Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-25 / 4. szám
1908. január 25. nézve sérelmes; még akkor is, ha az ügy egyébként mm taitozik is a közigagatási eljáiás alá. A ífis»o]g».tiió - biztosak vagyunk ebben — készségesen adja majd meg mind<-nki fiának a szükségessé váló tánceset s őzzel nem ritkán óvják majd meg lakoísátuk jogos érdekét s válnak járásuk igazi jótevójevé. Másodsorban éjdekes a községi- és körjegyzők te»ndöire vonatkozó hat ározmányok a törvénynek s az fz alapon kibocsátott kormányrendeletnek. Főként a magánmvnkálatok elvégzését szabályozó miniciozus pontossággal. Igy előirja, hogy a jegyzők magánmunkálatok elvállalása esetén eze'kiöl, valamint minden magánmeglizásiól soikönyvet kötelesek ve»etni. Ennek a sorkönyvnek összes rovatait kitölti és egyik felét a felnek adja át, mig a másikat magánál tartja. Tartozik ebbe kés^kiadasait és munkadíját felszámítani s ,a netán lefizetett összeget abban nyugtázni. Epp ugy nyugtázandók a később történt mindennemű fizetések. Utasítva van a jegj'ző, hogy az elvállalt magánmegbízásokat késedelem nélkül gondosam és hiven elvégezze Ar. eset'eg elkövetett hibákért felelősséggel tartozik s a mennyiben azok ujabb átdolgozás, vagy felelbvitel által helyrehozhatók, az ezzel járó munkát ingyen köteles elvégezni. Ha a hila ilyen módon helyre nem hozható, a felszámított dijakat köteles visszatéríteni s e mellett kártérítési kötelezettséggel is tartozik. Szigorú rendelkezés az is, hogy a magánmunkasokért szedhető dijak jegyzéke az irodában — hiteles alakban — kifüggesztve tartandó; hogy mindenki meggyőződest szerezhessen magának arról, mennyit, tartozik egyik-másik munkálat elvégzéséért, fizetni. Igi zolt szegények részére a jegyző köteles a magánmunkálatokat (a szeizesi jogügyiétekie vonatkozók kivételével) díjtalanul elvégezni. Ennek a rendelkezésnek a megtartásával számtalan olyan ember szerezheti meg jogos igényének a kielégítését, a kik egyébként ettől elestek volna. Ezután nem kell a szegénynek igazáról lemondeni azéit, mert, az esetleg járó mnnkadijat megfizetni nem tudja; elvegzi azt a jegyző díjtalanul is. Igaz ugyan, hogy jegyzői korunknak tnlnyomó többsége máskor positiv rendelkezés nélkül sem zárkózott el az e fajta teendők ellátása elöl, ámde külömbséget kell tenni aközt, a mit joga, törvényes joga van valakinek kérni, s a mit csak ugy remélhet teljeritendőnek, ha az illető erre önként, jószántából, saját akaratából vállalkozik. Ha a megánfé! u jegyző által felszámított, mm kadij kiegyenlítését megtpgadja, birói utón való behajtásnak van helye. Magától értetődik, liogy olyan munkálaEszmémet ajánlom kísérletezésre s a hozzám küldött hálamyilatkozatokat hírlap utján közzé teszem. Francia országban hajdan húsvétkor megaranyozott tojásokból piramist vittek a királynak, ki azokat a nép közt kiesztolta. Ezen szokás divott Angliában is ! Az ős germánok húsvét táján tojást áldoztak Ostreának ; a pogány germánoknál a, tavasz istennőjének. Innen a húsvét mai napig is Osztem. A talárok elől menekülő IV. Béla magyar király Torna vármegyében Görgő falu mellett megéhezvén enni semmit sem kaphatott. A. hegyek mögül galamb csoport röppent fel, e jelre emberei felkutatták azok fészkét melyekből két sisak tojást szedtek össze s aet átadták az éhes uralkodónak, ki azt fölséges étvágygyal költötte el, geudolván a közmondással: • Jobb ma egy tojás, mint holnap egy tyúk !« A török példabeszéd, erre nagyobbat mond: >Jobb ma négy tojás, mini holnap egy tyuk.