Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

BALATON VLDEK J 902. április 27. mogatni tudják. És nekünk, zalamegyeieknek igazat kell adnunk abban, hogy azért, mert némelyek remélik, mikép Budapestre Almádin át gyorsabban érnek, nem szabad feláldozni egy nagyobb vidéki magyar város fejlődéseinek teltételeit, annál inkább nem, inert Almádin tul a már kiépített székesfejérvárveszprémi vonallal, csaknem párhuzamosan haladna az uj vonal A vasúti irány kiszabásánál hadászati és kereskedelmi szempontúk szoktak a döntők lenni. Legalább ezt mutatják azok a fő vasúti vonalak, a melyek az ország székesfővárosából kiindulva. nem csak a honvédelem szükségének a tekintetbe vételével épültek, hanem a külkereskedelem lebonyolításának is a fő szolgálatot teszik. Az ujabb időben épülő és tervezett vasutak a helyi közlekedés emelésére szolgálnak és különösen arra, hogy ezek által a fővonalak forgalma köréből fekvésük következtében kieső községek, városok is belevonassanak a kereskedelem és a közlekedés hálózatába, Nem csak a dunántuli, hanem az összes magyar vasutak Budapest felé futnak, a mi természetes is és szükséges is, mert az ország fővárosa kell, hogy középpontja legyen a magyar kereskedelemnek is. De a mily világos és természetes ez, ép oly természetesnek találjuk azt is, hogi/ a fővonalak irányából kieredt vidéki városok, ha különben nagyobb gazdasági érdekek nincsenek veszélyeztetve, helyi érdekű rasntakká alakitassanak át. Végtére be kell látni már azt nem csak a társadalomnak, hanem a kormánynak is, hogy annak a fölszivási processusnak, mel}

r iparát, kereskedelmét, tudományát, művészetét eddig mind Budapestnek adta, a magyarságlakta vidéki városok fejlesztése érdekében véget kell vetni. Látniok kell, hogy a városok bevételei nem emelkednek szükségleteik arányában, hanem hátramaradnak és ha dacára a közadók nagyságának, mégis ujabb és ujabb áldozatokat rónak a közkormányzat érdekei szempontjából rájuk, hogy akkor kétszeresen szükséges, mikép a vidéki városok legalább a forgalmi eszközök nyújtása által némi kárpótlásban részesüljenek. Reményünknek adunk kifejezést, hogy a kormány Veszprém küldöttségének kérelmét teljesíteni fogja és a vidéki városok sanyarú helyzetét ismerve megérteti az érdekeltek mindm ájával, hogy a vidéki magyar városok fejlődésének inéi/ áldozatok árán is szolgálatot kell tenni. És Székesfejérvár már ugy is birja a vasutvonalak keresztezése által azt, a mit kevés vidéki város. A midőn tehát a keszthely-tapolcai vasút kiépítésekor az első kapavágásnál szívből köszöntjük mindazokat, a kiknek e vasút megalkotásánál érdemeik vannak, szívből óhajtjuk azt is, hogy a zalamegyei érdekeltség is magáévá tegye a szomszéd kulturvárosnak e vasút meghosszabbítására vonatkozó igazságait. Alapkő letétel. Április 24-én, a mult csütörtökön szentelte meg és helyezte el Dunst Ferenc dr. apátplebánoh a helybeli irgalmas nővérek zárdájának leendő uj szárny épületének alapkövét. Az alapkő letételének magasztos egyházi szertartását ünnepélyes szentmise előzte meg. melynek végeztével nagy számú intelligens közönség s az összes zárdabeli növendékek jelenlétében a leendő szárnyépület előtt e célra fel áll itott oltárnál az apátplébános felolvasta az alapköbe helyezendő hatalmas emlékiratot, melynek olvasása alatt ali<; maradt szem köny nélkül. A lapidáris nyelvű s mélyen érző szívvel megfogalmazott emlékirat tartalma kivonatilag ez : Az Atya, Fiu éa Szentlélek Isten nevében. Midőn 1902. év ápril 24-én Szt. György napján a zárda szárnyépületének alapkövét letettük, .szükségesnek találjuk, hogy némely adatokat jegyezzünk fel azou kor részére, mely valaha ez alapot — adja Isteu, hogy jó ügybeu — megbolygatja. A főépület., mely utcaszinre néz, 1874— 1875-ben épült., Rmolder János veszprémi püspök által alapítva, ki ez időben a ktth. nőnevelés emelésére egyházmegyéjének majd minden városában zárdákat építtetett. Még nem készült el teljesen, midőu a püspök 1875 bee meghalt 3 az épület is árván maradt. Csak 7 év múlva 1882 őszén telepitette be Kovács Zsigmond püspök a szent, Vince rend irgalmas nővéreit, midőn a nagyon csekély alapítvány mellett 4 elemi és egy gyermekóvó osztályban működésűket megkezdték. 1-ső főnöknője Klafszky Beata volt, kinek emléke mindig áldott lesz e szent falak között. Egész Ióuyévei a nőnevelés ügyének élt : szivének jó.ágál, lelkének nagyságát mindenki, kivel érintkezett, hódolva ismerte el. Tudva, hogy a női akkor kell védeni és nevelni, midőn teste és értelme fejlődésével nemet, megismerve, midőn legnag3

