Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-01 / 22. szám

1902. junius 1. BALATON VIDÉK 3. legnagyobb munka hevében felmond, eltávozik, megbetegszik vagy más egyéb adja elő magát! ° Mi következik erre? - Keresgélés, kapkodás alkalmas munkás után. A véletlenül jelentkezőt szükségből, tekintet nélkül megbízhatósága, vagy szakképzettségére nézve alkalmazni kell sokszor a mester jelentékeny anyagi hátrányával is. Igy károsodik azután gyakran a mester munkaveszteség és túlcsigázott munkadíj cimén. Vagyis ugy huzuak le nem egyszer egy rókáról két bőrt. De hasznos intézmány az iparmunkaközvetités az iparos segédek szempontjából is. Az ifjú iparimunkás, hogy munka és kenyér után nézzen, kezébe veszi a vándorbotot. Vándorutjában megy városról városra, igaz, van ebben valami poétikus ós hasznos momentum — a régi céhbeli időkből ! Mert az által sok értékes tapasztalatot szerez. De vajjou az igy sokszor keserű megpróbáltatások árán szerzett tapasztalatok haszna és az igen gyakran vele járó soknemü, anyagi, testi' ós lelki kár között van-e kellő arány ? Mert az iparos ifjú nem egyszer juthat oly mostoha körülmények közé, hogy munka nélkül hónapokig kénytelen folytatni vándorutját. Miközben eddigi szorgalma gyümölcsét, megtakarított pénzecskéjét fölemészti. Másrészt, ha igaz az a számitó angol szólásmód, hogy az idő pénz, mennyi időt illetve mennyi pénzt veszteget el az az ifjú munkaerő hosszas vándorlásaiban ? Hány munkaerő csenevészesedik és vész el ily uton. Megszokja az ifjú munkás lassankint munkahiányában a tétlenséget, munkátlanságot, a munkakereső nem egyszer válik munkakerülővé. És mint ilyen terhe lesz nem csak övéinek, az iparosságnak hanem a nagy társadalomnak is. — Mert mi tagadás számtalan oly vándorló jelentkezik nap mint nap ajtóinkon, kiknek kenyere ép tán ily megszokás folytán — az örökös munkakeresés! Hányódik vetődik. .. Rá senki ügyet sem vet. . . Azután elkallódik. Fáradtság, nélkülözések testi erejét is kimentik. — Kész a betegség. — Ki gondozza azt a szegény beteg vándorlegényt. Kórházba kerül. Övéinek, vagy illetőségi helj'ének rovására. De hány oly kisebb város van, hol ily humánus intézmény — nincs! Biztos menedékhely és gondos ápolás hiányában az ilyen vándorlás nem egy reményteljes életnek ásta már meg korai sirját. Nem csak testi, hanem erkölcsi értelemben is. Ki mondja meg hány, gondosan nevelt, jó erkölcsű, szolid fiatal iparos ifjú került vándorutazgatásaiban az erkölcsi veszedelem és bukás hálójába? Munkakeresgélés cimén idejét korcsmákban, kéteshirü lebujokban kénytelen tölteni ! Es minő társaságokban. Tapasztalatlansága, elhagyatottságáuak érzete önkételenül űzi a veszedelmes barátok és társaságok körébe. Hol testét és lelkét megrontják s megmételyezik. Ha nincs oly intézmény, mely szeretettel fogadná és gondozásaiba venné a vándort. E tekintetben is emberbaráti hivatá.st teljesítenek a kath. legényegyesületek, midőn az átutazó vándor iparos segédeknek menedéket s barátságos fogadást biztosítanak. Azonban itt is mint sok egyébkor az életben előtérbe lép az az aggodalmaskodó „de" szócska. Mert bizony ily emberbaráti intézmény sem képes egymaga azzal az örökös vándorlás és munkakereséssel járó bajokat és veszedelmeket meggyógyítani. Nagjr haladást jelentene ezen a téren az ipari munka-közvetítés kérdésének megoldása. Égető kérdés ez! — Egy lépés mégpedig hatalmas, az iparosság helyzetének javítása utján ! Sokat lehetne tnég e kérdés szükségszerűségének és égető voltának megvilágosítására felhozni. — De minek ! Mikor az