Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-15 / 24. szám

BALATON VIDÉK. Most. pedig azzal a kérelemmel járulok Nagy méltóságodhoz, hogy a szobrot leleplezni méltóztassék. Darányi Ignác dr. erre az alábbi nagyszabású beszéddel leplezte le a szobrot : Nagyméltóságú elnök ur, tisztelt uraim ! Mindenekelőtt őszinte köszönetet, mondok az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, mely ezt az eszméi felkarolni szives volt. Nagyméltóságod ékes szavaiban az én igénjtel^n személyemre utalt, mint e szobormű létesítésének kezdeményezőjére. Én nem tettem egyebet, mint kifejezést adlam annak, amit azon az emlékezetes napon itt mindenki érzett,, hogy ennek a szép Keszthelynek hiányzik valamije, hogy itt vau valami hézag, hogy itt van valami üresség addig, amig Festetics György szobra felállítva nincs. Köszönetet mondok a Nagy méltóságod elnöklete alatt, működött lelkes rendező-bizottságnak, a szobor bizottságnak ós mindenekfelett, Nagy méltóságodnak, aki mint annyi más, a mezőgazdaságot, közelről érdeklő fontos ügyben, azon képen e kegyeletes ügyben is mint vezér előljárt és mai féuyes beszédével eddigi működését, megkoronázta. Tisztelt uraim ! Köszönetet kell mondanom nagyméltóságú Festetics Tassilo gróf főpohárnokmester urnák, aki kezdettől fogva szeretettel kisérte ezt HZ ügyet és aki családi nagy hagyományoknak méltó képviselője és tovább éltetője. Köszönetet mondok Lukácsy Lajos szobrásznak, aki e szoborba művészi ihletet lehelt. Keszthely városát pedig arra kérem, hogy Őrizze ezt a szobrot annyi kegyelettel a menynyi szeretettel Festetics György ezen a városon csüngött. Tisztelt uraim! Festetics György gróf, a magyar mezőgazdaság ós mezőgazdasági oktatás terén úttörő szerepet játszott. A Georgikon nemcsak Magyarországon volt első ilynemű tanintézet, az első intézet, volt, egész Európában. (Ugy vau ! Tetszés.) Es igy Fest.etetics György nemcsak a magyar mezőgazdaság és* mezőgazdasági tanítás alapját vet.eite meg, hauem a magyar nemzetnek e téren a népek családjában soha el nem muló dicsőséget szerzett. E mellett azonban Festetics György a közélet minden terén, az irodalom, a kultura terén küzdött, fáradt, alkotott ós áldozott,. Sok nehézséggel, sok akadálylyal kellett neki megküzdenie. De voltak verőfényes napok is az ő életében. Mily szép, mily gyönyörű nap volt az, amikor Magyarországnak poraiban is áldott, felejthetetlen uegy nádora megjelent. Keszthelyen, hogy kezébe vegye az eke szarvát és Festetics segítségével száut.sa a földet ! A nagy nádor egy század előtt, 50 évvel a jobbágyság felszabadítása előtt az ö látnoki szellemével, szive meleg érzésével felemelte a rögöt, magához emelte és ezzel a röggel együtt magához emelte azt a becsületes népet, amely ezt a magyar földet művelte. József nádor másfelé is mehetett volna Magyarországon, de nem ment sehova, hanem Keszthelyre jött, mert, tudta, hogy ebben az országban senki őt ugy meg nem érti, mint Festetics György. (Elénk tetszés.) Es érezte a nagy nádor, hogy ezt a kitüntetést kivált az akkori időkben senki niás nem érdemli, mint Festetics György. De legyen megengedve nekfm, ho»y ez alkalommal Széclie:iyi István dicsó emlékéi is visszaidézzem. Szécheuyi István einber elölt nem dicsekedett, nem hivalkodott soha. Nagyobb volt, az ő nagysága, nagyobb volt, az ő jelleme, semhogy ezt tehesse. De egygyel dicsekedett, ő is, egyet, ö is szívesen emlegetett, : számtalanszor mondta, hogy: «Tudják meg az urak, hogy én Festetics György grófnak unokaőcscse vtgyok ! Tisztelt Uraim ! Egy tanárral, egy tanitványnyal kezdte meg Festetics György a Georgikont. Es ha most széttörhetné a koporsó falait, hogy megjelenjék itt, hogy megnézze még egyszer az ő kedves Keszthelyét, hogy körülnézzen még egyszer az ő szeretett hazájában, akkor látná, hogy az ő áldott keze nyomán mennyi intézményünk támadt s hogy a gazdasági tanügy, a gazdasági haladás s fejlődés mily arányokat öltött. Vau egv akadémiánk, van négy gazdasági intézetünk,' 38 földmivesiskolánk ós szakiskolánk, hatalmas kísérleti ügyünk 22 kísérleti állomással, van 200 időleges tanfolyamunk, vau nagyszabású népies gazdasági irodalom, látna, hogy a magyar gazda, nemcsak a nagyobb gazdák, de a kisgazda, munkás is olvas, képezi magát ; látná, hogy lassankint hogy alakul át, a gazdálkodás egész rendszere; s al<kor azt látná, azt érezné, hogy ő nem élt hiába, hogy nemzedékek mentek és nemzedékek jöttek, de az ő emléke itt maradt és nemcsak hogy itt, marudt, de elevenen hatolt; akkor látuá, akkor érezné, liogj' amit a kö't.