Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-21 / 25. szám

1903. május 17. BALATONVIDÉK. 265. Mit csiüál hát? Átalussza a vakációt.» Ez még a legjobb eset. Vau ennél károsabb is. — Keres pajtásokat, kik sokszor azután nem a legnemesebb hatást gyakorolják lelkére. Szívesen látjuk a vakációnként, hozzánk jövő fáradt turista diákokat. Dicsérjük bátor ságukat, de valamelyes olvasmányt liiába kere­sünk náluk. JÓ lenne figyelemre méltaLni még azt is, nem volna-e helyes dolog a szünidőre is ellátni a tanulókat egy-egy szórakoztató könyvvel. — Igy az iskola még a szünidőben is megfelelne hivatásának. Szívesen vennék azt a tanulók is. Hiszen e jó és szórakoztató olvasmányok nem bogy elrontanak, ellenkezőleg kellemessé teszik annak a tanulónak szünidejét. Nem egy unalmas órát fűszereznek meg a meleg nyári évad alatt. Persze i't előáll az esetleg bekövetkező anyagi károsodás kétdése. Hát ha nem jön vissza az a tanuló, vagy más intézette lép, ezen is lehetne segíteni, a tanuló bizonyítványának visszatartásával. — Egyszó mint száz, a jó könyv, jó még vakáció­ban is. Adjunk tehát ilyeneket, de minél töb­bet a tanulók kezébe. Két miniszteri rendelet. Két, rendeletet közlünk itt, miket Wla»sics Gyula és Láng miniszterek adtak ki. Ab egyik az alkoholizmus veszedelmeiről és korlátozásá­ról, a másik a vasárnapi munkaszünet reudezésé­ről szól. Mind a kettő nagyfontosságú intéz­kedéseket tartalmaz, miért is szükségesnek és hasznos-nak találjuk közlésüket. 1. Miniszteri rendelet a 15 éven aluli gyermekek korcsmák ós nyilvános mulató he­lyektől való távoltartása ügyében. Nem szükséges bővebben magyarázni azt, bogy a szeszes italok mértéktelen élvezete mily romló hatást gyakoiol az ember testi, lelki ép­ségére én erkölcsi életére s ha szenvedélylyé válik, miképen pusztítja el az ember egészsé­gét, akaratát, erkölcsi erejét és egész idegrend­szerét, s mikép dúlja fel a családok békéjét és mikép lesz oka annyi szerencsétlen esalád anyagi elzüllésének és nyomorának ; a serdülő kor pe­dig az alkohol élvezete által az iszákosság szenvedélyének legveszedelmesebb terjesztője. Minden, eszközt meg kell tehát ragadni arra nézve, hogy az ifjúságot ezen veszedelemtől megóvjuk. A vezetnem alatt, álló minisztérium mái több évvel ezelőtt közölte a vármegyei kir. tanfelügyelőkkel Heves vármegye közönségének 1893. évi julius havában alkotott azon szabály­rendeletét, melylyol a 15 éven aluli, tehát, tan­köteles korbaii levő mindkét nemű gyermek ék­nek a korcsmákban ídőzését, korcsmai mulat ságokban, nyilvános táucvigalmakban megjele­nését elti totta; közölte pedig ezen szabályren­deletet oly felhívással, hogy a vármegyék kö­zönségét hasonló szabályrendelet alkotására buzdítsák. Minthogy azonbau még számos vármegyei és városi törvényhatóságtól az érintett szabály­rendelet megalkotásáról jelentós hozzám uem érkezett, felhívom a bizottságot, jelentse be, hogy a törvényhatóság megalkotta-e és mikor ezen szabályrendeletet s az I.ormáiiyhatósági jóváhagyást nyert-e? Amennyiben a jelzett szabályrendelet még ezideig meg nem alkottatott, volna, a bizottság­nak kötelességévé teszem, hog^ a másolatban idecsatoit hevesmegyei hasonló szabályrendelet rendelkezéseit figyelembe véve, a tanköteles korban levő gyermekeknek a korcsmáktól és nyilvános mulatóhelyektől való távoltartására nézve ozabályrendelet alkotására a törvényható­sági bizottsági közgyűlés elé javaslatot ter­jeszszen és «nnek megtörténtét annak jelzé­sével, hogy e javaslatot a törvényhatóság elfo­gadta-e vagy sem ? a folyó év végéig je­lentse be. Uj rendelet a vasárnapi munkasnünetröl. A kereskedelmi miniszter az