Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-22 / 12. szám

1903. március 22. dalára, plsne Keszthelyre kerülhessen. Kinek kell az a sok gcrvélykóro.°, meg tudja a jó ég micsoda kóros beteg gyermek. Miuek velük Keszthely egésséges levegőjét rontani. Talán némelyeknek ez a tarthatatlan bal­véleménye oka ennek, hogy a tisztelt elöljáróság e kérdéssel szemben szinte állig begombolkozik. De annyira, hogy a kétff'n tartandó városi köz­gyűlés tárgysorozat ából is szinte babonás féle­lemmel találta kifelejtem. Nem tekintenek a ne, hogy miuö eredmé­nyei tnne'mk ez intézménynek városunk ipara és kereskedeln éie s rnsgára a városra is. — Ez mind Hel uba ! Pedig, ha az a bebonás félelem volna oka a teitczkodásnek, hát akkor egy város terüle­tén stiLmiféle kóiház n a meg sem állhat, mivel kegy azok pláne ez a mi régi roskadozó, fülledt levegőjű kóriásurk egy pillenatra sem állhat ira meg, sem a váios kellő közepén sem annak más pentján. — Mert ezekben a mi kóiliázaink­ben igen sokszor sokkal veszélyesebb, ragályo­sabb. feitőzcbb és cifiább let.egségek kezeltet­nek, mint a gyeimek-szenalorium szegény gör vély-kóros beteget. Bármi legyen oka a város vezetőség indo­lens magatartásának ez ügyben. — Mindenho­gyan elszomorító ez. De ven mégis örvendetes mozzanata is en" nek a Balatonmelléki gyermek-szanatórium kér­désének. — Ugyenis a legbiztosabb forrásból merített értesülésünk után Írhatjuk, hogy Herte­lendy Ferencz a tapolcai keiület nagyérdemű, tevékeny képviselője ez ügyben már kezdettől fogve, ez eszme fölvetésétől fogva figyelemmel kiséite a szanatórium kérdés minden mozzanatát. A mint értesült arról, hogy a gy ennek­szanatórium a Balaton vidékén lesz fölállítva több mint fél éve minden lehetőt megtett, hogy ízt a gyein ek-szanatoriumot a Balatonnak zalai oldela nyerhesse el. Hertelendy Ferenc képvi­selő, ki a zalai bortermelők és gazdák érdekei­ért már annyit tett, ez alkalommal sem feled­kezett meg megyéjéről, arról a vidékről, melynek ügyét minden, ha oly meleg szeretettel karolja föl. Most a legutóbbi időben is, mikor a fiala­ton melletti gyermek-szanatórium kérdése any­nyira aktuálisá lett, az intéző köröknél szavá­nak teljes sulyável interveniált e kérdésben. Sőt vármegy<nk közszeretetben álló alispánjá­nak figyelmét is felhívta e kéidésre.—Es mint tudjuk alispánunk is megígérte közbelépését. Ugy tudjuk, hogy a nagyérdemű képviselő nr főispánunk Őméltóságának figyelmét is fel­hívja e kérdésre. Es mi megvagyunk gj őződve, hogy Jan­kovich László gróf főispán ur Őméltósága, ki­nek megyénk és vidékünk iránti szeretetét és gondoskodását annyiszor van alkalmunk tapasz­talni, — szintén pártolólag fog e kérdésben köz­ben járni. Azt is tudjuk, hogy ez a kérdés a legkö­zelebbi bizottsági ülésen is föl fog vettetni. Ez a kérdés még eldöntve nincs. — A somogyi ol­dalt sok oldfcliól és sokan favorizálják. — Jól eső örömmel s megnjugvással közöltük fönnebbi értesülésünket, hogy mig városunk vezetősége szinte megbocsáthetetlan közönynyel viseltetik a város éidekeit o'y közelről érintő kérdés iránt telált*tik fél fin, ki \idéke iiánti meleg szeretet­től vezettetve annnk ügy ét, anynyi lelkesedéssel, buzgalommal és tevékenységgel karolja föl. Hertelendy Fererc a tapolcaiak képviselője ebben ez ügyben is megmutalte, hogy vidéké­nek s választóinak érdekeit igezán szivén viseli, azokért tud is, akar is áldozni és tenni. Ha már Keszthely semmit sem tesz is, mi mégsem adjuk föl a reményt, hogy e nagy­méltóságú belügyitiuiszter ur, ezt az oly sok csapással meglátogatott zalai oldalt a kérdés eldöntésénél nem mellőzi. Ezt a szép, remek vidékét, 8nnak a filoxera áltel tönkretett becsületes népét az a nagylelkű miniszter, ki az elhagyott és beteg gyeimtkek­lől oly érző szivvel gondoskodik, nem fog mel­lőzni, ennál inkább is, mert a zalai oldal min­den tekintetben kiállja