Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-10 / 19. szám

1903. május 10. peramentumosan játszctta a modern, tüzes vérű, fiatal «szép özvegyet», Haraszti Mci kedvesen Marie'tet. Helyes volt Jakabfi J. Gyuri szere­pében. A férfiak közül Gulyás Menyhértet, Zentay megszemélyesítőjét s Lugossy Bélát emel­jük ki, a lii Éberle bárót játszotta. De mind jók voltak, jókedvvel, tűzzel, elevenen játszot­tak, mintha legteltebb ház nézné nemes törek­vésüket.! — Hogy Berezeg darabjában a jellemző magyar vonás kevés, unnak persze nem ö az oka. Hanem — sajna! — az a világ, a melyből darabja tárgyát veszi! Bár magya­rabbat lehetne róla írni! 1903. május 5. Bacsányi. Színmű 3 felvo­násban, irta Fényes Samu dr. — Az igazat megvallva, mindig részrehajló elfogultsággal fogadja az ember, ha történelmi alak kerül a tzinpadra. Vár is, kap is, de a kettő közt nem mindig helyes az aránj'. Bacsányi tüzes lelke benn van e darabban, melynek korrajza, ke­rete, jó, realizmusa élénk (Kelemen színtársulata répát eszik a színpadon), nyelvezete csöppen­tem. magyar, nem egyszer megkapó drámai je lenetek rázzák meg a néiőt, Je cselekvéuye kusza, sőt homályos. Lassan indul: az első felvonásban nem tudjuk, mit akar a szerző s «z expozíció körvonalai csak a másodikbau kezde­nek fejlődni. Ez nagy hiba s az a csekély számú hallgatóság, mely élvezte, észievelte a hibát! Nagye n jellemző dolog, hogy a függöny har­madszori legördülte után, mikor legnagyobb kérdőjel a darab, a publikum fele megindult haza, azt hiveu, hogy vége a darabnak. Nyil­ván nem értette meg. Nehéz is megérteni, any­n3 i benne a hátráltató: a darab világos megér­tése föltételezi, hogy a ballgaió teljesen jára­tos legyen Bacsányi kora ismereteben, a nia­gyar «jakobinusok» törekvéseit tudja, eszméiket tanulmányozta légyen. Voltakép a régi Magyar­ország nemesi kivá'tságyi, melyeket Xalaczy alispán s Osvay Krisztina képviselnek, ütköz­nek össze HZ »egyeiilŐsép, szabadság, testvéri­ség» elveivel, melyeknek Bacsányi az úttörője. Nincs főhős: Bacsányi lelke szerelme, erőszakos szenvedélye diadalmaskodik-, Osvay Krisztina önző szerelme, nemességén sarkalló szenvedélye összetörik s igy őa tragikum liord'zój>, Bacsá nyi sorsa pedig csak mint sejtelem lebeg "lőt­tünk : ha ő nem, hát, követői diadalra viszik elveit.. De igy is, mivel szenvedése rengeteg, e vei töviskoszorut fonnak feje, szerelme, szere­tete, törekvései köré, csak azt a diadalát lát­juk, hogy szerelmesének, Osvay Krisztinának gőgje, mely egymásé lehetésöket foiró szerel­inök dacára lehetetlenné teszi, megszakad. Va­lóban, jelleme alapvonása a tüzes, hevülő idea­lizmus, de különben oly komplikált, hogy óriási feladatot ró előadójára. Simon Jenő dicsérelére legyen mondva: élvezetesen megjátszotta sze repót. Csak egyet hibáztatunk játékában : hang­jában nem volt fokozat. Nagy tűzzel kezdette s mire a legnagyobb jelenetekhez értünk, ugy láttuk, hogy T tüze nem loboghatott versenyt a darab hevével. Ez a sors érte Krisztina nagyon jó megszemélyesítőjét, Vécsey Ilonát is. Amit azonban jobb lesz az iró rovására venni : ha a színész nincs vele tisztában, tragédiát, szín­müvet játszik-e, nehéz szerepe az ő számára válik legnehezebbé! Kiiünök voltak Olasz György, Erdős Ká­roly, amaz Bacsányi apja, emez Naláczy vicis­pán szerepébeu. Haraszti Mici Jolánt, ezt a bá­jos alakot, kinek sorsa egész este a «Szép Ilonka» tragédiáját forgatta a szemünk előtt, igen-igen bájosan játszotta. Szigethy Andor Kelemen szerepében, Gulyás Menyhért a hal­doklás jelenetében javát nyújtották tehetségűk­nek. JVlind jók voltak : de a társulat drámai erőpróbájára mégsem a Bacsányi-t kellett volna választani! A darab maga minden hatásossága mellett is kemény próbára teszi a legjava te­hetséget is. Mert sem főhőseiben, sem