Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1902-11-09 / 45. szám
1902. október 19. BALATONVIDEK 5. kelt ez ifjúsági dalárda, melynek befejeztével Molnár Pál ifjúsági elnök mondott, megható beszédet. A beszéd elh'icgzása után Bizi Sándor zenekara játszott n'hány gyászéneket. A daloskör éneke fejezte be a kegyeletes ünnepélyt.. — Az ipartestület is felkereste nagy jótevőiuek Uuterberger Ferenc és Khern Ágoston sirjár, melyekre diszes koszorút helyezett. Nagy kegyelettel adózott, nagy szülöttünk ós jótevőnk Vaszary Kolos hercegprímás édes anyjának sírjánál is, hol a kigyulladt,lámpák fényénél szállott sok szegény esdő fohásza az egek urához annak lelki üdvéért, ki a szegények igazi istápolójának adott életet. — A legényegyletek főfelügyelőjének látoga (á»a. Töleséry Ferencz, szt. széki ülnök, főgymn. tanár s a veszprémi egyházmegyei legényegyletek egyházmegyei föfelőlügyelöje a mult vasárnap meglátogatta a keszthelyi kath. legényegyletet, Az egylet szellemi és anyagi ügyeit megvizsgálta. Keszthelyiül Nagy Kanizsára utazott az ottani kath. legényegylet meglátogatására. — Szt. Benedek rendi névtár. Vettük az ősrégi pauonhalmi Szt.-Benedekrend névtárát az )902—3. tanévre, melynek adatait az alábbiakban ismertetjük : A rend élén Fehér Ipoly dr. panonbalmi főapát áll. A rendből magasabb egyházi méltóságra emelteitek : Yaszary Kolos bíboros-hercegprímás esztergomi érsek ós Kohl Medárd dr. fsz. püspök és esztergomi kanonok. A főapátsághoz tartozó fiók apátságok . a bakouybéli, apát —; a tihanyi apát: Halbik Czyprián; a dömölki, apát: —. Budapesten: Bita Dezső dr., szt. Margitról nevezett bélai apát. A rendi személyzet ugy oszlik meg : 1. főapát, 3 apát, 157 áldozó pap, 14 egyszerű fogadalmas, 18 fogadalom nélküli növendék ós 6 novicius, összesen: 199. Van a rendtagok között. : 7 hittudományi, — 18 bölcseleti doktor, — 6 tlieologiai, — 9 tanár képzőintézeti, — 62 gimnáziumi okleveles rendes, — 3 rendes, — 10 helyettes tanár és 2 nevelő. Lelkipásziorkodással foglalkozik 27, gazdasági téren működik 12, egyéb tisztségben 19, nyugalomban 9, növendék 3ö rendtag. A rend nesztora : Viuoze Paulin Isi ván, a ki Komáromban 1714, april 18 áu született. A rend vezetése alatt áll ; 1 főiskola Pannonhalmán 34 tauulóval, 3 fő- és 3 kisgymnazium 1694 tauulóval, 25 plébánia, 101 tiókegybáz, 44 templom és kápolna, ezen kívül a rend kegyurasága alá tartozik még 86 község. A főapátsági egyház területen az ö.stzes lélekszám 42951, ebből róm. kath. 86662, A rend feniartós vezet 4 szerzetes női rendházat 22 szerzetes nővel, kik kisdedóvókban és leányiskolákban nőneveléssel foglalkoznak. A főapátsági egyházterülefeu van 21 elemi népiskola 43 osztályban 4696 tanulóval. — Honvédsk esküje. Mint mult számunkban jeleztük, november elsejéu, Mindenszentek napján volt a honvédek esküje. Reggel 8 órakor szt. misét hallgattak a plébánia templomban, honnét a kaszárnya udvarára vonultak. Itt jelen volt a tisztikar. Sinkovics Nándor káplán, rövid szt. beszédet intézet,t az esküvő huszárokhoz. Majd a felolvasott eskü minta szerint fölesküdtek, mely után Nagy Károly százados intézett bu. ditó beszédet a huszárokhoz. — Halálozás. Raiuprecht Antal püspöki jószágkormáuyzót, a Ferencz József rend lovagját súlyos csapás érte. Kedves leáuya Irma f. évi november hó 6-áu életének 24. évében meghalt. A korán elhunyt urleány temetése unt vasárnap délután 4 órakor megy végbe Rátóton, miután már az előzetes beszentelós Veszprémben megtörtént. A mélyen sújtott szülők fájdalmát t-nyhil.se a viszontlátás reménye s tisztelőik őszinte részvét}. — Halálozás. Horváth Dániel tapolcai nyug. takarékpénztári szolga okt. 28 án 73 éves ko'ában végelgyengülésben meghalt. Az öreg Dani bácsi, iiat évvel ezelőtt került, teljes fizetéssel nyugdíjba, miután intézetét 26-éven át hűségesen szolgálta. A szabadságharc Sümegen talalta, hol mint 19 éves iíju Mihály testvérével beállott a honvédek közé. Részt vett a Jellasics elleni hadműveletekben, onnan Damjanicti hadtestéhez került ós Sze»t-Tainásná! személyes bátorságával kitűnt. Budavár