Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

12 BALATON VIDÉK 1902.S julius 13. csak akkor fog beállani, ha a köztudat­ban megrőgzik, hogy szükségleteinket magyar földön magyar terményekkel elégítsük ki. Erre a törekvés megvan. A mint tehát ez a törekvés mind nagyobb tömegeket visz a magyar für­dők felé, a szerint várhatjuk csak azok emelkedésit is. És valóban azt tapasz­taljuk, hogy a látogatottság növekedté­vel az igényekkielégitésére való törekvést a magyar fürdőktől, igy a Balaton mellé­kiektől sem lehet eltagadni. íme, példa rá városunk, amely ed­dig is erején felül hozott áldozatokat a fürdőközönség kényelmének a kielégi­tésére. Hogy kivánni való van még, azt azok tudják legjobban, a kik a fürdő ügyeit intézik. Az azonban bizonyos, hogj 7 a jogos kívánalmak kielégitésére, valamint a hiányok pótlására is el van­nak határozva, a mint azt a viszonyok követelik és a gazdasági fejlődés engedi. De, hogy e tekintetben sok pótolni való nincs, már azt legjobban mutatja a megéléukült balatoni korzón sé­tálók, üdülők nagy tömege, a kiket az évad kezdetén igaz magyar szivvel is­mételten köszöntünk. b. Zalavármegge rendkívüli közgyűlése ég köz­igazgatási bizottsági ülése. Zalavármegye f. lió 8-án rendkívüli köz­gyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya Nagy­kanizsa város a hazai elsó takaréktól két mil­lió koronából álló kölcsön felvétele, illetve a hazai első takarékpénztártól 1892. év február hó 13-án felvett 1.166.920 korona kölcsön kon­versiója tárgyában hozott határozatának jóvá­hagyása volt. A közgyűlés mindkét határozatot — tekintettel, hogy Nagykanizsa városa ezen pénzmüvelet által évenkint 11.000 koronát ta­karít meg, — egyhangúlag jóváhagyta. Ezután közvetlen megnyitotta Jankovich dr. gróf főispán a közigazgatási bizottság ren­des havi ülését. Az ülés kezdetén Ziegler Kál­mán emelkedett szólásra és azon inditványt tette, hogy a vármegye közigazgatási bizott­ság révén felterjesztés teendő a vallás és köz­oktatásügyi miniszterhez, miszerint — tekintet­tel a zágrábi egyházmegyei főhatóság azon legújabb rendeletére, mely szerint a templom­pénzek ós alapítványok az egyházmegyei pénz­tárba szolgáltatandók be, illetve, ha azok egye­seknél, takarékpénztáraknál volnának elhelyezve, felmondandók lesznek, a küun levő pénzek egyeseknél, illetve pénztáraknál meghagyassa­nak. A közigazgatási bizottság ezen indítványt egyhangúlag magáévá tette. Majd az alispáni jelentés következett, a mely bizony szomorú képet tárt fel. Jelentés tétetett a vármegye nagyrészén dühöngő jég­verésekről, a melj'ek különösen Nagykanizsa. Egerszeg, Barabásszeg, Paizsszeg, Döbréte ós vidékét teljesen tönkretette. Tüzeset hót volt. Az összes kár 8551 kor., ebből biztosítás által csak 1160 korona térült meg. A közgazdasági előadó jelentése szerint, melyet lapunk más he­lyén egész terjedelmében közlünk, a jégverések óriási kárt okoztak, ós ami megdöbbentő, biz­tosítva a termények elenyésző csekély része volt. Reámutatott, hogy mindennek oka az, hogy a kisgazda a biztosítás drágaságát nem bírja el ; ós hozzájárul ehhez a biztosító tár­sulatok felületes eljárása a kár megbecslésénél. A pénzügj'i adminisztráció terén, ami az adómunkálatokat' illeti, fennakadás nincs. A befizetés azonban igen gyér. Az adóközönség jelenleg teljesen fizetésképtelen, miért is szük­sége forog fenn annak, hogy a végrehajtási el­járás az adózó közönség érdekében julius ós augusztus hónapokra fölfüggesztessék. Majd a főorvosi előterjesztés következett, a mely a közegészség általános jó állapotáról tett tanúságot. Ezután pedig következett nz egyes tárgyak előadása. A közigazgatási bizottság a többi között a vallás ós közoktatásügyi miniszter azon ren­deletét, mely szerint jelentés tétessék, vájjon a zalaegerszegi közp. értékesítő és fogyasztási szövetkezet ügyvezetésében az állami tanítók mennyire folynak be (1!) kiadta a tanfelügyelő­nek eljárás végett! A „Keszthelyi Iparosok Dalköréi­nek hangversenye. Folyó hó 6-án azaz vasárnap este tartotta a keszthelyi iparosok dalköre nyári hangverse­nyét — tánccal egybekötve, mely alkalommal a nagy számmal összegyűlt közönségnek bemu­tatta azt r eny darabot is, melyet f. hó 13-án Tatár. az országos versenyen fog előadni. Nem célom a hangversenyről szoros kriti­kát mondani — bár azt is derekasan kiállaná ovatottabb kritikus részéről, — csupán arra törekszem, hogy a Balatonvidók t. olvasói tudo­mást nyerjenek ama szép sikerről, melyet ipa­rosaink arattak a sörház kerti helyiségében. Egy tekintet a dalos kör tagjaira s meg­vau a benyomás, a biztosíték, hogy szép és sikerült estélyben lesz része a szórakozás és mulatásra vágyó közönségnek. Az a komoly gárda, melynek miuden egyes tagja úgyszólván tul vau az emberi életkor delén, már magában hordja a siker biztos zálo­gát. Az arcokról lemosotygó derült kedély meg csak aunál jobban lelkesítette a mulatozásra egybegyűlt ifjúságot, mert lathatta hogy az nem hiányzik az öregebbeknél sem. Ennek a jó kedélyliangulatnak tulajdoní­tom, hogy a keszthelyi iparosok dalkörének jövője biztosítva van, mert annak minden egyes tagja kedvvel gyülekezik a tanulási órákra. Nem pillanatig tartó szalmaláng az összetartásuk, hanem oly komoly társaság gyülekezete, kik nem tartják tehernek a megjelenést, a mi pedig legtöbb esetben ós legjobban fenyegeti a dalos körök fennállását. Ez az egymás között is ural­kodó fegyelem biztosítja fejlődésót, jövőjét a mi dalos körünknek is. Erre büszkék lehetünk, mert hazánkban nem igen akadunk más 6 —7 ezer lakost szám­láló lcözségra, hol oly szilárd alapra fekte­tett dalos kör volna, mint azt a mienkről bát­ran állithatjuk. D" térjünk At a/, estél}' programmjára. Bevezetésül felhangzott a dalos kör jel­szava, melynek szövegét szépen feldíszített triinsparenti ől is olvashatta a közönség : ,.Istent, hazát, zengje dalunk, e kettőért élünk, halunk". A felhangzott mottó után rögtön következett Eckliardt Antal karnagytól irt csinos „Nép­dal egyveleg", melyet a közönség viharos taps­sal fogadott. A mint elhangzottak a darab utolsó akkord­jai, Bizi Sándor bandája rázendített egy ropo­gós csárdásra, mely táncra ragadta a fiatalságot. A programm második száma volt a ver­seny darab „Sóhajtás" Graál Ferenctől. A közönség nagy figyelemmel hallgatta ezt a szép műremeket, mintha csak bírálója akart volna lenni az előadásnak, váljon magában hordozza-e a tatai verseny sikerének csiráit ? Az előadás a várakozásnak meg is felelt. A műdal technikai nehézségével derekasan meg­küzdött a kisded, de lelkes csapat, ugy hogy magunknak a jó étvágyat. A kinek pedig jó étvágya van, annak biztosan jó egészségé­nek is kell lenni; ennélfogva a toruázás által­biztosithatjuk magunknak azon legdrágább kiu­cset, melyet semmiféle gyógyszerrel el nem ér­hetünk, sem semmi pénzzel meg nem szerez­hetünk, s ez a jó étvágy s a jó egészség. Hová kell már ennél nagyobb kincs ! Ha tehát a tornázésnak egyéb haszna nem volna is, mint egészségünket vele fentar­tani és biztosítani, sőt a veszendőben levőt is visszanyerni, már ezen egy haszonért, sem volna szabad a tornázást magunk részéről oly közö­nyösen