ipari munka vasárnapi szünete:ósóuek ügyét újból sza­bályozta. A hivatalos lapban legközelebb megjelenő rendeletében összefoglalva lesznek a már eddig is engedélyezett kivitelek Lényegesebb változások csak a kereske­delmi üzletek, a pékipar, a fodrászipar és a hi­deg Ijiusnamüek elárusitásával foglalkozók ipara tekintetében lesznek. A rendelet, a kereskedelmi üzletek tekin­tetében két irányú intézkedést tartalma* Az egyik szól Budapest székesfőváros területére * e szerint, a fővárosban az élelmiszerek elárusi­tásáv»l foglalkozó üzletek vasárnapokon dél­előtt 10 óráig tarthatók' nyitva. Egyéb üzletek egész vasárnapon át zárva tartandók. A vidéken ugy az élelmiszerek elárusitásá val, valamint egyébb üz etek tiz óráig lesznek nyitva tarthatók. A pékipar az ország egész területére egy­ségesen van szabályozva és ped'g akkéut, hogy a sütés vasárnapon délelőtt tiz Óráig folyt,át­ható. 10-től 12 óráig yégezhetök a magánosok által átadott tésztanemüek vugy pecsenyefélék kisülése. Ez azonban csak egy erre önként vál­lalkozó munkás által végezhető. Tehát a pék­ipari alkalmazottak munkaszünele 10 órakor kezdődik és tart másnap reggel 6 óráig. A borbély- és fodrász-üzletekre nézve a rendelet azon változtatást, lépteti életbe hogy a fodrász- és borbélyipari munka ezentúl csak déli tizenkét óráig végezhető. A volt kereskedelmi miniszter azon ren­delkezését, mellyel megengedte, hogy hideg husnemüek , mint koluá«z, sonka «s az úgyne­vezett hideg föl vágót' ; valamiut a sajt,neműek vasárnapokon este hat, órától kileuc óráig áru­síthatók, ezen rendeletet hatályon kívül he­lyezte. Közigazgatási bizottsági gyűlés. Megyénk közigazgatási bizottsága Janko­vich László dr. gróf főispán elnöklésével tar­totta junius havi ülését. Az alispán jelentését a bizottság tudomá­sul vette. A m. főorvos jelentése szerint a felnőttek közegészsége teljesen jó volt, kórjelleg nem uralkodott, elszórtan tüdő hurut, tüdő lob és váltóláz észleltetett, enyhe lefolyással. A gyermekek közegészsége hasonló volt, a felnőttekéhez azon hozzáadással, hogy a ka­nyaró ujabban Prága, Zalabér, Zalakoppáuy községekben és Zalaegerszeg r. t. városban jár­ványosán lépett fel. Öngyilkosságot, 9 egyén követett el, ezek közül Betta Jáuos 49 éves botfai, Szabó Gá­bor 58 éves badacsonytomaji, Bolla György 56 éves tapolcai, Csikás Teréz 46 éves nemesvitai Vég Sándor 21 éves keszthelyi — felakasztot ták magukat ; Kovács György 25 éves keszt­helj i — a Balatonba ugrott; Banyó György 59 éves bucsuszentlástlói — főbe lőtte magát; Nagv Jáuos liahóti — a vonat elé dobta magát. Elmekórnak 3 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, egy elmebeteg mint köz­veszélyes, országos tébolydába szállíttatott, kettő mint csendes betog házi ápolás alatt ha­gyatott. Veszettség gyanújába levő eb által Lucz Gábor, Kis Gergely, Menyünk József, Bőntör Sándor sármelléki, Csert án József stridói és Nóvák Flórián gáborvölgyi lakósok marattak meg, kik védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. A járási ós városi tiszti orvosok 19 köz­ség megvizsgáláséról terjesztették be a jegyzö­könyveket. A belügyministeríum .