Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-31 / 22. szám

6. BALATONVIDÉK 1908. május 31. kedvezett: a legszebb tavaszi nap, napsugárral, világillattal, madár dalával tele. Az ifjúság a tanári kar vezetésével nemzetei zászló alatt, trombita-és dobszó hangjaira már reggel kivonult. A közönség azután délben és ebéd után követte őket, kocsi kocsi után robogott be, ugy hogy délután két órakor nagy, eleven társaság nyüzsgött a tájas tisztaságon. Nemsokára rázendült a cigány csárdásra s a fiatalság táncra kerekedett. Közbeu tréfás monológok, versek, szép négyes dalok mulattatták a vendégeket és a deáksereget. Azután nagy színes léggömbök szálltak a levegőbe fői a fák zöld koronája felé mig szétpukkadva hullottak alá. Vidám jókedvben mulatott, a társasag, mig végre a leszállt nap hf zaintette őket. A fiatalság nehéz szívvel vett. bucsut a vidámság tanyájától, hisz oly édes, boldogító volt e uap. Boldog emléke bizony évek során át ott marad a szivekben. ' Öngyilkos. Tarcsy Gyula szepezdi lakos, ki nem rég vonult be Komáromba fegyvergyakorlatra, a fölötti elkeseredésében, hogy egy perből kifolyólag 6 havi börtönbüntetésre lett ítélve, fegyverével agyonlőtte magát. — Népgyűlés Zala-Szent Groton. A szentgróti kerület, választó polgárai május 24-én ismét népgyűlést tartottak a kerület másik nagyobb községében, Zala-Szent-Gróton. E népgyűlésen a közönség állás foglalása a katonai javaslatok ellen impozánsan nyilatkozott meg, mert közel Öt ezerre lehelő a megjelent, polgárok száma

1 A lelkes hangulat már a megjelent képviselők: Bartha Miklós, Eitner Zsigmond, Lengyel Zoltán, Lovászj- Márton és Ráth Endre fogadásában megnyilatkozott. Nevezett képviselők '24-én reggel hosszú kocsisortól kisérve vonultak ZalaSzeut.-Grótra Zsigmoneházából. ahol Zathurecky Márton vendégei voltak. A város határánál lovas bandériummal a város elöljáróságé fogadta a képviselőket, akik nevében Hoiváth Imre mondott üdvözlő beszédet. A város végén nemzeti lobogókkal, virágokkal és zöld galyakkal díszített diszkapunál hatalmas néptömeg várta a képviselőket, itt Braun Rezső, az iparos ifjúság elnöke üdvözölte a kerület és a kiséretében jött, képviselőket. Mindkét beszédre Eitner Zsigmond válaszolt. Ezután a menet a fellobogózott utcákou át a plébánia térre vonult, ahol mozsarak dörejére megkezdődött a tiltakozó gyűlés. Balasics József ajánlatára a gyűlés elnökeül Semetke Józsefet, jegyzőjéül Mojzer Imrét választották meg. Ezután elfogadták a képviselőházhoz, intézendő kérvény szövegét s ekkor Barthn Miklós lépett a szónoki emelvényre. Gyönyörű beszédet intézve a közönséghez, végül fölhívta a polgárokat,, hogy személyesen, küldöttség utján tiltakozzanak a katonai javaslatokban kívánt pénz és véráldozatok ellen. Frenetikus tetszés közben fejezte be Bartha nagyhatású szónoklatát. Utána Lengyel Zoltán dr., Lovászy Márton, Eitner Zsigmond és Ráth Endre mondottak gyújtó szónoklatot, végül pedig Markos Gyula intézett, rövid lelkes beszédet a közőuséghez. A népgyűlés nevében Semetke elnök köszönte ineg a képviselők megjelenését, Balasics Józef pedig fölhívta a polgárokat,, hogy akik küldöttségben résztvenni óhajtanak, nála Sümegen je lentkezzenek. A képvisslőket lelkesen éljenezve oszlott szét a nép. Utáua a >Korona« szállóban volt társas ebéd, amelyen a szebbnél szebb tosztok hangzottak el. Beszéltek Bartha Miklós, Csizmadia Pál, Eitner, Lovászy, Békefi Elek, Lengyel Zoltán, Ráth Endre stb. A banketröl a képviselők Zalabérbe mentek át, ahonnan másnap viá-zamentak Budapestre. — A hahóti jegyző büniigye. Koluy László hahón körjegyző fölött ült .