Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-02-23 / 8. szám

1902. február 23. BALATONVIDÉKEK Az egyház egét a történelem tanúsága szerint — sokszor vészterhes felhők borították, de Krisztus szavai szerint „A polcol kapui erőt vem vesznek rajta." A lezajlott negyed század is tanú rá, hogy XIII. Leó és a „lumen de coelo" nem csak nagy időn át de nagy lelki­erővel tudta kormányozni az egyházat s méltán emelhettük fel e hó 20-án hálaimánkat, az isteni gondviselés ama figyelemre méltó kegyelmeért, hogy ily nehéz időkben ritka életkorral aján­dékozta meg egyházunk fejét. L. A betegek ápolásáról.*) Irta : (Illés Ignác tr. honv. ezredorvos). Szervezetünkre vagy annak egyes részeire kártékonyán ható zavarok betegséget idéznek elő. A betegség különféle módon léphet föl. Kívülről ható erő például csonttörést, sebzést, rázkódást, idézhet elő, a meleg vagy hideg gyors változása hurutokat, rossz levegő, romlott étel, szenyezett ivó viz gyomor és bél­betegségeket s végre a penész gombák, bakté­riumok lázas fertőző betegségeket okozhatnak. Vannak betegségek, ^melyeknél nem orvos is nyújthatja az első segélyt, mig viszont olyanok mezeknek kezelése az orvos tudását igényli. Figyelmes ápolást igényelnek a lázas be­tegek, vérző egyének s a görcsökben szen­vedők. A lázas betegek többnyire fejfájásról pa­naszkodnak, majd fáznak majd nagy forróságuk van, étvágyuk nincs, de annál kinzóbb szomju­ságuk, nyelvüket sárga lepedék födi. Oly vidéken hol ragályos megbetegiilések fordulnak elő, minden lázas beteg azonnal el­különítendő, a környezet pedig figyelmezte­tendő, ha a beteggel érintkezik ecetes vizzel mossa meg kezét, a beteghez látogatókat ne bocsássanak, míg az orvos vélemén3 Tét nem mondta ki a kérdéses betegség felől. A láz meuet megítélése végett a beteg reggel este hőmérővel megmérendő.. A hőmérő higany gömbje a hónalj árokba tétetik a kar a mellre liajlittatik. A hőmérő tiz percig marad itt, azután kivesszük, ha leolvastuk a hőfokot följegyezzük s a hőmérőt megtörölve lerázzuk. A rendes hőmérséklet 36—37.5 Celsius között változik, a 38 fokot megközelítő hő­mérséklet már lázas állapotot jelent. Kimerült betegek hője 35 fokra is leszáll­hat, ez az úgynevezett összeesés, mikor a halál fenyegeti a beteget. A lázas betegeknél a hő magasságával az érverés ép ugy mint a légzés gyorsított. Rendes körülmények között az érverés 65—80, a légzés 15—18 percenkint, mig a lá­zas beteg érverése 100—120 s ezen felül is a légzések száma 50—60 lehet. A lázas betegnél a rázó hideget gyorsan követi a forróság. A sáppadt arc kipirul, a szemek fénylenek, az eszmélet zavart, környe­zetét nem ismeri meg, idegenekkel küzd, félre­beszél. Az ágyban alig lehet megtartani s ha kellő fölügyelet alatt nincs öngyilkossá is lehet. Fordulat áll be, ha a beteg izzadni kezd, az öntudat visszatér, a test forrósága alább száll. Némely lázas betegség lefolyása hosszabb időt igényel, heteken keresztül is eltart s vagy hirtelen vagy reggeli hő esés esteli hő emel­kedés mellett szűnik csak meg. A lázas betegek szobája kellőleg szellőz­tetett, dohány füst és étel szag mentes és 16— 18 foknál melegebb ne legyen. Nyáron az ablakok nyitásával télen a má­sik szoba szellőztetésével ujittatik meg a levegő, ha kell nyáron a beteg szobájában elhelyezett jeges edényekkel hüsitjük a levegőt. A beteg szobája naponkint nedves ecetes vizes ruhával föltürülendő. A beteg ágya könnyen hozzáférhető le­gyen, könnyű takaró fedje, csak rázó hidegnél adjunk melegebb takarót. Ha nehéz légzés is van jelen, ily betegeknek, hogy ülhessenek a vánkosok mögé szék vagy zsámoly tehető. Az *) Fölolvastatott 1902. február 18-án a paulai szent rinte rsndü