Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-01 / 22. szám

1902. junius 1. BALATON VIDÉK 3. legnagyobb munka hevében felmond, eltávozik, megbetegszik vagy más egyéb adja elő magát! ° Mi következik erre? - Keresgélés, kap­kodás alkalmas munkás után. A véletlenül jelentkezőt szükségből, tekin­tet nélkül megbízhatósága, vagy szakképzettsé­gére nézve alkalmazni kell sokszor a mester je­lentékeny anyagi hátrányával is. Igy károsodik azután gyakran a mester munkaveszteség és túlcsigázott munkadíj cimén. Vagyis ugy huzuak le nem egyszer egy rókáról két bőrt. De hasznos intézmány az iparmunkaköz­vetités az iparos segédek szempontjából is. Az ifjú iparimunkás, hogy munka és ke­nyér után nézzen, kezébe veszi a vándorbotot. Vándorutjában megy városról városra, igaz, van ebben valami poétikus ós hasznos momen­tum — a régi céhbeli időkből ! Mert az által sok értékes tapasztalatot szerez. De vajjou az igy sokszor keserű meg­próbáltatások árán szerzett tapasztalatok hasz­na és az igen gyakran vele járó soknemü, anyagi, testi' ós lelki kár között van-e kellő arány ? Mert az iparos ifjú nem egyszer juthat oly mostoha körülmények közé, hogy munka nélkül hónapokig kénytelen folytatni vándor­utját. Miközben eddigi szorgalma gyümölcsét, megtakarított pénzecskéjét fölemészti. Másrészt, ha igaz az a számitó angol szólásmód, hogy az idő pénz, mennyi időt illetve mennyi pénzt veszteget el az az ifjú munkaerő hosszas ván­dorlásaiban ? Hány munkaerő csenevészesedik és vész el ily uton. Megszokja az ifjú munkás lassan­kint munkahiányában a tétlenséget, munkátlan­ságot, a munkakereső nem egyszer válik munka­kerülővé. És mint ilyen terhe lesz nem csak övéinek, az iparosságnak hanem a nagy társadalomnak is. — Mert mi tagadás számtalan oly vándorló jelentkezik nap mint nap ajtóinkon, kiknek ke­nyere ép tán ily megszokás folytán — az örö­kös munkakeresés! Hányódik vetődik. .. Rá senki ügyet sem vet. . . Azután elkallódik. Fáradtság, nélkülözések testi erejét is ki­mentik. — Kész a betegség. — Ki gondozza azt a szegény beteg vándorlegényt. Kórházba kerül. Övéinek, vagy illetőségi helj'ének rovására. De hány oly kisebb város van, hol ily humánus intézmény — nincs! Biztos menedékhely és gondos ápolás hiá­nyában az ilyen vándorlás nem egy remény­teljes életnek ásta már meg korai sirját. Nem csak testi, hanem erkölcsi értelem­ben is. Ki mondja meg hány, gondosan nevelt, jó erkölcsű, szolid fiatal iparos ifjú került vándor­utazgatásaiban az erkölcsi veszedelem és bukás hálójába? Munkakeresgélés cimén idejét korcsmák­ban, kéteshirü lebujokban kénytelen tölteni ! Es minő társaságokban. Tapasztalatlansága, elhagyatottságáuak ér­zete önkételenül űzi a veszedelmes barátok és társaságok körébe. Hol testét és lelkét meg­rontják s megmételyezik. Ha nincs oly intézmény, mely szeretettel fogadná és gondozásaiba venné a vándort. E tekintetben is emberbaráti hivatá.st tel­jesítenek a kath. legényegyesületek, midőn az átutazó vándor iparos segédeknek menedéket s barátságos fogadást biztosítanak. Azonban itt is mint sok egyébkor az életben előtérbe lép az az aggodalmaskodó „de" szócska. Mert bi­zony ily emberbaráti intézmény sem képes egy­maga azzal az örökös vándorlás és munkake­reséssel járó bajokat és veszedelmeket meg­gyógyítani. Nagjr haladást jelentene ezen a téren az ipari munka-közvetítés kérdésének megoldása. Égető kérdés ez! — Egy lépés mégpedig ha­talmas, az iparosság helyzetének javítása utján ! Sokat lehetne tnég e kérdés szükségsze­rűségének és égető voltának megvilágosítására felhozni. — De minek ! Mikor az előttünk