Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-29 / 13. szám

1903. március 29. és «Borz.»s» elnevezések alatt ismeretes és a Kis-Balaton elvitázhatlan tartozékát képezi, azonban eddig az uradalmi bérlő által zárt vizkéut külön hasznositt.atott. Az ivás végett tömegesen oda vonuló balatoni pontyot eddig az uradalmi bérlő halászni kíméletlenül kifogták, ezentúl periig ezen baifcj ott védelemben fog részesülni. Végül elvben elhatározta a Társulat, hogy a pontyivás éidekeben a Balatonnal kapcsolatos Nagy-Berek vizállásos részeit is — amennyiben a czélnak meg felelnének — bélbe venni szándékozik. A mesterséges behtutasítás iiárit társulatunk lényeges rendszerváltozásra határozta el magát. Mig az uj béilet megkötésekor a ponty fzaporitásábsn vélte a lialban lévő vagyonának tetemes megnagyobbitását elérni, addig az időközben szerzett tapasztalatok alapján most, egyedül a fogassiilőfaj mesterséges növelésében látja a föeszközt arra, bogy a Balaton halászatának jövedelme fokoztassek. Az eredetileg megbatározott. pontyivadékmeiinyiséget pnnyira szállitotta le, hogy nz ezentúl behelyezendő 12 métermázsa két nyaras ivadék leginkább a vérfelfriesités eszközéül fog szt Igáim, egyúttal pedig elhatározta, hogy az eddigi 20 millió süllöibra helyett, a jö\öbeu 50 nul ió helyeztessék a Balatonba. És hogy e célra balatoni fogassülötől származó, jó! megteruiékenj itett. ikra álljon rendelkezésre, a bérlő Köszvény társaság utján Sófok mellett egy nagyobbszabásu ivaroztató telepet létesített, melynek 18.C00 koronára előirán}zott, költségeit, felerészben a Társulat a földmivelésügyi minister ur által kilátásba helyezett államsegély yel, felei észben pedig a bérlő Részvénytársaság sajátjából viseli. Az ikratermelés ez évbau már e tebpen fog végi e menni, mely célra a szükséges mennyiségű lejes és ikrás fogassüllöket a nyolcz talányba már el is helyezték. A halászat üzeme tekintetében jelenteni, hogy mult évben csak 201 napon át folyt a halászás, mig az év többi napjain tilalom, elemi okok vagy ünnepek miatt nem halászhattak. A higvizi halászatnál reudesen 30 háló működött 316 állandó munkással, a jégi halászatnál 33 háló 680 munkással, a halhasitásnál és pikkelyezésnél pedig 130 szakmányniuukás kapott foglalkozást. Valamennyien balatonparti lakosok. Jelenleg hat halásztelep van és pedig: Siofokon, Fonyódon, Tihanyban, Keszthelyen. Révfülöpön és a Kis-Balatonon. A balfogás eredményét a következő táblázatos kimuiatás tünteti fel, megjegyezvén, hogy tájékozásul benne az előző évi halfogási adatok is szerepelnek: Sorsz. A halfaj megnevezése Fogás 1902-ben Sorsz. A halfaj megnevezése ' 1901-ben 1902-ben tJbb kevesebb m étermázsákban 1 Garda 796-96 946-80 149-84 2 Keszeg 4453-48 3496-55 93693 3 On és menyhal 86-69 ' 84-88 — 1-81 4 Csuka és czompó 481-31 390 58 , 90-73 5 Ponty 32-33 75-94 43-61 6 Harcsa 56-05 28-39 27-66 7 Süllő 1173-36 782 89 390-47 8 Fogas 128-10 138 96 10-86 — Összesen 7188-28 594499 — — A kifogott halmennyiség az előző évinél 1243-29 méteimázsával kevesebb ugyan, de tekintetbe veendő, hogy mig 1901-ben egész éven át történtek a fogások és jó téli halászat, is volt, addig 1902-ben - 12 uepot leszámítva — -a jégen nem halászlak s a halivás idején 2y