,obb és legközelibb veszedelme saját énjében vau. Ezért elégteleuuek tartotta Keszthelyen, mint egy nagy és értelmes vidék központján az elemi nevelést ; a fejlődő leányok nevelésére helyezte a salyt és ezeket akarta vallásos neveléssel Istennek, hazának és társadalomnak előkészíteni. Noha az iutézelnek folyton nélkülözéssel kellett küzdeni, mégis már 1893-ban megkezdte a polgári leányiskola bevezetését, raig a 4 ik osztálylyal 1896 bau teljessé lett, midőn is a magas minisztérium az évi julius 7-éu 32158 szám alatti körrendeletével a nyilvánossági jogot neki megadta. Miután az intézetben a legkisebb helyiség is felhasznál látott, az épület elégtelensége nyomasztó lett. Beata főnöknő 1895-ben meghalt : utána Nagyszegliy Janka főnöknő következett; 6 évig vezet le a zárda ügyeil ; midőn távozott, a lielyiség szükség- már égető, az álalakitás kalaszthatlan lett. E feladatol ;i. harmadik, h jelenlegi főnöknő Pareeco Eugénia örökölte. Felismerte a szükségben Isten vezető kezét, megtalálta A levegőt őrzi biztosan, Hanemha — az üres ház falát. Nyöszörög az ajtó betegen, Omladozik az uj vakolat,. Nem olyan sürgős, hogy kész legyen, Azután is csak üres marad ! S az üres ház néha ugy hereg, S nagyot sóhajt ezer ablaka : Kétkedve nézik az emberek : Nem sirbolt-e az a palota ? A >Királyi mondást, »Váljunk el !« >Az alkotmány alkonya«, »Jajgat a labanc had. (a Bánffy elleni obstrukció idejéből), »Még több kell a hadseregre !« >Európa forrong., >Üldözik nyelvünket !« »A függetlenségi zászló«, »Ausztriac, .Magyarország, mind méltóan sorakozik egymás mellé. A »Magyarország. a kötetnek egyik legerőteljesebb hangú verse. Utolsó versszaka igy hangzik : Bécs a korlátlan ur még itten, Es rabja néki az a hon. Tudjátok-e mi ez ? egy Isten, S tizennyolcmillió barom ! Te vérig gyötrött Magyarország, Te légy isten : a nép tied ! Támadjon fel HZ UJ szabadság, S tarts utolsó ítéletet ! • Lipót, Szalvátor., »Orosz szabadsági, »Hol vagy függetlenségi párt ?. A cseh király, stb. versekben a zsarnoki hatalmat kigúnyolja és megtámadja. A »Honvédek« cimü versében a 48 -as hősökről megemlékezve, szinte lázitó hangon szól már, de az utolsó versszakban önmagát is lecsititja : • De csitt ! Mig áll Bécs, minden szónál Legyen nagyobb a gondolat ! 8 legyen nagyobb a gondolatnál A tett, mely nem késhet sokat ! Igy elkészülve küzdelemre, Nem félhetünk, oh nemzetem ! Gondoljunk csak a honvédekre — Es teljes lesz a győzelem !. A »Haza ós szabadság, csoportot az »Együtt maradunk !« és »Ferencz Jóska nem akarja !« cimü merész hangú versek zárják be, melyeknek alaphangja az, liogy a magyar király ne legyen osztrák császár, mert a költő szerint, ez rejti magában Magyarországra nézve a legtöbb veszedelmet. A • Tárogató* kötetnek második csoportja az .Elet, világ, cim alatt összegyűjtött filozófiai költemények, melyekben a kóltő a természet szépségeit dicsőíti és a társadalom hibáit, romlottságai ostorozna. »A sir., A halál.. »A tengeren., »Az önjelölt, és »Catullus követői, címűek külöuösen kiemelendők. Az utóbbit szó szerint közöljük : >Nem ismerlek, Caesar, bár téged Imád e föld sok embere. Azt, sem tudom rólad, hogy arcod Fehér-e, avagy fekete.. Igy énekelt Catullus költő, Kómának büszke lantosa . . . De bezzeg ! megpuhitá szépen Öt a királyi vacsora. Remekírók képes könyvtára Evett-ivott, Caesárral együtt, — S aztán nem irt már ellene . . . Nálunk az udvari ebédnek Van ilyen csodás ereje. A kötet harmadik csoportját a »Szerelem, cim alatt összegj'tijtött szerelmi versek képezik. A >Falu és váiOs. hosszabb versben sorról-sorra a falu és város ellentéte vau szembeállítva folyton fokozódó hatással. Bájos kis apróság a »kiuek a pap ...» cimü két vers : Kinek a pap, kinek a papné, De nékem csak a papleány ! Lampel-féle kiadás, 50 remek dombornyomatu diszkötésben fog megjelenni ára 250 korona." Eddig meg"'

,,¥<U

I p%vüij IIUIU jelent 7 kötet. Az egész mű megrendelhető csekély iiarom koronás havi részlet fizetésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.