vég­bemenő eseinóuyek minden okoskodásnál han­gosabban szólnak. A kérdés fontossága : socialis, emberbaráti és ipari szempontból világos. Megoldásának le­hetősége adva van. Életképessége és előnye nyilvánvaló. A budapesti munkaközvetítő in­tézet rövid, de hasznos múltja bizonyságunk. Egymagáb an azonban ez sem elegseges. Országos szervezetet keU adui annak. Ha lehet az ipartestületeket, az ipari hitelszövetkezeteket, ipar és kereskedelmi kamarát országos szerve­zettel ellátui, mért ne lehetne ezt is ? Addig is míg a kérdés ily uton végle­ges megoldást nyerhet, társadalmi utou is lehet e tekintetben hasznos lépéseket tenni. — Es pedig az ipartestületek és iparos egyletek köl­csönös egyetértéssel és kitartással sokat tehet­nek az ügyben. A keszthelyi kath. legényegylet közgyűlése foglalkozott is már o kérdéssel s elhatározta, hogy addig is mig ez az ügy megoldást nyer : tagjai és pártolói számára inunközvetitést szí­vesen eszközöl. E végett érintkezésbe lép : a budapesti, országos központi kath. legényegyesülettel, va­lamint a többi hazai kath. legényegyesületekkel. Az egyesületi és szak közlönyökkel. Az eljárási mód pedig a kővetkező lenne: A munkaadók az egyesületi elnökségnél beje­lentik keresletüket, a munkás szak, a niuukás szám, a munkaidő és feltételeik megnevezé­sével. A bejelentések közöltetnek a központtal valamint az egyleti közlönyök utján a többi hazai legényegyletekkel. A munkások hasonlókép: szak­képzettségük, iparosságuk és feltételeik megne­vezésével ily uton közlik illetve hirdetik mun­kakeresésüket. A munka kereslet és kínálat ily utou való közlésével megegyezés jöhet létre munkaadó és munkás között. A köz veti tést az egyesület szivesen esz­közli. a levélbeli megegyezés — az iparos munkaadók és iminkások dolga. Az iparos segédnek pedig nem kell nya­kába akasztani a vándortarisznyát s kezébe venni a vándorbotot, hogy munkát keressen, hogy dolgozhasson, viszont az iparosmesternek sem kell aggódnia, jön e vagy mikor jön meg­felelő vándor-munkás. Szóval nincs kitéve ez eset­legességeknek, meglepetéseknek és egyéb vele­járó kellemetlenségeknek. E lépés kezdetlegességét elismerjük. De addig is mig tökéletes szervezet jö helyébe — már egy lépés "azon az uton, melyen haladva a vándorlásnak és uiunka keresgélésnek nem egy sebét gyógyítja meg. Kettőn áll a vásár. — A munkaadókon és munkásokon. Vájjon megér­tik-e a javukra elhangzott szót és törekvést? Elősegitik-e és akarják-e önjavukra annak meg­valósítását? — Tőlük függ. — A szövetkezés eszméjéből önként folyik ez is. Egy neme az önsegélynek. Pedig a közmondás is azt tartja. Segits magadon, az Isteu is megsegít. Gazdászok tanulmányi kirán­dulása. • Második éve irom le a gazdászok tanul­mány útjait e lap hasábjain a közönség szá­mára. Soraim beszámolók akartak lenni, hogy lássa a közönség, mily eszközökkel fejlésztf a gazd. tanintézet tanári kara hallgatóinak szak­képességét, kiket az élet harcába" akar kibocsá.j­tani. — Keltettek s ébresztenek-e soraim ér­deklődést, nem tudom. Azon figyelem után azonban, melyet a közönség részérő! mulatsá­gaink alkalmával tapasztaltunk, szabad remél­nem, hogy tanulmányunk komoly terére is el­kísér bennünket a szives érdeklődés. Ez évben első nagyobb kirándul ásuuk május 24-én folyt le. Állattenyésztési és nö­vénytermelési szakismereteink felújítása, ki­egészítése céljából, szives meghívás folytán Széchenyi Béla gr. koronaőr pölöskei birtokát tekin* ettük meg. Berger K. Lajos intéző, Fa­ber Sándor, Sztankovics János tanár, Kozma Dénes s tanár vezetése alatt kocsikon indul­tunk reggel 6 órakor célunk felé. A