2 Lóuapitr a halászat teljesen szünetelt. Ha csak az 1901-ben a tilalom alá e>Ö hónapoknak megfelelő időszakban kifogott balmennyiséget az azon évi összes f'ogá-ból levonjuk, kitűnik, hogy 1902-ben 21&51 métermázsával kedvezőbb az eredmény. A fogassüllőállományban örvendetes szaporodást tapasztaltam, ezt leginkább b'zonyitja azon körülmény, hogy a hálók kihúzásakor tömegesen jön fel az apró süllő, melyet kíméletesen visszabocsátanak. Egyébb balban különös változás nem volt észlelhető. A halértékesítés jói m.gy, csak az a baj, hogy a halárak a mi viszonyainkhoz képest drágák. A halásztelepek szaporítása folytán most már a Balaton több pontján lehet frissen fogott halat kapni, honnan a kiskereskedők (fisérek) távolabbi helyekre is elszállítják. A bérlő Részvénytársaság belső ügykezelését folyton éber figyelemmel kísértem és azon meggyőződést meritettem, hogy a válla'at, czéltudatos működést fejt ki s azon törekszik, hogy vagyoni helyzetét, megszilárdítsa, mi remélhetőleg mielőbb be fog következni. Ellenőrzéseim alkalmával szal álytalanságot nem találtam. Az orvhalászatról megjegyzem, hogy a parii lakosság a tilos halászással folyton próbálkozik és vpnnak egyének, kik a törvény enyhe büntetését ismerve, PZ orvhalászatot a jelenben is üzletszerüleg folytatják daczára annak, hogy sok oldalról vétetnek üldözőbe. Eelette sérelmes érdekeinkre azon körülmény is, hogy a Balatonba torkolló vizekbe ivásra kivonuló balatoni halat, a lakosság kimélellenül pusztítja. Mig a halászati törvény tervbe vett módosítása a halászati kihágásoki a nézve szigorúbb büntetéseket megállapítani nem fog, addig e téren csak kevés eredményt lehet elérni. Mindamellett társulatunk a járási közigazgatási hatóságokat időnként felkéri, hogy aiantos közegeit szigorú ellenőrzés gyakorlására utasítsák. A bérlő Részvénytársaság különösen a tilalmi idő alatt mozgó ellenőröket alkalmaz az orvhalászat, rneggátlására. A horgászat terén azt. tapasztaltam, hogy

r vannak, kik ezen szórakoztató sportot üzletszerű halászatra használják fel, amennyiben egy-egy személy sokszor 6—8 horoggal is halász és a zsákmányt pénzért értékesíti. Azonkívül oly csalit, is szoktak használni, melyre a fogassüliő is rámegy s igy méret,an aluli süllőt, is fognak. Közbenjárásomra a bérlő Részvénytársaság ezeníul szűkebb koiláíok közé fogja szorítani a horgászat, engedélyezését is. Végül szomorú bejelentést kell tennem. Ugyanis társulatunk tagjai sorából Huny

rady Imre grófot és Major Ferenc dr.-t elszólította a halál. Előbbinek utódja Huuyady József gróf, ki már eddig is tagja volt társulatunknak, utóbbi helyébe pedig a törvényes jogutódok léptek. Mely után maradtam a tisztelt közgy

Tülésnek kiváló tisztelettel BARISS GYULA, társulati igazgató. K eszthelyen, 1903. márczius hó 28-án. Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete március 23-án tartotta tavaszi közgyűlését Bogyay Máté, a megye törvényhatósága által kiküldött, tag elnöklésével, a ki megnyitván a gyűlést, tudatta, hogy kiküldetése célja: az 1902. évi községi számadások, továbbá a szegényalap, kórház- Fehéralap és a község kezelése alatt egyéb alapok számadásainak megvizsgálása. A számadások vizsgálása során Schwartz Zsigmond dr. szólalt tel. Sajnos — mondá — ismétlésekbe kell esnie, mivel, mint az előbbi években, most is azt tapasztalja, hogy az el ljáró>ág a város bevételeit nagyon is felhasználja, de ép a balatoni fürdő fejlesztése körül nagyon is sáfárkodik, a mennyiben, n int a számadásokból kitűnik — a fürdő duciira annak, hogy tavaly igen szép jövedelmet hozolt — a balatoni p;irk feltöltésére csekély 260 koronát költött. Mint látsz

