Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-30 / 48. szám

4. BA LATON V IDE^ 1902. november 9. helyeken sok a pénz. E vá'lalatnál munka is pénz is gyarapodnék. A mit, a télre a természet megtagad tőlünk Keszthelyiektől pótolja ki mindnyájunk j javára az élelmesség és vá'lalkozási szellem. Tessék megpróbálni — meggyőződésünk — sikerülni fog. Közigazgatás egyszerűsítése. ii. Fontos újítása az uj közigazgatási ügyvitelnek a »Vármegyei Hivatalos Lap« elrendelése ; és pedig annak minden vonalon leendő használata. Hogy minő fontos következményei leszuek ezen kötelező rendelkezésnek, azt azon vármegyékben, a hol a hivatalos lap már évek óta futja pályafutását., fényesen megmutatta a tapasztalat. »A jövőben tehát az összes vármegyékben a vármegyei szabályrendeleteknek és közérdekű határozatoknak kihirdetése, a középfokú hatóságok általános jellegű rendelkezéseinek és közleményeinek rendszerint szintén leendő közzététele, körözések stb. mind a hivatalos lapok utján fog megtörténni. A hivatalos lap kötelező elrendelése tehát szintén a köziga'/gatas egyszerűsítését és gyorsítását, a I atósagi közegek munl-aterhének csőkken'etését, jelenti. Emellett elérjük a hivatalos lap utján, hogy a vármegye összes ha lóságainak egy mindig kéznél levő, könnyen kezelhető és a végre hajtó szerveket érdeklő, mondhatni egész rendelet. aiivagot és összes intézkedést magában foglaló egységes gyűjteményes inuuka all rendelkezésére, melyből bármikor kellő tájékozás és utmutatás nyerhető. A kötelező hivatalos lap mellett, kiváló figyelmet érdemel az ügyvitelnek azon része, mely a távbeszélő használatát felveszi a közigazgatás g} orsitására. Azt tudjuk jól, hogj a napról napra küzdelmesebbé váló létérti küzdelem és az ennek köveikeztébeu mind élesebben kidomborodó érdekellentétek és összeütközések fokozottabb mérvbtn t-szik kötelességévé a közigazgatásnak, hogy azonnal közbelépjen és hatósági ténykedést fejtsen ki ott, a hol az életviszonyok e küzdelmeiben a jogos érdekek összhangját, rendet és nyugalmat kell teremteni E hivatás tsljesitóséhez szükséges gyors intézkedésnek leghivatottabb eszköze : a távbeszélő, mely a közvetlen, részletes és alapos információk beszerzését lehetővé teszi ós a melynek létesítése épen azért elsőrangú közigazgatási erdők ! Vármegyénkben azonban az ügyvitelnek ide vonatkozó szakaszával nem lesz mit foglalkozni, levén a telephon-hálózat távol jövő kérdése ! — Vajha ez alkalommal a figyelem újra a távbeszélő létesítésére fordulna és megteremtenék az intéző körök és egyösek ezt a modern hasznos eszköznek felállítását, a mely a létesítéséhez hozandó áldozatnak százszoros kamatját meghozná a közérdek javára!! Talán osak nyugszik az eszme, de él, s reméljük annak megtestesülését! Nagyon figyelemremélió újítása az ügyrendnek a hivatalos zsebkönyvek, me'yek a helyszíni hivatalos eljárás közben egyfelől a szóbeli panaszok felvételére, elintézésére, avagy nyomban az alárendelt végrehajtó hatóságokhoz való utasítására, másfelől pedig a hivatalból észlelt személyes tapasztalatoknak az illetékes hatósággal tájékozás vagy intézkedés végett való közlésére s általában a községben tartozó hivatalos kiszállás igazolására szolgálnak. A hivatalos zsebkönyvnek praktikus beosztása, használata hivatali külszolgálatnak intenzivebbé való tételét hatalmasan előmozdítja. Rendkívül üdvös intézkedés az ügyvitel 273. §-ában kötelezőleg előirt tisztiértekezletek tartása ; a melynek értelmében a főszolgabíró a járásabeli községek elöljáróit, különösen a községi és körjegyzőket, a községi és körorvosokat tiszti értekealetre a járás székhelyére, esetleg a szükséghez képest a járás valamely más, központi fekvésű községbe is összehívhatja, hogy velük az időközben érkeiett fontnsabb rendeleteket s általában a szükségesnek mutatkozó közigazgatási intézkedéseket megbeszélje, esetleg azok végrehajtására nézve szóbeli utasításokat