Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-18 / 3. szám

o BALATONVIDEK 190B. január 18. tésre mindenütt. A társadalom nagy része azzal is tisztában van, hogy a védelemre nemcsak a mezőgazdasági munkásnak és a kisgazdáknak van szüksége, hanem a közép- és nagybirtokosoknak is. Ezek érdekei összefüggők és a védelemnek a közös érdekekre kell kiterjeszkedni. Már pedig azok, akik a nyilvános élet megnyilatkozásait figyelemmel kisérik és Ítéleteikben az objektív mértéket nem tévesztik, azok tapasztalják, hogy az alsó néposztályoknak a gazdasági és társadalmi állásért való küzdelme érezhető hullámokat ver- Az egyik része küzd és hangsúlyozza jogait és ettől vár és remél orvoslást, a másik a szociális kérdések megoldását a felsőbb köröktől várja. Azok az ipari és gyárak munkásai, ezek a kisbirtokosok; a földmivelők. Hogy némely vidéken történtek intézkedések, a melyek e mozgalmak levezetését célozták, az csak egyesek jóakaratú és becsületes munkálkodásának köszönhető. Nagyobb eredményeket elérni azonban nem lehetett eddig, mert hiányzott a helyes irány, de legfőképpen az erők csoportosítása. Az Országos Gazdaszövetség vette kezébe az ügyet és a helyes irány főbb vonalait lerakta a vidéki gazdakörök számára készített alapszabály tervezetbe, a kivitelt pedig rábízza a vidéki gazdakörökre, a melyek a megyei gazdasági egyesületek körébe tartozván, az egész országra kiható szervezetet képeznek. Ezeknek az alapszabályoknak az olvasása azok előtt, a kik szeretik a népet, szeretik a magyar fajt és mindenek felett hazájukat, azok .előtt, a kik telve vannak szeretettel az elhagyatottak iránt: mély perspektívát nyit meg arra, hogy miként, micsoda eszközökkel kell nevelni az eddig elfelejtett kisbirtokosok ellenálló képességét és erejét. Ez az alapszabály a falut kívánja átalakítani. A faluban kiván családi tűzhelyet készíteni az érdekek közős védelmének. íme, azt mondja, hogy a földművelők szövetségének a célja: a) a haza földje és a földmivelős iránti szeretet fejlesztése; az ősi földhöz való ragaszkodás fokozása, a föld és a gazdálkodás jövedelmének gyarapítása, a földvásárlás lehetőségének az előmozdítása, a munkások érdekeinek a felkarolása, stb. b) a község összes gazdasági érdekeinek, valamint szellemi és erkölcsi életének stb. figyelemmel kisérése, a melyek a tagok anyagi érdekeit érintik; c) a hasznothajtó házi ipar meghonosítása ; d) a gazdasági ós háztartási cikkeknek a tagok részére jó minőségben való beszerzése; e) hitel, fogyasztási, termelő és értékesítési szövetkezetek létesítése; f) jó tenyészállatok és vetőmagvak beszerzése a község, a tagok részére; g) intézkedés az iránt, hogy a tagok mindenféle ügyes-bajos dolgaikban megbízható szakembertől csekély díjért útbaigazítást kapjanak. Stb. stb. Máj: ez a pár sor is beigazolja, hogy az Orsz. Gazdaszövetség eszméjének keresztülvitele a szeretettől áthatott önzetlen munkásokat kiván, akik magasabb szempontok által vezéreltetve kézzelfoghatólag igazolják be, hogy a kisbirtokosnak látnia és éreznie kell, hogy vele és érte élünk. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkás nép is éppen ugy mint az ur, nemcsak kenyérből él, hanem szellemi táplálékra is szükség i van, a melyet ha a vagyonosabb földbirtoko? osztály a vele való érintkezés által nem nyújt, akkor majd másoktól veszi azt de sokkal rosszabb irányban. Vajha megértenék és megcselekednék a vidék földbirtokosai, papjai és tanítói azt a krisztusi munkát, melyet a gazdaszövetség alapszabályai föltárnak és vajha a Keszthelyvidéki Gazdakör lenne e vármegyében az az Oberlin, aki megcsinálja a Straszburgba vezető utat és a hidat a Brensehon keresztül. Várjunk ! Talán az idő megérleli és egypár lelkesülő pótolja majd az évtizedek mnlasztásait, Oberlin kell csak, és vannak a kik követik. Farsang. Megjött. Meg akarja nevettetni a szomorú embereket s hogy megnevettesse, belóöllö^ik álarcba, táucol, vigad, mulat, el akarja velünk feledtetni a föld szenvedéseit. Az élet olyan, inint a pénz : két lapja van. Az egyik fölötte sötét, a másik csillogóbb. Mikor Farsang kisaszszony kőzibénk toppan, az érem világos fele ragyog a mellén. Azt akarja, hogy ezt nézzük kicsinyég, pihenjünk kicsinyég, mulassunk kicsinyég. Nagy a jíszáudék Ü nagyságában, azért hát ne is gáncsoljuk. Az idén meg éppen horszu életűnek született meg, alkalmasint azért, hogy egy darabra fölszári'son minden köuuyet. Mondom, nagy benue a jószándék s nem rajta múlik, hogy az embereket csak oly ritkán tudja őszinte jókedvre serkenteni. Vau nékem egy farsangi olvasmányom, melyet mindig el szoktam olvasni s ez Csokonai Vitéz Mihály »Dorottyája,« »avagy a dámák diadala a fársángon.« Látom belőle, hogy valf mikor ez a vidék is — hisz épen ezen a vidéken játszik a »Dorottya* — hangos volt az élettől, a kedvtől, a tiíztességes mulatságtól. S ne csodáld, nyájas olvasóm, ha beszegődöm a régi idők magasztalójának ! Hogy is ne ! Valamikor ilyentájt rózsás vidámság futotta el az emberek arcát; manapság valami életuntság kapaszkodik rája ; akkor nevettek az egész farsangon, manap hébe-korba ha megpróbálják a nevetést, de a sziv keserűsége ellene mond a csengő jókedvűek. A társadalom maga magát unta meg: a magyar szivekből mintha kihalt volna az őszinteség, egyszerűség, a mely alapja minden igaz, a formák nyűgétől mentes jókedvnek, jó mulatságnak, Baj, hogy így vau, nagy baj. De eszünk tán mégegyszer szőlőt lágy kenyérrel'. Az embor szivében végtelen a hiúság. Éva anyánktól örököltük ezt a szerencsétlen hibánkat. S vesztünkre akkora is bennünk, ^hogy föláldozuuk érette mindent, annál is inkább, mert csak két szerény kis erény, az egyszerűség és Ő9zin

feség tartja féken. S valakiben ez a kettő elvonul a szive sarkába s elszunyókál, abban nem dolgozik más, csak a hiúság. S a hiúságból anya lesz: egymás uián szüli meg fonnáre tetszetős, de lélekre üres leáuyait : a UHgyravágyást, mások kicsinylését., az elbizakodottságot, az irigységet, a fényűzést. De mivel ezek az üreslelkü szörnyszülöttek mégis Marg.t, A legszebb, a Költemények, a Kárpáti emlékek irója méltó a koszorúra. S ha nyelve simább, a verselés külső formái iránt való érzéke nagyobb, akkor bizt09, hogy«a jelen idők legnagyobbjai között emlegetik. így is az — egyéniségénél, eredetiségénél fogva ebben a korban, melyben eredetiség, önállóság mentől ritkábban akad. De irodalmi működése nála nem első rendű lelki szükséglét, hanem eszköz elveinek meggyőződésének terjesztésére. Tehetsége, az a szatirikus természet, mely lelkében lakozott, arra utalta, hogy életünk sok-sok viszáját. fonákságát magyarság dolgában vegye vizsgálóra s ostorozzon mindent, a *nt magyarságunkkal