Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-28 / 26. szám

1903. május 17. BALATONVIDÉK. 5. Gazdászok tanulmányútja. 1903. iunius 21-én. A helybeli gazd. tanintézet Ilii évos hall­gatói közül számszerint mintegy tizenkilencen f. hó 21-én reggel 6 órakor indultak el Fáber Sándor, Lovassy Sándor dr. ós Sztankovics Já­nes tanárok vezetése mellett 5 napra terjedő tanulmányi kirándulásra. Programmunk szerint megtekintendő volt, Budapesten a Mezőgazdasági muzeum, továbbá gróf Wenkheim Frigyes békési uradalma, gróf Almássy Dénes sarkadi birtoka ós magyar gu­lyája, végül a békéscsabai rét öntöző telep s az ottani földmives iskola mintagazdasága. Uti tervünk első pontját képezte a Buda­pesti mezőgazdasági muzeum megtekintése. A pesti központi pályaudvarhoz d. e. fél 11 óra­kor érkeztünk, ahonnét gyalog rendes csoport­ban mentünk a Kerepesi-ut 72 szám alatti bér­épülethez, ahol jelenleg csak ideiglenesen vau elhelyezve a mezőgazdasági muzeum. A muzeum nagy termében Bálás Árpád igazgató fogadott bennünket. Kölcsönös üdvöz­lések után, röviden vázolta Bálás igazgató ur a muzeum keletkezését, jelenlegi állapotát, be­osztását és célját. A muzeum a földinivelésügyí minisztérium fenhatósága alatt áll. Tárgyainak legnagyobb része ajándékozás utján, nemkülönben az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával a történelmi épületek csoportjában kiállított tárgyáéból lé­tesült. A muzeum, mely az egész contiuensen —i mint ilyen — első helyen áll, 1897. szep­tember 12-én nyilt meg. S még ugyan azon óv szeptember 20-an azon megtiszteltetésben ió­szesült az ifjú intézet, hogy koronás királyunk I Ferenc József ós Vilmos német császár magas látogatasukkal tüutették ki. Igen sokan láto­gatták a muzeumot s ez évben voit olyan nap, amikor 3000 ember lépte át az épület küszöbét. Ennek föoka abban van, hogy a látogatás in­gyenes, s a kiállított tárgyak oly annyira erde­kesek és tanulságosak, hogy alig van gazda­ember, kinek utja Bpesten átvezet, hogy ezen nevezet.es hajlékot meg ne tekintse. Szinügy. 1903. jun. 21. Egy görhe nap. Kacagtató bohóság, olyan, amilyen legtöbb terem manap­ság. Értékét azonban egy körülmény mégis nagyban emeli: jóformán megtaláljuk benne mindazon tipusokat, a mely ek a mai Magyar­országot jellemzik. Netn részletezzük e tipuso­kat egyenKint, de annyi bizonyos igy is, hogy ügyesen vanuak rajzolva s egy este keretében a sok felszegség, uevetíéges gog, sany arú nyo­morgás komikuma öszinie jókedvre deritik az embert. Kitűnők voltak Rag.'uyi Iza, mint Juci, M. Nagy Mari, mint Vörösüegyi Dávid ur fe­lesége. Baranyai Kraks-zelhuberje, Szalóky^ Dá­vidia, Csolnakosi Mokány Bercije, Erdős Talljás-a Gulyás Sanyaró Vendelje legteljesebb elösme­rést érdemelnek. A darab előadása jó, össze­vágó. 1903, jun. 22. A 2\otre-damei templom ha­rangozóyt. stb. Hugó Viktor rém diámája. Jó előadás volt, de a mai ideges világban ilyet nem sokat kérünk. Jun. 23. Katalin. Egy operett, melynek nemcsak zenéje szép és jellemző, hanem cse­lekvénye is van. Az a tragikus sorsa a hata­lomban fénylő csillagnak, hogy boldogságukat alant, melegebb világban keresik helyesen gon­dol ván, hogy a boldogság megkeresésére nekik is vm joguk. Az irodalom mindenha szerette ezt a témát s igy születnek a Bob hercegek, bájos romantikával, a Katalinok, kiknek tragi­kuma — e század leifogására elég jellemzőleg — egy operett keretében pereg le. Micseiné mint énekes is, mint színjátszó is az elsők kö­zöl való. Hangja meglepő szép, csengő, mimi­kája órzelgöség nélkül való, őszinte, igaz és szép. A zene, mely az első felvonásban még nem igen akar tárgyaval teljesen összevágni, a másodikban teljesen legyűri a szöveget s tra­gikumának