ő zengett akkor, rajta teljesedett be, hogy „ . . . nöttőn nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik." De tisztelt uraim, nőjjön is annak fénye, aki a magyar földmivelő néphez ugy ragaszkodom,, amint azt Fesieiics György tette. Nem nagy ember az, aki hatásában a nép nagy rélegeire hatni, a nép nagy rél egeinek jólétét előmozdítani nem tudja Nagy ember csak az lehet, aki nemcsak fényt, hideg fényt szói-, hanem melegséget is tud árasztani. Nagy ember csak az, akinek élete mellett a szegény ember hálakönnye tesz tanúságot. Az egészsége ^ mag nemcsak telfelé l ő, az 'efelé is hajt, HZ gyökérzetet, ver a fö'dbe s ebben a gyökérzetben, amelyet, nem latunk, ameljer, nem ismerünk, ebben rejlik erejének titka. Dicső, nagy hazánkfia! A te emléked a mi talizmánunk. Ha valaha kedvtel n idők a magyar gazdát elválasztanák a magyar gazdától a te emléked összehoz, a te emléked újra eg3'esít bennünket. Ez az emlék minket a jó szerencsében mérsékletre tanit, a balsorsban pedig felemel bennünket; a te emléked, a te éleied. a t« példád azt mondja nekünk, hogy a magyar mezőgazdaságért, ugy fáradjunk, ugy küzdjünk, amint te fáradtál és te küzdöttél, pihenést, nem ismirve, mind végig. Hulljon le a lepel ! (Szűnni nem akaró, lelkes éljeuzés.) A miniszter szavára : hulljon le a lepel, egy pillanat, alatt ott, állt a művészi ihlettel alkotott szobor a közönség előtt. A leleplezés gyorsasága Szt.avenik Jáuos helybeli kárpitost dicséri, ki a saját leleplezési találmányával ugyancsak elismerésre méltó ügyességét mutál t.a be. Végül Nagy István városbíró néhány lendületes szó kíséretében a város őrizetébe vette át a szobrot. A miniszter beszéde az egész közönségre mély hatást gyakorolt. A kissé s/.eszélyes időjárás nem nagyon kedvezett, ugyan az ünnepnek — a beszédek alatt permetezni kezdett az eső, majd kissé erősebben esett, ugy, hogy egymásután nyiltak fel az ernyők — de azért a közönség áhítattal hallgatta a miniszter érces hangján messze elhallatszó szavakat. A szobor megkoszorúzása. A miniszter beszéde végeztével sajátkezüleg tette le a szobor talapzatára a földmivelésügyi kormány koszorúját. Koszorút hoztak továbbá a szoborra a grófi család; a földmivelési minisztérium, az orsz. magyar gazd. egyesület, Zala vármegye törvényhatósága, Zalavármegye gazd egyesülete. Pest-pilis-, Somogy-, Hevesvármegyék- gazd. egyesületei, a magvar-óvári gazd. akadémia, az állatorvosi főiskola, a kassai gazd tanint. hallgatósága, a kolozsmonostori gazd. tanintézet, a debreceni gazd. tanintézet tanári kara és ugyanezen intézet hallgatósága, a. keszthelyi gazd. tanintézet ; a 17 földmives iskola gazdaságaiból szerzett kalászokból összefont és az intézetek 17 hallgatója által szénahányó villán hordott, szalagokkal gazdagon diszitett koszorú, mely magának a. földmivelési miniszternek a kezdeményezéséből készült, a keszthelyi kath. főgimu. „Helikon" önképzőköre stb A leleplezési ünnepélyt a Szózattal kezdték és Hymnuszszal végezték, melyeket a gazd tanintézet és a főgimn. együttes énekkara énekelt Eckhardt A. vezetése alatt. A szobor megtekintése után, a mely általános tetszést aratott s a melyről Darányi miniszter igen elismerőleg nyilatkozott a művész előtt, Dessewffy Aurél gróf bemutatta a miniszternek a szobor-bizottság tagjait, s ekkor a szoborleleplezési ünnepély véget ért. A díszebéd. Délután 2 órakor 210 teritékü díszebéd volt a „Hullám" szállóban. Alig hogy együtt volt a társaság a nagyteremben a patkóalaku asztalfővel körülfogott három asztalnál, megeredtek az ég csatornái; de ez cseppet sem zavarta a kedélyes, jó hangulatot. Az ebéd menüje a következő : Szárnyas aprólék és Rántott borsó leves, Tok tartármártással, Angol bélszín körözéssel és vegyes szárnyasok, Biscnittekercs borchaudeauval, Torták, Csemege, Fagylalt vagy Fekete kávé, Törley pezsgő és Tomaji bor! Az első felköszöntőt Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter mondotta : Tisztelt uraim! A inai napot minden emlékével együtt gróf Festetics György dicsőségének szenteljük és mindenki, a ki csak teheti, lelkében és szivében hacsak egy porszemmel is járuljon ahhoz, hogy gróf Festetics György dicsősége minél fényesebb és minél nagyobb legyen. ' De megdicsőült hazánkfia nagy szellemében vélek cselekedni, a midőn mégis egy kivételt teszek és kegyeletesen emlékezem arról, hogy ma, a mai napon Magyarország összes templomaiban Felséges Urunk Királyunkéit imádkoznak. Harmincöt esztendej-' t. uraim, hogy Szent Istvánnak ezredéves koronáját Felséges Urunk felkent fejére tették. Sokat változott e :i.) év alatt Magyarország gazdaságilag is, de egyébként is egy egész más képet nyújt, a haladás képét nyújtja. Erre ma nem terjeszkedem ki. De változott más is. Hol vannak azok a nagy alakok, a kik Ő Felségét, urunk királyunkat környezték akkor, midőn a szent koronát fejére tették ? Elment Deák Ferenc, a kinek bölcsőjét e földön ringatták, Zalamegye örök dicsősége és örök büszkesége, hogy a hazának egy Deák Ferencet adhatott. Elment az a providenciális államférfiú, Andrássy Gyula gróf, az ujabb alkotmányos kormány első nagy miniszterelnöke. Év elment az én balszomszédomnak halhatatlan édesatyja gróf Festetics György, a ki nemcsak liires gazda, de igen jo magyar ember volt és a ki nemes közbenjáró volt mindig korona és nemzet között. Elment t. uraim a mi Nagyasszonyunk, felséges királynénk is, a kinek vállát érintette Szent István koronája. Elhagyott bennünket, talán azért, hogy ennek a magyar nemzetnek az égben egy jó csillaga legyen. (Általános élénk tetszés) Ennyi csapás ennyi veszteség után, az Isten, a magyarok istene vigasztalásul, erősségül és támaszul hagyta meg nekünk Felséges Urunk életét. (Lelkes éljenzés.) Ha majd eljön az idő, a midőn a történet fog beszélni Felséges Urunk dicső uralkodásáról -— adja Isten, hogy minél később legyen — akkor a történet el fogja mondani, hogy az ő dicső uralkodása olyan idő volt, a mikor a magyar nemzet, szabadságáuak és alkotmányának leghivebb őrét, a korona felkent viselőjében látta és el fogja mondani, liogy a mi Felséges Urunk koronája fényét és dicsőségét a nemzet erejében, a nemzet hatalmában keresi (hosszan tartó élénk helyeslés.) Engedje a Gondviselés, a mety bennünket annyi hányattatás közt, annyi viszontagság közt megtartott ezen a földön, engedje a Gondviselés, hogy a mi Felséges Urunk élete még hosszú, még nagyon hosszú időre terjedjen, hogy lássa emelkedve és dicsőségben a legmagasabb uralkodó házat és lássa emelkedve es dicsőségben, lássa boldognak a hazát. (Hosszantartó, szűnni nem akaró élénk éljenzés) Dessewffy Aurél gróf ezután rendkívül meleg szavakban köszönti fel Darányi minisztert, a ki minden magyar embernek a hálájára rászolgált azou rendkívül szívós, kitartó igyekezetével, hogy a magyar földet a magyar népnek megtartsa. (Lelkes éljenzés.) Darányi úgymond, az a miniszter, p ki az 1867. óta működött összes alkotmányos miniszterek köziil a legtöbbet tett épen a kisember, a szegény nép érdekében. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) Festetics Tassilo gróf mélyen meghatva köszöni családja nevében is a mai szép és kegyeletes, hazafias ünnep létrehozatalában való közreműködést. Köszönetet mond mindenekelőtt Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternek, a ki legelőször pendítette meg a szobor eszméjét, köszönetet mond Dessewffy Aurél grófnak és az elnöklete alatt álló Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek az eszme végrehajtásárt, a legmelegebb köszönetet mondja az egész közönségnek, a mely az ünnepen részt vett, ve-