örvényt folyó hó '22-én a nagykanizsai kir. törvényszék, mint büntető bíróság. - A szőnyegen levő bűnügy előzménye az, hogy Koltay Lászlónak sikerűit családja felsöinngyarországi és saját zalai birtokaira, — melyek már amúgy is roskadoztak a t,ei íiek alat', — Pongrácz .Jakabné szül. Dómján Julianna nagykanizsai lakostól százezer koronát 8°/o kamat mellett 10 évre kölcsönkapni. — A kölcsönadó csakhamar meggyőződött azonban arról, hogy becsapatott és midőn Koltay a kamatfizetést sem teljesítette, Dómján Julianna pereket indított Koltay ellen. Ezen perek és végrehajtási eljárások folyamán Koltay László volt irnokávai Horváth Józseffel es nagynénjének férjével Thassy Ábellel szövetkezve, hamis okiratot készített azzal a tartalommal, hogy ő Koltay Lá-izló — Thassy Abel és Horváth József jelenlétében 1902, február 2án Dómján Júliával kiegyezett, Dómján Júliának 10.000 koronát fizetett és Dómján Júlia 100.000 korona követeléséről és ennek járulékairól lemondott, illetőleg már szerzett, jogait Czigány Mariskára, Koltay egy rokonára íratta át. Az okirat, szövegét Koltay László tollba mondása szerint Horváth József irta és az ilyképau megszerkesztett hamis okiratot a benne megjelölt ügylet valódiságának igazolására Thassy Abel és Horváth József mint tanuk írták alá. — Dómján Júlia nevét Koltay László irta a nyilatkozat, alá. Midőn Dómján Júlia ezen inanipulátióról értesült, természetesen jogorvoslást keresett és a kir. ügyészség csak hamar beszerezte mindazon bizonyítékokat, melyek azt tauusilják, hogy Koltay László egy bűnszövetséget alakított, abból a céh ól, hogy Dómján Júliát, kifosszák. Négyen ültek a vádlottak padján. Koltay László, Horváth József Thassy Abel ás Dóbiás József, ki utóbbi arra vállalkozott, hogy a bíróság előtt bizonyítani fogja, miszerint jelen volt, midőn Dómján Júlia lakásán Koliay László által neki átadott 10.000 korona h-t 100.000 korona ás járulékaiból álló követeléséről lemondott s az erről megszerkesztett okiratot saját kezével aláirta. A tárgyalást Tóth László kir. törvényszéki elnök vezette. A vádlottak, Thassy Abel kivételével, mindnyájan teljes beismerésben voltak és töredelmesen bevallották bűnüket. Thassy Abel megmaradt abbeli állítása mellett hogy ö nem tudta, hogy az általa mint tanú által aláirt nyilatkozat hamis. E^en állítását azonban a ténykörülmények teljesen megcáfolták. A vád- és védbeszédek után a kir. törvényszék Koltay Lászlót magánokirat hamisítás és hamis tanuzásra való rábírás bűntettében vétkesnek mondotta ki és összbüntetésül 'á évi fegyházra, — Horváth Józsefet mint bűnrészest 9 havi, ós ugyanezért Thassy Ábelt 6 havi börtönre ítélte. Dóbiás Józsefet, bűnpártolás vétségében mondta ki a törvényszék bűnösnek és 4 havi fogházra ítélte, melyből azonban két hónapot, — a vizsgálati fogság idejét, — kitöltöttnek vesz. Az Ítéletben csak a kir. ügyész nyugodott meg; az elitéltek, illetve azok képviselői íelebbezést jelentettek be. A védők azon kérelmének, hogy az elitéltek szabad lábon hagyassanak, a kir. törvényszék csak annyiban adott, helyet, hogy Dóbiás Józselel, ki eddig szintán vizsgálati fogságban volt, szabadlábra helyezte. Koltay és Horváth továbbra is fogságban maradnak, Thassy

r, ki eddig is szabadlábon volt, igy fogja bevárni, mig az Ítélet jogerőre emelkedik. — Athelyezes. A földmivelésügyi minister Kozma Dénes helybeli gazdasági segédet Budapestre a «Magvizsgáló intézet »-hez áthelyezte. — Az Uránia a Balaton mellett. Az Uránia budapesti tudományos színház számára vidékünkön a mult héten fölvételeket készítettek. U. m. arató és vetőgépet, hengorelést. Vizivadászat és szüreti képeket. — Tanulmányi kirándulás. A soproumegyei gazdatiszti egyesület tanulináuyutjában jumus 7-én városunkat is meg fogja látogatni. Ez alkalommal a gazdasági tanintézetet, annak berendezését és felszereléseit fogják bekatóan megtekinteni. Közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur! A tBalatonvidék» vasárnapi szá ma a Betegsegélyzö-pénztár közgyűléséről hozott tudósítást, mely szerint a közgyűlésen indítványozták a táppénz feleme'ését esetleg a járulékok nagyobb összegű befizetését is. Engedje meg tek. Szerkesztő Ur, hogy erre vonatkozólag b. lapjában nézetemet nyilváníthassam. Minden pártoskodás nélkül közrebocsátom véleményemet, azért az esetleges észrevételeket, figyelmeztetést igen szívesen veszem bárkitől, tudva azt, hogy az iparosokat érdeklő dologról levén szó, annál jobban láthatjuk a valót, memnél többen hozzászólnak. Első sorban szükséges tuduuuk ast, hogy a keszthelyi ipartestülat azért állította fel táját kebelében betegsególyző-pénztárát, hogy ügyeinket itt he'yben intézhessük el magunk iparosok és ne ke ljen a másutt székelő kerületi pénztárhoz csatlakoznunk. Tette ezt továbbá az ipartestület, Ugy a munkaadók, valamint a munkások érdekéuen, a mi által a fizetések és igények lebonyolítása gyorsabban történik meg, a mi a munkásoknak és mestereknek igen nagy előnyt biztosit. Példa erre a kereskedők panasza, a kiknek minden ügyos-bajo* dologban Z.