Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-21 / 38. szám

1902. szeptember 21. BALATON V1DEK Ugyanily kifogás alá esik a városházi kocsma is. Nem tudjuk elképzelni, mi okból szükséges ott a kocsma. A községházánál ugyanis állandó a panasz a helyszűke miatt ; talán azért, hogy onnan közelebb esik a rendőr szobába való vezetés ? Nagyon csekély dolognak látszik felszólamlásunk tárgya, pedig kis elmélkedés után nagyon is komolynak tűnik fel, csak ne hunyjunk szemet minden kihágásnak s ne tekintsük egy két ember érdekét, hanem segítsük elő a közérdeket, közerkölcsiséget és sok jót tehetünk bizonyos nem normális állapotok megváltoztatásával. Szerződés. Mely Keszthely város közönsége és a Magyar Schuckert-Müvek Villamossági részvénytársaság között a város képviselőtestületének szám alatt hozott határozata alapján a villamos köz- és magánvilágitás berendezése, illetve villamos központi telep létesítése és üzembe tartása céljából a következőleg köttetett: I. A szerződés tárgya: Keszthely város közönsége vállalkozónak 50 azaz ötven egymásutáni évre jogot ad arra, bogy — mások szerzett jogainak sérelme nélkül — a város utait, utcáit, tereit, hídjait, ugy a mostani, mint azután változható városi belső és külső határban díjtalanul felhasználja oly cé ból, hogy azokon a fogyasztóknak az erőátvitelre és világításra szükséges villamáram vezetésére szolgáló kábeleket és sodronyokat lerakhassa, illetve vezethesse; továbbá ugyancsak 50 azaz ötven évre jogot ad arra is, hogy a szerződés tartama alatt Keszthe'y város mindenkori határán belül villamos áramot világítási vagy egyéb célokra magánosoknak vagy közintézeteknek eladhasson, illetve iparszerüleg szolgáltathasson. A nevezett vállalkozónak azonban nemcsak joga van, hanem egyúttal kötelezi is magát, hogy ezen szerződés egész tartama alatt Keszthely város területén villamos áramot szolgáltasson, illetve, hogy ott minden magán — vagy középület villamvilágitására, vagy ipari célokra az alábbi pontokban közelebbről megjelölt feltételek mellett villamos áramot készségűéi szolgáltasson, ha azon utcákon, utakon és nyilvános tereken, hol a köz-, vagy magánépületek, avagy telkek elhelyezvék, n villamos áram vezetésére szolgáló fővezetékek már léteznek, avagy a jelentkező a legközelebbi ióhuzalig terjedő csatlakozás költségeit viseli. II. Központi telep. Vállalkozó a villamos világításra szükséges áramot egyenárammal három vezetékes rendszerben 2X200 volt lámpafeszültséggel állithatja elő és köteles az üzemet oly erővel megkezdeni, hogy egyelőre 100 kilowattnyi áramot szoolgáltasson és az áramszolgáltatás a fogyasztás emelkedésének mérvében kiterjeszthető legyen. Tartozik vállalkozó cég arról is gondoskodni, hogy a szükségletnek megfelelőleg megállapított és a várossal közlendő rendes üzemfeszültség állandóan megt»rtassék oly módon, hogy 5°/o-nál nagyobb ingadozások elő ne forduljanak. E célból köteles vállalkozó a központi telep gépházában megfelelő feszültségmérőt felállítani, mely lehetővé tegye a város közegeinek az áramfeszültség bármikor leendő ellenőrzését. Köteles vallalkozó a villamfejlesztó müvet fokozatosan, a mindenkori szükségletnek megfelelően, mindannyiszor nagyobbítani, valahányszor a szükséglet növekedése 3 évre történt kötelező bejelentések alakjában 25000 wattuyi, vagyis 500 urb. egyenkint 16 gyertyafónyü izzólámpa évi átlagos 500 órai világításhoz szükséges munkateljesítményt elér. Határozottan kiköttetik