Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

Ujabb ajánlat a villamosvilágitás ügyében. 1902. október 12. HA LATON Vir»EK kat az ismereteket, melyek a földnek gyümöl­csöző müvelésére képesítenek. Megszerezni azokat a tapasztalatokat, melyek a gazdasági ismereteket és tudást okszerűvé és gyakorlativá teszik. Szükséges és nélkülözhetetlen eszköz erre a munkásság és szorgalom. Öntudatos és ki­tartó szorgalom. Továbbá az intézet egyetemi szabadságot biztosító törvényeinek és szabályainak tisztelet­ben tartása. Mert ezek a szabályok arra van­nak hivatva, hogy az ifjúi hevet mérsékeljék és rendes mederben tartsák. Az intézet jóhirneve és az ifjúság érdeke kívánják, hogy a hallgatóság azok szabványai szerint igazodjék. Sok tévedéstől megóvnak. Az élet örömei, élvezetei és csábításai lépten nyomon kínálkoznak. Az életkedvtől duzzadó ifjúság vígan és gondtalanul nyul a röpke élvezetek rózsái után és csak. ha leszakította azokat, veszi észre, hogy lappangó töviseik — megsebesiték. Kívánatos és szükséges, bogy az ifjúság szabadságával ugy éljen, hog}' azzal saját ká rára vissza ne éljen. Mindig tekintse a célt. Minden órádnak szakaszd le virágát. Szor­galmi időd minden óráját hasznos munkára fordítsd. A szorgalom és kitartó munka virág lesz, melyből áldásthozó illat árad szét. A munka mellett az élet fűszerét a tisz­tes élvezet és hasznos szórakozás képezi. Ami az ifjúságnak tudását gyarapítja, ko­moly és kellemes, szivet, lelket nemesítő szóra­kozást biztosit. Ott van az intézeti ifjúsági ön­képzőkör, zene és dalegylet. Szabad idejében látogassa az ifjúság ezeket. A magj ai gezdasági tanintézetek .közt ke­vés van 0I3 an szerencsés helyzetben, mint a keszthelyi. Természeti szépségekben, történeti és köl­tői emlékekben g&zaag vidéke magában is al­kalmas arra, hogy az ifjúság szivét lekösse és magához vonza. A sportnak, hasznos és kellemes szóra­kozásnak annyi alkalma kínálkozik, amenyit a mozgékony ifjúi kedély csak megkívánhat. Szá­razon és vízen egyformán élhet az ifjúság a hasznos és testedző sport és csónakázás külön­féle nemeivel, A Balaton a maga kellemeivel, tüzes ne­dűt termő hegyeink égbetörő sziklaormaikkal a legkellemesebb szórakozásokkal kínálgatják az ifjúságot. A sportnak, szórakozásoknak ezek a nemei kellemesebbek is, egészségesebbek is, gazdasá­gosabbak és olcsóbbak is egyéb mulatságok és szórakozásoknál. Elvégre ifjúságunk a gazdasági pályára készül. A gazdaságnak pedig első és sarkalatos elve: a takarékosság és rendes beosztás szerint a sorrend ez: először a szükséges, azutáu a hasznos é* végül a kellemes. Az ily szórakozások alkalmasak arra is, hogy az ifjúsággal a nagy. a szabad természe­tet megkedveltessék. Es ez szükséges is. Mert hiszen a szabad termeszet, a virágos róna, a bérces hegy lesz­nek a gazdász ifjúság jövendő működésének terrnumai. A hivatásnak ilj'etén felfogása mellett a szülők, az intézet és ifuság reménnyel tekint­hetnek az uj tanév elé. De jogos várakozással és reménynyel te­kint a nagy közönség is a gazdász ifjúságra. Figyelmet, előzékenységet vár a városi közön­ség a müveit gazdász ifjúságtól. Tisztelje az ifjúság azokat a rokonszenves és barátságos ér­zelmeket, melyeket városi közönségünk iránta kivétel nélkül táplál s szolid magatartással ho­norálja azokat. Mert ugy gondoljuk, hogy le­járt és egyszersmindenkorra lejárt ideje annak, mikor feltűnő bravuroskodással, tüntetésekkel existáhii lehetett. A korviszonyok, a fejlettebb ízlés, egé­szen más szabályokat adnak elénk, melyek sze­rint a társadalomban mozognunk kell. És ebben az irányban az intézet