Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-11 / 19. szám

VI. évfolyam. Keszthely, 1902. május II. 19. szám. rarsaüaimi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. M«t?.|elenik heteukint egyszer: vuMpi'iiii|>. SZERKESZTŐSÉG LA PTUJ.AJDONOS ES A SZERKESZTŐSÉG Előfizetési árak : KIADÓHIVATAL tgrfa/ évro 10 korona a volt gazd. tanintézet épületében H ICI.KI.ŐS sy.isitKKsz'rö Fél évre • 5 „ K rhl i> It ut ti seei-keszMiaég ütmére, péiiKeu BONTZ JÓZSEF 2 „ su tw 20 utalványokat. Ii i nlbt.ési ínejrltizAsokat és reklHm/LciiSkat, a kiadáliivataUioss kéiOnk. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Vylltrér iiatllaora alku szerint. 'l Az I ra tok a t nem adunk VIÖHZB - , . Cselekedjetek ! »És szomorúan áll. mert megfosztat tott reménységétől.* Ez a szőlővidék lakosságának mai fotográfiája. Még május 1-én az őröm, a remény között köszöntötte a napot, de másodikán — az Ur elvette, a mit a tőkére rakott és az a szegény magyar nép, a melynek i öröme, reménye elszállt, bánatos szivvel köszönti : »Áldott legyen az 0 neve !< Fagy-kárt jelentenek a környék falvaiból Nem tizedelést, lianem sokhelyütt harmadolást, felezést. Nemcsak a lapságról, hanem a dombokról, nemcsak a nyugoti, nemcsak a keleti oldalakról, hanem a déli lejtőkről is lekopasztotta a dér az áldást. A föld népének munkáját nem fogja már bő szüret viszonozni. De a gazda ellenségei ezzel még nem multak el. A gazda ellenségei ott állanak résen és várják az éltető meleget, hogy ennek révén életre kelve folytathassák a rombolás munkáját, nehezebbé tegyék az életét. A peronospora nem lett kevesebb ; a fillokszera nem lesz szaporátlanabb ; a jégverés kilátásai nem kevesbedtek — ós — ki hiszi, hog}

7 ily időjárás mellett a fagyosszentek nem csapkodják-e le még azt is, a mi eddig megmaradt. A szőlősgazda helyzete tehát nem vigasztaló. Es nézzetek körül hosszán a Balatonnak és a mint lelketek gyönyörködik az erdőkoszoruzta bércek megelevenedésén : az alattuk munkálkodók lelkei pedig ép azon mértékben borulnak el a fagy miatt és kárhoztatják az olasz bort, kivánjálc a boritaladó leszállítását, a törkölyborral való üzérkedés eltiltását, az agrárkölcsönök visszafizetése módozatainak célszerűbb szabályozását és még sok-sokfélét, a melytől helyzeteik javulását remélik. És igazuk van. Ezt az igazságukat azonban 113 nna'c o o maguk érziw, anern az állam !or n'tnya is. Az is ismeri a bajokat, a m'c aí utolsó években a szőlősgazdákat saláták és ezért a helyzet nem viguzVi

1 ai, mert van remény, hog}' a mi elvetett a réven, az megtérül a vámon. Azt tudjuk már, hogy az >UiV:) )rvám a mai alakjában nem fj^ fen^artatni ; azt látjuk, hogy a fold n'ivalásügyi kormányzat eszközei: a gasiisíji tanintézetek, vincellér iskolák ál 11 om működnek ; a mintagazdaságok példaképei vonzólag hatnak az apróbb vi lékekre, a mintaszerűen kezelt szolok lassan, de biztos utánzókra akadnak a földművelő nép körében, de ezzel ínég ninos kimerítve mindaz, a mit tenni kilíena. A mig tehát egyrészről a legjobb irányú törekvést lehetetlen nem elismerni, addig ugyancsak lehetetlen ki m 11 jelenteni azt, hogy a segélynyujtás legnagyobb része mégis a gazdaközönsé* önerejének kifejtésében találja a titkát. 1 A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA Csend. Csend van