-Égerszögre a kerületi pénztárhoz kell fordulniok, a mivel oda tartoznak a járulékaikat fizetni. Az iparhatóság a testűlet, kebelében alakított, betegsegélyző pénztárual, tekintettel arra, hogy a munkások között sokan vannak, a kik igen csekély bért élveznek, a melyből a magasabb járulék megfizetése terhes volna, a fizetések módozatait HZ alapszabályok betartása mellett ós az ipartestület bizalmi férfiainak meghallgatásával — oly módon rendezte, hogy azok sem a munkaadóra, sem a munkásra ne legyenek terhesek. Mindazonáltal az iparhatóság őrködött azon, hogy a befizetendő járulók elégséges legyen a kiadások fedezésére ós a tartalékalap gyarapítására, s igy természetesen a táppénzt is a járulékhoz mérten állapitotta meg. Elismerem, hogy a táppénz arra, hogy valaki jól élhessen belőle, ódas kevés, de a helyi körülményekhez mérten tán elégséges, mert városuukbau az alkalmazottak legnagyobb része HZ illető mesternél van ellátáson, a mely körülményt az iparhatóság is betudta a dijak kiszabásánál. Nézzük csak, mit is fizetnek munkások ? Heti 18 fillért, a melyből 1/,-át a mester fedezi. Ezen összegből ilyen kis városban botegsegéiy/.ő pénztárt feutartani lehetetlen volna, mert kevés a tag városunkban ahhoz, hogy a kerületi pénztárak által adott nagyobb segélyezési kifizetéseket elbírná. Mégis az ipartestület annak idején módot talált arra, hogy a pénztárt a saját. kebelében fentaxthassa — a fenti járulék fizetés mellett, — a mely osak ugy volt lehetséges, hogy saját tisztviselőjével végezteti el a teeudőfcet, a kinek nem 1000 frtos aliá>a vau, hanem igen megszolgált csekély tiszteletdíj. Igy aztán a csekély befizetés nem megy el a tisztviselők részere, hanem megmarad a pé»ztár vagyenáuak. Aki hat év óta figyelemmel kiséri a pénztár működését, annak örömére szolgálhat az, hogy 6006 korona tekével rendelkezünk, a melynek tizedrésze képezi a tartalékalapot. (10. §.) Mikor az iparhatóság a járulékok éi a táppénz nagyságát megállapította, azon volt, hogy mérsékelt fizetés mellett üO fillér napi táppénzt is nyújthasson a pénztár tagjainak. Az utóbbi kiszabásánál tekintetbe lett véve az is, hogy a vissztté esek kikerülése céljából a tí ppéuz nagyobb nem lehet 60 fillérnél, mert tekintve azon munkásokat, kik csekély bért élveznek, a magasabb táppénz arra ösztönözné őket, hogy színlelt betegség által a pénztárt károsítsák. A pénzt^- alakulásakor azon voltak, hogy a saját erőnkből meg tudjunk élni éi az esetleges visszaéléseket mar előre figyelembe veite az iparhalóság is. Hogy most í óv után a táppénzt magasabbra emeljük, arra nézve alapszabályaink nem rendelkeznek, mert a 18. §. akuént intézkedik, hegy a tartalékalap, mig az évi kiadások 6 évi átlagát el nem éri — a járulékok le nem szállíthatók, 3em peeig a táppénz fel nem emelhető, Az évi kimutatásban pedig az évi kiadás átlaga 2421 korona, tehát a vagyonból a tartalékalapra eső tizedrész csak 608 koronát tesz ki, a mely az évi kiadásokuak még egy éti átlaga sincs. Lehetséges, hogy az iparhatóság talál módot az inditvauyok elintézésére, de uézetem szerint a táppénzt felemelni nem lehet,, mert az alapszabályokkal ellentétbe helyezzük magunkat! A nagyobb járulék fizetésébe, nem hisszük, hogy beleegyeznek az érdekeltek, mert, be van bizonyítva, hogy a pénztár a csekély heti járulék fizetés mellett vagyont gyűjtött ós a tartalék-alapja is növekszik, tehát életképes a maga kebelében. Iparos. Piaci gabnaárak 1903. máj. 22. Buza . Rozs . Árpa. . Zab . . Kukorica 14 K. 40 fii, 12 K. 40 fii. 10 K. 50 fii. 13 K. 40 fii. 18 K. — fii. Burgonya , 4 K. 80 fii,