a versenyt— a szomszéd Somogygyal. Ha már Keszthely nem mozdul; legyen ak­kor az a szanatórium a! ár Badacsony, Szepegd. Révfülöp, Füreden vagy bárhol, de legyen a zalai oldalon. — Miuden méltányossági ok Zala mellett szól. De még Keszthely ügye sem vesz­tett ügy. Valaki a városi képviselők közöl te­gye a kérdést magáévá. Hozza szóba a hétfői gyűlésen. Alakítsanak küldöttséget. Menjen az a belügyministeriumba. Adják ott elő a város méltányos kérését. — Mi iiiszszük, hogy Herte­lendy Fereuc képviselő ur támogatni fogja ké­résűuket és Keszthely győztesen kerül ki az ügyből. Gazdasági és házi ipari tan­folyamaink. Visszük gabonánkat messze idegenbe és éhínség dühöng hazánk belsejében. Finom ke­nyeret süt lisztünkből angol és franczia és itt­hon soknak nincs betevő falatja. Mélyen lejebb szállott teimé yeink ára, mégis növekedik a közterhek súlya. A nemzet gerince; a földmű­ves osztály, a mely katonaságunknak zömét, javát adja : a honnan a dolgos munkás anyag kerül s a mely békében-viharban nemzeti nyelvünknek, szokásainknak védője, megőrizője volt, — sorvadásnak indul a nagy teher alatt. Kuruzsló 'a 11 elég, a kik mézes-mázos csodaszereiket ajánlják a sorvadó gerincre. De lelkiismeretes orvosra ven szükség, a ki segí­teni képes népünk sorvadásán. Darányi Ignác dr. földmüvelésügyi mi­niszter pyógyitgktja a beteg «kis emberek»-et. számos gyógyszeie közt, nem utoló helyet fog­lal el a gf.zd. és házi ipari tanfolyam. Ezekkel óhajtjaa földművelésügyi miuiszter népünkkel elsajáttitatni azt a szaktudást, melyre annak szerény működési körében is oly nagy szüksége van. Szakembereket küld ki a nép közé, a kik tudásukat, tapasztalatukat egyszerű, érthető nyelven közlik a földművesekkel. A vi­dék égha latai, talaj viszonyai s lakosainak fő foglalkozási ága adják meg előadásuknak ve­zérfonalát. Ahol állal tenyészt.ésb él a nép, ott a helyes állattenyésztést adják elő a tanfolya­mon s az ezzel szoros kapcsolatban levő takar­máuy-teimelést és takarmányozást. Bortermő vi déken szőlőszet, borászat előadásuknak tárgya; a kalászt érlelő rónán az okszerű talajmüvelés és növénytermelés. Buzdító, fel világosító szót is hall oi.t népünk, hogy saját elejéből nnkép könny ithelne életének terhén a szövetkezéssel. A gazdasági könyvek, melyeket a tanfolyam hallgatói közölt oszt nak szét, vezetőik lesznek munkásságuk terén, megadva az irányt, mely­ben haladniok kell. A házi ipari tanfolyainokhal uj jövedelmi forrást akar nyitni népünk számára földua. mi­niszterünk. Olyan ma a helyzet, hogy a zsellér birtokos, mikor az idő beszárított?, házacská­jába, tétlenül kénytelen áthúzni a telet. Mezei munkát sehol sem kap, más dologhoz nem ért; fogyasztja tehát családjával azt a kis élelmet, melyet kamrájába ősszel betakarított. A kamra kiürül s vendég gyanánt bekopogtat hajlékába a nyomor. Hogy ezt a hívatlan vendéget, ki­űzze, kölcsönt vesz föl a jövő termésre. így tesz évi ől évre s hogy mi ennek a vége, meg­mutatja a dobnak pergése, mely mellett óven­kiut 20000 birtok kerül hazánkban kótya-ve­t.yére. A tkis emberek» pusztulásának akar gá­tat, vetni miniszteiiink, mikor a gazd. tanfolya­mokkal kapcsolatban házi iparra is oktstta.tja őket. Kosár-gyékény-szaln afonásban, kefe és seprükötésben vagy egyszerűbb gazdasági esz­közök készítésében nyer a nép kiképzőit vidé­kek szerint. A hosszú téli napokat, melyeket a búbos kemence padkáján nyújtózkodva ütöttek egyon eddig zsellérbirtokosaink, ily oktatás után anyagi javukra fordíthatják. Mert, ha nem is csurran, de legalább csöppen egynéhány ko­rona készítményeikért s ez a pár garas is, me­lyet előbb kosárért, kapa,- villanyéiért s ily ap­róságokéit kényszerültek kiadni, a zsebükben marad. A nép át is érzi ez tő minisztere» jóin­dulatú szándékát, mert évről-évre nagyobb számmpl vesz részt e tanfolyamokon. Ezen ér­deklődés s a nyomában mutatkozó