dicsöiéges bevétele után Klapka taboiába került, a hol Komárom vár kapitulásáig meg is maradt. Részt i vett a váci és isaszegi osatákban is. Az elnyomatás korszakában 10 évig mint, városi őrmester szolgált és tevékeny részt vett a vidéket fenyegető rublóbaudák üldözésében. — Villamos világításunk. Városunk villamosvilágitásáia beérkezett 3 ajáulat kiadatott egy bizottságnak tanulmányozás céljából, a mely bizottság a legközelebb megtartandó képviselőtestületi ülésen jelentést és indítványt fog beterjesztem a végleges döntésre. Ugyanakkor Beck Sáudor által nemrégiben kifejtett convertáláii műveletre vonatkozólag fognak jelentést tenni. — A kath. legényegylet ünnepe. A keszthelyi kath. legényegylet ma vasárnap tartja meg XIII. Leo pápa 25 éves pápaságának jubileumi örömüunepét saját helyiségében. Az ünnepély dóim áu 5 órakor kezdődik. Az érdeklődő közönséget szívesen látja az egylet. Nov. 23-án pedig Baut.scher József urnák a szombathelyi kath. legényegylet világlátott alelnökének vetített, képekkel kisért, igen érdekesnek Ígérkező előadásaival kapcsolatosan műkedvelői előadást tart a kath. legényegylet. Az előadás próbái már folyamatban vannak. A jövő hót lolyamán küldi szét az egylet a meghívókat-. — 102 éves asszony haiála. Ritka életkort ért meg Pap Örzse. Nagy-Bajomban született 1800-ban s így folyó évben érte meg 102-ik életévét. Még a mult évben főnt járt. Régi sárgáslevelü imakönyvével ott lehetett látni a templom körül naponkint. De a nagykor terhe ez évben már teljes súlyával nehezedett a nagy időket ólt asszony meghajlott vállaira. A szobát őrizte. Irgalmas lelkek gondozták. Senkije nem voit s észrevótlenü' 1 fejezte be hosszú életét. Vasárnap reggelre halva találták. Azok az irgalmas lelkek, kik életében gondját viselték, temettették is el. Temetése mult kedden november 4 ón volt. — A miniszter köszönete. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Fehér Ipoly pannonhalmi főapátnak ós Halbik Cypnán tihanyi apátnak, a miért a tihanyi Szent-Bensdekrendi apátság a tihanyi róm. kath. iskola ópüla»éhez 2Ü,000 korona költséggel járult, őszinte köszönetét ós elismerését nyilvánította. — Uj segódtanfelügyslöi állás megyénkben. A vallás es közoktatásügyi miniszter a megyei közigazgatási bizottság megindokolt javaslatára elhatározta, hogy a vármegye területére második tanfelügyelői állást szervez, melynek költségét az 1903. évi költségvetésbe fel is vette. — Panasz. A Balaton part több vidékiről panasz érkezik szerkesztösógüukbe, hogy a • Balatoni Halásztársaság* drága pénzért sem juttat halat a községek likéinak. Talán nincs tudomása e mostoha bánásmódról a halásztársaságuak ? Jó lesz gondoskodni e miszeria orvoslásáról, mert az orvhalász bizonuyal ki fogja segíteni a halra sóvárgó balatonparti lakósokat. — Vétkes flondatlanság Gerencsér János rendesi lakós játszás közben serectel töltött fegyverével Gróf Antal leányát meglőtte. A kis Uány fejét ó« balkezét találta egy-egy serét s igy szerencsésen került ki a halálos vesz delemből. — Iskola szentelés. Okt. 26 án szentelte fel Legáth Kálmán zalaegerszegi esperes plébános a böröndi róm. kath. iskola uj epületét. Az ünnepélyen jelen voltak : Ruzsicsira Kálmán dr. kir. tanácsos tanfelügyelő, Thassy Lajos főszolgabíró, Thassy Kristóí megyei főügyész, Lányi Kálmán kir. főmérnök, az elöljáróság, iskolavesztettem nem az utat, mert az nem is volt, hanem a menetirányt ugy 1800 méter magasban este hat óra körül. Megálltam, körülnéztem. De hogy az utat kereshessem, vissza kellett másznom a meredek hegytalon. Vagy öt p rc telt el, mig nyomokia leltem, minden irányban körülmászva -s körülnézve. Akközben minden eshetőségre gondoltam, csuk arra nem, hegy az utat előbb-ulóbb meg ne találjam. Mert az lett volna a lezuhanást kivéve a legnagyobb baj. Könnyen, nyáriasan voltam öltözve, csak egy vékony felöltő volt velem. Ott a Oarls-Eisfeld szomszédságában egy hosszú csillagos éjszakán át teljesen áthülhet az egész test; ha eső kerekedik, még rosszabb. Rómhosszu volt az az öt peroz ! Az útirányt megtalálva siettem tovább