Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-02 / 9. szám

4. ÜA LATON VIDIÍK lí»02. március 2. A közgyűlés megadván a tisztviselőknek a felment vény t, Sövegjártó Lajosné úrnőt kérte fel a koreluöki tiszt elfogadására. A választás a közgyűlés kívánságára közfelkiáltással a következő eredményivel ment, végbe: elnöknőuek Csanády Gusztáv dmé, aleluökiiőiiök Hoffmau Mórné, péuztárnoknőnek Stieder Kálmanné, elleiiörnönek Krausz Lajosné, titkárnak Sparszatn Pál, orvosnak Illés Ignác dr., a régi választmányi tagok mind megmaradtak. Uj választmányi tagokul következők választattak meg: Dézsányi Arpádué, Barna György né, Vidosfalvy Ernöué, Bendekovics lstvánné, Bozó Gézáné, Sztankovics Jánosné, Somogyi Elekné, Bóry Imréné, Nagy Margit, HoffmHi.n Sománé, Prager Tivadarné, Schwartz Zsigmond dmé, Manovill Mórioué, Frisch Samuné. Végül titkár indítványozza, liogy a bál tiszta jövedelméből 100 korona az alaptőkéhez csaloltassék, egyhangúlag elfogadtatott. Egyéb indítvány nem lévén elnöknő a közgyűlést feloszlatta. A kath. legényegylet közgyűlése. A kath. legényegylet február hó 23-án, vasárnap tartotta VII. évi lendes közgyűlését nagyszámú érdeklődő tag jelenlétében. Németh János elnök rövid megnyitó beszéde után felolvastattak és hitelesíttettek a mult évi gyűlések jegyzőkönyvei. Mi«jd. Németh János elnök olvasta fel kimerítő évi jelentését, mely szerint a mult évben volt, 1 rendes és 2 rendkívüli közgyűlés. Az egylet ügyei 15 választmányi gyűlésen nyertek elintézést. Az egyletnek a mult évben volt volt 105 rendes, 45 pártoló és 38 alapító tagja. A rendes tagok közül elutazott 39 s igy év végén volt 66 rendes tag. A kath. legényegyletnek fővédői : nagyméltóságú és főtiszt, báró Horuig Károly dr. veszprémi megyés püspök ur, ki szeretetének melegét és nagylelkűségét az elmúlt évben is éreztette az egylettel. Fővédő ; nagyméltóságú Tolnai Festetics Tassilo gróf v. b. t. t. keszthelyi kegyuraság. Egyházmegyei felügyelő : főt. Tölcséry Ferenc kegyesrendű áldozópap és veszprémi főgimn. tauár, ki az elmúlt évben is többször meglátogatta az egyletet. Az egylet vagyoni egyensúlya rendben van. Bevétel volt 1711 kor. 78 íill. Kiadás 1696 kor. 20 fillér. Pénztári maradvány, mint egyenleg 15 kor. 58 fillér. Az egylet vagyonát készpénzben, gyümölcsöző tőkében és (1 drb.) kötvény 1174 korona 84 fillér, egyéb ingóságokban pedig : 3473 kor. érték képviseli. Az egylet vagyona tehát 4647 kor. 83 fillér. Rendes tagok után hátralék a mult évre 12 hónapra 50 kor. Majd az adatokat összehasonlítva, a tagokat a takarékosság legszigorúbb elveinek érvényesítésére szólítja fel az elnök. _ A tagok művelődését és önképzését szolgálták a felolvasások, műkedvelői előadások, szavalások, ének stb. Tartatott 3 nagyböjti, 5 őszi felolvasás. A magas színvonalon álló ismeretterjesztő felolvasások szavalatok keretében történtek. A szavalatokban műkedvelő kisasszonyok is résztvettek. Az egylet tagjai közül többen szép ós nemes versenyt fejtettek ki e tekintetben is. Műkedvelői előadás volt 3. Két színielőadás és egy pásztorjáték 1901. dec. 26-án. Peér Leo főgimn. tanár vezetése alatt dalarda is alakult, melynek tagjai heti 3 órában nyertek oktatást. A tagok önképzésének előmozdítására jól rendezett könyvtár áll rendelkezésre. A könyvtár tartalmazott a mult évbeu 324 kötetet. Szaporulat volt 33 kötet. A könyvtar tehát 1901. év végén 375 kötetet tesz. Könyvtári forgalom volt : 20 kor. 49 fillér. A tagok rendelkezésére több lap állott. 