Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-08 / 23. szám

2. Z £gyi% munkás fe'znéft szorgalomnak ®ús gyümölcsöt termő csarnoka, DKási{ egy magasztos hatalomnafe Művészetnek szentelt temploma. Jobban lafe{ az ősföld szülötte. Sbben a por az egefee száll . • • és a feső század mindkettőbe' éltető csodás forrást talál. Balatonvidék Sí volt a^fer a lángész temetve, '({'enyértermő mező/{ parlagon, J£evés 6uzdúlt nagyra és nemesre S óh, oly szegény volt a drága hon ! Ámde volta^ ideálok s elmék, Volt a termő földben dús erő, Csa^ nem voltáig a l\it[ megműveljefe ÍJ ér fi, tettre fesz, nem állt elő. . . 70. (georgifen és Relifen, áldjá^ 3_fasznost, nemest alfetó fezed, (sfeorgihon s Relifen feáltjá^ Aj világba nem múló neved. Qj'eorgifen s Melifen, porodna^ Ddlindöröfee hű emléfe lesz <ís mig áll, a fejlődő hazána^ dicsőséget, hirt s nevet szerez 1902. junius 8. 0. S)e volt. .. volt egy férfi! j£z> fene{ ma ICnnepeljü^ romlatlan művét, A fenel{ a nevét fennriadva <£)örgí bérci visszhang szerteszétS ha egünfen a jólétnél^ napja, Vagy sötét gyász bús felhője fel, Festetics l 'Öe magyar hazád nagyja ! — 32= eved fezlün^ mindöröfee ét. Festetics György gróf a katonai pályát elhagyja, gazdálkodáshoz fogott. De csakhamar keservesen kellett tapasztalnia, hogy a gazdaság rendszeres kezeléséhez értő gazdatisztek hiányoznak. A bajon segitendö, létesített egy intézetet, melyben az urodalmi tisztek a mintaszerű gazdálkodáshoz szükséges ismereteket elsajátították. Az intézetet alapitója keresztneve után görög kifejezéssel Georgikon-nak nevezték el, mely elnevezés Vergilnek, a görög költőnek a mezőgazdaságról szóló Georgikon, helyesebben Georgica tankölteményére emlékeztet. A kettős érteményben vett név, melyen a hazánkban sőt egész Európában első gazdasági intézetet nevezték, kifejezi a célt, melynek megvalósítására az intézet létesíttetett és visszaidézi a nagyférfiu emlékét, ki a földművelés előmozdítására nagy gondolatát a kezdet óriási nehézségei dacára is megvalósította.

1) A Georgikon 1797-ben nyilt meg egyetlen tanárral, egyetlen hallgatóval, előadásra szükséges helyiség és önálló gazdaság nélkül. A legszerényebb kezdet, a mi valaha hasonló intézményeknél létezett. Hiányoztak a szaktanárok, hiányoztak a hallgatók. A halhatatlan emlékű Festetics György mindkét hiányon segitett áldozatkészségével. Saját költségén a külföldön képeztetett tanárokat a Gsorgikon számára. Addig, mig a célt elérhette, idegeneket alkalmazott Az első tanár Bulla Károly cseh, a második Vrecourt Sándor német volt ; Bulla németül, Vrecourt latinul tartotta előadásait. Pár év elteltével az idegen tanárok helyét magyarok váltották föl ; már a harmadik tanár, Pethe Ferenc magyar nyelven oktatta hallgatóit. Tanárok voltak, de hallgatók nem. A magyar nemesség nem tudott megbarátkozni ama goudolattal, hogy a gazdálkodás megtanulására elméleti oktatás is szükséges. Eszébe sem jutott senkinek, *) A görög elnevezés helyett „gazdasági major"nak, gazdatisztképzőnek is nevezték az intézetet. Georgikon. (9rta : 3.) hogy gyermekét a Georgikonba küldje tanulni. Még a harmadik évben sem volt igen több a hallgatók száma, mint a nj'elveké, melyeken az előadások tartattak. Kötélen kellett fogni a gyakornokokat.

2) A nagylelkű gróf ezen a bajon oly módon segitett, hogy a hallgatóknak lakást, élelmet, ruhát, jelentékeny összegű ösztöndijat adott, tanulmányaik sikeres végzetével pedig állást biztosított számukra. A grófnak ez áldozatkész buzgalma végre megtörte a közönyösség jegét. A gyakornokok száma évről-évre növekedett. Az első három évben 1—5-ig terjedő létszám a negyedik tanévben 20-ra emelkedett. Még a megfelelő épületekés a szakoktatáshoz szükséges külön gazdaság hiányoztak.

3) Ezekről is gondoskodott a lánglelkü hazafi. A Páhok felé vezető országút mentében a város nyugot.i részén hatalmas épületet állíttatott.

4) Az épülettől nyugotra és északra fekvő területen szántóföldet kertet, rétet, Cserszegen szőlőt és erdőt, összesen 902 hold területet bocsátott az intézet rendelkezésére. A lótenyésztés tanulmányozására a fenéki méntelepet jelölte ki. Ezek után történt 1801 augusztus 23-án a Georgikon ünnepél\

Tes megnyitása, melyen József főherceg nádor is megjelent, számos előkelő vendéggel. A nádor belátva az intézet nemzetgazdasági horderejét,méltánylásának és nagyrabecsülésének megható módon adott kifejezést. Az ünnepélyen kezébe vette az ekeszarvát s egy dülőhosszat néhán}

7 barázdát szántott. Festetics György gróf vezette a fogatot, Szapáry gróf volt az ostoros. Mig a szántás tartott, addig a keszthelyi zeneiskola növendékei a keszthelyi apátplébános és Strokay által készített verseket énekelték. A versek Buza2) Helyi közmondás. 3) A georgikoni épületnél felhasznált, telkek Szűts Ferenc chynrgus és Kollár István kertjei voltak. A gróf ezeket, a kerteket földesúri hatalmánál fogva jobbágyLirtokosaitól elvette és őket más telkekkel kárpótolta. Responsa Dominii 1616 dec. 11. Városi Ivt. 4) A Georgikon egyemeletes épület. Ma cselédlakás. Az utcát az épület után Georgikon-utcának evezik. kalász Koszorú cimen nyomtatásban is megjelentek A nemzeti szinre festett eke, melynek vasrészrei utólag bearanyoztattak, valamint az ezen esemény emlékére készített érmek tanúi a nagy ünnepnek, mely a Georgikon mezején e napon lefolyt. A Georgikon idővel nyolc osztálylyá, helyesebben nyolc társintézetté bővült ki. Ez időtől fogva az intézetet akadémiának nevezték. Osztásait képezték : a tulajdonképem Georgikon. a földműves iskola, a pristaldeum, az erdészeti-, lovász-, kertész-, leány- és építészeti iskolák. A pristaldeumban a gazdasági oktatásokon kivül a jószágkormányzásra szükséges jogi tanulmányok adattak elő. A leányiskola művelt és takarékos háziasszonyokat nevelt. A többi osztályok által teljesített munka azok ciméből eléggé világos. A kis csemetéből idővel óriási fa növekedett. Nemcsak a hazából, hanem a külföldről is jöttek a Georgikonba gazdaságot tanulni. Az intézet 51 évi fennállása alatt évenkint átlag 28—30 gazdatisztet (1444) adott a hazának. Az intézetben működött tanároknak is (97) fele a Georgikonban nyerte kiképeztetését. Kedvező híre a legfelső körökbe is eljutott. Ennek lehet tulajdonítani, hogy Ferenc király (1807 jun. 10), Károly főherceg (1820 szept. 11), a szász királyi herceg (1822) és számos külföldi és hazai tudós látogatták meg az intézetet. A nagy hirre jutott Georgikon 1848ban szűnt meg, mikor az ifjúság megértve a haza hivő szavát, egytőhegyig a haza védelmére kelt. A szabadságharc lezajlását követő évtized nem volt alkalmas idő gazdasági intézetek létesítésére. Csak a hatvanas években, midőn Ferencz József királyunk elrendelte, hogy a gazdasági alap hasonló természetű intézetek felállítására fordittassék, indult erős mozgalom gazdasági intézetek felállítására.