Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-16 / 46. szám

4. BALATON VIDÉK 1902. november 16. száma majdnem kétannyi volt, mint az előző hónapban. — Gyermekek közegószségi állapota szintén nem volt kielégítő, mert mig a ragályos bántalmak összege apadt ugyan, de a légeö és emésztő szervek hurutja miatt megbetegedések igen gyakoriak voltak. — Rendőri hullaboncolás volt 5 esetben, 3 esetben szívszélhűdés szervi 3zivbaj miatt, 1 elvérzés sérülés, 1 fulladás visbeesés következtében, öngyilkosságot követett el 2 egyén, és pedig Császár Pálné szeutgyörgyvölgyi lakós magát szíven szúrta, Ruszák Antalné alsódomborui lakos pedig a Drávába ugrott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatul, ezek közül 4 (Bindis János IV2 éves kisörsi, Horváth Vilma IV2 éves gombosszegi, Borkovicz György 30 éves viziszenlgyörgyi, Cserncsey Matild 2 éves) vízbefulladt : 1. (Perge József 19 éves lesence-tomaji lakós.) 1. (Csatzár Rozi 2

1/* éves gutorföldi.) Megégett ; 1 (Balog Gyula vétyemi) ledülő fa által agyonüttetett ; 1 (Hodics István 78 éves) Nagy-Kanizsán a vonat által szenvedett sérülés következtében halt el. Szerencsétlen szülés 3-szor történt; a méhmagzatok elpusztultak ugyan, de az anyák megmentettek. Veszettség gyanújában levő eb által 2 egyén maratott meg, és pedig Szita Ilka 12 év<-s Szentgrólhon, Hencsi Sándor 7 éves Csáfordon. Mindkettő a bpesti Pasteur intézetbe »zállittatot\ A főorvos megvizsgálta a nagykanizsai Prager-féle és a zalaegerszegi két gyógyszertárt. Nagykanizsán a kórházat, Keszthelyen pedig a S'.appangyárat és az apácák nevelő intézetét. A vármegyeházából. Folyó hó 12-én folyt le Zalaegerszegen a vármegyeházának nagytermében az az értekezlet, melyet vármegyénk főispánja hitt össze, hogy a munkás és cselódsegélyzőpénztár nagy közgazdasági és szociálpolitikai horderejét a vármegye gazdakczönségóvel megismertesse. Az előadói tisztet a ségélypénztár ügyvivő igazgatója Fáy Gyula dr. min, titkár, mint. a földmivelósügyi miniszter kiküldötte, teljesítette. Jankovich gróf főispán örömmel nyitotta meg az értekezhet, mert az arra meghivotfc tagok nem remélt nagy számmal megjelenték. Ezután Fay Gyula dr. állott fel ós megkezdette igazán tanulságos és kimerítő előadását, az 1900. 16 törvénycikkről és az ezt kiegószitö 1902. XIV, törvénycikkről. Kiindult előadó ama tételből, hogy az ember minden mukáját miértjvégzi ? Először, hogy a mindeunapi kenyeret magának meg•zerezze és igy magát fentartsa, másodszor pedig, hogy magának a jövőbeni megélhetést biztosítsa! Ez utóbbi rósz', kevés ember valósítja meg! Él máról holnapra! De hogy munkája közben arra gondoljon, miszerint, néki előrelátónak kell lenni, hogy a bizonytalan jövőt emberileg számítva l iztossá kell tennie, ezt, nagyon keveseu teszik ! Pedig ez minden embernek övéi és maga iránti legszentebb köteleesége! Ezen az eszmén nyugszik a gazdasági munkás és cselédsegélyző pénztár egész intézménye. Majd azután áttér előadó az intézmény közelebbi céljára. Mely nem egyéb, mint a gazdasági munkásnak, cselédnek nyugdíj biztos.„isa, baleset esetében segélynyújtás belegségének megszűnéséig, illetve munkaképességének helyreállításáig, halál esetére a hátrahagyott osaládnak bizonyos nagyobb összegben való segitése! Áttért ezután a pénztár tagjainak négyféle csoportjára, A midőn is egyenkint fejtegette, hogy mindegyik csoportban levő tagnak micsoda előnyt nyújt a pénztár. Különösen érdekes volt fejtegetésének azon része, a mely a gazda s a cselédek közötti viszonynak a pénztár által történő szorosabbá való fűzésére vonatkozik. Ugyanis ha u gazda az 1900. XVI. t c. 8. §-a szerint fizetendő 120 filléres hozzájáruláson felül, kötelezi magát, hogy cselédje után addig, mig szolgálatában, a rendes tagok bármelyik csoportjában, a bérbevaló betudás nélkül évenkint előre maga fizati a tagsági dijakat, a muukaadó