irgalmas nőrérek keszthelyi intézetében. ágyat ha megigazítjuk a beteget más helyre fektessük. Hol a sebből vérzés esetleg más szenye­,zés lehet, a lepedő alá vizáthatlan gyolcssot vagy gumi lepedőt terítsünk A. lázas betegek tisztán tartandók, ne hogy föl feküdjék magukat. A fölfekvés helye eleinte vöröses majd a bőr lehámlik kisebesedik, ezen seb mindinkább a mélybe hatol s gyakran elüszkösödik. Ha a vörösséget észre vesszük, azonnal ecetes vizzel letörlendő s az orvossal közlendő. Lázas betegnek mig az orvos megérke­zik csak is erős húslevest, forralt tejet vagy orosz teát adjunk. Jó erős levest ugy készítsük, hogy a hust kis darabokra metéljük, kevés velős csonttal hideg vizben tesszük a tűzhöz, hogy így a Ints fehérnyéjét kivonjuk a lasan melegedő vizzel, ha megfőtt szűrjük le. Gyenge betegek fejét a vánkossal emel­jük fül s így adjuk az italt vagy táplálékot nekik. Legyünk ovatosak, ha a beteg inni kár egyszerre sokat ne igyék, a hol gyanús a viz ott előbb forraltassuk föl s csak ha lehűlt uyujtsuk a betegnek kevés citron savval vagy citron lével savanyítva. A limonádé ugy ké.-zül, hogy, egy kis po­hár vizben e°y darab cukrot fölolvasztunk s fél O.' citron levet, szűrünk hozzája A" mandula tej készítéséhez vegyünk 20 gramm édes mnndulát, melynek héját forró vizzel levontuk, üzután 10 gramm cukrot adva hozzá fa mozsáiban összetörjük s fél liter víz­zel leöntve tiszta ruhán átszűrjük. Adhatunk a lá,zas betegnek kevés botos vizet is, de pálin­kát, konyakot csak az orvos rendelete folytán adjunk. Gyomor és bélb§tegek részére nyákos ital készítendő és pedig ugy, hogy fél marék rizs vagy árpa kása egy liter vizben fél óráig főzve egy késhegynyi sót adva, tiszta ruha között megszűrve kipréseltetik. Ha a gyomor vagy belek sérülve vannak a szomjúságot csak is a száj gyakori kiöblíté­sével enyhítjük. Az orvos által rendelt gyógyszereket csak is az utasítás szerint adjuk be. Ha a beteg fájdalomról panaszkodik ne adjunk azonnal idegcsillapitó gj'ógyszereket, ha­nem a fájdalmas helyre tegyünk hűvös boro­gatást s ha melegszik cseréljük föl másikkal. Ha a fájdalom a torokban vagy a mell­ben nyilvánul, tegyünk reá 3—4 óránkint vál­toztatandó melegedő borogatást. Torokra legcélszerűbb ha egy törülköző kendőt hosszában összehajtunk, a kendő felét vízbe mártjuk s jól kifacsarjuk, a nedves fele jön a torokra s ezt a száraz felével beta­karjuk. Hideg bepakolásánál egy gyapjú takaróra tétetik a nedves lepedő, erre fektetjük a telje­sen levetkőztetett beteget, nyakig begöngyöl­jük a vizes lepedőbe s a gyapot takaróval be­fedjük, a fejre mindig hűvös borítást tegyünk, annyi ideig marad a beteg igy begöngyölve, mint azt az orvos elrendelte. A lázas beteg ha köhög, köpete egy kö­zönséges mázos bögrében, — melybe félig vizet öntünk — gyűjtendő össze s az orvosnak meg mutatandó. Hányásnál egyik kézzel tartsuk a beteg homlokát, a másikkal fogjuk az edényt mely­ben a hányadék jön. Ha a hányás megszűnt a száj vizzel öblítendő ki. (Folytatás.) Szalay Imre a magyar nemzeti érzésnek, gondolkodásnak ós typu^nak e kiváló alakja febr. 21-én meghalt. Szalay Imre több izben képviselte függet­lenségi programmal a lellei kerületet és mint szellemes debakter szép sikereket is ért el a parlamenti csaták terén. Előszeretettel foglal­kozott a közgazdasági kérdésekkel ós különösen a borászat terán vált ki szakértelme által, ö maga is bortermelő volt és lellei pincészete or­szágos hirre emelkedett. Ismereteinek bővítése céljából gyakrabban tett hosszabb utazásokat. Ismerte Európának minden államát, de a természet s ismeretekért való rajongása messzebbi utazásokra is sarkalta. Egyik igen érdekes utja volt a Ceylon