azonban, hogy ilyen bővítésekre az engedély utolsó 15 (tizenöt) évében vállalkozó már nem kötelezhető. III. A központi telep építése és működési •idejének meghatározása. Az 1888 évi XXXI. t. c. 14. § a szerint, elkészitendő kiviteli tervek, nemkülönben a faÜtartók és oszlopok rajzai a jelen szerződós kormány hatósági jóváhagyását közlő tanácsi végzés kézbesítőétől számított egy hónap alatt kormányhatósági jóváhagyás végett, a város tanácsához ellenőrzés és legkésőbben kéi héten belül leendő felterjesztés céljaiból Leter jesztendők. IV. A vezetékek minősége. A vállalkozó cég a villamos fó és mellék (elágazó) vezetékeket ott, l>ol ezt c lszerünek tartaná, a föld szine alatt mint kábeleket rakhatja le, vagy pedig mint sodronyokat a föld szine felett v-z> theti; ós pedig az utóbbiakat vagy az utcák, utak és terek mentén megfelelő oszlopokon, vagy pedig a házfalakon és a háztetők fölött, mely utóbbi két módozatra nézve a városi tanács a szükséges engedélyek meg szerzésében erkölcsi támogatását ígéri. A vezetékre vonatkozó részletes tervek foganatosítás előtt a város tanácsának jóváhagyás végett mindenkor bemutatandó!?. V. Földásások. A vállalkozó részéről saját munkásai által, vagy pedig a felfogadandó vállalkozó által a villamos vezetékek, illetve vezetékoszlopok felállitása céljából szükséges ásatásoknál 6 ugyanazon jogokat fogja élvezni, melyeket hasonló körülmények között a város a maga részére igénybe vesz. VII. A közvilágítás. A k özvilagitas egyelőre 200 drb. 16 gyertyafónyü izzólámpával és 12 drb. 8 amperes ivl ampaval fog eszközöltetni. E célra tartozik vállalkozó részint uj oszlopokon jelen szerződés IV. fejezete értelmében, esetleg a jelenlegi lámpaoszlopok, vagy lámpataitók felhasználásával, részint a házak falán lámpákat felállítani és az utcai világitásnak mirden egyébb eszközét ós anyagát a saját költségén beszerezni, illetőleg felállítani és a szerződós egész tartama alatt a saját költségóu folytonosan jó karban tartani. Az összes lámpák felállítási pontjai a város által elfogadandó, jelen szerződéshez utólag melléklendő és annak kiegészítő rószát képező térképvázlatrajz szerint állapitatnak meg és ahhoz vállalkozó szigorúan alkalmazkodni tartozik. A felállítás folyama alatt a lámpák felállítási pontjaira netán szükségesnek mutatkozó változtatásokat vállalkozó csak a város tanácsának beleegyezésével eszközölheti. Ha a lámpák- elhelyezésére nézve akár a felállítás folyama alatt, akár annak megtörténte uLáu a város változtatásokat határozna, engedé yes ezen határozatnak köteles eleget tenni. Az á

(helyezés és esetleg átalakítás által okozott, költségeket, valamint a szerződés kiegészítő mellékletét képező térkép szerinti elrendezés bárminemű megváltoztatása folytán okozott előállítási, vagy üzem több költségeket azonban a város az engedményesnek megtéríteni tartozik. Valamennyi utcai közvilágítási lámpa világítása é* fentartása az átalányösszegben foglaltatik. Az utcai közvilágítás lámpáinak égési tartiima a következő lesz: 100 egész éjjeli izzólámpánál évenkint 3600 óra, 100 fél éjjeli izzólámpánál évenkint 2000 óra, 8 fél éjjeli ivlámpánál évenkint 1400 óra, 4 fél éjjeli ivlámpánál évenkint 600 óra. Ezen u'cai közvilágításért fizet Keszthely VHrosa vállalkozónak minden 16 gyertyás izzólámpa óráért 1.5 fillért, mindeu 8 amperes ívlámpáért pedig óránként 15 fillért. A köz világit ásba beleszámítandó továbbá a városháza villám világítása is, melyet vállalnem szemtelen flegmával mondta : kérem tanár ur jogom van a harmadik kérdését is kérni !