Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-16 / 46. szám

BALATON VIDÉK 1902. november 16. De nem találják meg azt, amit keresnek: a szellemi üdülést. Periig a közügyek mellett az ipa­rosság speciális érdekén kivül, financiális és erkölcsi érdekek követelik, hogy az iparosságnak is legyen egy közömbös helye, hol félretéve a hivatalos képet, bucsut mondva egyidőre az anyagi gon­doknak, szellemi üdülésben, szórakozás­ban részesülhessen. Legyen ez azután iparos kör, vagy iparos kaszinó — mel­lékes. Lényeges az, hogy az iparosság a maga érdekében is tömörüljön. Csak is akkor lesz számottevő tényező mind a városi mind társadalmi ügyek intézésé­nél. Melyre pedig számarányánál és in­telligentiájánál fogva jogos számot tart­hatna. De mely befolyást épen széttagolt­ságánál fogva mindezideig nélkülözni volt kénytelen. Az iparosságnak érdekeit első sor­ban az iparosnak kell megvédeni. Erre volna jó egy az iparosságot magá­ban egyesítő egyesület: kör vagy ka­szinó. Hol nem csak a napi ügyek nyerhetnének megbeszélést, de egyéb ügyek is. Ipari, üzleti, városi, társadalmi stb. ügyek és kérdések üdvös eszmecse­rékben tisztázódhatnának. Fölolvasáso­kat, előadásokat tartanának. — Szokás­mondás, hogy a jó pap boltig tanul. Ez az axióma ma már mindenkire áll, arra az iparosra is, a ki élni akar, a ki nem akarja, hogy a szédületes ipari és üzleti verseny s a nagy gyári produk­ció a napiélet forgatagában elvesszen s a társadalmi élet zajos hullámverései magukkal ragadják — a romlás örvé­nyébe. Erre nézve is csak üdvös lenne egy iparos-kör. Szakmunkák, szakelőa­dások, eszmecserék, szaklapok olvasása üdvös befolyást gyakorolnának — a folytonosan szükséges ipari haladásra. Nem panaszkép — csupán tanulság okáért emiitjük föl, hogy az iparos könyvtár jegyzékét lapozgatva abban egyetlen egy szakkönyvre sem találtunk. Csupa regény, csupa elbeszélés, novella szóval szépirodalmi müvek gyűjteménye. Van történelem is. Jól van. Mindezek is okvetlenül szükségesek és hasznos esz­közei az általános művelődésnek. De emellett szükségesek volnának a szak­képzettség ügyét szolgáló könyvek is. De mint mondtuk ilyenek nincsenek. Szaklap van, de szakkönyvre nem akad­tunk a jegyzékben. Mig a regények stb. magas re­giókba ragadnak bűvös álomban ringat­nak, addig a szakmunkák a reális vi­lágban, a mindennapi életben lesznek kalauzaink és biztos útmutatóink. Az az iparoskör is itt a földön él, mozog s vezeti tagjait az anyagi és er­kölcsi jólét és boldogulás utain. Közelebbről érintkeznek itt egy­mással, közelebbröl is érdeklődnek egy­más sorsa, ügyes-bajos dolgai iránt, az emberek. Egy ily erkölcsi alapon álló intézmény lassankint kiszoríthatna sora­ikból egy káros szellemet: az önérdek hajszolás szellemét — meg egy másikat is: a közügyök iránti közönyösség szelle­mét. Azután az ember nem csupán anyagból van gyúrva. Nemesebb részből is áll — lélekből. Manapság az emberek erre fordítanak legkevesebb gondot. Ami eszmélésre, gondolkodásra intene, az iparosságnak Keszthelyen is másutt is vasárnapja nincs. Vasárnapi munkaszü­netet a vonatkozó törvény hézagainál fogva, egymásra való tekintetből nem tartanak. Városunknak, a legnagyobb ünnepeket kivéve, vasárnapokon és ün­nepeken ünnepi színezete nincs. Ad­nak, vesznek, a műhelyekben dolgoz­nak, a piacon vásárolnak — szóval — az utcán pipáló' hegybeli embertömegen kivül — mi sem árulja el, hogy Keszthe­lyen vannak-e keresztények, vannak-a katholikusok is. — Dermesztő hitközöny kél azután annak nyomában, mely jóra sehogysem vezet. Vallásos polgárok tet­ték s fogják nagygyá tenni — a hazát. Legyen vallásos élő hittel és cselekedet­tel a haza minden polgára. Az egyén, a család, a társadalom boldogulása, béké­je és üdve kívánják ezt. A vallási élet fejlesztése és előmozdítása szempontjá­ból is üdvös lenne egy ily társadalmi kör. Az egymásra hatás, a buzdítás, az emberitermészetnél fogva megtermi — jó gyümölcsét. Egyszóval iparosságunk saját érdekében cselekszik, ha egy ipa­roskör alakításának ügyét kezébe veszi s azt dűlőre juttatja. Az iparosság látja hasznát. Tehát? Cselekedjék e szerint. A kath. legényegylet pápai jubiláris ünnepe. XIII. Leo pápa 25 éves papságának ju­biláris ünnepét a mult vasárnap délutáu tar­totta meg a keszthetyi kath. legényegylet egy­leti helyiségében. Az ünnepélyen az ifjúságon kivül nagyszámú közönség vett részt. Az ifjúság pápai színekkel ellátott érmeket vi*elt. A tersm szépen föl volt díszítve. Az ün­nepély d. u. 6 órakor a