Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-04 / 18. szám

BALATONVIDEK 1902. május 4. nyi Ignác földrnivelésügyi miniszterhez a következő üdvözlő-táviratot intézte : A dunántuli kivándorlás ügyének előkészítő bizottsága mai illésében Esterházy Ferenc giőf indítványára a dunántuli vármegyék és gazdasági egyletek képviseletében megjelentek egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy hazafias tisztelettel üdvözlik Nagymóltóságtokat és a magyar föld érdekében kifejtendő munkásságukra Isten áldását kérik. A bizottság nevében : Fonyvessy Ferenc dr. főispán, elnök, Paur Ödön jegyző. - Déli egy órakor 100 terítékű bankét volt, a melyen számos felköszöntő hangzott el. Szabályrendelet a faiskolákról és fásitásokról. (Folytatás.) II. A községi faiskolák kezelése. 7. §• A faiskola kezelésével, ha arra külön szakértő nem alkalinaztatik, az 1894. XII, t.-c. 44. §-í» értelmében a községi képviselőtestület a néptanítót, a liol több néptanitó van, azok egyikét bizza meg s annak méltányos javadalmazásáról a 4. §, szerint gondoskodik, Zalaegerszeg r. t. város, faiskolája kezelésére, szakképzett kertészt köteles tartani. 8

; §• A faiskola kezelője köteles : a) a faiskolát az üeemterv és az illetékes hatóságoktól nyert utasítások, valamint a jelen szabátyrendelet vonatkozó határozmányai értelmében kezelni, jó karban tartani s a kezelési számadásokat, a melyek a községi számadás keretébe tartoznak, vezetni ; b) a községi tanköteles gyermekeket, az iskolák tanrendjébe megállapítandó időben és vz 1894. XII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1894. évi 48.0(10. sz. a. kelt földmivelósügyi miniszteri rendelet C. mellékletében foglalt utasítás szerint, a törvén}' 44. §-a értelmében a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni. A faiskolakezelő néptanítók ezen hatáskörükben elkövetett mulasztásaikért a néptanítókra vonatkozó fegyelmi szabáljok értelmében felelősek. Más faiskolakezelök fegyelmi tekintetben a községi alkalmazottakra vonatkozó szabályok elá esnek. 9. §. A faiskolákból nyert csemeték az 1894. XII. t.-c. 47. §-a értelmében első sorban a községi birtokon lévő vízmosásos és vízmosás veszélyének kitett területeknek a befásitásra, alkalmas és más módon okszerűbben nem használható kopár területeknek be fásítására, a futóhomok megkötésére, a meredekebb partok, szakadások biztosítására és megvédésére, azután pedig a közutaknak, utcáknak, tereknek és a növények termeléséic alkalmatlan más területeknek, valamint a község tulajdonát képező legelőknek a befásitására szolgálnak. A mely községek határában oly területek vannak, amelyek befásitására az 1894. 12. t.-c. 47. §-a értelmében a községi faiskolák csemetekészlete első sorban fordítandó, a faiskolai üzemtervben meghatározandó a csemeték azon aránylagos mennyisége is, amely évenkmt a jelen szakaszban emiitett közutak befásitására szolgál. A község által nem igényelt csemegéket az elöljáróság a községi lakósoknak mérsékelt áron eladhatja és pedig első sorban azoknak, kik a csemetéket vízmosásos és kopár területeiknek, a birtokuk mellett elhaladó utak mellékeinek vagy befásitandó futóhomok- és más növények termelésére alkalmatlan területeik, továbbá meredekebb partok és szakadások beültetésére használják. Ezen igények kielégítése után a fölösleges csemeték szabadon áruba bocsáthatók és azoknak, illetőleg az üzemtervben meghatározott számon tul termelt csemetéknek eladási árából a fa iskolakezelök részeltethetők. A részesedés mérvét a számadás beterjesztése után a községi képviselőtestület évről-évre állapítja meg. A községi elöljáróságnak a faiskolából nyert csemeték fölhasználása és értékesítése kö- j rül követett eljárását a járási főszolgabirák a I törvény végrehajtása tárgyában kiadott, fentebb idézett miniszteri rendet 47. § a értelmében különösen ellenőrizni tartoznak. III. A fásitásokról. 10. §. A vármegj'e területén átvonuló állami közutak befásitása a kereskedelemügyi minister ur által, az általa megállapítandó sorrendben s az általa meghatározandó fanemekkel olykép fog foganatosíttatni, hogy a fák az állami közúthoz tartozó területen ültetendők. 11. §• Az állami közutakon a fák ültetését és ápolását, valamint a kiveszett fák pótlását állami közegek végzik. 12. §. A fák ott, hol az állami közút mentén mindkét árkon tul fekvő földszalagok az állam tulajdonát, képezik: ezen föld.szalagokra, — ott, a hol az említett eset nem áll fenn és a forgalom jelentékeny : az árok belső lejtőjére, — ott pedig, hol az ut szélessége és a kisebb forgalom azt megengedik : az ut pakadkájára ültetendők. 13. §• A fasorok lehetőleg olykép ültetendők, hogy az egyik oldalon ültetett fák ne az ut másik oldalán levő fákkal, hanem a fák közötti tér közepével legyenek átellenben, vagyis hármas kötés alkalmazandó. tj. fák koronájának a föld t-zinétól való magassága gyümölcsfáknál legalább 2 2 méter erdei fáknál 2"5 méter. Az egymás mellett ültetett két fa koro nája között legalább is a kifejlett koronaszélességnek megfelelő szabad tér hagyandó. Ebez képest az alma-, körte-, dió-, gesztenye- és cseresznyefák eg}'mástól 20, szeder-, szilva- és megygyfák 15, erdei és gazdasági fák pedig 20 méter távolságra ültetendők. 