« » Harmadikat, ? ! Jól vau! Adok harmadikat! Feleljen Gay-Lussae és M-.riotte egyesitett törvényeiről !« A szegénv tanár azt hitte, hogy a ki a két részt nem tudja, h/ a két részből egyesi tf-tt egészt sem tudhatja. Pedig Véky Pali az egész fizikából ezt az egyetlen tételt tanulta ni"g és felelt is gyönyörűen Gay-Lussae és Muriotte egyesitett törvényéből. H he ha, ! még n őst is előttem vau a fizikatanár elképedt, arca. Kénytelen volt Véky Palit átengedni 1 — Az sem volt utolsó, mikor engem az érettségin szóbeli vizsgálatra hivtak föl németből. Tudod, bogy soha sem konyítottam hozzá. •Hht az elnöklő kormánybiztos kiván-ágára a nemet-i anár egyenesen azt e kf'rdéM intézi hozzám ; iSprechen Siedeuisch ? »Megérieni megértetlem, mit kérdez és rá is feleltem lakonikusan : >Nikt !« No nem is kérdezlek többet! — Erről eszembe jut a társam, a kivel egyszerre vizsgáztunk. A magyar irodalomból Fáy Andrást kapta. Beszélt, beszélt, elég jól ; d~ a szegény gyerek szörnyen drukkolt * kegyetlen sa itóhibák szaladtak ki remegő ajkai közül. Igy p

1. hadarja: .Ekkor aziáu F y Audiás visszavonult háza apjába« 0'pja hazába« helyett.) — Én meg tanfelügyelő koromban összeírtam egy pár csodabogarat az elemi iskolák titkaiból. Egyszer egy gyerektől — az első osztályban — kérdi a hitoktató : »Mikor Isten Ádámot, elaltatta, mit vett. ki az oldalából ?« • Paradicsomot,!« felelt, rá az okos kis «lal< — Másiktól meg kérdik a behatásnál : »Milyeu az anyanyelved ?« »Piros!« — E^y nem-t faluban meg (a hol különben már magyar a i»u nyelv) fölszólít egy gyereket, a tanitó. A nebuló egy kukkot sem tudott felelni. Hat miért nem tudod a lecket ?« »Nem id vótam. (t. 1. a mult Órán). »Hát, hol voltáU. »Haza « M'ert maradtál otthou ?« »Nekeui fáj vót a fejet « — Másutt, meg magyarázta nag\ ban a tanító a se lyumhernyót. »Láttil már selyen heruy ót Kosár Pista?. »Láttam egyet, Eger.sz.egen, de se a' vót !« — A számolásnál m«g felszólítja a tanító az egyik okos z»ldÓgyereket ; »Hol'.steir, mennyi az: 60+70?« »60+70 az 1 korona 30 fillér!. Ebből már kikiabált a jövő Rothschildja. — Legpompásabb azonban az az Írásbeli dolgozat, a mit egy másodosziályu némei fiúcska követett, el. Föl volt adva, hogy irjou uz állat és tiz növényuevet. Hát ő igy szerkesztette: (szóról szóra, betűről betűre lemásoltam az eredetiről): • diz növény, álad gugya lo zamár őgőr k-sck (-z kecske «kar lenni), tiznot, gagas, oma Réba Ima répa) grombli (krumpli) a Kugom, a ve'i.y (ismeretlen növény :) a beterjzee (valószínűleg petrezselyem) syolotát (saláta) zajona g„lH* (k lács) liust Csermájer Józ»ef II. Óztál d«nulo.« — Ez meg magyar pusztai iskolában t-Ud-tt gyöngy : »A gougolatnat é termes kr fej (id eset beszeguek neve^ütt. A beszeg kékfele? elő beszeg es írott beszeg. Tagagó mondathat H zon mongatot nevezüntiütt a, melyet tagago mondáinak nevezütt Czabály: A mongatotat imngid nagy t etútel bözdjuk és mingig Poutodd végzut... — No ezeket igazán érdemes volna valami újságba beküldeni! De már rajtunk a sor. Isten alr jon, öreg barátom ! > — Isten vel-d: Sok örömet a fiadhoz! — Hasonlóképen ! * Bodrogközi. : ^nriTTló rr^^fHTO^TT A budapesti Mária Congregatid szegény tanulói javára rendezett tárgysorsjaték 1 dllUlU SUlSj Syy > hoz 1 koronáért kapható Sujánszky József könyvkereskedésében. ^őnpereménv 10-000 borona ériéig. Xuzás 1902. okb l*én.