mindvégig találó hordozója marad. Nincs benne az a tragikus erő, amelynek első pillanatra szeretnénk. De csak később jövünk rá, hogy hisz miuden remek alkotás kora bé­lyegét viseli magán s igy kibékülünk bangu'a­tos voltával: korunk meg az erőt is hangulat­tal igyekszik helyettesíteni. Micseiné ritkán lép fel, de ha feJlép, rendszerint eltalálja, minő szerep való az ő közébe. Ez neki való. Mig Székely Renéfc, mint helyes hadnagyot emel­jük ki egyesével, Tomori- Melisszával egyetem­ben s Jakabfi Jolánt, Szigethi Andort remek táncukért. De a díszletek oly szépek, az egész előadás oly jó, hogy méltán jegyezhette meg valaki, mi többet kívánhat még a távollétével tündöklő keszthelyi közönség. Jun. 24. Pillangó kis:isszony. A becsületes, gyengéd lelkű, végtelenül szerető leány meg­ható tragédiája. Ragányi Iza igen jól, megha­tóan játszotta. Utánna Az Almafa, vígjáték, telve élettel, elevenséggel s nem kis pikantériá­vá 5. Haraszti Mici, M. Nagy Mari s Sziget,hy Andor remekeltek benne. Jun. 25. A vörös talár. A heti műsor egyik legkiemelkedőbb pontja volt e müuek igazán művészi magaslaton álló előadása. A darabot magát bizonyos tekintetben iránydarabnuk ne­vezhetni, melyben megdöbbentő cselekmény alakjában állitjiv az iro a nézőközönség elé azokat a visszaéléseket, melyeket a rideg pa­ragrafuson a vizsgálóbiráknak nemcsak meg­engednek, hanem tőlük jóformán meg is kiváu­nak. Teljes méltáuylattal szólhatunk Gulyás Menyhért (Mouzon vizsgálóbíró) alakításáról, ki szerepót nemcsak teljesen átértette s minden izében felfogta, hanem a legteljesebb sikerre is jut itta. Kitűnő volt az az imponáló fensősóg, az a hideg, mondhatni cinikus faggatás, melyet a szegény Etchepare-rel (Simon F.) elkövetett. Simon rabja oly természetes volt, hogy köny­nyek nélkül alig lehetett látni s hallani. Alig íéledhe'ö az s megrázó jelenet, mely közte és felesége (Vécsey Ilona) közt lejátszódott. Ez utóbbi kétségbeesett kitörései Jászai Mari elemi erejével hatottak ránk. Kitűnő volt Baranyai, in nt főügyész, Haraszti Mici, rniut Bertha. A többi szereplők közöl, kik mind megállt,ák a he­lyüket, kiemeljük Erdőst, Szalókit. Sajnos, ke­vesen méltattak e nemes darabot arra, hogy megtekintsék. Jnn. 26. A Gésák. Siduey Jones zenéje könuyed, változatos s üde, mint a tavaszi fu­valom. Színészeinken meglátszott a jókedv, meri, a színház sem volt egész üres, meg szerepük is egyik hálásabb a másiknál. A szöveg modern angol: Kinából, Japánból veszi tárgyát s innen ifjú karikatúrákat rajzol a vén Európának, A japáni angol operettek ugyan miud egy kap­tára mennek s ez is olyan, mint a többi, csak zenéje szép, díszletén, a szinihatás tényezői fényesebbek. Igen jók voltak Ragányi Iza, To mori Melissza. Ez utóbbi legfelső regisztere bá­mulatos szép. Jakabfi J. ós Szigethy Andor tánca remek. Gulyás, Szalóky a szokott jók. Az előadás összevág, rendezés kifogástalan. Személyi hírek. Festetics Tassilo gróf ur Onagyméltósága a mult, héten Budapestre uta­zott, honnét rövid tartózkodás után keszthelyi palotájába visszatért — hol uiár itlhon vannak Alexi és Ella comtesek s Festetics György gróf is. —, Roh Ferenc tábornok dandár pa­rancsnok Valdbauer százados stgédtiszi (ével a mult héten városuukbau időzött, honvódeink fölött szemlét tartott s a tapasztaltak fölött megelégedését nyíl váuitoti a. — Eckensberg György ezredes mult pénteken tartott szemlét a honvédek fölött. — Péter és Pál ünnepe. Hétfőn lesz a két nagy apostol ünnepe. Nero alatt nyerték el a vértanúság pálmáját ugyan­egy napon mind a ketten. Meghaltak, de hitüket, meggyőződésűket föl nem ad­ták sem a császári kegynek sem a zsar­noki erőszaknak. Az isteni szolgálat a szokott időben lesz. — Keszthelyi kath. fógymnáziumban a jövő 1903—4. iskolai évre jul. 1., 2 és 3-án d. e. 10—12 óráig lesznek felvételek, de a rendes be­írások mind a nyolc osztályra szept. 