nem talál megegyeztethetönek. Ideális lelke sehogy sem tudott megbarátkozni az eltörpült jellemmel. Hogy csak egyre utaljak, utálta azt a közönséget, mely a tapsolás tombeló viharával fogadott a színpadról mindent, a mi francia sikamlósság, német idegenség s e közönség ízlésének nemesítése céljából fogta meg a drámaíró tollát, hogy Kendi Margitokat, Tburán Annákat varázsoljon elébe. Meg akarta szerettetni a magyar alakokat s igy egyrészt biztatott. Másrészt azonban nem kerülte el sas-szemét eemmi fonákság, a mely a politika s a társadalmi élet kertjében burján módra hemzsegett. A Tisza Kálmán idejében ö szerkesztette Tóth Kálmán éle lapját, a Bolond Istókot s ennek lapjain megelevenűl az a holt _ szatira, mely mint tehetség honolt lelkében. Ám ó jóakaratból köszönt bottal," s néki uein egyszer gyűlöletből doronggal feleltek azok, a kiknek a csöppeutett igazság nem volt a szájuk ize szerint. Sok-sok küzdésébe került, inig tehetségét elösmei ve, a Petőfi-Társaság alelnöki székébe emelte. Voltakép Barlók volt legilletékesebb birtokosa e helynek. Soriniszta volt, igaz, »vad magyar,« a hogy manapság Üres guny szája illeti jogos sovinizmust is. De ugyan nem érezték-e mindazok működésének jóleső, vigasztaló hatását, a kik csak nemzetiségünk jellemének életre ébresztésén valaha gondolkodtak? Nagy sor, kérem, lia egy tradíciók kai felruházott társaság élére állított ember idealista, mostanság, a mikor mindent megvesztegeti a kufárkodás. Nagyobb sor, ha ez az embor szervező tehetségével olyan világot teremt magának, melybe szives örömest lép be minden magyarul érző fia e hazának! S e szervező tehetségek, mindent átölelő tevékenysége megalkotta volna azt is, a mire legnagyobb szükségünk volna s a mit Bartók még ha'álos bat.egségben is szüntelen forralt, az agyában : a Petőfi-Társaság nevében a vidéket akarta közelébb hozni a fővárosi coutruniához, nemzeti, hazafias eszmék, magyaros irodalom megteremtése ós ápolása céljából. Bár még caak ezt az egyet megtehette volna ! Bár itt Ui ne vette volna kezéből tollát a halál ! Félő, hogy ez az üdvösséges gondolat hosszu időre hanyatlott a sirba meg^zülöjével együtt, ! MuDkája közepén, élete delén, el nem fáradva, meg nem törve, eszmékkel dolgozó ideális ember dölt a sirba ! Kevesebb egy sovinisztával, ezt, mondja a modern ember. De áll— jou caak meg a sírjánál s gondolkodjék egy kicsit, ha vájjon nem érdemel-e tiszteletet egy, a régi ideáljaink szolgálatában eltöltött nemes élet ! Álljon meg a sírnál s ha túlzásnak tartja Bartók sovinizmusát, legalább annyit tanuljon meg szelleméből ebből a sovinizmusból, a mennyi elegendő a nemzeti közönbősség megszüntetésére. S gcudolja magát a szervező helyzetébe: sovinizmusa u^m lesz kisebb a Birtokénál. Gondolja fel, hogy a kik messze célba lőnek, a nyilat a célnál valamivel mindig feljebb kell hogy irányozzák. így megérti majd azt az életet, mely édes mindnyájunk részéről csak tiszteletet, becsülést s igaz háladatosságot követel! Ónej. Levélpapírok. 50 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 boríték csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, szines levélpapírok, levelező kártyák és zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok nagy választékba és legolcsóbban kaphatók Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.