14. §. Az 1890 I. t.-c. 1. §-ának 2. pontjában említett törvényhatósági utak befásitása a fásítás tervben megállapított sorrendben, határidőkben és módon történik. Ezen fásítási tervet az államépitészeti hivatal küzbenjöttével, az orsz. gyümölcsészeti biztos és az orsz. selyemtenyésztési felügj'előség, valamint a törvényhatósági mezőgazdasági bizottság és a megj-ei gazdasági egj'esület meghallgatásával, a vármegye alispánja állítja össze s a szabályrendelet hatálybaléptét követő egy év alatt jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszti. 15. §. Az 1890. I. t.-c. 1. § ának 3., 4., 5. és 6. pontjaiban említett közutak az utfentartásra kötelezettek által, az alábbi határozmányok szerint, az e tárgyban külön hozandó törvényhatósági határozattal megszabott határidőkben fásitandók be. A járási főszolgabirák (rend tanácsú városok polgármesterei) kötelesek a jelen szabátyrendelet életbeléptétől számítandó egy év alatt, ezen közntakra vonatkozólag az érdekelt utfentartók meghallgatásával, a befásitás módozatai és határideje tekintetében, a vármegye alispánjához további eljárás végett véleményes jelentést tenni. 16. §. A jelen szabályrendelet 14. és 15. §-aiban emiitett utak befásitásánál azoű külömbséggel, hogy az állam helyett az utfentartó értendő, a jelen szabályrendelet 12. és 13. §-ai irányadók. 17. §• A fák valamennyi közút mentén oly karban tartandók és nyesésük akként eszközlen dő, hogy az ut mentén esetleg fennálló távírda- vagy távbeszélő készülékeket ne érintsék. A fák a kiültetés évében védkaróval ellátandók, télre pedig alkalmas módon (zsúppal, náddal, kukoricaszárral, tüskével) bekötendők. Az elpusztult fák az ültetésre alkalma-i legközelebbi időszakban ujakkal pótolandók. 18. § A törvényhatósági utakon a fák ültetésével, gondozásával és pótlásával járó munkát az utfentartó személyzet, a többi közutakon a község megbízottai, a községi faiskolakezelő felügyelete alatt végzik. A törvényhatósági közutak befásitására szükséges csemetéket a törvényhatóság szerzi be. A törvényhatóság gondoskodni tartozik az utfentartó személyzetnek a faültetésben és ápolásban való kioktatásáról. 19. §. A közutak általában véve minden község határában" azon fanemekkel ültetendők be, a mel3'ek az illető község faiskolájában tenyésztetnek, amennyiben az 1741/jk. 7—1887. sz. szabálj'rendelet intézkedései folytán még be nem ültettek volna. Azon községekben azonban, a melyek faiskoláiban a szederfa tenyésztendő, a közutak a, községek belterületén és azonkívül a községtől kezdődőleg legalább öt kilométer hosszuságban, amennyiben még beültetve nem volnának, a selyemtenyésztesi miniszteii meghatalmazott utasításai szerint szederfákkal ültetendők be, azon tul pedig más oly fanemekkel is beültethetők, a metyek az illető község faiskolájában tenyésztetnek. , A beültetés a község belterületén kezdendő meg és fokozatosan a szomszéd községek határáig teljesítendő. 20. §. A befásitással és a kiültetett fák gondozásával és pótlásával járó költségeket törvényhatósági utaknál, amennyiben ezek másként nem biztosíttatnának, a törvényhatósági útalap, a községi közdűlő utaknál a községek, az 1890. I. t.-c. 1. §-ának 3., 4., 6 pontjaiban emiitett közutaknál pedig az utfentartók, az 1890. I. t.-cikknek az utfentartásra vonatkozó határozmányai szerint és az azok alapján megállapított arányban viselik. A törvényhatóság és a községek, a szükséges költségeket a közutakra vonatkozó költségvetésben, a jelen szabályrendelet hatálybaléptét követő évtől kezdve előirányozzák. 21. §. Amennyiben a 14. és 15. §-okban emiitett közutak vagy azok egyes részei már befásitva vannak : a befásitott részeken pótlandó fák a régiek helyére ültetendők. Ha azonban uj fasor ültettetik vagy ennek szüksége előáll : a jelen szabályrendelet intézkedései irányadók. 22. §. Ugyanezen közutak mentén az oda dülő földek birtokosai is vállalkozhatnak a befásitásra ; de ezen szándékuk a fásítási terv öszszeállitása előtt az erre illetékes hatósághál bejelentendő, mely esetben az általuk ültetett fák tulajdoni és haszonélvezeti joga, kivéve a szederfa lombját, melynek selyemtenyésztési célra leendő használata bárkinek is megengedendő, őket illeti; a fák ültetésére és gondozására nézve előirt szabályok azonban reájuk is kötelezők. 23. §. Az összes közutakra kiültetett fáknak minden kár és rongálás ellen való megvédése felett őrködni a községi elöljáróság kötelessége, mely e tekintetben minden mulasztásért felelős. Ha a magánbirtokosok által kiültetett fákmegrongál tatnak vagy megsemmisíttetnek es a kártevő ki nem nyomozható : a község tartozik a megrongált vagy megsemmisitett fát pótolni. 24. §. A községi mező-őrök szintén kötelesek az őrizetükre bízott területen levő összes utakra kiültetett fák felett őrködni és a kártevőket, feljelenteni. (Vége köv.) /