adjon. Még fontosabb az úgynevezett tárgyalási n»pok létesítése, üg-yanis a főszolgabíró a vármegye közönsége által rendszeresített bizonyos uapokou, vagy ilyenek nem létében pedig havonkinf legalább egysaer, bizonyos előre meghatározott s a közönség tudomására hozott napokon járásának a szomszédos községek részéről is könnyen elérhető, nagyobb községeiben megjelenni köteles s itt a panaszok és kérelmek meghallgatása, az esetleges felvilágosítások megadása, a kihallgatások ós vizsgálatok foganatosítása, valamint a szükséges intézkedések közvetlen megtétele végett tárgyalási napokat tart. Ilyen tárgyalási napok felváltva, a járás különböző védékein tartandók meg. A fényes és boldog történelmi idők intézményének felújítását látják az ügyrend ezen alkotásában. Mintha osak a régi törvénykezési napok támadtak volua életre, hogy eltemessék az eddigi közigazgatási eljárás kiséretét képező bürokratizmust, mely alakszerűségével, Írásbeli tultengóseivei, üres forma-ágokhoz ragaszkodó merevségével megölője szokott, lenni a dolgok lényegének, a mely mellett, az alakszerűségekben irodai munkában merül ki a hatóságok tevékenysége ; a tisztviselők látóköre a hivatali szobákon tul nem terjed, a terjedelmes jelentések szerkeszkése, rubrikák kitöltése képezi a legfőbb gondot s a nagy közöuség igen gyakran igazgatási ol.jectumuiá válik a hatóságok sze mében. Sok egyéb fontos intézkedése van az 1903. évi jan. 1-én életbelépő ügyrendnek; melyeket kicsinyeluünk nem szabad; mert bármily aprólékos dolognak látszik is laikus ember előtt az irodai kezelési rendnek megállapítása, e rendezés minden bizouynyal éreztetni fogja hatását, nemcsak az igazgatásra, hauem, a mi fő, a nagyközön-ég érdekeire is. Az ügyviteli szabályoknak rideg szakaszai nemcsak a betűk és rendelkezések lialmazását jelentik, hauem a közigazgatásban egy uj felfogásnak, uj szellemnek megnyilatkozását, kifejezéséi képezik ! Most már csak az a kívánatos, hogy ez a felfogás, ez a szellem, mely a szabályzatokban s általában az ujabb intézkedésekben kifejezésre jut, át és áthassa a közigazgatási hatóságok és tisztviselők m'ndfnikét; niert csak igy valósul meg a szal ályzathoz fűzött nagy orvoslás, mely minden törekvésében oda törekszik, hogy a közigazgatást ne az ellenőrzés céljaira szolgáljon, hanem a mindennapi gyakorlati életnek berendezése legyen. Ez az eszme vezeti a belügyminisztérium jelenlegi vezetőjét s az ország legfőbb közigazgatási hatóságát, tz «z irányzat az, a mely az 1902. XX. t.-cikknek létet ado:t, s a melynek az erők egységes és oksz-rü kihasználásával leendő érvényesülése uj ft jlődesi korszakot jelent közigazgatásunkban. Tisztviselő. A kath. legényegylet előadása. Vasárnap nov. 23-án volt a keszthelyi kath. legényegylet előadása. Mely alkalommal nagy és fényes közönség az iparos világ nagyszámú képviselőivel színültig megtöltötte az Amazon nagytermét. A kat. legényegylet, estólyének s magának az egyletnek is nagy örömöt és kedves meglepetést szerzett Festetics György gróf ő méltósága megjelenésével megtisztelve a tisztes ipar derék ifjú munkásait. Ott tisztelhettük városunk nagyérdemű hölgyvilágának sok igen előkelő tagját valamint társas, tudományos életünk nem egy jelentős alak át. Az előadás nyolc órakor vette kezdetét, mikor is szinre került Okányik Lajos dr. »Lepjük meg őket« cimü 1 felvonásos vígjátéka. Az érdekes és mulatságos darab mindvégig vidáman derült hangulatban tartotta a közönséget, mely szemmel láthatólag jól mulatott. Ez a színdarab valósággal megnevetteti az embert, az, aminek szánták: jóizü kis tréfa. Vagy tessék csak elgondolni, nem komikus a dolog, ha nyíló szivü, mérnökről, vagy ügyvédjelöltről ábrándozó kis leány édes szerelmes dalt dalol »ezüstben utazót vigécnek, a kit annak a nagy O-nek néz ? ? Ejnye — magamban — de resteli majd magát a kisasszony, li« rá jön r turpisságra ! Röstelhette is d