eredményi a miniszter legnegyobb jutalma, mert lá'ja, hogy megértik őt, a «kis emberek, a kiknek a javá­ért, boldogulásáért annyi sokat tesz már. Az erkölcsi hatás, melyet e tanfolyamok id eznek elő, talán nagyobb értékű az anyagi sikernél. Beismeri a nép, hogy méts^m oly el­hagyatott ő, mikép eddig vélte. Tapasztalja, hogy nemcsak kővetválasztásnál, a mandátum vásárban állanak velük szóba az «urak», hanem auyagi jólétén is dolgoznak. S oszladozni kezd a bizalmatlansága, a melylyel a nadrágos em­ber irányában viselkedett­Földművelésügyi miniszterünknek mult évi költség-előirányzatában a gazd. tanfolyamok céljaira 90009,- a házi iparéra 85000 korona szerepelt. 1897-ben 39 vármegyének 670 köz­ségében 472 előadó 2005 gazd. előadást tartott több mint 200000 hallgatónak. Kiosztottak ek­kor 86000 -ii él több gazd. tárgyú füzetet. Ugyanazon évben 11 téli taufolyamot, tartottak mintegy 1000 hallgatónak. Ujabb adat hiján említem ezt, itt fel, hogy ezen fiatal intézmé­nyünk működését pár vonással bemulathassam. Drága ez a gyógyszer, beadása nagy számlába kerül; hatása bár lassan, de biztosan bekö vetkezik. Kenyeret, ad a «kis emberek* kezébe ; igy nem iesz az kénytelen koldusbotot fogva bujdosó lenni saját hazájában. Emberség és kenyér kell a mi népüukuek! S ezt, csak megszolgálja pénz és véradóval?! Szafián Lajos. Zalavármegye közgazdasági álla­pota 1903. jan. és febr. havában. (Vége.) Az elmiilt téli hónapokban folytatott me­zőgazdasági munká'atokra vonatkozólag megje­gyezzük, hogy ezek jórészt a t,iágyakiliordási, — jan. elején néhány napon át szántási mun­kálatokra, — takarmány készítési, ravágás fa­hordás, — a felújításra szánt szőlőterületek forgatási munkálatokra és egyéb apróbb téli te­endőkre szorítkozott. Takarmány és szalmaszük­séglet vagy hiány ezideig nem mutatkozott, — a takarmány répa is jól tartotta magát, ellen­ben a kellőleg be nem érett mult évi tengeri terméssel sok baja volt a gazdának, mert ez sok helyütt megromlott még a tengeri a gó­rékbau is. — A tengeri vetőmag kiválasztásá­nál a tengeri csekély csiraképessége ezidén a leguagyobb elővigyázatra inti ti gazdaközönié­get, mert a csiraképesség ezidén 20 — 60% közt mozog a legtöbb tengeri készletnél ; keserves csalódások kikerülése végett tehát vagy csira­képes uj magnak, vagy a meglevő vetőmag hi­ányos csirapotló képessége nagyobb mennyi­ségű vetőmag alkalmazása okadatolt eljárás fog lenni. Az állattartás éppen a mult évi jó t/kftr­mánytermés miatt nehézségekbe nem üldözött,, és miután a feljavítás czéljából vásárolj állatok jó conditióba való helyezése — nagyobb költ­ségek nélkül is™— leliet.ő volt, de >. kereslet is különösea a szarvasmarha iránt 'Íínleklődött — vidéki vásáraink jó árak melletd állandóan lá­togatottak voltak; — mig azc.r. kedvező körül­mény folytán, hogy az ország nagy részében ezidén előforduló száj és körömfájás — megyénk területét a tél folyamán megkímélte, a kivitel is különösen fiatal hizvtt ökrökben jelentékeny volt, mely kivitel ró'szint a hazai cukorgyári hizlaldák részint pociig a külföldi vágóhidak részbeni szükségletéi e szolgált­Emelkedő árakkal találkoztunk az elmúlt téli hónapok >'olyamán a sertés és ennek ter­mékeinek értékesítésénél is, a melyre nézve nemcsak a külföldi piacokon észlelt állandó áruszükséglet, hanem azon körülmény is ked­vező volt, hogy végre varmegyénkben is a ser­tésvész szűkebb körökre szorult és reményünk vem, hogy járásaink nagyobb része Ausztria ré­széről is a zárlattól fel fog oldatni. Állategészségügyünk vármegyénk területén í az elmnit téli hónapok folyamán egyáltalán j kedvező volt, ; — a bejelentésre hatóságilag | kötelezett járványok február végével pedig a ! következő es tekre szorítkoztak : veszettség 5 | községben, lépfene 4 községben, ivatszervi hó­lyagos kiütés 1 községben . lükkor 2 község-

Next

/
Thumbnails
Contents