szerte­ágazó cselek vényében niucseu fokozatos fejlődés! Május 6. Jafet, 12 felesege. Operett, de a szabad szerelem dicsőítése. Cselekvénye alig vehető számba, zenéjében semmi megkapó; mi hát a célja ? A mi megmarad, a mit azonban nem írunk ide. A ki látta, tudja. Kár azért az ambícióért, mely ilyenre pazaroltatik. Pedig színészeink között közepes játékos is alig akad — a főszereplőket értjük — mind jók. Ragányi Iza hangja kedvesen csengő, játéka sima, tele azinpadi rutinnal. A férfiak közt kiváló Gulyás a rendőr­biztoa, Szalóki a házasságközvetitő szerepében. Rendezés, összejáték igen jó: de csak az élvez­heti mindezeket, kinek erkölcsi érzéke nem virraszt. Május 7. Ádám és Eva. « Közkívánatra adatik», ezt híreszteli a színlap. Ha ez igaz volna teljesen, akkor Keszthely kis Páris volna, pedig annyira még nem vagyunk I Bocsánat, egy város jóhirét neui lehet igy kompromittálni. Elvégre számot kell vetni a művészet,, a tiszta szép követelményei vei nemcsak az előadást, ha­nem magát a darab tárgyát illetőleg is ! A szép mindig «érdek nélkül* tetszik. Azt a bi­zonyos «érdek»-et tehát — tekintettel a közön­ség morális érzékére, tekintettel a telt házra, tehát színészeink érdekére is — nem kellene minden áron mindenható úrrá tenni ! —• Az operett jobb, mint a tegnapi. A játék is jobb volt, kissé élénkebb. A zene itt-ott. valóban bájos, végjg fülbemászó s Torubor karmester vezetését, dirigálását, teljes elösmerés illeti. A. kar néhány helyen erős volt az éuekhez. Ra­gányi Iza éneke, játéka nem szorul a dicséreti e. Helyes volt nagyon Tornori Melissza s Hara-zti Mici. A többiek is mind megállják a lielyöket. A férfiak közül Gulyás a legelső. Baranyai Fe­renc, Szalóki kiválók, de mindannyi jó. Igazán jóirányu darab előadása esetén, azt hiszem, föltétlen dicséret ille-nó őket, gáncs nélkül ! Május 8. A dektor ur. Molnár Ferenc so­kat magasztalt vígjátéka. Egy darab Budapest: a budapesti házasélet s tolvajvilág, az ügyvédi fogások bünkrónikéja vígjáték mezében. Jel­leinvigjáték Puzsór, a főalakok egyike miatt, különben helyzet,vigjáiék, melynek mozgatói Puzsér furfangos zseniális tol vsij-tehetsége s a doktor ur végtelen nagyravágyása. Ha szatíra volna, nem volna bántó. De az iró szándéka uem szatirizálás, hanem a tények egyszerű el­mondása. Netek egy darab budapesti «magyar> élet, kacagjatok ! Való igaz, kacagtunk sokat, de mindez a játék kíúinő voltának szól', mely nem tudta velünk elfeledtetni, hogy mi a da­rabot szatírának szeretnők látni ! Kedves, bájos volt Haraszti Mici a diák-szerepben, külÖnSseu a sirásj-hnetben. Valaki azt mondta róla előadás után, hogy nem szrretné, ha felesége lenne, mert minden pénzét kisírná a zsebéből! Nagy Mari Marosinó szerepében igen jó s Tortlai Etel is az. De az est diadalát Gulyás vitte el Puzsér szerepében. Ez az alakítása első rangú tehetségnek is becsületére válik! Szigethy An­dor jó volt, Olasz György is. Amaz egy kissé e mintha nagyon sietett volna egyszer-másszor. Kedves jó játékosaink ! Olyan darabot ké­I lünk. melyet, játékuk világánál tiszta élvezettel I élvezhetünk ! Május 9. Fifin operett. Tudósításunk a jövő számban. Vucskits Jenő. HÍREK. — Személyi hirek Kutrovácz Ernő püspök ur ő méltósága, Rédei Gyula dr. apátkauouok s Bösinger Rezső dr. szentszéki jegyző kísére­tében péutekeu délután Keszthelyre érkezett. — Ugyancsak pénteken érkezett városunkba Gieswein Sándor dr. győri apátkanonok a kül­földön is ismert nyelvtudós es országos hiiüso­ciologus. — Szoborszentelés. Kutrovácz Ernő r/ püspök ur O méltósága ma vasárnap délután tél 4 órakor szenteli fel a hely­beli kath. legényegylet szt. József szob­rát. Az alkalmi beszédet Gieswein Sán­dor dr. apátkanonok, a ;>Dunántuli Hír­lap főszerkesztője, a győri Kath. Mun­kásegylet nagyérdemű elnöke fogja