hosszú kocsisor utcára csalta az emberek öregét apra­ját azon falukban, melyeken keresztül mentünk. Pölöskén, az uradalom központjában, id. Nyáry Kálmán főtiszt, Bemard Vilmos főer­dész, Kayser Vilmos baki intéző, ifj. Nyáry Kálmán ellenőr, Zathureczky Elemér segéd­tiszt fogadtak bennünket. Kölcsönös bemutat­kozás után id. Nyáry Kálmán főfiszt, mint házi gazda, lakásába vezetett bennünket, hol két teremben villásreggeli várt reánk. Jóféle hus­eledel, vaj, tea került az asztalra, melyeknek állományát a háziasszony szives kínálására még nagyobb élvezettel fogyasztottuk. Fűszerrel kellőkép ellátott pálinka sem hiányzott előt­tünk ; a ki ezt megkóstolta, elismerés hangján szólott róla*; a ki figyelemre nem méltatta, bizonyára bánja most e tettét. Ily gazdag teríték mellett hamarosan erőt nyertünk tanulmányunkhoz, azért a gazdaság 13 kocsiján helyet foglalva, a tisztikarral élün­kön, a birtoktestre indultunk. Megtekintettük Kaszáló-, Sinke-, Barnak-, Béla-, Rozália-, Alice majorok vetéseit, illetve állat-állományát. Leírásomban helyi és időbeli sorrendet nem tartok. Röviden összefoglalom először a i r © gázdasag növénytermeléséről, azután állatte­nyésztéséről szerzett tapasztalatainkat. A gazdaság növénytermelését illetőleg meg kell említenem, hogy a cukorrépa helyet foglal vetésforgóiban. A gazdálkodás belterjes voltát akarom ezáltal jelezni, mert a cukorrépa szinte kertszerüen megmunkált talajt kiván, mely körülmény a tőkét és munkaerőt meg­lehetősen igénybe veszi. A cukorrépát más vi­dékről hozatott munkásokkal kapáitatja, egyez­teti a gazdaság. Ezek a napszámosok egyúttal az aratók s. inarokszedőikkel egyetemben a répa munkálatai kezdetétől az aratás végéig a gazdaságban tartózkodnak. A répa kiszedésé­hez, tisztogatásához szükséges munkaerőt a gazdaság cselédeinek családja szolgáltatja. A nagycenki cukorgyár veszi át a répát s cukor tartalma szerint fizeti; a répafejeket besava^ nyitja a gazdaság s igy íeltak ármány ózza. — Négyféle búzát termel az uradalom : tart, tisza­vidékit, cenkit és óriásit. A tar búzát mélyebb fekvésű talajba ve­tik, mert keményebb szalmája miatt a meghű­lésnek jobban ellenáll. Az első kísérletnél 3 q.-val több termést adott, mint a másik 3 fé­leség. Az óriási buza nem sikerült. Az ősi rep-­ce tábla mellett is megállottunk. Pár év előtt kapáltatta a gazdaság a repcét; ezen müvelés­móddal azonban kényszerült felhagyni, mert elegendő kézi munkaerő nem áll rendelkezésére. A mostani müvelés mellett kisebb termést nyernek, de a munkás viszonyok sokszor rak­nak súlyos bilincset a gazda kezére. Rovarkár nem mutatkozott a repcén a hűvös időjárás miatt; ugyanezen ok azonban viszavStette vi­rágzásnak s ezzel együtt érésének idejét. A gazdaság növénytermelésével arányban áll állattenyésztése. A juh állományt több ezer darab képezi, ménese, gulyája is nagy szám­ból áll. / A juhok electoral-negrettiek. Gyapjúkat négy osztályba sorózzák, mert a belekevert rambouillet vér jellege is feltűnik még a rit­kább növésű gyapjúban. Az okszerű tenyész­téssel, melyet a gazdaság folytat, a nyáj eléri majd a kiegyenlítettséget. Zsírban nyírják a ju­hokat, mert a háti mosás az állatok nagy szá­ma miatt sok ideig eltartott, másrészt igy a gyapjúért nagyobb összeget vesz be a gazda­ság. A birka mosó-helyiség, mely zuhanyozásra Lampel-féle kiadás, 50 remek dombornyomatu disz­kötésben fog megjelenni ára 250 korona. Eddig meg­, „ a # í eient 7 kötet. Az egész mű megrendelhető csekély naroin koronás tavi részlet fizetésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyei

Next

/
Thumbnails
Contents