másod és harmad éves hallgatói legyenek a fáklyavi­vök. Az ó tisztes és nemes példájuk szerint igazodjanak az intézet uj hallgatói. Ily utón haladva városi közönségünk sze­retete, rokonszenve fogja kisérni az ifjúság ne­mes törekvését. Ami az életben boldoggá, a bajok és ve­szedelmek között nyugodttá tesz, az a hit és an­nak gyakorlása. Ez az a talizmán, mely megóv a tévedésektől munkánkat megszenteli és megedz a küzdésre. Tiszteljék és gyakorolják ebbeli kötelmeiket is. Igy válnak majdan valóra azok a remé­nyek, melyeket az ifjúság iránt mindnyájan rokonszenvesen táplálunk. Legyen a gazdászság városunk igazi arany­ifjusága. Arany kedélylyel, arany szívvel. Ily reményekkel szivesen üdvözöljük őket. jai pusztítják. — Romhalmaz lesz minden. — A halál mély csendje ül a tájon. A megsanyargatott ország királyával Má­riához emeli esdő szavát s Magyarország újra felvirul. — Ragyog mindenütt a kereszt. De szörnyű napok váltak ezután is még a magyarra. 1526. aug. 29-én II. Lajos király a nemzet virágával együtt a mohácsi csatatéren maradt. Az országra a félhold uralma nehezedett. Az ország fővárosa 145 évig nyögött a szörnyű iga alatt s vele az ország nagyrésze. Magyarország fiaiból török janicsárok lettek, leányait Konstantinápolyba vitték. És a megsanyargatott nép e névvel küzdött hitért, ha­záért, szabadságért. A letarolt rónákon, a kipusztított bérce­ken felahangzott, a bánatos ének : Boldogasszony Anyánk Régi jó Pulronánk, Nagy Ínségben levén Hozzád kiált hazánk. . . Magyarországról romlott hazánkról, Ne feledkezzél meg szegény magyarokról. És Mária pártfogása hősöket támasztott. Hunyadiak, Zrínyiek, Dugovicsunk, Esz­terházy Ferenczünk stb. küzdöttek.. Mátyás az igazságos — Mária kegyhelyre za­rándokol, Nagy Lajos Mária-Czellben a győze­lemért hálából templomot épített. Jlz 1848-as szabadságharcz idején Kossuth Lajos Mária képekkel díszített hadi lobogót ad honvédéink kezébe. Ezzel rohantak csatába. A pénzekre »Pat,rona Hungáriáé.« Magyar­ország Védőasszonya« felírást vésetett Kossuth Lajos. És midőn szabadság csillagunk elhalvá­nyult, midőn alkotmányunk elnyomatott hozzá vezetett kömeuetet, Mária-Czellbe, Scitovszky az ország hercegprímása. És Magyarország Vó­dőasszonya megsegített. Alkotmányos szabadság­nak csillaga ismét fölragyogott. Elég nyomós okok voltak ezek, hogy a magyar Máriában égi Védőjét tisztelje. Nem is fog kiszakadni igaz magyar szív­ből e tisztelet soha. Erről kezeskedik nekünk a mai ünnep : A Magyarok Nagyasszonya. Azért kedves és örvendetes ünnepe az okt. második vasárnapja minden magyarnak. Minket, keszthelyieket azonban még külö­nös kegjelet is fűz a Magyarok Nagyasszonyá­hoz. Máriában nemcsak országunk Patronáját, de templomunk ós városunk Védőasszonyát is tiszteljük. Az 0 jóságát hirdeti ismét uj díszben ra­gyogó szép templomunk. tárunk, melyet váro­sunk nagy szülötte, az ország prímása hat évvel előbb szentelt ós ajánlott fel megyés főpászto­runkkal együtt a Magyarok Nagyasszonya tiszte­letére. Hirdesse hát ez a templom, oltáraival unokáról-uuokára az ősök Mária tiszteletét. Ez lesz a keszthelyiek legszebb búcsúja. Németh. János. A mult héten érkezett meg a Ganz és Társa cég ujabb ajánlata a városi elöljáróság­hoz a villamosvilágitás ügyében. Adjuk azon megjegyzéssel, hogy még erre visszatérünk. Az ajánlat lm így hangzik : Hivatkozással a tekintetes Elöljáróságnak távirati és írásbeli szíves fslszólitá-ára ós a vá­rosi világítás ügyében f. hó 2-án t. Címhez in­tézet levelűnkre, van szerencsénk az uttóbbiban emiitett ajánlatot illetőleg a következőket elő­terjeszteni. Mielőtt