Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-04 / 18. szám

2. BALATON VIDÉK 1 902. május 4. cklott kéve szertehullunk és a faj ma­gyarság helyét erkölcseiben, szokásai­lan. a törvények tiszteletében idegenek foglalják el. Az orvosszerek megvannak. Az e­rénveken: a vallásosság és az ember­szeretet erényein sarkallanak. Vissza kell térni az aranj'borju imádásától a fajszeretet útjaira. És nem elégséges, liogy csak szavakkal hirdessük, hanem teltekkel is ki kell mutatnunk annak az útnak a boldogító voltát.— Le kell szállni az elméletek teréről a gyakorlat mezőjére. Oda kell állani a földművelő, az iparos mellé és nem kell félteni a hamis alapokra alapított tekintélyt és nem kell sajnálni azt a munkát, a me­lyet a mag} Tarság védelme és erősítése érdekében teljesítünk, ha nem is bizto­sit számokban kifejezhető és készpénzre váltható jövödelmet. Szálljon alá hatalma érzetéből a nagy birtok ura, lépjen lejebb egy fok­kal lépcsőjéről a közbirtokosság büszke­sége, a nagy iparos értelmi és vagyoni súlya, a kereskedelem nagy nyereséget hajhászó törekvése. Lépjen elő tartóz­kodásából a városok, a községek, a fal­vak értelmisége, mert csak ezeknek együttes munkássága, érdeklődése és első sorban cselekvése lesz c;-ak képes gátat vetni a socialismus terjedésének, a magyarság pusztulásának, a kivándor­lásnak. A védekezés, az emberi szükségek­nek a hazai termesztmények által való kielégítésében van, — azaz, az önvéde­lem legfontosabb eszköze a magyar ipar pártolásában és a mezőgazdasági termé nyeink értékesítésében fejeződik ki. A magyar ipar pártolásában a ke­reskedő világ tehet legtöbbet. Ne sze­lezzen és ne adjon oly árucikket, a me­lyeket már itthon is meg lehet szerezni, legyen lelkiismeret, a hazai iparcikkek beszerzésében, hogy ne áruljanak még gyufát sem a mely idegenből való, még ha nemzeti szín és a magyar fölirat di­sziti is. A mezőgazdasági termények jobb értékesítése a gabona magtárak felállí­tása által szövetkezeti alapon érhető el. És, ha ilyeneknek a szervezése tekinte­tében a vidékek földbirtokossága és papsága összefog, akkor majd a magyar gazdálkodó, az a szegénységgel küzködő nép, az értelmiségben jó barátait, jó a­karóit fogja tisztelni. A vagyoni jólét utjának ily egyengetése mellett alig fog kedvet kapni az elköltözésre, a jobb ha­zába vágyakozásra, az a nép, a melynek minden ősi erénye: földjének szereteté­ben rejlett. A virágfakadás, a természet — uj­hodás e régi ünnepén ne feledkezzünk meg az elmélkedésről ; ne feledkezzünk meg arról a mozgalomról, mel} T Vesz­prém ódon falai közt kezdte meg mult vasárnap tanácskozásait a kivándorlás meggátlása érdekében. Diszitse hát a társadalmi működés száradni kezdő fáját a magyarság vé­delme érdekében jobb időket sejtető moz­galom, hogy egymást megértve a közös jóra törekvésben: az ősök zengzetes nyelvén szeretetben köszönthessük május havát. t. A távbeszélő Keszthely-Tapolca, Sümeg különös figyelmébe. Emlékezünk rá, hogy kis diák ko­runkban. a mikor még a kereskedelem nem volt magyaros, >staniclit« csinál­tunk és csúcsaikat »spagéttal< kötöttük össze. Azután azt tettük, hogy az egyi­künk fölment a >héba<, a másik meg lent maradt a pitvarban és »messzi be­széltünk.* Azóta persze a kis diákból deresedő férfi, a »messzibeszé)ő« játékból komoly valóság lett, a mely telefon név alatt itt kisért közöttünk. Lányi Kálmán kir. főmérnök buzgó munkássága és lankadást nem ismerő törekvésének köszönhető az, hogy a ke­reskedelem. az ipar, a gazdálkodás, a hivatalos érintkezések körében könnyű szerrel lesz megvalósítható a városi és a megyei telefonhálózat. Olvasóinknak teszünk szolgálatot azzal, hogy ha az erre vonatkozó és legbiztosabb helyről vett értesülésünket közöljük. íme: Az államkincstár ott állit fel városi telefonhálózatot, a hol legalább 25 elő­fizető, három évre kötelező belépéssel jelentkezik. Az előfizetés magánosok számára évenként 120 korona; közhivatalok és közintézetek számára pedig 60 korona. Az előfizetőnek, a saját állomása berendezésére és a pósta- és táviró-hiva­tallal való összeköttetéséből származó semmiféle kiadásai nincsenek. Ezt az államkincstár ingyen állitja elő, illetőleg létesiti. Az előfizetési dij fejében a városi előfizető minden