által b -fizetett összegeket, a pénztár külön kezeli s az;okat csak akkor számítja a cseléd javára, ha a cseléd az illető munkaadó szolgálatában a tizedik évet betöltötte, vagy hü a cseléd a szolgálat ideje alatt rokkanttá lett vagy meghalt! Ha már most az ilyen cseléd, szolgálatának 5-dik évében elmegy, kérdés mi lesz a befizetett tagdíjjal? A munkaadónak a cseléd vagy megfizeti az érte befizetett összegnek a törvényben meghatározott részét és akkor javára iratik, V»gy pedig amint rendesen fog történni, nem fizeti meg! Ilyenkor azután a befizetett, összeg a gazda javára számittatik és pedig oly módon, hogy az eltávozott oseléd után befizetett összeg a következő cselédje után befizetettnek vétetik vagyis, hogy annyi ideig, a meddig eltávozott, cselédje után fizette a tagdíjat, az utánni felfogadott cseléd után nem fizet ós mégis az illető cseléd rendes tagja lesz a pénztárnak, vagyis a kilépett cseléd javára már befizetett díjak az ujouan felfogadott cseléd biztosítására átszámittatik. Ennek persze meglesznek a fontos mes-ze kiható következményei ! Mert az a cseléd, a kit biztosit gazdája, nem egy könnyen fogja helyét elhagyni, egy olyan helyért, a hol ebben az előnyben nem részesittetik ! És ha bármiféle eset következzék be, akár természetes halállal, akár baleset általi halállal múljon ki a biztosított, csalód, vagy váljék rokkanttá akár a gazdájának szo gáló munkában, akár saját privát munkájában, s midőn érzi és látja a munkaképtelenné vált maga, vagy a hátrahagyott család, hogy a gazda befizetett fillérei teremtették meg neki a megélhetést munkaképtelenségében, vagy a hátrahagyott családnak a tetemes összeget kitevő s a pénztár által nyújtott segélyt, bizonyára sohse fogja elfeledni az ilyen gazdát és esetleg munkaképességének megszűnése után, fokozódottabb szorgalommal, odaadó hűséggel fogja szolgálul jótevő segítőjét. Kifejlődik tehát egy olyan viszony a gazda ós cselédje között, mely már magasabb etikai alapokon nyugszik ! Ei ez a hűséges ragaszkodás megteremti az anyagi hü cselédet, a kik évtizedeken át szolgálják az apa, az apa után a fiu, a róla szivével gondoskodó gazdát. Kérdéa merült fel, hogy hát tulajdonképpen mit, is tett eddig a pénztár ? Az előadó az értekezleten jelentkezőket e részről is megnyugtatta. Természetes, hogy a pénztár működéséről ott, a hol a segítő működésével kezdette, bizonyos várakozási Időhöz van kötve, mint a nyugdijnál, bizonyos időre szóló biztositásnál stb. még most szólni nem 'ehet. De ott, a hol a beiratkozott tagoknál a vél-tlen baleset elöfor dult, ott már látjuk a oéuztár áldásos működését. Tanúbizonyságul *gy stutisz'ikai kimutatást mutatott fel az előadó inin. titkár. A pénztár működése óta 3343 baleset tört ét t. a tagok közöt.t. ! Ezeknek legnagyobb részs gazdasági cselédekre esik. 3343 esetben mulatta meg a pénztár, hogy tulajdonkópeu miért létesíttetett. Zalavármegyóben a következő esetek fordultak elő: 1. Steiner György gróf Festetics Jenőuél cseléd Murasiklósou, 1901. év október hó 26-án szecskavágó 4 ujját levágta, munkaképtelenné vált és kap évenkint 120 kor., (60 frt) évi állandó nyugdijat. 2. Kovács Péter cseléd Kherna Jmre kisrécsei lakosnál, oroava megtámadtatott., a szenvedett sérelmekbe belehalt. Özvegye és 1 gyermeke 400 koronát. (200 frtot) kapott. 3. Kiss Sándor kővágó-őrsi lakosnál Fridrich Károly oseléd 1901. évi dec. 17-én a kidőlt fa által agyonüttetett. Nevezett után ceak szülők maradtak, ezek kaptak 100 korona »egélyt. 4. Mayer Mór zalabóri lakosnál Tóth Gergyó Péter cseléd trágyabordás közben vasvillába lépett ós a beállott vérfeztőzés folytán elhalt. Özvegye és 6 kis gyermeke 400 korona segélyben részesült. 