Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-20 / 16. szám

6. BALATONV1DEK 1902. április 20. D8g) megtakarítás érhető el a Fernolendt-féle cipőf-nymáz használata által, mely a bőrnek nem ált, annak" koromfekete szint ad és nároaiszor oly it-rióssá teszi. A párisi, londoni, osztendei stb. kiállításokon kitüntetve. 1832. óta forgalomba hozza Sl.efan Fernolendt, Wien, I., Schu'erstrasse 21. Kapható mindenütt. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, esetleg a hátralékban levő előfizetési dijakat megküldeni sziveskedjenek. CS ARN OK. Mit tegyünk ha baj ér?*) Irta: Illés Ignác tr. honv. ezredorvos. (Folyt.) Zúzódás és zúzott sebek is képezhetik az első segély nyújtás tárgyát. Könnyebb zuzódásnál csak a bőr elszinesedését látjuk, ami pár nap alatt magától elmúlik, a kiömlött vér a nyirok edények utján fölszivódik s visszatér a bőr rendes színe, kisebb zuzódásnál ha daganat képződik legszokásosabb széles kés pengéjével leszoritani s hideg borogatást tenni reája. Nagyobb zu/ódásoknál már bőr lehorzsolások vannak, a lágy részek megdagadnak, a bői piros lesz és forró, a fájdalom kiuzó, erős behatásnál^! bőr el is halhat sőt nem ritka az illető test rész elhalása sem. Ilyen esetben magasabb fektetésével a sérült résznek iparkodunk a fájdalmat enyhíteni s hideg borogatást alkalmazunk, magasabb fektetés mellett a kiömlött vér is gyorsabban fog fölszivódni. Ha a zúzódás folytán sebzés is van a máileírt módon kezelendő. A zuzódásokkal karöltve járnak a rázkódások és a belső sét ülések. A fejet ért zúzódás agyrázkódást hozhat létre, a minek jelei öntudatlanság, sáppadt arc, lasu ütőérverés, hányás, ha véredény is sérült a végtagok hüdése. A beteget fektessük hanyatt, szoros ruháit bontsuk föl, az arcot hideg vizzel fecskendezzük, ha öntudatnál van s hüdés nincs, adjunk pár csepp rumot esetleg pár csepp aethert. Hideg borogatást a fejre csak azon esetben adjunk, ha a szerencsétlen fejfájásról panaszkodik vagy hüdéses állapotot észlelünk. Az agyrázkódást szenvedett addig nem szállítható míg eszméletét vissza nem nyerte. Ha az agy véredényei betegek s maguktól repednek meg,'ezt. gutaütésnek nevezzük, ilyen esetben a fej fölpócolandó és hideg borogatás alkalmazandó: .ti. hasra történt ütés következtében fölléphet a Shok. A beteg támolyog, mint a részeg és hány, az arc fehér, a bőr hideg az ütőér alig érezhető s gyorsan halálossá lehet. Ugy kezeljük mint az agyrázkódást. A tüdők rázkodásánál öntudatlanság, nehéz légzés, vérköpés lép föl. A felső test magasabban fektetendő a szoros ruhák fölbontandók s cseppenkint konyak adandó a szerencsétlennek. Minden esetben az első segélynyújtás után orvoshoz kell utasítani a sérülteket. A csonttörések adják ugy szólva a sérülések legnagyobb számát, s az ezen esetekben nyújtott okszerű első segédtől függ a sérülteknek jól végbemenő gyógyulása. A törés lehet födött vagy nyilt. A födött törésnél csak a csont, míg a nyilt törésnél már a lágyrészek is szenvedték, a bőr át van szakítva s ezen át látható a törött csont vége. A csont néha több helyen is lehet törve, néha egy helyen, de darabosan. Előfordul hogy a külerőszak oly nagy hogy a csont a lágyrészekkel együtt összemorzsoltatik. ,A nyilt törések a kiálló csontról könnyen fölismerhetők, mig a fedettek már pontosabb vizsgálatot igényelnek. Födött törésnél hasonlítsuk össze a törött *) Fölolvastatott 1902. évi április hó 12-én a keszthelyi paulai szent vince rendű irgalmas nővérek Wlt Í2tlél( n. részt az éppel, sokszor látjuk, hogy a törött rész folytonosságában elhajlást mutat vagy meg van rövidülve. Ha ujjuukat a tört csonton lasan végig huzzuk, a beteg egy pontnál erős fájdalmat érez s ha most ezen pont fölött ós alatt a végtagot meg fogjuk, rendellenes mozgást majd recsegést érezünk. Borda törésnél eltérést nem igen találunk, a beteg nehéz légzése s a törés helyén föllépő szurási érzet áralja el a borda törését. Ha a kérdéses helyen hallgatózunk gyakran halljuk a tört végek recsegését. Kulcscsout törésnél a váll leesett a kar kissé befelé fordult, a csont vég néha kiemelkedett. Koponya törésnél a szerencsétlen eszméletlenül fekszik, az ütőér lasu a szem fehérén vórkiömlés észlelhető, a fülből vér folyik s az illető hány - a seb bekötése után a fejet magasabbra fektetve ovatosan szállítsuk a szerencsétlent lakására vagy kórházba, ha eszmélete visszatért. Oly esetekben midőn a törés az izületek közelében jött létre s nem tudjuk határozottan megállapítani, de gyanúnk van, hogy még is töréssel van dolgunk, inkább kezeljük az i'yen eseteket is törésként sem hogy tévedésünkkel ártalmat okozzunk. r*. törés kezelése a tört végek összeegyeztetésében (beigazitás) és szilárdkötés