jogos kívánságai elől nem ft g kitérni, különösen nem, mert remél­jük azt if, hogy Darányi, a gazdaminiszter, a ki eddig is kimutatta a magyar gazda osztály iránt érzett jóindulatát, teljes tndatábin van annak, hogy a magyar szőlőbirtokosok igazi érdekében vannak a hosszú időre adott és ala­csony kamatlábú kölcsönök és ez irányban is cselekedni fog. Az országgyűlési képviselőink pedig té­gy ék magukévá a gardák ügyes bajos dolgát ez irányban is és mczditstnak meg mindent, hogy valóban áldásos legyen a gyümölcseiben az a mag, mely az Agiárbt^nk járadékos kölcsönei­b<on e szőlővidék birtokosainak javát oélozta. Gazda. Es én Léiytelen vagyok elfogadni az alamizs­nát, mert családom jut eszembe. Mások meg egyszerűen kinevelnek es kidobnak! Ez, uram, az én mesém . . . — IgEzán, valóságos Cassandra ön, sze­gény Nagy ur, féifi-kiudásban ; hiába beszél, nem hisznek önnek. No de vigasztalódjék ; ad­dig megtartom az alkalmazásban, mig más, in­kább önnek való állást talál. Hát Isten önnel ; itt van öt forint, tudom, éheznek otthon ! Nagy ur itt, ismét le akart borulni a fő­nök előtt, de ez tiltakozó mo*dulattal adta tud­tára, hogy nem kiváu ekkora hálálkodást. Azt azonban nem tudta megakadályozni a jó főnök, hogy egy cuppanós csókkal le ne rója háláját a szegény Cassandra ur. Egy hónap múlva Cassandra ur, alias Nf gy Móric ur, eliss Grosz Mór, a dutyiban ült. Ugyanis egy jóakaró kollegája fölfedezte és besúgta a főnökének, hogy Nagy Móric ur közönséges svindler, a ki ügynöki kőrútjaiból kéjuta?áscky t csinál, mindeme van gondja, csak az üzleti e nincs stb. stb., sőt, nem is ke­resztény, a neve pedig Grosz Mór. A főnők s z eset után keserűen sóhajtott, föl: — De eltalálták, akik a színészi pályát ajánlották neki! Bodrogközi. BALATON VIDÉK Alispáni jelentés. Csertán Károly alispánnak a vármegyei közigazgatásnak és az azzal összefüggő ügyek­nek állapotáról szóló jelentése alapján, a mely mult évi augusztus 1-töl december végéig ter­jedő időszakot, foglalja magában, közöljük a következőket: A felnőttek közegészsége általában nem volt kielégi'ő, mert a légzö szervek liurutos és lobos bántalma mellett a typhus nagy számmal és néhol járványosán uralgott. A gyermekek közegészsége szintén nem volt kedvező, a mennyiben ezeknél is a hörg é* tüdőhurutok képezték főleg a gyógykezelés tárgyát, melyek mellett, a kanyaró és roncsoló toroklob nagy számmal szerepelt. A vármegye területén gyógykezeltetett 534, meghalt 77 ; további ápolás alatt maradt 33. A szemcsés k öi őhártyalobb (trachoma), mely a perlaki, Csáktornyái ós alsólendvai járá­sokban tájkórosan uralkodik, a többi járások­ban é» r. t. városokban pedig szórványosan fordul elő, 4066 számmal szerepelt, e7ek közül gyógyult 1167, elhalt, vagy távozott 81, gyógy­kezelés alatt maradt 2818. Rendőri boncolás teljesíttetett, 20; külső huílaszemle rendőri tekintetből volt 58 ; súlyos sértés bejelentetett 21 ; öngyilkosságot 13 egyén követett el; véletlen szerencsétlenség általi ha­lálnak 41 egyén esett áldozatul ; elmekórnak 12 esete képezte a hivatalos beavatkozás tár­gyát; veszett eb által 8 egyén maratott meg, akik védoltás céljából a bpísti Pasteur-inté­zetbe szállíttattak ; szerencsétlen szülés] előfor­dult 15 esetben; hét ÓVPU aluli