Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. május 17. 20. szám. A munka megbecsülése. Kutrovác Ernő, püspök ur Ő mél­tósága fárasztó apostoli működése közt, a mult vasárnap .díszes kísérettel meg­jelent a helybeli kath. legényegyletben s annak szent József szobrát fölszentelte. Eddig a tény. Most pedig kérdezzük, mi az a kath. legényegylet, melyet egy apostoli utód, püspöki magasztos állásának diszével fölkeres, látogatásával megtisztel. Az az egylet az ipar ifjú munkásainak gyüleke- l zete az egyház védő szárnyai alatt. Ezt érte a mult vasárnap a megtisztelő lá­togatás. Ám ez a megtiszteltetés szól annak a munkának is, mehet az ipar j munl<á.-ai szellemük, tudásuk erejével és 1 két kezük munkájával végeznek. A keresz­ténység kétezer éves története a tanú, hogy mióta a Megváltó abban a sze­rény, de tiszta légkörű názáreti műhely­ben szorgalmasan segített az egyszerű ácsmesternek, szt. Józsefnek — azóta a munka többé nem lealázó, ellenkezőleg nemesítő s áldást terjesztő foglalkozás. Itt e műhely légkörében szentelte, nemesitette meg az Isten fia a munkát, mint a mult vasárnapi ünnepély illusz­tris és tudós szónoka GiesAvein Sándor dr. mondotta. A szellem és kézmunkáját egyfor­mán. A fönséges Dómok és bazilikák, a festészet és szobrászat remekei bizonyít­ják, hogy a kereszténység a lezajlott ezredek alatt híven követte isteni ala­pitójának példáját ezen a téren is. Az a vallás, mely megszenteli a munkát, fölemeli a munkást ís. hogy nemesítse, boldoggá, megelégedetté te­gye, a hazaszeretetben és hűségben megerősítve annak hasznos polgáraivá nevelje. Védő szárnyai alá gyűjti az ipar ifjú munkásait, hogy őket az élet ezer csábja és veszedelmei között megoltal­mazza, szellemi előhaladásukat biztosítsa, szorgalom és munkásságra serkentse. Ezt a célt szolgálják a védelme alatt keletkezett társadalmi iparos ifjú­sági egyletek — a legényegyletek. Es ezek a mai viszonyok között, mikor körülöttünk minden recseg, ropog, mikor a társadalmi rend ellenségei min­den irányban veszedelmes arányokban iparkodnak tért hódítani, kétszeresen szükségesek. Es méltók a társadalmi tényezők | figyelmére és támogatátára. Mit céloz­nak mást azok az ifjúsági egyesületek is, melyeknek megalakítására a kultusz­miniszter s püspöki kar egyformán inie­nek és buzdítanak. A strucpolitikája nem használ. Hiába dugja homokba fejét. Mégis utoléri vég­zete. Ha mi pihenünk is, ha nem ven­nők figyelembe azt az áramlatot, mely éppen a nemzet virágát, az ifjúságot kész megrontani, vallástalan és hazát­A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Ünnepi beszéd. Tartotta Gieswein Sándor dr. győri apát­kanonok, a keszthelyi katb. legényegylet Szem József szobrának felszentelése alkalmával lí (J3 május 10-én. Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus ! A régi keresztény köszöntéssel üdvözöllek benneteket kedves ifjak, a inni ünuepélyes al­kalommal ; — mert, látom, hogy nem vagytok modern emuerek. Félre ne értsetek. Enuek a s/ónak — modern — kétféle értelme vau. A jó értelme szerint modern embernek mondjuk azt, ki az uj eszmékért, a józan haladásért lelkese­dik, s ebben az értelemben mi is modernek akarunk lenni, hogy keresztény és hazafias kö­telességeinknek eleget tegyünk. De más, olyan megvetésszcrü hanghordozással modern ember­nek mondjuk azt, — aki szélhámoskodó, s ez nem válik dicséretére a modern időknek. Ti tehát, nem vagytok modern emberek, mert jártok a uiai divattal. Mi is a divat a mostani iparos szakkörökben ? Ott Marxnak vagy Lassallenak szoktak .-zobrokat emelni, ti pedig nem ezeknek az ujabbkori izraelitáknak, hanem egy régi valódi izraelitának (verus izrae­lita) szent Józsefnek, az iparosok es munkások védőszentjének emeltetek szobrot. S ezt nagyon jól cselekedtétek, mert neki bizonyára több érdeme van az iparosok és mun­kások hálájára, mint a jelenkori népboldogitók­nak. Az érdemet bárhol *'an, én el akarom is­merni, elismerem, togy Marx is, Lassalle is és e munkások egyéb modern apostolai, a sok téves tanitás és félrevezető beszéd között mond­tak jót és igazat, tettek egyet-mást. a munká­sok érdekében, de a mi jót mondtak és tettek, tz nem tőlük való, hanem azt abban a názá­reti műhelyben tanulták, ahol szent József volt a mester, s az ő isteni nevelt Fia volt a ta­nuló ós segitő. Igen ebben a műhelyben lett a munka ós a munkás szabaddá és nemessé. Az 'lőtt a régi pogány korban a munka megszégyenítő dolog volt, melyet szabad em­bernek nem is volt szabad végezni. Az csak rabszolgákhoz méltó foglalkozás volt. A kolosz­szális piramisokat és a muzeumokban őrzött régi műkincseket, korbácsütések mellett készí­tették. De mióta a názáreti műhely tanitványa, az édes Jézus mesterré lön, nem csak a mű­hely, hanem a világ tanitó mesterévé, azóta a munka nemesítő lett, s az ember csakis a. munka által, akár a fejnek vagy kéznek munkája á'tal nyerheti el Isten kedvét s tetszését és az em­berek becsülését. Legyen tehát a názáreti ácsmester a minta­képetek. Lássátok ö minden munkája Jézussal és Jézusként, végezte. Midőn dolgozott, fáradott az édes Jézus mellette volt és segített neki, munkájában az a gondolat erősítette, vigasz­talta és örvendeztette meg, hogj' ő az ő szűzi jegyese és a gondjaira bízott, Megváltó löntar­tásáért fárad és dolgozik. Ez a gondola 1, töltse be a ti sziveteket is és meglássátok, hogy könnyebben, szivesebban, sőt mondom örömmel fogtok dolgozni, mert az édes Jézus, ha uem is látjátok őt, ott lesz ve­letek a műhelyben és megsegít, megerősít, 1 megáld és megjutalmaz benneteket. Valóban vau valami a régiek munkájában, azoknak munkájában, akik munkájukat egész keresztény érzülettel s odaadással végezték, amit, a mai előhaladott kor munkájában ritkán találunk meg. A szerszámok és eszközök töké­| letességo nagyban fokozódott, mindennemű gé­' pek pótolják az emberi erőt, s még sem ver­I senyezhet a mai ipar sok dologben a régivel, nincs meg benne az a szolidság és még valami, ! az az egész odaadás, melyet, a tökéletes munka Liapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents