Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-12 / 2. szám

1902 január 112 méseredményének fokozása nem nehéz dolog egy helyes vetósforgató követése s okszerű talajmegmunkálás mellett, az köztudomásu, de kevesen tudják a gazdák közül azt, hogy minő jó hatást gyakorol e tekintetben a gypsz. A gypszezés eredménye egyrészt abban nyilvánul, hogy a talajban foglalt nyers növényi tápláló anyagokra oldólag hat s igy azoknak a növény által felvételét elősegíti ; de másrészt abban is, hogy a növényi tápanyagokat a talaj alsóbb rétegeibe juttatja, minélfogva, kivált a mélyen gyökerező növényekre, pl. a lóherére és lucernára kedvező. Ezen okoknál fogva a gypszet csakis oly talajon célszerű használni, a melyben elegendő feloldani valót talál. Elhintése a korai tavaszi hónapokban történjék, hogy a tavaszi nedvességet kellően felhasználhassa, mert feloldására sok vizet szükségei. Ha a földben nem találna elegendő nyirkosságot, ugy nem képes feloldani s igy hatástalan marad. Legjobb elszórni szélcsendes időben a reggeli harmatkor, vagy pedig esőt megelőző borús időben. Az elszórandó mennyiség kat. holdanként 4—4 mm. Ha a gypsz a kora tavaszi elhintéskcr feloldódhat, ugy hatása már az első kaszáláskor is érvényesül ; ha ellenben kora tavaszszal nem kap elegendő vizet, akkor csak a sarjú termésére hat kedvezően. Az úgynevezett superfoszfát-gypszszel még jobb eredményeket érhetünk el, mert ezzel a talaj tápanyagegyensulyát helyreállitván, nagyobb tápszerkészlet fog a lóherének rendelkezésére állani. Mezőgazdasági apróságok. A takarmányliszt használhatósága. A conservativ gazdák kételkednek abban, hogy a műtrágyagyárak által nagy hangon hirdetett takarmánycsontlisztnek tápértéke volna s a legtöbben azt csak reklámcikknek tekintik. A valóságban azonban ennek ellenkezőjéről győződhetnek meg, a mennyiben száz és száz kísérlet bizonyítja már, hogy a takarmánycsontli.szt néven forgalomban lévő vegyi termék minden oly esetben, midőn a takarmányban ily vegyület kevés van, vagy hiányzik, a csontváz képződésére nézve határozottan előnnyel adható a nélkül, hogy káros következményektől kellene tartani. Fiatal növendék-állatoknak c&ak előnyére válhatik ez anyag. Csikóknak és borjuknak naponta 5 gramm, bárányoknak és malacoknak naponta 3 gramm adható. Vemhes állatoknál szintén hatásos a takarmány csontliszt s a jelzett adagnál valamivel több, pl. 5—10 gramm adható. Répa a homoktalajon. Az alföldi állattartó gazdaságoknak egyik felette nagy hátránya az, hogy nem tudnak répát termelni ; ugyanis a takarmányrépa alig-alig ad többet 40 q.-nál, már pedig ez oly silány termés-eredmény, hogy termelése csakugyan nem látszik indokoltnak. Épen ezért ott, hol a takarmányrépa csak ily kevés termést ad, sokkal észszerűbb azt murokrépával helyettesíteni, a mely a reá fordított fáradságot, a talaj gondos előkészítését, a trágyázást, sőt még a műtrágya árát is meghálálja, illetve megtéríti. Holdanként, 3—4 kg. mag kell belőle s 100—150 mm. termést ad még száraz években is. A hagyma eltartása télen. A tavaszi kiültetésre szánt duggató hagymákat most kell válogatni s közülök a romlottakat ép ugy eltávolítani, mint a zöldes színűeket, tehát hajtani kezdőket; mert ezektől még az épek is tönkre mennek. Az egészségeseket nem kell megtisztogatni, csakis a szemetet kell a romlottak közül kiválogatni, azután az egészségeseket száraz, szellős, fagymentes helyen eltartani. Tavasz nyiltával a duggató hagyma elrakatik 15—20 cm. sor ós növónytávolra, jól előkészített porhanyós földbe, a mely, ha tápanyagkészletében esetleg egyoldalú volna, műtrágyával javítható. Ha a hagyma julius hó folyamán már sárgulni kezdene, az nem baj s nem szükséges azt taposni, mert egy erösebb eső újból hajtásra indíthatja. Mivel konzerváljuk az istállótrágyát. Köztudomásu, hogy az istállótrágya azon BALATONVIDEK idő alatt mig a telepen érik, jelentékeny veszteséget szenved egy értékes tápláló auyagbau : a nitrogénban, a mennyiben ennek körülbelül 25. százaléka szénsavas ammoniak alakjában elillan. Hogy e veszteség a növénytermelés szempontjából mily óriási kár, ezt csak az tudja igazán mérlegelni, aki beható tudományos vizsgálatokkal kiséri figyelemmel a növény táplálkozás menetét. Ezúttal nem célunk azonban e vizsgálatok eredményeit fejtegetni, hanem csakis azon tény kons tálasát, jelezni, melyet fentiekben vázoltunk, s a melyből kifolyólag a gazdára nézve saját, érdekében állónak tekinthető a szabály; hogy az istállótrágya legfontosabb alkotó részének veszendőbe menését meggátolni, vagyis a trágyát konzerválni az okszerűség követelménye. A kérdés az, hogy minő szerek alkalmazásával érhetjük ezt el ? Elérhetjük vagy olyanokkal, melyek az illő nitrogént közvetlenül megkötik, vagy olyanokkal, melyek a trágya érését, helyesebben