elhalt gyerme­kek gyógykezelése elmulasztatott 276 esetben. Az 1902. évi védhimlőoltás és ujraoltás eredménye októbor hó elsején lezáratott, a jegyzökönyvek a Belügymii isteriumhoz fol­terjesztettek, melyek szerint először oltatott 14158, eredmény telen 19; ujraoltatott, 14739. A járási tiszti orvosok 222 községben tel­jesítették az egészségi endöri vizsgálatokat. Vau a vármegye területén 32 lelenc, 301 dajkaságba adott gyermek, 775 elmebeteg-hü­lye, 474 siketnéma, vak, nyomorék, 1272 köz­segélyre szorult, 990 keresel képtelen árva. Ezeu időszak alatt a vármegye főorvosa megvizsgálta a kiskomáromi, alsódomborui, lóg­rádi, balatonfüredi, zalalövői, nagykanizsai, há­rom, zalaegerszegi két nyilvános, a báuok­szentgyörgyi és gelsei kézi gyógyszertárakat; a balatonfüredi fürdőt, szeretetházat, nagykani­zsai közkórházat, aggápoldát, izr. kórházat, az alsódomborui trachomás betegekel, iöl b iskolát ós körjegyzői irodát. Az előfordult typhus járványok elleni óv­intézkedések végrehajtása a helyszínén ellen­őriztetett. A vármegye területén született 7451, meghalt 4429, szaporodás 2922, Az állategészségügy állapota a lefolyt, fél­évben általában elég kedvező volt, mert elte­kintve a s^rtésvész immár megszokott pusztí­tásaitól, egyébb állati járványok nagyobb mér­tékben nem tizedelték hasznos házi állataink létszámát. Az állategészségügyi szolgálat ellátásában sehol fennakadás nem volt; nagyobbmérvü sza­bálytalanságok vagy visszaélések nem fordul­tak elő. Az apaállatok megvizsgálása, s az 1903. évi fedezésre bejeUntett magánmének felülvizs­gálata befejeztetett.. A vármegye területén a feldmivelésügyi minister által engedélyezett 32 állami fedez­tetési állomáson 105 mén lesz az 1903. évi fe­deztetési idényre kihelyezve. A hasznos háziállatok járlati ós kereske­delmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a mult évi augusztus hó 1-től december hó végéig a központból kiadatott 58.117 drb. 20 filléres, 41.213 drb. 12 filléres és 40181 drb. 4 filléres járlati űrlap, melyekért összesen 18.176 korona 20 fillér bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. Itt tiszt-lettel beje­lentem, hogy a járlati űrlapok 1903. évi január hó 1-töl kezdve, a megszűnt vármegyei szám­vevőség helyett az illetékes m. kir. adóhivata lok által szolgáltatnak ki. 3 A jelentés szerint a törvényhatósági közúti hálózat, az 1902. év végén volt 1196 744 kilométer. Az 1902. évre előirányzott, a köz­igazgatási bizotttág által a járási ntbizottságok meghallgatása mellett szabályszerűen engedé­lyezett fedanyag szállítása, valamint az nt fen­tart ás keretében fölmerült egyéb munkák szál­lítását és építések általában u kellő időben fe­jeztettek be s a járási utb.zott.sági tagoknak közreműködése melleit felülvizsgáltattak. A pénzügyi administrátio terén fennaka­dás nincs ; az egyenes adók ősszeirási és ki­vetési munkálatai folyamatban vannak. Az 1902. évre előirt adók, kincstári követelések, a vármegyei különféle pótadókkal együtt behaj­tás alatt állanak, de a lefolyt gazdasági év igazán silány volta miatt az eiedméuy kielé­gítőnek nem mondható. A váimegye népokt*­tásügyét illetőleg a tankötelesek száma 79340. Vallásra nézve: Róm. ka'h. 73.856, gör. kath. 8, gőr. kel. 3, Ev. ref, 1.793, Ágost. ev. 1.362^ Unitárius 3, Izraelita 2.315. A tankötelesek nyelv szerinti viszonya: Magyar 59.168, német 670, tóth 8, horváth 14.337, vend 4 156, rut­hén 1. Van a tankötelesek közt: 6 — 11 éves fiu 27 565, 6—11 éves leány 27 840. 