tar­tani. A szobovszentelésnél a lielyb«li ^Iparosok Dalköre« fog énekelni. Az egylet pártoló tagjait szivesen látja az elnökség. — Halálozás. Gaál Ferenc a szabadkai községi főgimnázium fiatal és törekvő tanára május hó 5-én életének 27-ik évében maghalt Szabadkán. A megboldogult halála városunknak egy köztiszteletben álló családját, a Révai csa­ládot döntötte gyászba. Halála városunkban is igaz és őszinte részvétet, keltett. A fiatal tanár halála tanár társai és növendékei körében is fájdalmas gyászt és megilletődést keltett. A sze­retet és részvét a megboldogult városában meg­ható mérvben nyilvánult. Temetése május hó 6-án ment végbe ónási részvét mellett. A ma­gunk ós itteni számos tisztelői nevében is igaz •észvétünket, fejezzük ki a mélyen sújtott család­nak. Haláláról a gyászoló család és a tanári testület is gyászjelentést adtak ki. A tanári testület gyászjelentése ez : JL í A szabadkai községi főgimnázium tanári testülete mély fájdalommal jelenti, hogy szere­tett kartársa GAÁL FERENCZ főgimnáziumi rendes tanár f. 1903. május 5-én éjjel 1 órakor élete 27 ik, buzgó és eredményes tanári működésének 5-ik (e tanintézetnél 3-ik) évében elhunyt. A szeretett, kartárs lelke üdveért az en­gesztelő szent mise áldozat f. évi május hó 6-án d. e. 1J 2 10 órakor a szt. Terei-templom­ba n fog bemutatiatni, hűlt teteme pedig ugyan­ezen napon d. u. i/a 4 órakor helyeztetik az u. n. bajai temetőben örck nyugalomra IV, kör, Rákóczi utca 23. sz. alatti lakásáról. Szabadka. 190Í. május 5. Béke hamvaira, áldás emlékezetére ! — «z érettségi szóbeli vizsgálatok a keszt­helyi kath. főgimnáziumban jun. 10-én délután, 12. és 13-án délelőtt fognak megtartatni. — Athletikai verseny. A helybeli gazd. tanint. hallgatóságának »Athleticai clubc-ja a maga köriben versenyeket tart. F. hó 3-án tar­tott közgyűlése erre nézve a következőket ha­tározta. A versenyek ideje ós sorrendje : június 28-án. 1. Kerékpár verseny (B.-Szt.-Györgytői — a vasút melletti versenytérig). 2. Síkfutás (300 m. táv.) 3. Rövid táv futás (100 m. táv.) 4. Szertorna (korlát, nyújtó.) 5. Távolugrás. 6. Vívás. Junius 29-én: délelőtt csónakverseny (Berényből a kikötőig), délután úszóverseny (hosszú táv verseny, Diástól a kikötőig) és rö­vid táv úszás (100 m. táv.) Jutalmul ezüst — és bronz érmek, továbbá tisztelel, dijak adat­nak. — Pécsi lóverseny május 3-án nagy kö­zönség jelenlétében folyt le. A helybeli tiszti­karból Beláuy i Leo ós Br. Puteáni István had­nagyok vettek részt. A „pécsi nagy akadály versenyben" másodiknak érkezett Thassy Elemér For-ever lován. Lovagolta Belányi Leó had­nagy. Nyertes lett még két altiszt és két hu­szár. — Füssy Tamás emléke. A Szent István Társulat elhatározta, hogy Füssy * Tamás egy­kori igazga'ójának aicképét megfesteti s azt a Társulat, dísztermében hetyezi el s a megboldo­gult, fölött emlékbeszédet tart. — Egyházkerületi látogatás. Antal Gábor a dunánt.uü ev. ref. kerület superintendense most látogatja meg a balatonmelléki egyház ke­rület községeit. A superintendeust mindenütt rokonszenvesen fogadják, ki is hiveit, vallá­sosságra buzdítja és serkenti. — Vonat kisiklás. F. hó 4-én este a Ta­polca felől jövő teher vonat mozdonya közel a parki átjáróhoz kisiklott. Lassan haladt, azért egyszerre megállította a vezető s így nagyobb szerencsétlenség nem történt. Pár órát késés után nagy föty työget.ések közt ment éjjeli nyu­galomra a hámból kirúgott mozdony. — A keszthelyi ipari hitelszövetkezet mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet tagja cégét ipari és gazdaságivá változtatta és a nag; kani* zsai kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíró­ság az alapszabály módosítást helyben hagyta és^céget a kereskedelmi társas cégek jegyzékéb* folytatólag felvette.

Next

/
Thumbnails
Contents