moudva felbomlását lassítják. Az előbbiek csoportjába tartoznak a külömböző gypszpraeparatumok, az utóbbiakba pedig a nyers kálisók s ezek között különösen a kainit. » A gypszpraeparatumokra vonatkozólag több izben utaltunk már e lap hasábjain is azou kiváló hatásra, a melyet azok alkalmazásával elérhetünk s igy felesleges ismétlések kikerülése céljából e kérdéssel most nem is foglalkozunk. Fel akarjuk azonban olvasóink figyelmét hívni azon eredményre, mely a kainit használatának következménye. A mily mértékben kívánatos az istállótrágyának így bizonyos érési foka, ép oly hátrányos, ha a felbomlás tulgyorsau megy végbe, mert ez együtt jár a huinuszképzö szerves anyagok nagymérvű veszteségével. — E veszteség csökkentét képezi a kainit használatának tulajdonkópeni célját. A kainit egy vízben oldható só, mely a benne foglalt kénsavas maguézia által a felbomlás alkalmával keletkező széusavas armoniákot leköti. A trágyának a telepen kainittal való kezelése tehát igen keivezö, mert korlátozza a trágya gyors felbomlását. De viszont ez a hatás neui mindenütt mondható előnyösnek, hanem csakis ott, a hcl vagy nagyon hosszú ideig vagyunk kénytelenek a trágyát a telepen hevertetui, vagy pedig tultevékeny homoktalajok trágyázásáról van szó, s igy azok hevességének csökkentése feladatunkat, képezi. Lomha, hideg agyagtalajokon nem érdemes használni, mert. ezek amúgy is kevésbbé tevékenyek, bennök a szerves anyag, tehát a trágya lassabban bomlik fel. A zsurolós rétek javitása. Igen sok baja vau a gazdának azon rétekkel, melyeken a zsurló vagy békarokka felüti a fejét, mert, annak kiirtását sokszor a legnagyobb erőfeszítéssel nem tudja elérni. — Hogy a zsurló olyan nehezen irtható, az elterjedési módjából magyarázható meg. — Ugyanis a zsurló szaporodik 1. magjainak elszórása által, 2. gyökereinek elkuszálása folytán, 3. eltördelt gyökereinek kisarjadzása folytán. Az első szaporodási mód a legkevésbbó veszélyes, mert ámbár a csiratartók érett állapotban felrepedezve, nagyszámú sárgásszínü, porszerü csirát szórnak szét, mégis a csirák túlnyomó része tönkre menvén, a szaporodás csak kismérvű lehet. Már jelentékenyebb kár származik a második szaporodási módból, t. i. a gyöktörzs elkuszálása folytán, a mennyiben az éveW lévén, ép marad a talajban akkor is, ha a növény már elhalt s tarack módjára hosszan elnyúló elágazásokat bocsájt szót. S végül a harmadik szaporodási mód, f i. a? eltördelt gyökerek elszórása szintén veszedelmes, mert ezeknek minden ize képes kihajtani s igy uj növényt létesíteni. Ismerve a békarokka ezen elszaporodását, beláthatjuk tehát, hogy mily nehéz annak kiirtása. Az első teendőnk a zsurlós réteken a felesleges viz levezetése nyilt árkokkal, vagy esetleg alagc3övezóssel, mert a zsurló főként lapály js és fenókhelyeken fordul elő. Majd hozzá kell látnunk a minél alaposabb gyomláláshoz, de miután egy év munkája még jó eredményt nem biztosithat, a gyomlálást minden évben szorgalmazni kell. — Igen jó segítséget nyújtanak az irtáshoz a lovak, a mennyi6. ben azok legelik. A kémiai anyagok közül különösen a klórtartalmú anyagokat lehet, ajáulani. Igy pl. a kouyhasót, a melynek több egymásután következő évben elhintésével igen sok helyen szép eredményt értek el. Jó szolgálatot tehet a kainit nevű műtrágyáuak alkalmazása is, s végül a sertést,lágya alkalmazása, a mely rendszerint több chlort tartalmaz, mint, más trágyafélék. Ismételve hangsúlyozzuk azonban, hogy egy év munkájától telj es sikert, még nem rémélhetüuk, hanem folytatni kell azt, éveken keresztül. Nyilttér. Köszönetnyilvánitás. Mindazoknak, kik drága emlékű Feri fiam halála alkalmából az én és szeretett családom mély gyászát és szomorú napjait részvétükkel és a temetésen való jelenlétükkel enyhíteni kegyesek voltak, hálás és őszinte köszönetünket fejezzük ki. Keszthelyen, 1902, jan. 8. Eckhardt Antal. karnagy. Szerkesztői izenetek. O. Nem is teszem föl, hogy mulasztást követnél e). Sz. L.-Intézkedniük. Egy kis félreértés Közölhető, bár a helyzet, melyen az egész történet megfordul, kissé keresettnek látszik. Észrevétlen. Nagyon kedves, hangulatos költemény Egy beteg ember naplójából. Rákerül a sor. Nifiil novi. Anyósok. Legközelebb irni fogunk. Sok imivalóm van. Via recta. Nagyon szép. De mégis jó lesz valami alkalomra föutartani. D. Sümeg. Köszönet a felvilágosításért. Minden rendjén van. Farsangi ötletek. Jelen számból kiszorult. — A Bakacs utcában 2 csinos utca szoba, konyha eleskamara és pince helyiséggel azonnal bérbe adó. Bővebbet e lap kiadóhivatalában. — Ház eladás ! A Balaton utcában egy ház, tágas uri lakással és csinosan parkírozott kerttel szabadkézből eladó. Bővebb felvilágosítás lapunk kiadóhivatalában nyerhető. Hirdetéseket mérsékelt árért közöl a Balatonvidék kiadóhivatala,