szóban forgó ajánlatunk lóuyegé­vei foglalkoznánk, eőre kell bocsátanuak, hogy a rendelkezésűnkre állott, adatok elégtelenségé­nél és az idő rövidségénél fogva a tervezett városvilágitást, csak általánosságban tanulmá­nyozhattuk ; előzetes konkrét megállapodások hiányában behatóbb műszaki kérdésekkel kü­lönben nem is foglalkozhattunk. Az alább kö­vetkező költségvetés számadatai enuélfogva hoz­závetőleges jellegűek, s csupán a tekintetes Elöljáróság tájékoztat,ása végett állítottuk össze a végből, hegy a befektetés költségei hozzáve­tőleg megállapittassanak, hogy a tárgyalásokat annak alapján megindíthassuk s végül, ha a telep kivitele elhatároztatnék, annak, va­lamint a tárgyalások folyamán létrejött meg­állapodásoknak alapján a követelményeknek megfelelelö tervet készíthessünk. Készek va­gyunk ez esetben saját költségűnkön a hely­színén egész pontos felvételeket eszközölni és ezeknek, valamint a helyszínén folytatandó bi­zotisági tárgyalások során történő megállapodá­sok alapjáu a viszonyoknak megfelelően terve­zett villamos telepről részletes költségvetést ki­dolgozni, ha a tekintetes Elöljáróság alábbi propozdóinkat elfogadja. A mint már f. évi április hó elején be­küldött költségvetésünkben felemiitettük, kon­cessziók megszerzésével és exploi'ásával cégünk alapszabályainál fogva, egyáltalában nem fog­lalkozhatunk. Ily irányú ajánlató^, illetve szer­ződési tervezetet tehát elő sem terjeszthetünk. Miuthogy tehát nincs módunkban a más c-ógek részéről felajánlott koncessziós vállalatra pá­lyázhatni, van szerencsénk a tervezett elektro­mos központi telepnek a nagyközség saját re­gíejében való. felépítése iránt a következő sok­kal előuyősebb ajánlatot a tekintetes Elöljáró­ság ele terjeszteni. Hajlandók vagyunk a Keszthelyen felépí­tendő villamos telep létesítéséhez szükséges ösz­szeguek egy pénzintézet utján leendő financirozá­sánál közbenjárni. Összeköttetésben állunk egy hazai pénzintézettel, mely a világitási ós erő­átviteli telep felállításához szükséges teljes ösz­szeget az 1897. évi XXXII. t. c. 2. §-a alapján kibocsájtandó bizonyos évi annuitások mellett rendelkezésükre bocsátaná, illetve a telep fel­építését velünk együtt elvállalná. Ezen évi annuitások alig lennének maga­sabbak azon összegnél, melyet a nagyközség a nyilvános utcai közvilágításért egy koncessziós vállalatnak amúgy is kénytelen volna évente fizetni. A nagyközség ezen esetben azonnal a te­lep elkészülte után jutna annak birtokába és a maganvilágításból eredő jövedelmet is élvezné s nemcsak, hogy az ezen jövedelemből eredő nyereségből fedezhetné az emiitett annuitásokat, hanem idővel ezenfelül még oly tiszta jövede­lemre tenne szert, mely a helyett, hogy vala­melyik koncessziós társulat zsebébe folynék, egyéb közcélokra volna fordítható. A következő összeállításban oly közpouti telepnek építési költségeit soroijuk fel, mely­nél hajtóerő gyanáut Diesel-féle szabadalmazott hőerőgépek használtatnának. Ezen hajtóerő al­kalmazása mellett, az üzemköltségeknél tetemes megtakarítások érhetők el. Az építkezések is olcsóbbak, mivel a gépberendezés elhelyezéséhez nem szükséges akkora hely, mint hasonló tel­jesítményű, de gözűzemre berendezett telepnél. Az általunk tervbe vett elektromos telep munkabírását olykópen méreteztük, hogy a köz­világításra szánt 200 darab ós a középületekben elhelyezendő 180 darab 16 gyertyafényü izzó­lámpán, valamint 12 darab 8 ampéres utcai iv­lámpán kívül még 1500 darab magánfogyasz­tóknál installált izzólámpa üzeméhez elegendő. Ezen telep építési költségei a következők .

Next

/
Thumbnails
Contents