} néma

) nesztelen, még fűszál se lendül, &Z a méla némaság dalt csaf a S7jvembü[. . . Szellőcsf^e se szálldogál, a palaí^ se cso66an, J2em so^á tesz részem már nyugalmas napodban. J2em soí^á fesz részem már csendes 6oldogság6an, kiveszítem nagy-fiamar, a mire úgy vágytam ; Sísötétiii majd a fény, Hűséges vezérem, füstbe száll a szent öröm, a meíyet etértem. esszém itt a rét füvén, ne'zel{ föl az égre, Szinte mosolyog reám mozdulatlan f\éf^je. 2)e Hiába, Hiába, nem biztat föl engem : (gtjözöl{-é, mely vár reám, a nagy fözdefembtn ¥ &)e Ha mégis, mégis tán reményem betilné^, Ss Ha, mint most, oly nyugodt, olyan boldog lenné\ \ jjíej, nem ívelne bús panasz félévem] szivembüt, Ddli^or csend van, nesztelen s még fűszál se lendül. Berkouics Miklós. n.'jjj' f Mérey Mihály Imre. (Egy zalamegyei jelesünk) Mint első sorban ugyan Keszthely városunk, de a mellett egész megyénk érdekeit szolgáló lap, egyik főbb föladatunknak tekintjük történeti tekintetben is összegyűjteni ós közzétenni mindazt, a mi a történeti múltban gazdag megyénk ismeretét előmozdíthatja. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy lapunk e tekintetben is teljesítette kötelességét eddig ós teljesíteni óhajtja jövőben is. Ez alkalommal közöljük rövid életrajzát Zalamegye egyik érdemes fiának, kinek bár hivatása másfelé jelölte is ki működése terét, de érdemeinek melengető sugarait anyaföldére is árasztotta. Kaposmérei Mérey Mihály Imre a XVIII. század ötvenes éveiben Zala-Egerszegen született. Származéka az ősrégi ós vagyonos somogymegyei Mórey-osaládnak, melynek egyik tagja, az 1663-ban báróságra emelkedett Mu-*y Mihály alnádor fényt hozott a Méreyekre ós érd^m sível szerzett tekintélyes földi vagyont is higyott családjára. A Méreyek még az alnádor óletébau Ztlamegyóben is szereztek birtokot. 1513-hiu iüray Mihályt a Kaczorék kisgörböi birtokába ígtatti'i. Ugyanezen Mérey Mihály Nádasdy Titníssíil 1553-ban birtokokul nyerte Bért (rop. Zilabír) az erőddel együtt, Bozolt (ZaUbér táján f-iliiii'.), Bagód pusztát (Zala-Egerszegtől ó.-ny. ra), Vadkert pusztát (Bér tartozékát) Dobront (GTiford mellett), Egyházas-Pakodot (Szeut-Grót mellett), Egyházas-Csáfordot, Battykot, Bagathát (közel Szent,-Gróthoz), Kis-Vásárhelyet (Sümeg mellett), Baarbát (Szent Grót vidékén feküdt) ós Nyírlak pusztát (Sümeg mellett.)

1) Mérey Mihály Imrének atyja Mérey Gergely (az alnádor uuoka'cscse) volt.

2) Hogy a föntebb 1) Zalavári konv. ltára 836. és 2231. sz. 2) Nagy Iván (a Magyarország családaiban) azt állítja, hogy Mérey Gergely nejét Jaksin Katalinnak hivták. Ezen állítás igazolására eredeti okiratot nem találtunk. De tekintve, liogy oly régi nemes család tagja, minő Mérey Gergely volt, bizonyára .iemes családból nősült, Jaksin-nemeseket pedig nem ismerünk, valószínűnek tartjuk, hogy Jaksin helyett Jakiint kell olvasni: Azon időben az Ebefánti Jaklinok Vasm jgyében ic birtokosok voltak és ismeretes, hogy Jaklin Baláza nyitrai püspök és kir. kancellár 16d2-ben Mura-Szombaton sattletett és ennek testvére Miklós báróságot nyert.