« No! az a török nem szólna ilyen merészen most téien — .Keszthelyen. . . (Vége köv.) BALATON V11)lik tokért, melyek hivatalból végzendők el, (lij semmi körülmények közt sem számítható fel. Ax e téren netán tapasztalandó visszaélés esetében fegyelmi eljárásnak van helye. Ezeket a panaszokat is elmondhatja mindenki a főszolgabírónak azokon a napokon, a melyeken a községekben megjelenik. A feleknek joguk van a nekik kézbesített, liivaialos iratok mindegyikére uézve saját lakóhelyük hel) i hatóságánál (jegyző, községi elöl|áróság) megmagyarázást kérni. Jogitk van ugyanott, ügyeik mibenállása felől tudakozódni s felvilágosítást, kérni. Az e végből jelentkező feleket, köteles a jegyző a megtelelő útbaigazításokkal legjobb tudomása szerint ós pedig ingyen ellátni. Hapedig maga felvilágosítást adni nem tudna, a felek a kellő he'yre utasitandók. Itt kijelenti, ós határozottan megköveteli » kormányhatósági rendelet, hogy a felek irá nyában előzékeny báuásmód tanúsítandó. Viszont teljes joggal követelheti meg a közszolgálat érdekében eljáró jegyző, hogy hasonló előzékeny és udvariis magatartást tanúsítsanak a felek ő iránj'ában, Legyen a nép bizalommal jegyzője iránt, adózzék a kellő tisztelettel elöljárójával szemben, hiszen az ő érdekében működik minden tettében, eljárásában s funkciójában. A bizalom bizalmat szül. Megkönyiti a jegyző hivataloskodását, az ügyek elintézését. ; serkenti öt a közjó előmozdítására irányuló törekvésében, erőt, kitartást abban a nagy, sok tudást, körültekintést és tapintatosságot igénylő tevékenységében, miket törvény, vármegyei s községi szabályok, rendeletek ós utasítások rárónak. A felek ugy mint eddig, ezután is terjeszthetnek elő szóbeli punaszokat, kéréseket a jegyzőnél. Ez első sorban szóval tartozik az úgy kiegyenlítését megkísérelni akkép, hogy a feleket, megnyugtatja, fölvilágosítja, kieg} rezteli. Ha ez nem sikerül s a fél ezt kívánja, jegyzökönyvet vesz föl s elintézés alá veszi, persze ugy, a hogy azt az ügy kívánja. Valamint a főszolgabíró, ugy a körjegyző is köteles községei mindegyikében időnkint előie meghatározott napon megjelenni s a lakosság részéről előterjesztendő panaszokat elfogadni, azokat természetük szerint ott a helyszinén tárgj'alni s elintézni, hogj' ne legyen kénytelen senki a jegyzőség székhelyére fáradni. Ezek azok a részletek, melyek az uj rend következtében a népet közvetlenül érintik, érdeklik s szolgálják. És óhajtjuk, hogy az uj rend életbeléptetése s végrehajtása drága hazánknak előnyére, hasznára, üdvére, boldogságára szolgáljon. Hogy kulturális s vagyoni gyarapodását előmozdítsa, a nemzeti önérzetet, emelje. Hogy fejlődő iparunkat nagygyá, erőssé tegye, földmi velésiinket előbbrevigye. Hogy a közös haza minden polgárát jólétbe juttassa. Adja Isten, hogy ugy legyen! K. S. Tüdövész*) Irta : Korányi Frigyes dr. A tüdővész a földteke isméit részének legelterjedettobb s legöldöklőbb betegsége. Európában a tüdővész általi halálesetek száma az utolsó időbeli statisztikai számitások szerint óvenkint, meghaladja az egy milliót. Ez azonban csak a bejelentett, halálesetek számára vonatkozik. A kü'ömbözö országokbt 11 külömbözö nagy számban fordulnak elő halálesetek, melyeknek oda derítve nincsen, s hogy ezek között szintén nagyszámú haláleset tulajdonítandó a tüdővésznek, azt, tudjuk, de a számukat meghatározni természetesen nem lehet. Ugy szintén nem lehet meghatározni a tüdővészes betegek számát sem, részint azért, mivel ezeknek nek bejelentése nem kötelező, részint, azért, mert egy nagy csoportja a kezdetleges meg*) A Tuberkulózis cimü lapból. s. betegedóseknek föl nem ismortetik, leginkább azért, mert orvos elé nem is kerül. Egy általánosan elfogadott számítás; kulcs szerini azonban, amennyiben a tüdövész átlagos lefolyása 6—7 évig tart, a haláleseteknek 6—7-szeresét szoktuk venni, mint, időleges betegállományt, s ez a szám kétségtelenül inkább