alkalmazásában áll, ezt azonban csak orvosok vé»ezhetik, mig a nem orvos csak annyit végezzen ideiglenes kötés alkalmazása által, hogy a tört részek helyben tartassanak s igy kárt ne okozzanak. Nyilt cörésuél lássuk el előbb a sebet esetleg csillapítsuk a vérzést s azután biztosítsuk a csontok nyugodt helyzetét. Az arccsontok törésénél ha nincs erős vérzés alkalmazzunk fedő kötést s azután a beteget utasítsuk orvoshoz. Borda törésnél a beszélgetést tiltsuk meg, a mellkast egy lepedővel szorítsuk át, a törvégek helybentartása végett s ugy szállítsuk el a beteget. Kulescsonttörésnél a sérült oldali tenyér az egészséges vállra fektetendő s egy karhurokkal biztosítandó. Alkar törésnél a nagy karhurokba fektetett kar derékszögbe hajlítva a kendő végei az egészséges vállon köttetnek meg. Fölkar törésnél a nagy karhurok alkalmazása mellett még a felkar a jraeUkashoz" köttetik. Alsó végtagok törésénél mivel a törött végtag ki felé szokott fordulni, gondoskodni kell az első segélyt nyújtónak, hogy a végtagot ugy helyezze el, hogy a hüvelyk uj, térdkalács a lágyék közepével egy vonalban legyen. Töréseknél a lábbeli és a ruha levágandó, mert a lehúzásnál esetleg a fedett "törést nyílttá tehetnők. Ha sin nincs kéznél ugy vékony deszkát, zsuppot, legvégső esetben az alsó végtagnál az egészséges alvégtagot használjuk támaszul, a tört végtagot hozzáerősítjük kendőkkel. A törött végtag beigazitásához három egyén szükséges, például a fölkarcsont törésnél az első a váll közelében megfogja a felső kart a második a könyök hajlatban, a harmadik alkalmazza a kötést ha sínekkel biztosítva vau, az alkart a derékszög alatt behajlítjuk s a nagy karhurokkal felkötjük. Alk ar törésnél az első a könyök fölött, a második a kéz fejnél s ugy fogja meg, hogy a hüv<#y ujj fölfelé nézzen, húzza a kezet s a harmadik alkalmazza a síneket és a kart felköti. Ujj csont törésnél a kéz tő és az ujj hegynél történik a húzás és lapos deszkára melyet kéz formára kivágtunk erősítjük reá a kezet s azután felkötjük. Combcsonttörésnél az első a láb fejet húzza a második a comb fölső részét s a harmadik a külső oldalon a saroktól a csipőcsontig, a belső oldalon a bokától a combhajlatig tett sínekkel biztosítja. Térd kalács törésnél a térdhajlatban alkalmazzuk a gyapottal bevont sint, s a végtag kinyújtása mellett a térd alatt ós fölött megkötjük kendők kel. _ Aj szár törésnél az első a térdhaj lásban, a második a lábfej és sarok megfogásával s húzásával igazítja be a csontot, a harmadik alkalmazza a síneket és kötést. Ha nagy roncsolás, darabos törés van jelen, akkor antiszeptikus kötés — vérzés csillapítása után szállitjuk a kórházba. Az izületekben hol két esetleg három csont összejön, ezeknek helyben t.aitása szalagokkal ós még egy tokkal van biztositya, megtörténhetik külső behatás folytán, hogy a csontok eredeti ^helyzetükből eltávoznak, de ismét visszatérnek ezt rándulásnak, midőn pedig eredeti helyükre vissza nem térnek hanem a fedő burkot elhagyják ficamnak nevezzük. Rándulásnál az izület belső részét ért zúzódás következtében a hely igen fájdalmas s gyorsan megdagad azonban a végtagot ma»a a sérült mozgatni képes, mig ficamnál ez megszűnik. A ficamot az illető test rósz alak változásáról ismerjük föl. Például váll ficamnál ha a két vállat összehasonlítjuk a beteg oldalon a vállbub eltűnt a kar ki felé fordult. Könyök ficamnál az alkar rövidebb, a könyök hátra csúszott, al-ó állkapocs ficamnál az áll előre tolt. A ficamok helyreigazítását bizzuk az orvosra, mert a hozzá nem értők a szerencaétlent csak kínoznak anélkül, hogy segítenének rajta. (Folytatjuk.) Szerkesztői izenetek. A favágó. A tárgy nem rósz de kidolgozása nem sík érült. Az eseményt ugy kellett volna előadni, hogy abból magából értsük meg azt, amit a szerző reflexióival akar elérni. T. levelezőinknek. A papírnak csak egyik felére tessék irni. A lapokat meg kell számozni. Bus leány. Semmi értéke sincs. Tavasz. Gyenge. Mikor téged megláttalak. Ilyen verset minden 16—16 éves legényke ír. Rendek. Idejét multa. Nem hullatok. Rákerül a sor. „A derék nem fél az idők mohától, továbbá a Marius és az „Esméri nemzeted Mennyit köszönhet Neked e nép" jelige alatt beérkezett pályamunkákat megkaptuk. Piaci gabnaárak 1902. ápril 18. Buza . Rozs . Árpa . Ztb . . Burgonya Kukorica 18 K. 40 fii. 14 K. — fii. - K. - fi!. 15 K. 40 fii, 5 K - fii. 12 K. 50 fii. A keszthelyi takarékpénztár részvény társulat ezennel közhirré teszi, hogy ugy a betéti- mint a kölcsön-kamatlábat egy fél százalékkal leszállítjuk. mely intézkedés f. évi május hó l-én lép hatályba. Keszthely 1902. évi áprilirf hó 19-én. A keszthelyi takarékpénztár részvénytársulat igazgatósága.