1., 2 és 3-án fognak tartatni. Az I. osztályba olyanok védetnek fel, akik az elemi IV. osztályt elvé­gezték, óleikoruk 9-dik évét, már teljesen betöl­tötték. (születési, keresztelölevól és a második vagyis ujraoltásról orvosi bizonyítványt mutat­nak fel. A vakációban előjegyzésnek nincs helye. — Egyházmegyei hirek. Egyházmegyénk­ben a kővetkező személy változások történtek : Czigány Pál, kaposvári kápláu Veszprémbe kar­káplánnak, Nagy Virgil Somlyovásárkelyről Ka­posvárra, Szemekey János Igáiról Göllére. Frey Géza Városlödre, Vachtler Csothról Pápa­teszérre, Rasztics Ráfael nagykanizsai hitoktató Noszlopra, Hankó András nagykanizsai hitok­tató Petendre segédlelkészi minőségben át­helyeztettek. — Ordinancio Báró Hornig Károly me­gyéspüspök Onagyméltósága ma, a veszprémi szeminárium négy végzett növendékét áldozá­rokká szentelte. — Esküvő Wugrinetz Márton erzsébet­im í könyvnyomdatulajdonos folyó hó 20-án d. e. 11 órakor vezette oltárhoz a helybeli róm. kath. templomban Baksa János kedves leányát Ilonkát. Gratulálunk ! — Kegyes adomány. Festetics Tassilo gróf ur Onagyméltósága keszthelyi kath. legényegy­let tavaszi mulatsága alkalmával az egyletnek 10 koronát adományozott, mely kegyes adomá­nyért hálás köszönetet mond az egyesület. — Halálozas Kohn József a keszthelyi kereskedővilág egyik köztiszteletben állott tagja f. hó 23 án eletének 78-ik évében meghalt Keszthelyen. Temeté e jun. 24-én nagy részvét mellett ment végbe az ízi. temetőben. A bol­dogultbau Schádi János gazd. tanintézeti tanár apósat. Kertész Ödön, az operahaz tagja édes atyját gyászolják. Halalaról családja gyászjelen­tést adott ki. Temetésén nagyszámú gyászoló közönség volt jelen : a gazdasagi tanintézet ta­nári karával s városunk intelligenciájának szá­mos tagjával. — Bérmalási emlékalbum. Dunst Ferenc dr. apátplébános kezdeményezésére a keszthelyi és szomszédos kerületek, hol Kutrovácz Ernő püs­pök bérmált, emlókalbummal óhajtják tisztele­letük ós hálájuk adóját leróni a bérmáló püs­pök apostoli fáradozásai emlékéül. Az album magában fogja foglalni a kerületek papságának s a bórmálásnál közreműködött főszolgabirák­nak arcképeit. Ez az igazán szép érzékre valló kegyeleti tény legszebb epilógusa a lezajlott bermálasi ünnepségeknek. — Honvédségünk köréből. Vay Károly gróf, főhadnagy a budapesti eknitációból visszatért Keszthelyre és állomását újra elfoglalta. — Tiszti karunk ezen derék tagját szívesen üdvö­zöljük ! — A zárd a i polgári leányiskola vizsgála­tai pénteken jun. 26-án fejeződtek be. A záró ünuepóly pedig ének, zene, ós szavalatok kere­tében nagy kózinseg jelenletében nagy sikerrel délután 3 órakor volt az intézet tornatermé­ben. Az érdeklődők között láttuk Festetics Alexandra és Ella grófnőket A rendkívül változatos programúi minden egy res száma han­gos bizonyítéka annak a nagy ét odaadó buz­galomuak, mellyel a fáradhatatlan irgalmas nő­vérek az intézetet vezetik. Az érdeklőoő figyel­mét ez idén méltán vonta magára a szebbnél szebb, remek kézi munkák kiallitása ott az ovoda helyiségben. Mekkora áldozatkész mun­káról, a tanítók s mekkora szorgalomról a nö­vendékek részéről beszélnek a munkáin, Több száz kézi — hímcés, festészet színes változat­ban gyönyörködtette a szemlélőt. Más helyen a hasznos hazi munkák kollekciója vonta magára figyelmét s győzött meg bennünket arról, hogy a ~szép mellett mennyi szorgalommal tanultát a növendékek a szükséges ós hasznosak készí­tését is. Állami polgári leányiskola Tedeuma jun.

Next

/
Thumbnails
Contents