12—14 éves fiu 11.932. 12—14 éves leány 12.002. A. vár­megye tanintézeteit 65.722 tanköteles látogatta. Ezek liözül elemi iskolába járt 24.643 fiu, 23.412 leány. Az általános ismétlő iskolában 7.288 fi u, 6.772 leány. Gazdasági ismétlő isko­lába 544 tl u, 538 leány. Iparostanono iskolába 413 fiu. Kereskedelmi tanonc iskolába 76 fiu. Felső népiskolába 37 fiu, 30 leáüy. Polgári is­kolába 564 fiu, 578 leány. Felső kereskedelmi iskolába 27 fiu- Középiskolába 770 fiu. Az iskolázok vallásra nézve: Róm. kath. 60 881, gőr. kath. 8, gör. kel, 1, ev. ref. 1.444, ág. ev. 1.167, unitárius 3, izraelita 2.248. , Nyelvre nézve; Magyar 51.449, német 628, tót 8, horváth 10.257. vend 3 388, rnthén 1. Van a vármegye területén egy állami ta­nítóképző intézet, 9 polgári iskola, 2 felsőnép­iskola. 428 elemi iskola, 22 gazdasági ismétlő iskola, 8 iparostanono iskola, 3 kereskedelmi tanonciskola, egy állami szeretetház. A kisdedvédelmet 26 kisdedovoda, 6 ál­laudó gyermekmenedókház, 37 nyári gyermek­menedékház, tehát Öss esen 69 intézet szolgálja. Kisdedovodáhan gondozást, nyert 1.279 fiu, 1.379 leány. Állandó gyermekmenedékbáz­bau 251 fin, 226 leány, összesen 2.753 fin, 2.879 hány. A vármegye tanítóinak száma 739, ké­pesítet' 687, nem képesstelt 52, férfi 577, nő 162. A vármegye területén volt 73 tüzeset, a melyeknél ez elhamvasztott érték 114.850 kor, 60 fillért tett ki, melyből 68.688 kor, biztosítás utján megtérült. A vármegye külömböző alapjait illetőleg az összesített pótadónál a liáiralók az előírás­sal együtt 323.145 kor. 9í fill. befizettetett 261.941 kor. 34 fill. : hátralék december véoéu 61.204 kor. 59 fillér ; a jegyzői nyugdíjnál tar­tozás 7.798 kor. 23 fillér, lerovás 7.668 kor. 59 fi'lér, hátralék 129 kor. 64 fillér. Ebadónál tartozás 9.303 kor. 72 fill., ierovái 9.379 kor. 92 fill., hátralék 13 kor. 80 fill. A vármegyei törzsvagyon 3.748 kor. 60 fill., postatakarék­pénztár betétből 649 kor. 16 fill., készpénzből 3.463 kor. 46 fill., cselekvő hátralékból áll, vagyis az összes cselekvő vagyon 7.861 kor. 22 fillér. A vármegyei közigazgatási összes köz­ponti és járási hivataloknak, valamint a megyei árvaszék 116 !v ügyforgalmát illetőleg a jelentés szerint 1902. augusztus 1-ón volt a hátralék 10.312, beórkízett december végóig 91.317 s igy elintézésre várt összesen 102.625 ügyda­rab, melyből elintéztek 35.485 darabot s igy 1902. december végén hátralékban maradt 6540 ti gy darab. Zalamegye közgazdasági állapota a lefolyt 1902. év második felében. A lefolyt félévben szeszélyes ingadozó idő ­5 járás uralkodott. Juiíus hóban tulsok csapadók, Levélpapírok 50 levélpapír EO boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 borítók csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, színes levélpapírok, levelező kártyák »é zárt levelező-lap alakú levélpapirok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok nagy [ m • választékba és legolcsóbban kaphatók Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.

Next

/
Thumbnails
Contents