helybeli és a városi telefonhálózathoz tartozó előfizetővel díj­talanul beszélgethet. — Ha azonban a vá­rosi telefon az interurbán hálózatba be lesz kapcsolva, akkor az interurbán há­lózatban levő előfizetők, mint: Buda­pesttel, Székesfehérvárral, Siótokkal, Bog­lárral, Balatonföldvári al, Veszprémmel, Balatonfüreddel, Pécscsel, Nagj'kanizsá­val, Zágrábbal, Szombathelylyel, Sop­ronnal, Bécscsel és a többi még ezután keletkezendő városi telefonhálózatok elő­fizetőivel 3 percig tartó időig 2 korona dij lefizetése ellenében beszélgethet. A közigazgatási bizottság azért vette kezébe az ügyet, mert ha több megyebeli városban a városi telefon lé­tesül és, ami szintén rövid idő alatt re­ki kellett költöznie, mikor e szoborot, fölállí­tották. Lakott itt egy szép, fiatal, gazdag jegyes­pár. Boldogok voltak nagyon, mert nem hiány­zott, semmijük a földi boldogsághoz: fiatalok voltak, szerették egymást, igaz szerelemmel ; s már csak napok választották el őket aitól a pil­lanattól, melyben frigyükre a Mindenható áldá­sát voltak nyerendök. Mindenki álmélkodva és szeretettel nézte őket, a mint karonfogva a par­ton sétálgattak, vagy ott rajtatok ringatóztak »Angalinó«-juk bársonyos ölében. . . . Szinte le­hetetlennek látszott, hogy boldogságukat valami megsemmisítse, vagy csak meg is zavarja ; hi­szen mindketten telve voltak «z ifjúság egész­ségével és életkedvével. Ámde .ember tervez, Isten végez«. — szok­ták mondani egyes jó emberek . . . Es ezeknek igazuk van. Egy napon igy szólt, a menyasszony jegye­séhez : — Menjünk csóuakázui ! — Édesem, a tengeren a sirocco előjelei mutatkoznak. — De hiszen egy falevél sem mozdul. — Még nem ismered az időjárás szeszé­lyeit. Itt még akkor sem mozdul a falevél, mi­dőn a tengeren vihar dühöng. — De még nincs is vihar a tengeren sem; mil y szép csendes. nézd csak. — Edes arám, hallgass szavamra, esede­zem. Ne kísértsük a tenger gonosz szellemeit ! Én ismerem őket. Eletüukk«l játszunk, ha most csónakázni megyünk. — Te félsz. — Féltelek. — Jól van ; ha te nem mersz, merek én ! — Es a menyasszony diadalmasan kacagva szökkent h kis öbl cskébe, a hol az' »Angeliuó« himbálódzott. Vőlegénye halálsápadtan rohant utána. — Angéla ! Angéla ! Az Istenre kérlek ! De Angéla már a csónakban ült s dévaj paj'íossággal liivt.a vőlegényét, maga után. — A gyöngébb nem tehát, bátrabb az erő­sebbnél ! ? — Nem hagyhatlak magadra. De imád­kozzál, Angéla, hogy a »Stella Maris« idejeko­rán visszavezessen bennünket. S a völegénj' is beleugrott, a csónakba. Megragadták mindketten az evezőt,. A férfi arca sápadt vO't ; menyasszonya nevetgélve célozgatott, a férfiak bátorságára. . . Alig távoztak el a parttól egy kőhajítás­nyira, a hullámok mindjobban kezdtek mozogni, tarajasodni. — A sirocco kezdődik, — szólt a vőle­gény. Angélám, forduljunk vissza. — Ah, hiszen most a legkellemesebb, mi­kor igy ring a csónak velünk ! Csak még men­Maris« segít Remekírók képes könyvtára jüuk odább egy kicsit. A »St,ella minket. A vőlegény engedelmeskedett ; most már az ő szivébe is valami különös érzete a vakme­rőségnek szállt. Egyszerre azonban fölzúgott a tenger ; a hullámok pár pillanat alatt megbőszül ve tornyo­sultak magasra. Angéla elsápadt,. — Vissza ! Vissza ! rebegte. — Stella Maris ! sóhajtott a férfi. Későn volt. Egy vad hullám fölborította a kis »An­gelin«-ot. Angéla feje bukkant ki előbb a vizből. Körülnézett, — vőlegényének semmi nyoma. Angéla nem tudott, úszni ; Istennek és a Stella Maris-nak oltalmába ajánlotta lelkét, és elkészült a szörnyű halálra. — De az életösztön mégis erőt adott a karjaiba, ugy, hogy megragadhatta a felborult csónakot s beléje kapaszkodott,. Sokáig hányódott igy a csolnakba görcsö­sen kapaszkodva ; gondolkodni nem tudott, csak ajkai rebegtek mindenféle imádságokat öntu­datlanul. Egyszerre elsötétült a szeme, valami zsib­badás fogta el tagjait, — keze lesiklott a csó­nakról — — — —|— — — — -— — — — Midőn magához tért, fehér selymes ágyá­Lampel-fele kiadás, 50 remek dombornyomatu disz­kötésben fog megjelenni ára 250 korona. Eddig meg­r „ 0 jelent 7 kötet. Az egész mű megrendelhető csekély három koronás havi részlet fizetésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.

Next

/
Thumbnails
Contents