előttünk végbemenő eseinóuyek minden okoskodásnál hangosabban szólnak. A kérdés fontossága : socialis, emberbaráti és ipari szempontból világos. Megoldásának lehetősége adva van. Életképessége és előnye nyilvánvaló. A budapesti munkaközvetítő intézet rövid, de hasznos múltja bizonyságunk. Egymagáb an azonban ez sem elegseges. Országos szervezetet keU adui annak. Ha lehet az ipartestületeket, az ipari hitelszövetkezeteket, ipar és kereskedelmi kamarát országos szervezettel ellátui, mért ne lehetne ezt is ? Addig is míg a kérdés ily uton végleges megoldást nyerhet, társadalmi utou is lehet e tekintetben hasznos lépéseket tenni. — Es pedig az ipartestületek és iparos egyletek kölcsönös egyetértéssel és kitartással sokat tehetnek az ügyben. A keszthelyi kath. legényegylet közgyűlése foglalkozott is már o kérdéssel s elhatározta, hogy addig is mig ez az ügy megoldást nyer : tagjai és pártolói számára inunközvetitést szívesen eszközöl. E végett érintkezésbe lép : a budapesti, országos központi kath. legényegyesülettel, valamint a többi hazai kath. legényegyesületekkel. Az egyesületi és szak közlönyökkel. Az eljárási mód pedig a kővetkező lenne: A munkaadók az egyesületi elnökségnél bejelentik keresletüket, a munkás szak, a niuukás szám, a munkaidő és feltételeik megnevezésével. A bejelentések közöltetnek a központtal valamint az egyleti közlönyök utján a többi hazai legényegyletekkel. A munkások hasonlókép: szakképzettségük, iparosságuk és feltételeik megnevezésével ily uton közlik illetve hirdetik munkakeresésüket. A munka kereslet és kínálat ily utou való közlésével megegyezés jöhet létre munkaadó és munkás között. A köz veti tést az egyesület szivesen eszközli. a levélbeli megegyezés — az iparos munkaadók és iminkások dolga. Az iparos segédnek pedig nem kell nyakába akasztani a vándortarisznyát s kezébe venni a vándorbotot, hogy munkát keressen, hogy dolgozhasson, viszont az iparosmesternek sem kell aggódnia, jön e vagy mikor jön megfelelő vándor-munkás. Szóval nincs kitéve ez esetlegességeknek, meglepetéseknek és egyéb velejáró kellemetlenségeknek. E lépés kezdetlegességét elismerjük. De addig is mig tökéletes szervezet jö helyébe — már egy lépés "azon az uton, melyen haladva a vándorlásnak és uiunka keresgélésnek nem egy sebét gyógyítja meg. Kettőn áll a vásár. — A munkaadókon és munkásokon. Vájjon megértik-e a javukra elhangzott szót és törekvést? Elősegitik-e és akarják-e önjavukra annak megvalósítását? — Tőlük függ. — A szövetkezés eszméjéből önként folyik ez is. Egy neme az önsegélynek. Pedig a közmondás is azt tartja. Segits magadon, az Isteu is megsegít. Gazdászok tanulmányi kirándulása. • Második éve irom le a gazdászok tanulmány útjait e lap hasábjain a közönség számára. Soraim beszámolók akartak lenni, hogy lássa a közönség, mily eszközökkel fejlésztf a gazd. tanintézet tanári kara hallgatóinak szakképességét, kiket az élet harcába" akar kibocsá.jtani. — Keltettek s ébresztenek-e soraim érdeklődést, nem tudom. Azon figyelem után azonban, melyet a közönség részérő! mulatságaink alkalmával tapasztaltunk, szabad remélnem, hogy tanulmányunk komoly terére is elkísér bennünket a szives érdeklődés. Ez évben első nagyobb kirándul ásuuk május 24-én folyt le. Állattenyésztési és növénytermelési szakismereteink felújítása, kiegészítése céljából, szives meghívás folytán Széchenyi Béla gr. koronaőr pölöskei birtokát tekin* ettük meg. Berger K. Lajos intéző, Faber Sándor, Sztankovics János tanár, Kozma Dénes s tanár vezetése alatt kocsikon indultunk reggel 6 órakor