pápai hymnussal v«t,t<» kezdetét, melyet az egyleti dalárda Garay Sáu­dor ének és zeuetanár vezetése alatt szépen adott elő A hymnn? elhangzása után Németh János elnök moudott alkalmi megnyitó beszédet, ma­gasztalva XIII. Leo érdemeit és munkásságát. Az ifjúságot a keresztény demokracia ós a ke­resztény munkásság pápájának, XIII. Leó jubi­leumának ünueplésére hivja föl. A megnyitó beszéd u»án Rác József egy­leti tag Bán Aladár XIII. Leo cimü költemé­nyét szavalta lelkesen. Peér Leó főgymu. tanár lelkes sorokban vázolta XIII. Leó életét és munkásságát. XIII. Leó életrajzi adatainak előadása után nagy vonásokban rajzolja meg a nagy pápa te­vékenységét. Körleveleinek ismertetése mellett Ezután szivének vágyát követve a papi pályára lépett s 1837. december 31 ón szentel­tetett föl. Nagy szellemének pályafutása innét kezdő­dik. Rendkívül gyorsan emelkedett Tartományi kormányzó, pápai követ s nemsokára ezután Perugia püspöke s ragyogó érdemei jutalmául 1853. dec. 17 én bibornok lett. 1878-ban pápává választatott és azóta immár 25 ik éve kormánj-ozza : szeretettel, égi bölcsességgel a kath. egj'házat. Hosszú uralkodása dicsőséget hozott az egyházra, boldogságot árasztott az emberiségre. Az egyház iránt duló ellenségeskedések zivata­rát lecsillapitá. Az egyháznak a különböző országokban békét szerzett. Legyőzte a vér és vas kancellár­ját Bismarkot. A Karolina szigetek birtoklása fölött keletkezett viszályban, mint békebiró a civakodó feleket németeket és spanyolokat békés megegyezésre vezette. Törökország, Perzsia, Khina és Japán ural­kodóival barátságos viszonyba lépett. Az orosz­országi katholikusok szenvedésein hathatós köz­benjárásával enyhített. Skóciában, Bosznia és Hercegovinábau, Kelet-Indiában, hyerarchiát lé­tesített. A karthagói érsekséget újra szervezte. A szláv népeket, görögkeletieket, anglikánokat egyházba való visszatérítésre hívta föl. XIII. Leo nagysága azonban nem csak a világ egyház kormányzatában ragyog elóuk, de a lelkek kormányzatában, a ludományok, a böl­cselet ápolásában, valamint a szegények szere­tetében «s kiválóan a munkás-osztály felkaro­lásában is. Nagyszellemének tanúi : körlevelei a soci­alismusról, a bölcseletről, szabad kőmivességről szabadságról, az egyház egységéről, a munká­sok helyzetéről, a keresztény demokráciáról. Kifogyhatatlan a munkás osztály szeretetében. A ker. sociálismus pápája Ő. Ki a pápai trón magasáról az államok, a kormányok figyelmét a szegény munkás osztály sorsának javítására hivja föl A kereszténység magasztos, kiegyeu­litő és kibékítő tanaiban eszközöket nyújt a so­ciálismus ós anarohia réme ellen. 1878. dec. hó 28-án adta ki nagyhord­erejű körlevelét a sociálismusról. Több fejedf­iem táviratilag üdvözölte körleveléért a pápát. E körlevél nyomán indult meg a legtöbb he­lyen a ker. sociális tevékenység : társadalom­ban és törvényhozásban, — a munkások jólété­nek előmozdítására. Remek latin költeményei szellemi nagysá­gának s fenkölt ideális érzés ós gondolatvilá­gának tanúi. Az isteni Gondviselés különös kegyeivel árasztotta el hosszú életén át XIII. Leot. Sok viszontagságban a Vatikán csendes falai kö­zött sok örömöt szerzeit neki. 68 éves agg volt, mikor pápává választották. Azóta megünuepelte áldozárságának ós püspökségének 50 éves jubi­leumát, A most folyó évben pápaságának 25 éves jubileumát, Örömünnepén ugyszólváu «z egész világ vele ünnepelt, A népek milliói ko­ronás fejedelmeikkel siettek Rómába üdvö­zölni öt, A nagy müveit népek uralkodói kö­zött ott voltak az exotikus népek fejedelmei : A török szultán, a perzsa fejedelem, a japán a khinai császár stb. Látja, hogy a né­pek nagyobb szere'ettel rajongják ma körül szt. Pétor trónját mint valaha. A magyar nem­zet is kivette méltó részét a set. Atya örömé­ből. A most folyó jubileum idején már az ötö­dik magyar zarándoklat, járt Rómában szt. Pé­ter sírjánál, hogy XIII. Leónak, az egyház fe­jének hódolatát bemutassa. Miuthogy az isteni Gondviselés oly késő aggkor'ban is megtartotta nagy pápának szeilemerejót teljes ragyogásában, remélhető, hogy neki ós Egyházának megadja azt az örömet is, hogy 1 év múlva megünne­pelhetjük XIII. Leo negyedik nagy jubileumát. 50 éves bibornokságáuak jubileumát is. Remél­jük : lesz még ünnep a világon. Németig 9ános. Szivarka hüvelyek. Kitűnő elismert legjobb minőségű szivarka hüvelyek rendkívüli nagy választék­ban s a legolcsóbban kaphatók Sujánszky József könyv és kereskedésében Keszthelyen. papír-

Next

/
Thumbnails
Contents