lefelé, de óvatosabban, több körültekintéssel. Már elkészültem arra is, hogy újra elveszthetem a kanyargó útirányt. Ha többször eltévednék s rám esteledik, meghálok ott az alpesi rétsn a kis pásztoriul tanyáján s holnap hajnalban majd csak visszatérek hallstatti szállásomra. Mily jó, hogy nincs senkim : sem feleségem, sem anyám, aki otthon kétségbe esuók miattam egy hosszú éjszakán át . . . Ha azonban 7 óra körül lent lenuók a sziklaormok tövében, akkor nem térek be a kis pásztorüu tanyájára s hazamegyek. Gyors leereszkedósem közben, bár nagyon megkéstem, inégsem tudtum megállani, hogy a virágok után le ne térjek itt-ott az ösvényről. A mint a hegymászóknál soktzor lehet látni, én is tele voltain virágokkal : alpesi rózsával, gentiáuával, ritkább fajla páfrányokkal stb. A mily keményen szoktam edzeni testemet, oly nőies gyengédséggel olvad bele lelkem mindenbe, a mi szép ; végtelenül szeretem a virágokat ! ^ Hót óra körül minden komolyabb baj nélkül ott gyalogoltam gyors ütemben a pásztortanya mellett. Természetesen eszem ágában sem volt már, hogy ott maradjak éjjeli szállásra. Sőt, mivel igen szomjaztam s immár nem | aggódtam azon, hogy újra eltévedhetek, megmaradt 4 deoi boromból egy jót akartam húzni a szerencsés megmenekülés örömére. De a mint két sor nagy szikla közt, sebesen száguldtam előre, balkezemben tartott tarisznyám lengés közben egyik sziklához csapódott s a kis zacskón át csorogni kezdett az én magyar földön termett »burgundi« vörös borom. De jobb volt így ! Mert, augusztus közepe utáu már korábban sötétedik. S egy jó fél óra múlva ugyancsak szükség volt a legélesebb látásra, a legnagyobb józanságra ós lelki erőre s egyensúlyra. A mint a régebben érintett havasi legeion keresztülvágtam s az erdőbe értem, a hol csak gyér jelek vannak, de ut nincs : nekimentein a halktatti tó egyik kopár hegyfalának, a melynek oldala teljesen puszta volt s úgyszólván függőlegesen ereszkedik le, de fönt fenyüfák s bokrok sötétednek rajta, a melyektől n«ui láthattam tisztán. De itt aránylag igen gyorsan, egy-két perc alatt megtaláltam a helyes irányt s bamarosau oda ertem arra a tisztásra, a melynek szomszédságában a kivágott fenyütörzsek hevertek s a hoiinau először pillantottam meg ez utamon a Dachsteiu jégmezőjét. Visszanéztem rá most is; világított a félhomályban. Innen kezdve már biztos volt utam, de bizony sziklás, mocsaras s miud jobbau sötétedett. Alig tettem meg igy egy jó félórai utat, fölkelt a hold. Ezüst sugarai áttündököltek a fenyüfák koronáin, beragyogták utamat. A mint sürübb erdőben törtettem lefelé a lejtőn, már tul a salzbergi bányaközségjn, egykutya futott elém osahotva. Nem ijesztettem rá ; jókedvemben barátságot akartam vele kötni. De erre még dühösebben ugatott, közelebb azonban nem jött, hozzám. Osak farolt lefelé az uton, mig egy hatalmas sziklába megütődve, rémes jajgatással eliramodott előlem. Erre megszólalt vagy tiz-tizeHÖt lépésnyire egy emberi hang. A kutya gazdája volt: valami őr. Barátságos jó estét kívántam a németnek, mire ő hosszú hegymászó botomat meglatva, bámészkodva kérdezte, honnan jövök. »A Piassenstein ormáról,* mondom neki >a mint látja holdvilágnál.* A német csóválta a fejét, ó még világos nappal sem kiván onnan leereszkedni, mondá, mert annak minden utja veszélyes. Igen kevés tourista megy föl arra, azért igen elhanyagolt, igen rossz az utja, mert a könynyebb jaratu szomszéd hegyekről is elég szép a kilátás. »Szép, szép, de távolból sem olyan, mint, a Plassensteinröl* feleltem neki biztos tudomásom szerint. Azért azonban megfogadtam, hogy olyan hegyoromra, mely ily meredekül emelkedik 2 ezer méter magasra s ily kevéssé járt, soha többé nem iudulok dél felé, s akkor is csak vezető után. Este pontban kilenckor Hallstatt főterén álltam meg a »Zöld fához* címzett nagyszálló előtt. Harmaduap hajnalban egy rugalmas izmu vezetővel a 3000 méter magas Daclistein ormára indultam; nem volt rá különben szükségem, csak az irányt tette biztossá, mig előttem járt. Ez utam távolról sem volt oly izgalmas, mint a Piassenstein megmászása.