1 napi lap, 2 heti lap. Ajándékozás folytán kapott az egylet 2 napi lapot ss egy heti lapot. A vallasosság és erkölcsiség istápolását is egyik fő kötelességének ismerte az egylet a mult évben. E végből az ifjúság zászlaja alatt testületileg részt veU a katli. egyház főbb körmenetein és a főbb ünnepeken szent misét hallgatott. A tagok nagyrésze elvégezte a húsvéti szent gyónást rs áldozást. A vidámságot és tisztes szórakozást szintén ápolta é.s helyes mederben fejleszteni törekedett az egylet. E végből az ifjúság részére rendezett 3 mulatságot ea 1 tavaszi kirándulást, melyek anyagi és erkölcsi tekintetben szépen sikerültek s mindenikét fesztelen jókedv és háziasság jellemezte. Az egyleti tagok viselkedése mind erkölcsi mind társadalmi tekintetben kifogástalan volt. Az egymás iránti szeretet, mások iránt, tanúsított tisztelet és előzékenység jellemezte viselkedésüket. A kegyelet és tisztelet cselekedeteiben is gyakorolta magát as egyleti ifjúság. Főt. Tölcséri Ferenc egyházmegyei felügyelő ur utján részt vett az egylet az augusztusi országos kath. legényegylet! congrewuson. Küldöttségileg képviseltette magát a sümegi és marcali t.estvéregyletek zászlószentelési ünnepélyén. A jótevők jóságát hálás köszönettel viszonozta. Elhunyt pártoló tagjairól hálás és résztvevő kegyelettel emlékezett meg az egyesület. Igy szivében őrzi az ifjúság nionsign. Schaffer Sebestyénnek, az elhuuyt kölni generális elnöknek, Kolpiug első utódának, továbbá Eóry György, Bock János vasúti főfelügyelő és a Ferenc József rend lovagja, valamint főt Soós Mihály pártoló tagjainak emlékét. Majd a lakás-kérdési öl emlékezett meg a kimerítő elnöki jelentés. Végre buzdító szavakban egyetértésre, muukásságra és kitartásra hivja fel őket. Az elnöki jelentés után a számvizsgálóbizottság jelentése került tárgyalásra, melyet, a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott s a póuztárosnak a felmentést megadta. Ezután elnök jelenti, hogy az alapszabályok értelmében az egylet tisztviselőinek megbízatása lejárt. Mire a közgyűlés általános lelkesedés mellett megválasztotta uj tisztviselőit. Alelnökké : Szalay Ignác, jegyzővé : Pöltz Pál, pénztárossá: Harasztovics István, ellenőrré : Perpics Ferene, 1-só dékánná: Kóber Miklós, 2-od dékánná ; Frankó Ferenc, 1-sö könyvtárossá : Sinka Lajos, 2-od könyvtárossá: Garay Jenő. Választmányi rendes tagokká : Baksa István ids., Balogh József ids., Neiger Károly, Heidekker János. Kappel László, Músits Ferenc, Neiger István, Hávlik Fereuc, Mendelényi István, Weiczy Jánrts, Károlyi Jáuos, NagyIstván ; póttagokká : Németh Ferenc, Neiger Imre, Banhoffer Sándor, Neiger Pál, Karakay György, Röll János, Rácz Géza, Gruber László. Felügyelő bizottsági tagokká: Braun Rudolf, Riersch József, Salamon János közfelkiáltással választattak. A választások befejeztével megállapittatott az 1902. évi költségvetés. A közgyűlés tárgysorozata kimerittetvén, sorra került az alapszabályszerűen előre bejelentett indítványok tárgyalása. Elsőnek tárgyalta a közgyűlés Németh János elnök egy egyleti munkakiállitásra vonatkozó indítványát. A közgyűlés a bőven megokolt indítványt Pölc Pál egyleti jegyző és többek hozzászólása után elfogadta és annak végrehajtásával a választmányt bizta meg. Ezután Heidekker János egyleti rendes tag terjesztette a közgyűlés elé : egy, a legényegyletek kebelében megalkotandó ipari munkás közvetítő intézményre vonatkozó indítványát. A helyesen és igen okosan megindokolt, életre való indítványt Pöltz Pál egyleti jegyző és többek hozzászólása után a közgyűlés szintén egyhangúlag elfogadta és annak végrehajtásával a választmányt bizta meg. Végül Németh János elnök megemlékezve a kereszténység fejének, XIII. Leó pápának örömünnepéről: 25 éves pápai jubileumáról, a megyés püspök ő nagymóltóságának rendelkezéseire hivatkozva, az örömünnepben való részvételre szólítja fel az ifjúságot. Indítványozza, h°gy a