kisebb, mint nagyobb a valóságnál. Ezen kulcs szerint számítva, Európában állandóan legalább 6 millió tüdővészes beteget kell fölvennünk. Ebből következtetketö az az óriási pusztítás, a melyet ezen egy betegség az emberek egészségében, vagyonában és életében végbeviszeu, valamint az az isszonyuan elterjedt nyomor, a melyet különésen a legszegényebb osztályhoz tartozó szülők s családföntartók életének kioltása a számnélküli özvegyek s árvák körében létrehoz. Ezen egy betegségnek pusztító hatása a statisztikai számitások szerint nagyobb, mint az összes heveny-fertőző betegségeké, mint a milyen a tífusz, kolera, tüdőgyuladás, vérhas stb. együttvéve. Ebből érthető, hogy a kulturában előhaladott államok már reggebben igyekeztek a tüdövész pusztításának gátat, vetni, * az ujabb időben pedig ezen törekvésben kezet, fogtak az összes müveit, népek és államok, s az utolsó évtizedben olyan tevékenység fejlődött ki ez irányban, melynek jótékony hatása már eddig is igen jelentékeny. A tüdő vész elleni védekezésnek ezen nsgy horderejű lendülete elvitázhatHllanul összefügg fő varosunk nevével. 1894-ben tartatott meg Budapesten a nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszus, a melyen az összes művelt világ tndománvos testületei és állami kormányai képviselve voltak. Ezen kongresszus egyik ülésén tartotta meg a nagynevű berlini orvostanár, Le^dm Ernő, azm előadását, a melyen a tüdövész pusztítását, vázolta, s fölhívta a kulturállamokat az ellene való védekezésben egyesülni. Leyden után e sorok írója volt azon helyzetben, hogy nyilatkoztathatta, miszerint Magyarországban már megkezdődött az ez iránybani mozgalom, s egy emberbarát kezemhez már letelt 20.000 koronát egy tüdőbet,eg-sanatorium fölállításának első alapjául. Ezt azonban nyilvánosságra hozni tartózkodnom kellett, mert. a nemeslelkü adakozó nevének meg nem említését adománya föltételéül kötötte ki Halála után volt szabad tudatnom, hogy ezen adakozó idősb Wodiáner Albert báró volt. A kongresszus után gyorsan indult a védekezés munkája Leyden hazájában, * német biiodalomban. Négy évvel későbben, 1898 ban, megindult, nálunk is. Az eredmény Németor szágban oly nagyszerű, hogy az ez évi hivatalos ki mutatás szerint Németországban ez idő szerint, valamivel tőbb mint 100 sauatórium áll tüdőbetegek rendelkezésére, a melyekben az utol-Ó évekbe u több mint 30,000 többnyire vagyontalan tüdővészes beteg gyógyit'atik olyan jelentékeny sikerrel, hogy ennek további fejlesztésére Németországban egyre növekedő tevékenység mutatkozik. Magyarországon e mozgalom eredménye abban áll, hogy megalakult a »Budapesti szegénysorsu tödőbetegek szanatórium-egyesülete,* létrejött az "Erzsébet királyné tüdőbeteg-sanat,órium,« s ez idő szerint 116 hely áll rendelkezésre a betegek gyógyítására. Ezenfölül az u'olso időben letrejött a • József-főherceg alföldi sanatoriuin-egyesÜlet,< a hódmezővásárhelyi hasonló nevü egyesület és megindult a mozgalom Vasmegyében is egy ilyen egyesület létrehozására. Magyarország szükségleiéhez képest ez egy csepp a tengerben. Hivatalos statisztika szerint Magyarországban évenkint valamivel több mint 70.000 ember hal meg tüdővószben s a feltüntetett kulcs szerint, oda kell következtetnünk, hogy Magyarország lakosai között 4—500.000 tüdővészes beteg van. Az évenkinti 70.000 halálozás azonban a betegek számát nem apasztja. Tiz év óta csekély ingadozásokkal ugj'anazon halálozási számot látjuk fönuállaui, a miből azt kell következtetnünk, hogy az elhalálozott.ak helyett mindig uj keletkezésű esetek foglalják el a betegek sorában a helyet. Képes levelezőlapokból ujd0DSág0 k' ,ÜVábM lesnagyob b Sujánuky József könyv ós papirkereskedésében Keszthelyen