:k a fürdő-kezelő bizottság fokozatosan, részletesen akarja ezeket a feltöltési munkalatokat teljesíteni ; már pedig ilyen rendszer mellett, unokáink sem énk el a park teljes föltöltösét,. így késik a már régen tervezett csatornázás, kóiliázi épités, a villám világítás stb. Lénárd Ernő a csatornázást illetőleg már évekkel ezelőtt indít vr'nyczta, hogy az elöljáróság szakértővel egy általános csatornázási ' tervezetet készíttessen, hogy a csatornázási munkálatok egyöntetűen foganatosíthatók legyenek, az elöljáróság azonban az aki ori indítványa folytán hozott közgyűlési határozatot nem respektálta, ezért megújítja az indítványt és kéri a munkálatok záros határidő alatt, leendő foganatosítását. A közgyűlés L-'náid indítványát hatá

rozaltá emelte. Ugyencsak Lénárd nem helyesli, hogy a fogyasztási Haladó számadásai nem tüntet tet.nek f«l a számadásokban, ami külőmbözőmagyarázatokra szolgáltat, okot. Kéri az elöljáróságot utasítani, h°gy jövőben az általános tételek föltüntetva legyenek. Az inditváryt a közgyűlés elfogadta. Stieder Lajos városi ügyész fölemlíti, hogy a számadások szerint az 1902. évben a kórházi vngyon állagában apadás fölmerült, Mire Neumark Béla dr. városi orvos számadatokkal megokolt érvekkel fejtegette az apadás okait; indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a szegények tartási dijai részben a város pénztárából, részben a Szegény-alapból fedfztessenek. Beck Sándor indítványára jövőben a Szegényalap alapítóinak nevei is feltüntetnek a számadásokban. Városbíró bemutatta Festetics Tassilo gróf átiratát, melyben tudatja, hogy hajlandó a létesítendő faiskolára kért 1200 Q]-ölisyi teiiileletet 80 K. évi bérért átengedni. Az átirat tartalmát, a közgj ülés tudomásul vette. A Berényi Béla által felajánlott Irdmérleg ügyébe i kiküldött bizottság, tekintettel arra, miszerint a szóban forgó hídmérleg szükségeltetik s hogy annak fölállítása 4—5000 koronába kerülne a városnak, de tekintettel arra is, hogy ez. a mérleg 15 év múlva a város tulajdonába megy át, B. ajánlatát elfogadhatónak találja. A közgyűlés kimondta, hogy ez a tárgy a közelebbi közgyélés napirendjére tűzessék ki. Bogyay Máté a hivatalos vizsgálást befejezvén, kijelenti, hogy az összes számadásokat rendben találta, minél fogva az alapok kezelőinek valamint a pénztárosnak ós elöljáróságnak a közgyűlés hozzájárulásával a felmentést megadta. Bogyay Máté a zöld asztaltól távozván Nagy István folytatta az ülés vezetését s a tárgysorozat szerint a honvédek laktanyájánál építendő fürdő került tárgyalás alá. Elnöklő vérosbiró tudatja, hogy az a kezei közt levő költségvetés szerint 7123 koronába kerül az épités. A közgyűlés — habár a felajánlott 240 K. évi bérösszeg a befektetett összeg után 3%-ot, jödelmez — lojalitás okából elhatározta & fürdő létesítését s utasította az elöljáróságot, hog}' annak építésére az árlejtést, írja ki. A Balatoni Muzeum egyesületnek a kórházi épület megvétele tárgyában beterjesztett ajánlata ügyében Lénárd Ernő indítványára a képviselőtestület egyhangn határozattal 24000 koronáért eladja a nevezett épületet az egyesületnek. A szerződés megkötésére kiküldettek Hoffmami Soma, Lénáid Ernő,Stieder Lajos, Schvvartz Zsigmond dr. Simon Ernő dr. gyógyszerész kérelméhez képest a közgyűlés megbízza az elöljáróságot, hogy az elődjével kötött, szerződést reá, mint uj tulajdonosra írja át. Ferencz József keserűvíz

Az ei

>"

i2

U