z egylet a maga kebelében külön ünnepélylyel is fejezze ki őrömét és kegyeletét szt. Péter utódja : XIII. Leó pápa jubileuma alkalmából. Indítványozza az elnök, hogy f. évi június hó 29-én, szt. Péter és Pál apostolok ünnepén ének", szavalatok", felolvasás és alkalmi szinielőadással egybekötött örömüunepélyt tartson. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag és nagy „lelkesedéssel elfogadta s kivitelével a választmányt I izta meg. Ezzel a közgyűlés az elnök buzdító zárszavai mellett lelkes hangulatban véget ért. Színészet. Bokody Antal jó erőkből álló társulata már a második hete, hogy működik városunkban, nem kis műélvezetet nyújtva, i'4szint a darabok helyes megválogatásával. részint az előadások jóságával, nem ritkán tökéletességével. Az igazgató nagyon jól tudja, mi a szinészot igazi feladata s azért olyan színműveket adat elő, melyek mind szerkezet, mind jellemzés tekintetében kiválóak, vagy legalább is. mint Gárdonyinak „A bor"' c. müve, néhány részletükben az egyszerű népéletet hűen, igazáu festik. Igaz, hogy a Tóth Edék ritkán születtek, de hz is igaz, hogy Gárdonyinak e fentebb érintett műve némely pontban a művészi népszínmű magaslatán áll, pedig Gárdonyi a színmű irodalom terén csak kezdő s nem rosszul mondta egy író, hogy az ember első drámáját az ördögnek írja. ,.A bor" első felvonása e véleményt nagyon erősen támogatja ; szerencse, hogy az író a II. és III. felvonásban feljebb emelkedik s némileg kibontakozik az<>n kötelékekből, melyekkel saját maga kötötte meg a kezét s a vég szokatlanságával eléri azt, hogy az első felvonás ügyetlenségeit hajlandók vagy unk neki megbocsátani. De térjünk a részletekre. A mult hetet Guthy S. és Rákosy V. 3 felvonásos eredeti vígjátéka „A .sasok" fejezte be. Valamennyi szereplő tisztességes igyekezettel és sikerrel játszott. Bokody Sas Barnabása minden tekintetben kitűnő volt. Gyönyörűség volt látni, mint ábrázolta a vén korhely Barnabást, a ki, bár öcscsei jóvoltából és idegenek váltóiból él, mégis mind ezekkel, mind azokkal szemben oly tekintélyre vergődik, hogy szinte semmit sem mernek tőle megtagadni. Jó volt Heltay Nándor, mint Fouay Gábor műépítész ; nem kis igyekezetet tanúsított Heltai Jenő a boldogtalan Bukics Julián rajzoló szerepében. Nagyon természetes volt Dombi Ilona (Lenke) « igen kedves Hevesi Mariska, mint Mari szobaleány. Azt hisszük, Hevesi Mariska, más, nagyobb szerepekre is igen alkalmas lenne. Vasárnap este Gárdonyi G. műve : A bor keiült előadásra. Gárdonyi teremtette meg Göre Gábor biró ur, Durbincs sógor, meg a Káesa cigány alakját s jónak látta falusi életképébe is felvenni óket. Helyesen, vagy nem helyesen, most azt nem vizsgáljuk. Annyit azonban ki kell nyilatkoztatnunk, hogy Durbincs sógor ismeretes kifakadásai (vagy minek is nevezzem őket ?) nem valók a színpadra. S ha valamikor népszínműveinkbe nyíltan beleviszik a káromkodást, a kezdeményezés kétes dicsősége Gárdonyié lesz. De hogy az előadásra térjünk, meg kell adni Hevesi Józsefnek, hogy Görét kitűnően alakította. Mintha csak a Kakas Márton komikus Göréje elevenűlt volna meg előttünk. Nagyon jó volt (már menynyire ez a szerep jó lehet) Heltay Nándor mint Durbincs. Pelsőci is jobban alakította Kácsa cigányt s hívebben ólt a cigány kiejtéssel, mint a „Rang és Mód"-ban a kereskedő szerepében. Igeu jó kézben volt Baracs Imre szerepe. Lomnici, a boros ember féktelen kitöréseit, képzelt sértődésót, szilajságát, fóktelenségót csak oly szépen ábrázolta, mint kibékülését, engesztelékenysógét. Ezt talán a legszebben — pedig nagyobb részt némán, pompás tépelődéssel ós kifejező arcjátékkal. Ilyenre csak jó színész képes. Nagy dicséret illeti Szigeti Marit, Eszter és Bokodynét Baracsné szerepében. Bokodyról (Mihály) pedig lehet-e nem elismerőleg szólni ? Hétfőn Rosen Gy. „A nagyzás^ hóbortjai" c. vígjátékát játszották törekvő színészeink szép sikerrel. A politikus, nagyravágyó Ringheim bankárt, ki mindig „tul van halmozva" s ki nagy diplomata szeretne lenni, Bokody nagy művészettel oly kitűnően alakította, hogy általános tetszésben részesült. Már megjelenése i«