9 szörnyen ! Hölgyeim : Igazán mégis csak kegyetek a gyengébb nem: milyen végzetes tévedésbe sodorja Önöket még csak álom árnyéka is a szerelemnek ! De ez egyszer megbocsátják gyöngeségüket,: jól eljátszották mindiyájan, a mit bajjal szeretnenek igazán megpróbálni. A szereplő kisasszonyok mind szépen játszottak. Buksa. Ilona k. a. (Perözsényi gazdag földesúr n-je) pattogott mint a parázs s jg

6n jó alakítást nyújtott. Baksa Erzsike k. a. (Emma) szépen énekelt s igen kedvesen játszott. Szabó Katica k. a. (Joláu) kellemes jelenség volt. A férfi szereplők is derekasan megálltak a sarat valamennyien. Jól al akitott-ak s különösen kitűnt, Károlyi János Guldenmacher Jakab szerepében. Holler Lajos híven játszotta Kukuoska Mihály kontárt. Osgyáu István Verőosényi Gábort, Heidekker Ferenc (Pouory Árpád,) és Siqka Lajos (Ponory Tivadar) az utazó színész nagyhangú deklamálását igen jól adta, Sinka pedig a zenemiibeui szerepében állta meg jól a helyét. Általában dicséretet érdemlő törekvést fejtettek ki. A mulatságos darab betanítása és rendezése nemkülönb n a siker előkészítésében Gönci Ede főgymn. tanár fáradhatatlan buzgalmának nagy része van. A közönség mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérte a darabot s igen jól mulatott Jakab ur ós Kukucska ügyes mókáin, nem is késett elisme

réaének élénk tapsokkal kifejezést adni. A függöny legördült s mi elhagytuk a vidám múzsát, hogy szórakozva, kacagv* tanuljuuk valamit Brutscher József urnák élvezetes mulatságaiból. Való igazság, ilyenkor éri föl az ember eszével, milyen bátor, mindennel megküzdő legények a turisták. Mi is elmondhatjuk, hogy az Alpesek, a Mcntblanc, a Tátra megmászása nem tréfa dolog s »annyi miként repülni gyalog.* S » mi szíves és készséges turistánk íg^n szép, élvezetes képekkel s élénk előadással igyekezett, a szivünkbe lopni a turistaság iránt, való érdeklődést, a nn teljesen sikerült, is neki. Szép voll. az Alpesek zordonsága, jégárjai s zergéi, egetverő ormai, a felhőkkel parolázó Montblanc világa ridegsége mégis fönsége Nagyon érdekes volt a szt. Bernáthegyi kolostor ismertetése s az embermentésre betauitott bernáthegyi kutyák képe. B'utscher ur igazáu szép képeiből megértettük, mekkorára nő az ember, ha kényelme árán bír föl a magasságba. Legjobban azonban a Tátra nőtt, szivünkhöz, itt itthon voltunk s a levegőtől-e, mitől-e, de nem az a rideg fenség, hanem a szeretet Csudálata, lelkesedése vett erőt szivünkön. Brotscher ur másfélóránál tovább tarló érdekes, tanulságos, sokszor mulattató előadásával valósággal lebilincselte a közönséget, mely nagy figyelemmel és lelkes hangulatban h»lgatta szép előadását s gyönyörködve szemlélte a szebbnél szebb képeket,. Kilencven képben tárta elénk az Alpusek és a magas Tátra megragadó világát. Buzgalmát előadása végén a há'ás közönség zajos tapsokkal ós tetszésnyilvánításokkal honoiálta. Brutscher ur a lezajlott szép előadással még nem mondott végleg bucsut közönségünknek és városunknak. A nyáron, majd ha szépséges vidékünk hegyeink és fürdőink virágpompában díszlenek — megállapodás szerint eljön, hogy az Alpesek és a Tátra utáu a mi természeti szépségekben amazokkal versenyző vidékünk várromjaiu : Szigliget, Csobánc, Sümeg, Tátika, Rezi, hegyeinken : Badacsony Szentgyörgy Tihany stb. ; fürdőinken, Héviz Keszthely, Révfülöp, Füred, Almádi stb. fölvételepet tegyeu s azokat Szombathelyen is, másutt is ismertesse, megszerettesse, költői, történeti emlékekben gazdag romjainkról előadásokat tartson. Minél több oldalrol fogják tőbb és nagyobb érdeklődésre méltó vidékünket megismerni a külföld helyett, annál többen is fogják fölkeresni. Hozza Isten Brutscher urat! Ugy a szépen sikerült színdarab, mint Brutsoher ur előadása megérdemlették azt a meleg ós lelkes pártolást, melyben a nagyközönség azt részesítette. Helyre kis mulatság volt. Sok volt benn» a természetesség, kevés a copf. Akadt benne