venni, mint fájdalom ! veszik azt oly igen sokan. A gyermekeknél pedig a nevelés egyik fontos kiegészítő részéül kell tekintenünk. Minden embernek szüksége van kivétel nélkül a testi egészségre, ennélfogva minden­kinek egyformán szükséges is a toruázás. Némely életpályáknál meg majdnem el­kerülhetetlenül szükséges az edzett test pl. a katonai, orvosi, mérnöki és reudörtisztviselöi pályánál. A kinek edzett teste van. az szembeszáll az élet ezerféle bajaival, ennek híjával az ember csak tengődik s elcsenevészedik. Hogy pedig végre a tornázás a kedély­hangulatra mily óriási nagy befolyással bir, azt felesleges bizonyítgatnom, hisz saját ma­gunkon tapasztalhattuk gyermekkorunkban, vagy tapasztalhatjuk a jelenben is esetleg más tomázókon. Tornázás közben nem lehet bus ar­cokat látni soha. Ott egyáltalán a megelégedés víg kedvvel párosulva honol, elfelejtet minden világi goudokat, ós bajokat s az embert a bol­dogság fényhazájába varázsolja, szóval a ke­délyt feleleveníti, felvillanyozza. Ezen itt elmondottak után lesznek sokan a felnőttek, az idősebb s nehezebb testű egyé­nek közt, akik elismerik ugyan a testgyakorlás­nak általam felsorolt hasznát és előnyeit, de magukban azt gondolják : már hogyan lehet tőlünk öregektől azt kivánni, hogy mi a torna­szereken huzódozzunk, inászszunk vagy éppen forgolódjunk. A mi testünk már nem arra való. Akik igy gondolkoznak, akik azt gondolják, hogy a testgyakorlás csak abban áll, hogy a tornaeszközökön felhúzódjunk, forgolódjunk vagy más nehezebb gyakorlatokat végezzünk, azok nagyon tévednek. Senki sem kívánja ezt a korosabb egyé­nektől, maradjon ez a fiatalabbaknak. Marad még azért elég mozgás a korosabbak részére is. A többiek közül ajánlom a következőket: 1. Gyalogolás, mely szintúgy mint a futás és ugrás az izmok legnagyobb részét foglalkoz­tatja, s e mellett fejleszti, erősiti a mellkast, bővíti a lélegzést, és csendesíti a sziv műkö­dését,. A járás fokozása a futás. Igen edzi a tüdőt. 2. Az ugrás, mely minden alakjában ki­tűnő gyakorlat, s talán egy mozgás sincs, mely jobban igénybe venné az izomerőket, mint ez. 3. A hegymászás, ez a legújabb idő sportja. Maga a hegymászás kiválóan nagy élvezet a mellnek s a vele összefüggő szer­veknek a könnyebb és tisztább levegőn való kitágulása, melynek hatására megpirosodik a vér, s az élet lüktetni kezd szervezetünk min­den pórusán. 4. A vivás. Pompás gyakorlat, mulatságos játék s a védelem hasznos eszköze. Alig van gyakorlat, mely jobban számot tenne a test működése kifejlésóre mint ez. A gyaloglás, fu­tás, lovaglás igen jó edző testmozgások; de egyik sem részesülhet abban az előnyben mint a vivás. B. A csónakázás a legegészségesebb athle­tikai gyakorlatok egyike, mely működésre készti a főbb izmokat, kitágítja a tüdőt és erősiti a szivet. 6. A korcsolyázás. Ezt már ugyan ismét csak a fiatalok mulatságai közé lehet sorozni, de idősebbek is szívesen űzik. A korcsolyázás nem csak a láb izmait erősiti, de az egyen­súlyozással, mely minden izmot igénybe vesz, az egész testet edzi és űgyesiti. A tüdőt a friss levegőn erős munkára ösztönzi, s ezzel a vért is felfrissíti, 7. A kerékpározás szintén igen testedző mulatság. Az úszás legalkalmasabb és legkelleme­sebb gyakorlatok egyike szervezetünk erősíté­sére. A mély és tartós lélegzetvétellel igen fej­lesztjük a mellkast s nagyobb tevékeuységre sarkalja a tüdőt és a bőrt. Legújabb képes Keszthely város a Balatonpart és vidékéről a leg­nagyobb választékban kaphatók SUJÁNSZKY könyv és papirkereskedésében Koszthelyen.

Next

/
Thumbnails
Contents