célunk felé. A hosszú kocsisor utcára csalta az emberek öregét apraját azon falukban, melyeken keresztül mentünk. Pölöskén, az uradalom központjában, id. Nyáry Kálmán főtiszt, Bemard Vilmos főerdész, Kayser Vilmos baki intéző, ifj. Nyáry Kálmán ellenőr, Zathureczky Elemér segédtiszt fogadtak bennünket. Kölcsönös bemutatkozás után id. Nyáry Kálmán főfiszt, mint házi gazda, lakásába vezetett bennünket, hol két teremben villásreggeli várt reánk. Jóféle huseledel, vaj, tea került az asztalra, melyeknek állományát a háziasszony szives kínálására még nagyobb élvezettel fogyasztottuk. Fűszerrel kellőkép ellátott pálinka sem hiányzott előttünk ; a ki ezt megkóstolta, elismerés hangján szólott róla*; a ki figyelemre nem méltatta, bizonyára bánja most e tettét. Ily gazdag teríték mellett hamarosan erőt nyertünk tanulmányunkhoz, azért a gazdaság 13 kocsiján helyet foglalva, a tisztikarral élünkön, a birtoktestre indultunk. Megtekintettük Kaszáló-, Sinke-, Barnak-, Béla-, Rozália-, Alice majorok vetéseit, illetve állat-állományát. Leírásomban helyi és időbeli sorrendet nem tartok. Röviden összefoglalom először a i r © gázdasag növénytermeléséről, azután állattenyésztéséről szerzett tapasztalatainkat. A gazdaság növénytermelését illetőleg meg kell említenem, hogy a cukorrépa helyet foglal vetésforgóiban. A gazdálkodás belterjes voltát akarom ezáltal jelezni, mert a cukorrépa szinte kertszerüen megmunkált talajt kiván, mely körülmény a tőkét és munkaerőt meglehetősen igénybe veszi. A cukorrépát más vidékről hozatott munkásokkal kapáitatja, egyezteti a gazdaság. Ezek a napszámosok egyúttal az aratók s. inarokszedőikkel egyetemben a répa munkálatai kezdetétől az aratás végéig a gazdaságban tartózkodnak. A répa kiszedéséhez, tisztogatásához szükséges munkaerőt a gazdaság cselédeinek családja szolgáltatja. A nagycenki cukorgyár veszi át a répát s cukor tartalma szerint fizeti; a répafejeket besava^ nyitja a gazdaság s igy íeltak ármány ózza. — Négyféle búzát termel az uradalom : tart, tiszavidékit, cenkit és óriásit. A tar búzát mélyebb fekvésű talajba vetik, mert keményebb szalmája miatt a meghűlésnek jobban ellenáll. Az első kísérletnél 3 q.-val több termést adott, mint a másik 3 féleség. Az óriási buza nem sikerült. Az ősi rep-ce tábla mellett is megállottunk. Pár év előtt kapáltatta a gazdaság a repcét; ezen müvelésmóddal azonban kényszerült felhagyni, mert elegendő kézi munkaerő nem áll rendelkezésére. A mostani müvelés mellett kisebb termést nyernek, de a munkás viszonyok sokszor raknak súlyos bilincset a gazda kezére. Rovarkár nem mutatkozott a repcén a hűvös időjárás miatt; ugyanezen ok azonban viszavStette virágzásnak s ezzel együtt érésének idejét. A gazdaság növénytermelésével arányban áll állattenyésztése. A juh állományt több ezer darab képezi, ménese, gulyája is nagy számból áll. / A juhok electoral-negrettiek. Gyapjúkat négy osztályba sorózzák, mert a belekevert rambouillet vér jellege is feltűnik még a ritkább növésű gyapjúban. Az okszerű tenyésztéssel, melyet a gazdaság folytat, a nyáj eléri majd a kiegyenlítettséget. Zsírban nyírják a juhokat, mert a háti mosás az állatok nagy száma miatt sok ideig eltartott, másrészt igy a gyapjúért nagyobb összeget vesz be a gazdaság. A birka mosó-helyiség, mely zuhanyozásra Lampel-féle kiadás, 50 remek dombornyomatu diszkötésben fog megjelenni ára 250 korona. Eddig meg, „ a # í

eient 7 kötet. Az egész mű megrendelhető csekély naroin koronás tavi részlet fizetésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyei