Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

1902. október 26. DALATONVT">EK Tanulságok a kath. nagygyűlésről. (pl) A kaib. nagygyűlés fényes napjai elmultak, de megmaradtak tanulságai. E nagygyűlésen a tudomány s az élö hit, fáklyáját hordozták ihletett tudósok és eröslelkü hitvallók s megmutatták, hogy a dogma nem maradt el sem a kor álamUtainak ismeretétől s a vele való értelmes foglalkozástól, sem a tudomány haladásától, hanem ezek fölött veíérfényként viUog a hit, a meggyőződés fénye. Minden tudomány Istentói ered, oda visz, tehát * kinyilatkoztatással nem ellenkezik! A kor szellemének megfelelő küzdőtérre vonultak fel. A szociális kérdés, a szövetkezeti eszme, egy erkölosösebb kor és nemzedék mikénti megteremtésének kérdése, egy koré, melyben a meggyőződés nem egyenlő az érdekkel, melyben a becsületért és becsülettel dolgoznak, a haza reményének, az ifjúságnak nevelése s az ennek kezébe adható olvasmány : ime ezek és ilyenek voltak tárgyai a gyűlésnek, melyek tárgyalása közben élesen kivált a vezérlő gondolat, a keresztény szellem szükségességének gondolata. Lelkesedtek a résztvevők, de azok is, kiket a hivatás, a sors, vagy egyéb akadályok tartottak vissza, de akik aggódó, dobogó szivvel lesték, mi történik ott ? S ami ott történt,, nem válik szégyenére a hatholicizmusnak ; nem, egy kath. embernek sem ! S az »Ist.en városa« tagjainak lelkében egy vágy, egy érzés kel szárnyra, egy óhaj. közős imádságként, száll ajkrol-ajkra : Vajha ne szalmatüz lenne mindannyiunk lelkesedése ! Bár kisebb volna a lelkesedés és nagyobb az eszméknek ereje a gyakorlatban ! Egy dolgot mindenesetre tanulhatunk, ha lesüljük a történteket : csak akkor haladhatunk a cél felé, ha mi magunk tartunk össze. Az első keresztények is magukra voltak hagyatva ; eldobtak maguktól mindent,: életet, ha kellett; vagyont, állást, kényelmet, csak egyet: a gyakorlati életbe átvitt hitet nem ! S ha azt akarjuk, hogy újra győzzön a kereszt (udománya, a kereszt erkölcse, a kereszt becsülete : elő hát, újra elő a keresztény, az ősi keresztény elvekkel, s be kell velük oltani a munkát, az embert, a gyárat, a műhelyt, a boltot, a tánctermet,, az iskolát, az egész belső embert. S ha keresztény lesz a gyáros zsebe, a korcsmáros krétája, a táncterem levegője, a boltos mérlege, a mindenkinek egyfoimán mért igazság, az ifjúság szive 8 az egész ember maga, akkor magától lesz keresztény a társadalom, a kirakatok, a képes levelezőlapok, az ajkak, a sziv. Nekünk kell tehát megkezdeni a reformot, Önmagunkon. Ehhez pedig misem kell nás, csak erös sziv, mindent legyőzni tudó erős akarat. Ha csak szóval mondjuk magunk kérészi ényuek, ha templomba csak parádéra és meghívásra járunk, akkor vallásunk szecessziós vallás, vagy — mondjuk ki — katholicizmusunk szecessziós katbolicizmus Munka, becsületes jó munka, hitből fakadó példa kell nekünk, nem zsebbedugott kereszténység, mely ott benn, a melegben ökölbe szorul, künn az élet viharában pedig meghajol és markát fújja; hallgat, mikor hallgatni bűn és tesz, mikor tenni bűn. Munka kell nekünk, mert > otium rubigo ingenii« dolog nélkül rozsdás lesz az értelem ; csikorog, elhajlik, eltörik akkor, mikor pengeni, szikrát adni kellene ! Be velők tehát, be a keresztény elvekkel mindenhová ! S ha mindenütt, ott lesznek, keresztény lesz az ajk és nem káromolja Istenét, keresztény az imádság, mert szívből fakad, keresztény az eke, mert nem szántja el más jószágát, keresztény a tőke, mert nem használja ki előnyeit a kis emberek megrontására, keresztéuy az áru, inert, nem hamis, keresztény a számla, a bolt, az ital, a kép, a zene, keresztény az iskola, hol a jövő nemzedékét arra tanítják, szóval és példával, hogy előbbrevaló a vallásos kötelesség, mint a szórakozás és mulatság, keiesztény a vágy, a sziv, s keresztény a föld gyümölcse s az iparos tzorgalmának eredménye, mert haszonban visszaadja azt, mit önmagunk életének keresztényuyé gyúrásában elveszteni látszottunk. Megszívlelni való tanúságok ezek; hogy keresztény legyen a család, a gyermekek, a munka, hogy igazi, egész keresztényuyé legyen az én ! A jövő nagygyűlések feladata ébren tartani a már tagad hatat lauul ébredő szellemet. S ha a nagygyűlések előkészítői, eme fáradhatatlanul szorgalmas munkások, nem miudig a tömegek impozáns számára is fognak súlyt fektetni, hanem a szellemet az egész országban ébren tartandók, nemcsak a fővárosban, hanem hazáuk külömbözö vidékein fogják a nagygyűléseket előkészíteni, hogy az egyszerű, istenadta nép, a sokszor má--már csüggedő nép is erősödjék, épüljöu, lelkesedjék és tanuljon, akkor végeznek igazán hasznos munkát. S ha ezt ráadásul olyan időben rendezzük, mikor az egész nemzetnek napszámosai: a hithű tanárok, a szerzetes rendek iskolai évben elfoglalt tagjai, a tanítók is résztvehetnek, erkölcsi értéke, tökéje csak gyarapszik és a jó példának, a gyakorlati életbe átvitt, tehát praktikus kereszténységnek nem megvetendő, még erös lelkeket is erősítő hatását fogják tapasztalni! E nem remélt szavaktól nagy felindulásba jött Ivánfy s meg akarta fojtani a bárót, de súlyos helyzetét nem akarván még veszedelmesebbé tenni, izgatott hangon szólt a báróhoz: — Nem tanácsot jöttem kérni, hanem adóságomat rendezni. Miután azzal végeztünk, ajánlom magamat. Ivánfy egész feldúlt ábráza tal tért haza, meglátszott arcán az átélt izgatottság és szenvedés. — El innen Margit! messze messze! Van kétezer koronánk, a mit az eladott ékszerért kaptunk, ebből éldegélünk addig, mig jobb sors vár reánk. —. Mi történt veled Géza, hogy oly indulatos vagy ? — Semmi, végeztem Hullám báróval. A néhány száz forintot, a mivel még adósa maradtam, elmenetelünk előtt kifizetem, nem kell ajándéka annak a hitvány, gyalázatos, szemérmetlen embernek. — Ugy — ugy Géza, becsüld meg az igazi nemes jellemet ! Ha azt előbb jobban mór. legelted volna, most nem volnánk a kétségbeesés veszedelmes örvényében. Jegyezd meg Géza, a becsület, a tisztesség, jóravaló erkölcs legszebb ékességei az embernek. V. A megmaradt csekély pénzzel elköltözött a család messzebb eső vidékre, hol senkit sem ismertek, E körülmény igen megnehezítette helyzetüket és semmi jövedelemhez netn jutottak. Az a pár száz korona, mivel idekerültek, erősen megfogyott, a család szomorú kilátásoknak nézett elébe. A kis fiu is napról napra gyengült erejében s a leggondosabb anyai szeretet sem tudta megmenteni az élet számára. A gyermek elhalálozása a testben úgyis beteges asszony lelkét oly súlyosan érintette, hogy Margit is nemsokára Károly fiacskája mellé került a temetőbe. Margit, temetése után Ivánfy nem tudott elválni attól a sírtól, a hova minden bolgogságát temette. Most érezte csak igazán a lelkiismeret furdalásának vádját, mert tudta, hogy boldogtalanságának egyedül ö az oka. Eszébe jutott kőnynyelmüsége, mely ugy kínozta meggyötört, testét, hogy görcsös vonaglásba esett. Erei halántékán kidagadtak annyira, hogy idegei nem birták el a sok szenvedést s elméje elborult a sok fájdalmas csapás alatt. A temetőben járkáló emberek látták kikelt arcát s hallották, a mint magában néhány szót rebegett kártya és pénzről. Végzete bolyongásra vitte s a járókelőket mindenütt megállította, folytonos integetés között mondogatta az embereknek: Ne kártyázzál ! Becsüld meg pénzedet! Burkovics. . 3 A Keszthely-Vidéki tejszövetkezet alakuló gyűlése. Mult vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a keszthely vidéki tejszövetkezet, a városház nagytermében alakuló gyűlését. A jelenvolt részvényesek 129 részvényt képviseltek. Az országos tejgazdasági felügyelőséget Szily Tamás állattenyésztési felügyelő képviselte. Az alakuló gyűlés elnökévé Nedeczky Jenő jegyzőjévé Sztankovics János gazdaköri titkár választattak meg. Elnök üdvő/lő szavai után, a közgyűlés határozatképessége megállapittatott. A felolvasott alapszabályokat egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Megválasztotta az igazgatóságot és felügyelő bizottságot. Ezek után elnök a keszthely vidéki tejszövetkezetet megalakultnak jelentette ki. A szövétkezet 1903. január 1-én kezdi meg működését. Helyiségül a gazdasági tanintézet, majorjában levő tejes helyiség van kiszemelve, melynek átengedését és berendezését a fölmivelésügyi minisztertől kérelmezni fogja a szövetkezet. Ezután a közgyűlés alábbi lelkes hangú táviratban üdvözölte Darányi minisztert. A keszthely vidéki tejszövetkezett, alakuló közgyűlése alkalmából a jelenlevő szövetkezeti tagok és gazdák hódoló tisztelettel üdvözlik Nagy méltóságodat, mint a gazdák jóakaratú kegyes pártfogóját. Az üdvözlő táviratra a következő válasz érkezett: A töldmivelésügyi miniszter ur Ő excellentiája a tisztelt, szövetkezet, szives megemlékezését, köszönettel vette és működéséhez sok sikert kíván. Megbízásból Balogh miniszteri tanácsos. A gyűlés jegyzőkönyvét az alábbiakban közöljük : Jegyzőkönyv. Felvétetett Keszthely nagyközségben 1902. okt. 19 én a Keszthely-Vidéki Tejszövetkezet megalakítása érdekében a községházának tanács* termében megtartott alakuló közgyűlés alkalmával. Jelen voltak: Berger Károly, Bezerédy Lajos, Bozzay Pál, Dezsényi Árpád, Mellcsók Lajos, Nedeczky Jenő, Riedl Ferenc, Szeless János, Sztankovics János, Vidosfalvy Ernő, továbbá számos érdeklődő s kisgazda. Az országos tejgazdasági felügyelőség kiküldötte: Szily Tamás állattenyésztési felügyelő volt. Összesen 11 részvényes képviselve összesen 129 üzletrészt. A megjelent részvényesek által mindenek előtt az alakuló közgyűlés vezetésére elnökül Nedeozky Jenő, a jegyzőkönyv vezetésére Sztankovics János,, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Derzsényi Árpád dr. és Bergei Károly kérettek fel és bízattak meg. 1. Az alakuló közgyűlés vezetésére elnökül felkért Nedeozky Jenő mindenek előtt üdvözli a megjelenteket és előadja a mai összejövetel, illetve alakuló közgyűlés célját, mely nem más, mint a Keszthely és Vidéki Tejszövetkezet megvalósítása. Ezután konstatálván azt, hogy a bemutatatott, eredeti aláírási iven minden jelentkező részvényes ezen alakuló közgyűlésre meghivatott s meg is jelent, összesen 10 részvényes, képviselve 130 részjegyet, mely szerint az alakuló közgyűlés az 1875 XXXVII. t,. c. értelmében határozatképes. Ezek után elnök felhívta a jelentkezőket, nyilatkozzanak az iránt, vájjon a tejszövetkezetet óhajtják-e s azt megalakítani akarják-e. A jelenlevők kivétel nélkül és egyhangú határozattal kimondják, hogy a tejszövetkezetet »Keszthely-Vidéki Tejszövetkezet« cime alatt ezennel megalakítják s a megalakulást egyhangú határozattal ki is mondják. 2. Elnök kérdést tesz, nyilatkozzanak az iránt, vájjon a megalakuláshoz szükséges és ezideig gyűjtött mind sajátkezű aláirások-e, igy valódiak-e, miket magukra nézve kötelezőknek ismernek-e. Jelenlévők elismerik, hogy a jegyzékben foglaltak mind sajátkezű aláírások, azokat to-