által kiküldött Bassa Ignác dr. segódtitkár felülvizsgálta a vármegye három járásábau levő trachomás betegeket. A felülvizsgálaton megjelent 2152 beteg közül gyógyult volt 512, kisfokú volt 789, középfokú 576, súlyos trachomás volt, 137. Ez*n számada­tok bizonyítják, hogy ezen veszélyes, tájkóros baj ellen is lehet feltétlen eredménynyer és si­kerrel küzdeni, főleg akkor, ha a gyógykeze­lést teljesítő orvosok lelkiismeretes odaadással te'jesit.ik hivatásukat, melyért nekik a tekinte­tes közigazgatási bizottság engedelmével elisme­résemet nyilvánítom. Az államópitészeti hivatal főnökének je­lentése szerint az utak állapota május hóban teljesen jó volt. mivel az utfeutertásí munkála­toknak a nedvessel váltakozó száraz időjárás kedvezett. Folyamatban levő munkák: a Po­zsony— varasdi állami közúton Baksár levő Kerkahidnak az árviz által megrongált egyik hídfője helyreállíttatott ; a Pécs— varasdi ál­lami közúton Leteuyénél levő fahíd részben uj padlózatot nyert, ; a nagykanizsai—tapolcai ál­lami közúton 17—18 km. közt Kiskomárom mellett levő vizenyős uttestet alagcsövezték; a Zalabér—keszthelyi lörvényható-,ági közúton levő 4. sz. falúdnak az árviz által magrongált szárnyát helyreállították; a Gyülevész—galam­boki tvlit. közúton Kustány mellatt levő fahi­dat alaposan kijavították ; a Kámáncs—hahó ti th. közúton levő kigyósberki csatornahidnak ft t árviz által megrongált sövényfonása biztosítását helyreállították ; a Pacsa—dióskáli th. kősut 4 8—5'2 km. szakaszának alapozása^folyamatban vau ; a Felsőrajk—hahóti t.h. közút 6—7 km. szakaszának alapozásához beszerzett terméskö­vek szállitása folyamatban van; az alsólendva— mártonhegyi th. közúton levő fahidnak az ár­via által megrongált, fejét és szárnyait helyre állították; a Csáktornya —kotori th. közút 34— 35 km. közt a Mura árterületén levő 17. »z. tahidnak újra építése folyamatban vau. Egyébb műszaki munkálatok : az úgynevezett Ínsége* ut építését, amely ut az állam által adott 20.000 K. terhére Zalaegerszegtől Becsali sző­lőhegyen keresztül Bazita, Zalafa, érintésével Gellénházáig vezet, a jég által sújtott lakosság élénk részvételével megkezdették ; a nagykani­zsai állami útszakasz áthelyezésére vonatkozó munkálatok folyamatban vaunak ; a badacsonyi ideiglenes kik<itőhid elkészült, és ig°n sikerült ; a magyar stájer határ szabályozása és határ­kövekkel való ellátása folyamatban van. Sterlik József gyenesdiási lakosnak kérvé­nyét a Tapolcza- keszthelyi h. é. vasút által eldarabolt birtokához gyalogátjáró engedélye­zése tárgyában érdemleges határozat hozatal előtt a bizottság nyilatkozattételre kiadja a Ba­la'.on-szentgyörgy — keszthely h. é. vasút igaz­gat,ósác/ának. A pécsi posta- ós távirda igazgatósága át­iratát, me'ybeu tudatja, hogy a pacsai távirda a Nagykanizsa—zalaegerszegi távírda vonal ki­építése utáu még a közel jövőben fog felállit­ta'ni, a bizottság tudomásul vette. A keszthely—balatonszentgyörgyi h. é. vasút mint a Tapolca—keszthelyi vasút mentén a megállapított, átjárók, párhuzamos utak é» műtárgyaknál épités közben eszközölt eltéré­sekről felvett 20 nyilatkozatot bemutatta. Mi­vel a közigazgatási bejárás alkalmával megál­lapított útátjárók ós egyéb műtárgyakra nézve az érdekeltekkel szabályszerű megegyezések jöt­tek létre, az épités közben szükségesnek mutat­kozott, eltérésekhez a bizottság a maga részé­ről hozzájárult. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta a nagykanizsai három igazgatói kör összes állami- ós leány­iskoláit, 36 tanteremben, a nagykanizsai 3 kis­dedovodit, és iparos tanonciskolát; a zalaeger­szegi és csáktornyki áll. polgári leáuyiskolát s mindkét helyen az iskola beléletét és ügyveze­tését felölelő értekezést t,,rtott a tantestületek­kel. Meglátogatta a zalaegerszegi áll. elemi fiu­ó.s iparos tanonciskolát. Turcsiscsán az áll. elemi iskola személyi ügyeiben a helyszinón tár­gyalt, meglátogatta a tekenyei, csáfordi, ukki, dftbrouci, gyömörői, gógánfai, kisgörböi, nagy­görbői, óhidi r. kath, iskolákat. A kihmáni községi iskola államosítása ügyében tárgyalást Ferencz Jdzsef keserűvíz A z r^t. i2ü ,e r

Next

/
Thumbnails
Contents