5. Özv. Sostanics Mária stridói Hkó«nál Ivanovics Istvái cselédei 1902. évi aug. 29-én kőfejtés alliálmával beomló hegyoldal agyonnyomta. Özvegye 400 koroua segélyt nyert. Ezon felül baleseti segélyt időleges munkaképtelenség esetén 60 napon belül 23 asetben összesen kifizetett, a péuztár 1001 kor. 16 fillért. Végezetül lelkesedve kérte a jelenlevő gazdákat, liogy az intézmény célját helyesen fogják fel, hassanak oda, hogy a földmivelósügyi miniszter legnemesebb intentiöjából fakadó és érző szivre mutató hasznos intézménynév ugy maguk, mint cselédjeik, valamint a kisgazdák tagjaivá legyenek ! (Lelkes éljenzés.) Ezután Barcza László állott, szólásra és jegyzőkönyvi köszönetet indítványozott, előadó Fáy Gyula dr- min. titkárnak, mit az értekezlet el is fogadott. Lelkesen köszönte meg előadó fáradtságát, és ez érzés hatása alatt kijelentette, hogy bár eddig kételkedéssel nóíte a pénztár működését, de ma azt teljesen megismervén maga és vele együtt összes cselédjót a péuztár tagjai közé vezeti és erre kéri a jelenlevő összes gazdákat, mert úgymond »százszorosan visszaháramlik az áldozatot hozó gazdára az áldoaatnak nagy jutalma, mely a cselédség odaadó hűségében, szorgalmában nyilvánulandó Elnöklő főispán erre határozatkópen kimondja, hogy a legjobb indulat az intézmény iránt a gazdák részéről biztosíttatik ós mindent elkövetnek, hogy a pénztár tagjait gyarapítsák, hirdessék annak áldásos működését különösen elöljárván példájokkal oselédjeik beiratásával. Ezután köszöutetet mondott a nagyszámban megjelent tagoknak és az értekezletet bezárta. Valóban szükség volt ezen értekezletre, mert hiába a törvény, a mely csak az eszközöket és a keretet adja meg, ha maga a társadalom nem érzi meg a nemes sziv verését, mely megértvén az eddig elhagyatott munkásnak és cselédnek könyörgő szavát a szorongatás a munkaképtelenség, az elöregedés szomorú napjaiban. Fel hát áldozatra ti jószivü gazdák, akik az édes anyaföldtől tanuljátok meg az önzetlen jótékonyságot. Zalavármegye közgazdasági állapota. Az elmúlt október havában uralkodott időjárás jellege már teljesen őszies volt. A kevés számú derült, napot jórészt borult vagy esős nap követte. Összesen 10 esős napot számlálhatunk az elmúlt, hóban, a melyeken összesen 125'4 mm. csapadék esett, vármegyénkben. Részint az esős időnek, részint, pedig a vetési munkálatok késői kezdésének köszönhetjük azou körülményt, hogy az ősziek elvetése ezidén \ irmegyeszerte a szokottnál későbben volt végezhető ós csak a legutóbbi napokban lett nagyobbrészt, befejezve. Másrészt pedig a lefolyt hó első felében esett kiadós csapadékok a talaj bemuukálást, — a szeptemberi száraz időjárás után — igen kedvezően elősegítették ós a korai vetések fejlődését, előnyösen befolyásolták. A korábban bevégzett ősziek szine ezért is szép üde ; ellenben az október második felében és a november hóban vetett, gabonák az utolsó időben uralkodó hűvösebb időjárás folytán csak lasssau fejlődnek ós még néhány heti melegebb időjárást kivánnak, hogy a téli zord időnek kellően elleutállhassanak. A korai rozs vetésekben, de különösen a lóheresek ós lucernásokban ismét jelentékeny mérvben pusztítanak az egerek, a melyek aknamunkájának csupán az ólmos esők és fagyok fognak véget vetni. A vetés végzése mellett egyik szorgasabb munkája volt a mezőgazdának a szeptember második felében uralkodott hűvös, sőt, fagygyal végződő időjárás folytán beérésébeu annyira késleltetett tengeri leszedése törése és behordása, mely ezidén szokatlan későn történhetett meg ós csak a legutóbbi napokban végeztetett be megyeszeite. A korai fagy által különösen lapályos helyeken károsított tengeri minőségre n^zve csupi'm a korai fajtáknál kielegitö ; a legtöbb Levélpapírok. 60 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 boríték csinos dobozban 1 kor. Ujdunságok, családi dobozok, szines levélpapírok, levelező kártyák és zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok nagyválasztékba és legolcsóbban kaphatók Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.