szigeti, a hol hosszasabban tartózkodott s mint szen­vedélyes vadász és gyűjtő, ez utazásából ten­gernyi vadász trófeával s igen érdekes néprajzi gyűjteménnyel tért vissza. Nyolc éve körülbe­lül ennek s lapunk olvasói s a vidéki közön­ség is valószínűleg emlékezik még arra a rend­kívül érdekes kiállításra, a melyet a megbol­dogult akkoron a „Magyarország" Sándor-utcá­ban levő szerkesztőségében rendezett s a me­lyet a mig nyitva volt, rendkivül sűrűn láto­gatott a közönség. Irodalmilag is működött s e téren is igen figyelemre méltó dolgokat alkotott. Legiukább uti éleményeit, irta meg, élénk, szines tollal s nem csupán az érdekes és isineret,len tájak s emberek tették érdekessé munkáit. A „Magyar­országban" pompás tárgysorozatot irt, a mely azután külön kötetben is megjelent „A rubiuok hazájából"' címen. Életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk : Szalay Imre szül. Dégen (Veszprém) 1845. febr. 2-án, Iskoláit Veszprémben, Székesfejérvá­rou és Pesten Végezte, ezekután a Batthyány herceg-féle enyingi uradalomban gazdasági pra­kszison volt ; később Lellén, ősi birtokán gaz­dálkodott, hosszabb utazásokat tett szőlőszeti tanulmányok miatt Franciaországban a Rajna mellett s Ausztriában. 1875-ben a lengyeltóti kerület képviselőjének választotta, mely kerü­letet hat cikluson át képviselt 1896-ig. A par­lamentben legnagyobb részben szőlőszeti és bo« rászati dolgokban szólalt föl, a gyártott borokra vonatkozó törvény alkotását ő szorgabnazta, beadván a törvényjavaslatot. Boraival Páris, Bordeaux, Bécs, Antwerpen és Trieszt kiállítá­sain arany és. ezüst érmeket nyert, a bécsi ki­állítás alkalmával 1890-ben Magyarország bor­kiállítását rendezte, melyért királyi elismerést nyert. á.z országos fillokszera-bizottság tagja, s az első volt, ki a balatonmelléki homokon sző­lőt ültetett. A balatoni vitorla-sport, föllendülé­sére sokat tett. Sokat utazott Afrikában, Indiá­ban is. Irodalmilag a napilapokban működött, megalapította Somogymegyében a „Népjog" c. lapot. Önálló művei: Vitorlás kalandok a Bala­tonon ; A piramisok hazájából ; A rubinok ha­zájából. Haláláról a család a következő gyászje­lentést adta ki : Özvegy szalai Szalay Imréné szül. benedekfalvi Detrich Hermiu, saját, vala­mint gyermekei Hedvig, férjezett nyéki Faragó Károlyné, Hermin ós László, unokái Faragó Ilonka, Rózsika és Miklós, vejei Kacskovics Géza és Faragó Károly, valamint szalai Szalay Károly és özv. felsőpataki Bosnyák Gusztávné szül. Szalay Józsa mint az elhunyt testvérei, ugy az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti felejthetetlen férje, atyjuk, illetve uagyatyjuk, apósuk ós fivérük szalai Szalay Imre földbirtokos és volt országgyűlési képviselőnek hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájta­tos felvétele után, élete 57-ik ós boldog házas­ságának 28-ik évében f. évi február 21-én reg­geli 9 órakor történt gyászos elhunytát. A bol­dogult földi maradványai f. hó 23-án délután 2 és fél órakor fognak Lellén a róm. kath. hit­vallás szertartásai szerint a családi sírboltban ölök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 24-én reggeli 9 órakor foga lellei plébánia templomban az Urnák bemutat­tatni. Lelle, 1902. február hó 21-én. Áldás és béke hamvaira ! Emléktábla leleplezés. A keszthelyi ipartestület halhatatlan nevű disztagjának, Unterberger Ferencnek, lakóházát emléktáblával jelelte meg. Ezzel a kegyelet es hála adóját lerótta a testület az iparosok jóte­vője iránt. A leleplezési ünnepély szombaton volt a boldogult halálának tizedik évfordulóján. Reg­geli 9 órakor az ipt. s annak tagjaiból alakult „Iparosok Dalköre" fekete zászló alatt vonult

Next

/
Thumbnails
Contents